használatbavételi engedély

Sziasztok!

Még egy kérdésem lenne:
Használatbavételi engedélyhez (a véglegeshez) milyen készültségre van szükség?
Elég ha egy fürdő, egy konyha és egy szoba kész? Megadják-e ha pl. a burkolat nincs meg teljesen (nincs mindenhol járólap, vagy parketta)?

Lehet, hogy a kérdés egy kicsit furcsa, de van mögötte egy bonyolult helyzet, ami szükségessé teszi, hogy a hivatal ne lássa a már teljesen kész állapotot (ami csak az épület belsejét érinti).

(Egyébként mit befolyásol a használatbavételi engedély? Amellett, hogy szükséges mert a hitelszerződés előírja. Tudom, hogy előírás, de pl. adásvételnél ilyent nem kér a későbbi tulajdonos, nem?)

Köszönöm!

Gemma

A használatbavételi engedélyt az építtetônek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerû és biztonságos használatra alkalmassá válásakor - a használatbavétel elôtt - kell kérnie.
Az építésügyi hatóság e kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az építtetôt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.

Köszönöm a választ! A jogszabályi szöveget én is ismerem, csak az értelmezése nem egyétrelmű számomra.
A konkrét esetről mi a véleményed? Pl. szükséges-e hogy mindenhol burkolat legyen, vagy elegendő ha a lakás egy része (a lakhatás szempontjából fontos részek: fürdő, konyha, szoba) már megvannak?

Részleges használatbavételi engedély is van, de csak akkor, ha annak tárgya önálló, elkülönült használatra alkalmas. Ezt mindig esetileg kell eldönteni. Ha pl. van egy társasház, akkor az egyes elkészült lakásokra nem lehet használatbavételi engedélyt kérni, mert azok használhatóság függ a többi - még nem engedélyezett - lakások használhatóságától. (Pl. a nyolcadik emeli lakásra nem lehet kiadni engedély, ha a hetedik emeleti sem kapott, mert mi van akkor, ha arról később megállapítják, hogy balesetveszélyes stb.)

Ha van egy ház, akkor annak bizonyos helyiségeire nem lehet használatbavételi engedélyt szerezni, mert nem önálló egységek. Nincs tehát külön a szobára, konyhára stb. Csak egységes engedély van az egészre.

Ami az épület belséjét illeti: azt kell megnézni, hogy mi van az építési engedélyben. Ha ott van burkolat, akkor annak lennie kell; ha nincs, akkor is kell lennie valaminek helyette, mert a csupasz téglafalakra nem fognak használatbavételi engedélyt adni. Az ui. még nem minősül lakható építménynek, épületnek.

Az eredeti kérdésre egzakt válasz nem létezik, csak egy kialakult jogalkalmazási gyakorlat. Jogszabályi előírás alapján - amit itt már idéztetek - használatbavételi engedély akkor adható (és itt nincs jelentősége, hogy egy bizonyos önálló használatra alkalmas részre vonatkozó ideiglenesről beszélünk, vagy egy teljes épületre vonatkozó véglegesről), ha az épület, vagy egy része az építési engedélynek megfelelően elkészült és rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. (Ennél kézzelfoghatóbb szabály erre nézve nincs.) Az építésügyi hatóságoknál némileg eltérő gyakorlat alakult ki. Általában a padlóburkolatok hiánya (aljzatbeton azért kell), a külső homlokzat végleges burkolata, vagy akár a beépített konyhabútorok hiánya nem akadályozza a használatbavételi engedély megadását. Van település, ahol ragaszkodnak a homlokzat teljes elkészültéhez, van ahol nem. Van ahol elég egy szoba, a konyha, fürdőszoba, WC elkészülte (olyan szinten, hogy aljzatbeton, fehér meszelés, stb.), van ahol minden helyiségre elvárják ezt.
Ezzel gondolom nem sokat segítettem, de legalább a zűrzavart sikerült fokoznom.
Egyébként a polgári jogban (valószínűleg az építési szerződések tájékán) találtam egyszer olyan BH-t, ami szerint a műszaki átadás akkor lehetséges, ha a hátralévő munkák a lakás rendeltetésszerű használatát nem zavarják. De ez a vállalkozásszerűen épített lakással kapcsolatos. Mert ha magamnak építek, akkor sokkal toleránsabb vagyok, mintha a pénzemért nincs kész valami.
No ez elég hosszú lett.

Az nem csak BH, hanem törvényszöveg az építési szerződésnél. :)

Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Gitron, amit írtál az már bíztatóbb. A BH-t,
amit említettél, tudnád pontosítani, vagy megmondani, hogy hol keressem?

Tisztelt Szakértők!

Új építésú lakást (társasház) vásároltunk párommal. a ház már áll, műszakilag átvették a lakók. érdeklődtünk az építtetőtől, hogy mikorra várható a beköltözés, mert már a műszaki átadással is elcsúsztak. (mikor a műszaki átadás volt, akkor a szerződéás szerint már rég meg kellett volna történni a birtokbaadásnak). az építtető meglehetősen ködösít és azzal indokolja a csúszást, hogy január elsejével megváltozott a törvény amely a használatbavételi engedély elbírálásának és jogerőre emelkedésének a határidejét írja elő. Abban kérném segítségeteket, hogy valóban történt változás? Én úgy tudom illetve a törvényben is az van, hogy 60 (+ 2*10 a hiánypótlásra) nap a határidő. A használatbavételi engedély megkérését csak akkor jelezhette az építtető az önkormányzat felé az építtető ha már az összes lakó átvette műszakilag a lakását? az önkormányzatnak telefonáltam, de ők nem hajlandók felvilágosítást adni, arra hivatkoznak hogy nem állunk ügyfélkapcsolatban. Kérlek segítsetek, mert nem tudunk eligazodni és úgy tűnik az építtető nem akarja hogy tisztán lássunk. Valószínűleg a kötbért se akarja kifizetni, révén hogy rajta kívül álló okokra ( törvényváltozás) hivatkozik. Nagyon sürgős lenne a dolog!!!Köszönöm nektek!!!!

Gemma!
ObudaFan mondta: Ptk, építési szerződés.

Szilvi2 !

Semmiféle jogszabályváltozás nem volt - már ami a használatbavételi engedély ügyintézésével kapcsolatos.
Az ügyintézési határidő: Érdemi döntést kell hozni (tehát a hsasználatbavételi engedélyt megadni, vagy megtagadni) a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül. A 60 napba nem kell beszámítani a hiánypótlás, a földhivatali adatok beszerzésének, illetőleg a szakhatóságok közreműködésének időtartamát.
A hiánypótlás nincs konkrét időtartamhoz kötve, csak az van előírva, hogy a kérelem benyújtásától 10 munkanapon belül kell kikülden az alaki hiányok pótlására irányuló felhívást (tehát darabszámra hiányzik valami a kérelem kellékei közül), illetőleg az alaki hiánypótlás beérkezését követő 10 munkanapon belül a tartalmilag hiányos kérelem esetén. Ez utóbbi inkább építési engedélynél érdekes, mert tervdokumentáció tartalmára vonatkozik.
Az, hogy a kérelmező mennyi idő alatt pótolja a hiányokat nincs előírva, de ez nem is lehet nálatok érdekes, hiszen a késlekedés a vállalkozó terhére esik.
Hazsnálatbavételi engedélyt akkor kell kérni, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, de mindenképpen a használatbavétel előtt.
Az engedélyt ki lehet adni, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hiányosságok vannak. (Ilyen szokott lenni pl. a homlokzatfestés.) Viszont nem köteles asz építtető kérni a használatbavételi engedélyt, ha az épület nincs teljesen kész.
Vagyis ha pl. hiányzik a homlokzat festése - hogy az előbbi példánál maradjunk -, akkor kérheti, de nem köteles kérni.
Viszont ha határidőben nem teljesít - felétek -, és egyébként olyan helyzetben volt, hogy teljesíthette volna, a kötbér erősen esélyes.
Tanácsom: felszólítás teljesítésre, kötbérigény bejelentése, hogy nyomatékos legyen, ügyvéd által.

köszönöm a gyors választ!!! az valóban igaz, hogy a használatbavételi engedélyeket mionden lakónak kiküldi az önkormányzat és csak akkor "lép életbe" ha minden lakó átvette és senki sem él a 15 napos fellebezései jogával?

A használatbavételi engedélyt kézbesítés útján közölni kell az építtetővel, az adott ingatlannal rendelkezni jogosultakkal, ha az nem azonos az építtetővel, az esetleges haszonélvezőkkel, valamint az adott ingatlannal szomszédos (közös telekhatárú) ingatlanokkal rendelkezni jogosultakkal, haszonélvezőkkel. (Még másokkal is, de ez a jogerő szempontjából most nem érdekes.)
A határozat akkor jogerős, ha az érintettek nem fellebbeztek (kézhezvételtől számított 15 napon belül), vagy a fellebbezési jogukról írásban lemondtak.
Általában jogerős használatbavételi engedélyt kérnek a bankok az elszámoláshoz. Sőt, már olyannal is találkoztam, hogy a bank kérte az épület földhivatali feltüntetését, valamint a lakcímbejelentést is!

Kedves Szilvi!

A használatbavételi engedély "postázási díját" is kötelesek vagytok megfizetni. Ha esetleg 40 szomszédotok van, akkor nagyobb összegre is számíthattok...

Ezt azért nem állítanám. A Ket szerint felszámítható a postaköltség, ha összege meghaladja 3 tértivényes levél költségét. Szerintem nem sok helyen alkalmazzák ezt. (Speciel nálunk igen.)

Ja, és nem Szilvi2-éknek kellene megfizetni, hanem a kérelmezőnek, aki jelen esetben - ha jól értettem - a vállalkozó.

Igen, a kérelmező a vállalkozó. köszönöm mindenkinek a segítséget. úgy tűnik kezdünk tisztábban látni.

Sziasztok!

30 éve meglévő épületnél (térképszelvényen szerepel tehát anno lehetett használatbavételi engedélye) a hatóság kötelezheti e a tulajdonost (aki új tulaj és vette a házat) bontásra használatbavételi engedély hiányára hivatkozva?

(ne nézzetek hülyének, konkrét esetről van szó!)

Kiegészítés:
A hatóság arra hivatkozik, hogy "nem találják" a használatbavételi engedélyt.
Bontásra vagy fennmaradási engedély kérésére kötelezhetnek e?
Meddig örzi meg a hivatal a használatbavételi engedélyeket?

Ezekkel kiegészítve köszönettel várom válaszaitokat!

10 éven túl nem, csak ha életveszélyes az épület.

Vagy egyébként károsítja vagy veszélyezteti a környezetét.

Az építésügyi iratok nem se4lejtezhetőek, elvileg meg kellene lennie.
De nem a használatbavételi engedély hiánya lehetne probléma, hanem az építési engedély hiánya.
30 év után semmire sem kötelezhetnek, kivéve a veszélyhelyzet esetét.

(Egyébként mi a fenéért szórod tele a fórum minden topic-ját a problémával, miért nem foglalod egy helyen össze? Mindenkinek jobb lenne.)

Köszönöm a válaszokat (a többi topicban is)!

Gondolom zonban ha "nem találják" vagy "nincs meg" vagy "elveszett" az ominózus használatbavételi engedély az irattárból, annak "nincsen jogkövetkezménye". : ))

Kedves Gitron!

Az igazság az, hogy férjem nyugdíjas szüleit egy szimpla telekspekuláció miatt folyamatosan "támadja" a szomszéd a helyi hatóság "segítségével" -különböző jogszabályokból kiollózott paragrafusokra hivatkozva - figyelmen kívül hagyva a több éves gyakorlatot és helyzetet. Emiatt bonyolult és szerteágazó az ügy - ami a különböző topicokban lévő hozzászólásaimból kitűnik (van itt minden: használatbavételi engedély hiányának firtatása, környezetszennyező árnyékszék, bontási határozat, rossznak vélt telekhatár, birtokvédelem megtagadása, rendőrségi ügyek, polgári per, stb-stb-stb.). Jelen pillanatban fontolgatjuk az ombudsmanhoz való panasz benyújtását illetve ügyészségi feljelentést. Amint "letisztul" az ügy és igényt tartotok rá (mert esetleg hasznos lenne más hasonló szomorú és kiszolgáltatott helyzetbe került polgártársnak) úgy természetesen külön topicban mellékletekkel csatolva nagyon szívesen bemutathatom az egész ügyet. Fentiek miatt -remélem megérted ha így "szétforgácsolódva" próbálom az információkat begyűjtögetni (más oldalakon is tájékozódom) és mégegyszer köszönöm válaszaitokat!

Minden megvan a használatbavételi engedélyhez kivéve az előző kivitelező Felelős műszaki vez. nyilatkozata.(megvan, de vállalkozó megtagadja a kiadását) Mit tegyünk, hogy lehet ezt pótolni-kiváltani? Építési szakértői anyagot csináltatnánk, FMV hiány miatti építési bírságot is kifizetnénk.Segítsetek ebben, mi a teendőnk?Nagyon - nagyon sürgős volna.Köszönöm.

Jogalap nélkül a műszaki vezető nem tagadhatja meg a nyilatkozat kiadását. Elméletileg be is perelhetnéd hibás teljesítésért, hiszen ez a minőségtanusító nyilatkozat a felvállalt munkájának részét képezi. Ez persze hosszadalmas és nem is biztos, hogy nyerhető, mert egyből mond legalább 6 okot, ami miatt a nyilatkozat kiadása akadályba ütközik (pl, nem megfelelő anyagok kerültek beépítésre, a kivitelezés során eltértek az negedélyezett tervektől, az épület biztonságos és rendeltetésszerű használatra még nem alkalmas...stb).
Elméletileg a hatóság elfogadhatná építésügyi szakértő véleményét is, bár a jogszabály módodsítás során ennek lehetősége kimaradt. A gyakorlatban talán beidegződés okán, de még működik.

Kedves nanemaaa!"Elméletileg a hatóság elfogadhatná építésügyi szakértő véleményét is, bár a jogszabály módosítás során ennek lehetősége kimaradt". Most épp ezt szeretnénk, hogy FMV hiányában ezt fogadja el a hatóság, de szerintük is kimaradt.(én bűnhődjek, mert valakik kihagyták?)Ugyanakkor van építési bírságok közt ilyen tétel, azaz FMV nélküli kivitelezés.Ha az életben is van ilyen és a bírságot is megfizetem, adok be építésügyi szakértői anyagot, mire hivatkozhatom pontosan a Hatóságnak, hogy megkapjam a használatbavételi engedélyt?