használatbavételi engedély

Nem
esetleg uj eljaras lefolytatasaval.

Azzal sem. ;)

Csak az ertelmet nem latom miert kell embert cserelni a h.b. Veteliben?

Mert elfelejtette bejelenteni a jogutódlását még az építés közben és most a használatbavételi után az illetékhivatallal nem tud elszámolni. Nyilván kért illetékmentességet azzal, hogy épít, de mégsem épített, hiszen nem volt építtető, így most fizetheti az illetéket, meg a büntit is. Sajna az ügyvédek elég nagy hányada az adásvételivel egyidejűleg elintézik nekik az illetékmentességet is, de nem tájékoztatják az ügyfeleiket az ezzel járó kötelezettségeikről. :(

Aha !

Tisztelt Hozzáértők!

Kiszemeltem egy ikerház felet, megvételre. A házat 2003-ban bővítették (az ikerház mindkét lakását), a használatbavételi engedély azonban az egyik, általam kinézett lakás esetében csak 69 m2-ről szól (ennyi volt az építési tervben is), viszomnt a tényleges méret 91 m2. A jelenlegi tulajdonosok 2003-ban egy építőipari kft.-től vették az ikerház felet, a hozzá tartozó ikkerttel együtt. Az adásvételi szerződésben 103 m2 nyi területű ikerházfél (lakás) szerepel, a tényleges hasznos terület 91 m2, ezzel szemben áll ahasználatbavételi engedélyben feltüntetett 69 m2. A jelenlegi tulajdonos nem is tudta, hogy hány m2-ről szól a használatba vételi engedély, először nem is értette a kérdésemet, hogy láthatnám-e azt, mert hogy neki olyanja nincs. A 69 m2 úgy derült ki, hogy elmentem az önkormányzathoz, s ők adtak másolatot az engedélyről. A tulaj nem is tudta, hogy csak 69 m2-ről szól a használatbavételi engedély. Kiszámoltam, azért csalták el a kb. 20 m2-t az építési tervben, mert a 69 m2-rel már elérték a maximális 35 %-os beépítettséget a telken.
Kérdésem, hogy mi a kockázata, ha így megveszem az ingatlant, tekintettel arra, hogy még nem telt le a 10 év elévülési idő? Ha lejárt volna a 10 év akkor volna értelme megkérni a tényleges területre a használatba vételi engedélyt?
Ha megveszem és a 10 év letelte előtt kiderül, hogy nagyobb az ingatlan, mint amire az építési (és használatbavételi) engedély szólt, akkor vissza is bontathatnak belőle, hogy tartva legyen a 35 %-os beépíthetőségi arány?

Válaszukat ekőre is köszönöm, tisztelettel:

Ferko71

Tisztelt Segitők!
Abban szeretnék segitséget kérni, hogy a hagynálatbavételi engedélyt kinek kell, hogy megküldje az engedélyt kiadó hatóság pl. a tervezőnek kell-e küldeni belőle, vagy legalább a jogszabály számát szeretném kérni.

tervezőnek, tulajdonosnak, szomszédoknak, földhivatalnak. A szomszédoknak fellebbezési joga van. Hiába küldik el a földhivatalnak, neked kell intézni a földhivatalnál a lakóház-bejegyzést és térképre rárajzolást (nem olcsó mulatság).

Gabicsek köszönöm. Jogszabályt is irj légyszives, és mi van a müszaki felelőssel?

micimacika, írd be a Google keresőbe a "használatbavételi engedély" kifejezést, és a megjelenő x számú találat közül a harmadikat olvassad el figyelmesen. Egyébként a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletről van szó.

Bocs, de ennek felkutatását magadtól is elvégezhetted volna, "a" kereső neked is rendelkezésre áll.

Külön: uj ház esetén a belakás során nagy valószínűséggel lesznek majd előjövő problémák, erre előre számítani lehet.

Üdv.

micimacika
Monaliba nevű fórumtársunk folyamatos magabiztossága mindig csodálatra méltó. És mint általában most sincs igaza. Az általa hivatkozott jogszabály évek óta hatályát vesztette. Sőt már az azt követő is. ;)
Jelenleg a 193/2009 (IX.15) Korm rendelet van érvényben, melynek 13. §-ában kapsz részben választ a kérdésedre.
Azért csak részben, mert a rendelet csak az ügyféli körön kívül esőket sorolja fel, az ügyfelek értesítése a Ket alapján történik.

A válasz: Igen, a tervezővel is kell. :)

Ferko
Ha rám hallgatsz, így nem veszed meg az ingatlant. A 10 éven belüliség okán bizony könnyen előfordulhat, hogy bontatni fognak, ha a tudomásukra jut a szabálytalanság, mivel itt egyértelműen engedély nélküli, és egyébként is szabálytalan építés történt.
Jó esetben az építtetőt köteleznék bontásra (szükség esetén téged meg tűrésre), de ha nem sikerül egyértelműen tisztázni az építtető személyét, akkor a tulajdonos lesz a kötelezett.

Ha nagyon beleszerettél az ingatlanba, akkor csak olyan feltétellel adj foglalót, hogy az eladó az adásvételi előtt beszerzi és részedre átadja az épületre vonatkozó fennmaradási engedélyt. A fennmaradási beszerzése első olvasatra nehéz lesz. Egyébként 10 év elteltét követően sem lehet rá fennmaradási engedélyt adni, mivel szabálytalan (használatbavételit meg pláne nem), így a későbbiekben neked is ezer bajod lenne belőle. Pl eleve elfelejtheted, hogy bejegyeztesd az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyen körülmények között az esetleges eladás sem lenne egyszerű, vagy csak erősen áron alul.

T. Szakavatottak!
Apám 1988-ban kezdte el az építkezést,kb. 1992-ben költöztünk be a lakásba.Most szeretnénk eladni az ingatlant,de apám nem emlékszik rá,hogy van e használatbavételi engedély.Minden közmű a nevén van,és az építkezés kezdete óta fizetve van.Minden a tervek szerint épűlt szabályosan.Ha esetleg van rá használatba vételi,akkor azt hol lehet megnézni,ha esetleg nem volna rá,akkor a mostani szabályozások vonatkoznának az ingatlanra,vagy még 90-es évbeli szabályozások?A tulajdoni lapon az ingatlan megnevezése:kivett lakóház,udvar.Jelzálog is van rajta,vagy ezt használatbavételi nélkül is ráteszik?
Előre is köszönöm a válaszokat!

a foldhivatalnak kell lennie h.engedelynek?legbiztosabb ha a polgármesteri hivatal muszaki osztalyan erdeklodsz a helyrajzi számra hivatkozva.

Ha a földhivatali hiteles alaptérképen már ez az épület van feltüntetve, akkor biztosan van használatbavételi.
Mivel azonban eladási szándékról beszélünk, valóban célszerű lenne megkeresni az építési hatóságot és kérni tőle egy másolatot a használatbavételi engedélyről, ugyanis óvatosabb vevő alapból kérni fogja (megjegyzem, joggal). Az viszont gyanús, ha az építtető nem emlékszik a használatbavételire, no meg a földhivatali feltüntettetés maceráira.

Köszönöm Szépen a gyors hozzászólásokat,tanácsokat.Az építtető az apám,és nem csodálkozom azon,hogy nem emlékszik rá vissza pontosan,mert abban az időben sok rossz dolog történt a családdal.Ez egy ikerház,és lehet hogy a még akkori ikertulajdonos intézte ezeket a dolgokat.Még a rendszerváltás előtti 'FKF-nél' volt pozicióban.Gondolom ő képben volt,hogy mi hogyan működik.

Üdv a Hozzáértőknek!
Azt szeretném megtudni, hogy jogszerűen adta -e ki az építési hatóság a használatbavételi és fennmaradási engedélyt, annak tudatában, hogy az eredeti építési engedélyről szóló FB ítéletet időközben az LB hatályon kívül helyezte és az FB-t új eljárásra kötelezte?
Mert én nem vagyok jogász, de szerintem "kihúzták" a használatbavételi engedély alól a jogi alapot, hiszen a használatbavételi engedélyről szóló határozat állandóan az eredeti építési engedélyre hivatkozik, fennmaradásit meg a hatóság szerint egy minimális tervtől eltérésért kellett kérni.
Előre is kösz a választ.

Bíróságra menni lényegében csak jogerős építési engedély ellen lehet. Magyarán, ha a bíróság nem függesztette fel a határozat végrehajtását, akkor a per alatt jogszerűen lehetett építeni, melynek befejezése után jogszerűen lefolytatható a használatbavételi engedélyezési eljárás is. Abban igazad van, hogy használatbavételi engedélyt csak az építési engedélynek megfelelően kivitelezett építményre lehet adni, de a törvény értelmében a fennmaradási egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is. A fennmaradási engedély konyhanyelven tulajdonképpen egy utólagosan és egyidejűleg lefolytatott építési és használatbavételi engedélyezési eljárás eredménye. Annyi a hagyományostól az eltérés, hogy itt a szabálytalan építés "jutalmaként" bírságot is kiszabnak.

Köszönöm a választ.

Annyiban bonyolultabb az ügy, hogy az FB leállította az építkezést, csak az építtető nem állt le. Erre az akkori Regionális Hivatali vezető felszólította a helyi jegyzőt, hogy emiatt építésrendészeti eljárást indítson. Azt is leírták, hogy mely építési tevékenységeket végezték engedély nélkül és hogy ennek következményei megegyeznek az engedély nélküli építés jogkövetkezményeivel.

A jegyző el is indította a rendészeti eljárást. De a fennmaradási eljárásban erről megfeledkeztek (és persze az építésrendészeti bírság kiszabásáról is).

Ekkor viszont az a kérdés, hogy ha a fennmaradási eljárást "önálló és új eljárásnak" tekintjük, akkor viszont az eljárás indításakor érvényes paramétereknek kell megfelelni. De érdekes: amikor a paraméterekről hoztak döntést, akkor a jelenleg nem létező jogerős építési engedélyre hivatkoztak (és az akkori paraméterekről), amikor meg a fennmaradási engedély egyéb részeiről, akkor meg úgy vették, hogy ez új eljárás. Mert közben új helyi rendelet született és jelentősen csökkentették a területen az építménymagasságot, amibe semmiképpen sem fért volna bele az időközben elkészült épület.

Közben AB határozat és LB ítélet szól a konkrét ügyünkről.

Egyébként elképesztő, hogy egy egész budapesti kerületben majd hat évig az országos beépíthetőségi értékeknél magasabb értékekre adtak első-másod fokon és FB-nél engedélyeket.

Az AB megállapította, hogy a szabályozás megfelelt az OTÉK-nak, és az annak megfelelő értékek voltak alkalmazhatók.

De nem ezt alkalmazták, hanem magasabbakat, évekig. Ennek eredményeképpen a korábbi családi házas környezet jelentősen átalakult, teleszórták négylakásos társasházakkal a kerület családi házas részeit.

Nem találtam jogi lehetőséget arra, hogy felelősségre lehessen vonni a nyilvánvalóan törvénysértő értékeket alkalmazó hivatalnokokat.

Most tényleg az érdekelne, hogy egy bírósági eljárásban a fennmaradási engedélyről szóló határozat esetében el lehet-e tekinteni az eredeti építési engedélytől? Mi a gyakorlat?

Én abból indulnék ki, hogy volt egy építési engedélye és annak alapján egy épület megépítésére szerzett jogot az építtető. Ha terv szerint megépítette volna az épületet, akkor arra a használatbavételi engedély mindenképpen megadható lett volna. Közben eltértek a tervtől. A fennmaradási engedélyezési eljárásnak abban a körben kell vizsgálódnia, amit az eltérés érint. Magyarán, ha két ablakkal több van a homlokzaton, akkor csak azt vizsgálom, s ennek kapcsán közömbös, hogy az épület magasságában történt-e idő közben jogszabályváltozás. Az egyértelmű, hogy egy kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A jogszabályokat azonban az ügyre vonatkozó körben kell érvényre juttatni.

Mellesleg a bíróság döntése köti a hatóságot. De szerintem a bíróság nem rendelkezett abban a kérdésben, hogy az épületeket vissza kellene bontani.

Személyi felelősség kérdése akkor merülne fel, ha egyedi esetről lenne szó. De mivel itt azt írtad, hogy tendenciózusan adtak engedélyeket magasabb épületekre, így helytelen jogalkalmazási gyakorlatról beszélünk, mely esetében a munkáltatónak arra kell megtennie a szükséges intézkedést, hogy az a gyakorlat megszűnjön.

Kedves Hozzáértők!

Gazdasági épület tervezésekor túlbuzgó tervezőnk járólapot is tervezett a tárolóhelységekbe, de nekem eszembeen sincs leburkolni, mert sokba kerül, és tároláshoz nekünk megfelel a beton. Kötelezhet az építéshatóság a burkolat lerakására a használatbavételi engedély kiadásához, vagy ez nem feltétele? Vagy kérjünk módosítási engedélyt?
Válaszotokat előre is köszönjök!

Nem kérheti. A padlóburkolatban történő eltérés pedig nem engedély köteles.

TISZTELT FÓRUMOZÓK
2000-BEN VÁSÁROLTUNK EGY INGATLANT,A TELKET FÖLDMÉRŐVEL KIMÉRETTEM,KIDERÜLT A SZOMSZÉDOM A TELKEM EGY RÉSZÉT BEÉPÍTETTE KB 15 NM,SZÓBAN TÖBBSZÖR IS MEGÍGÉRTE HOGY RENDEZZÜK A TELEK HATÁRT,MIVEL A SZOMSZÉDOM TELKÉNEK AZ ELEJÉN VAN EGY RÉSZ AMI KB AKKORA MINT AMIT AZ ÉN TELKEMBŐL ELVETT.ÜGYVÉD ÁLTAL IS FELSZÓLÍTOTTAM 1991.-BEN FENNMARADÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT A TÁROLÓRA.AZ KÖZIGAZGATÁSI HIVATALHOZ IS FORDULTAM DE MIVEL ELTELT A TÍZ ÉV A FENNMARADÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁTÓL ELUTASÍTOTTAK,AZÓTA AZ INGATLAN ELADÁSRA KERÜLT DE AZ ÚJ TULAJDONOS IS HAJTHATATLAN.KÖZBEN ELTELT 11 ÉV ÉS JOGOS TULAJDONOMAT MÁS HASZNÁLJA.

Addig kellene a bírósághoz fordulni, míg be nem következik az elbirtokolás. Bár az 20 év már több, mint az elbirtokláshoz szükséges 15. A kérdés az, hogy az egyéb feltételek fennállnak-e?

Kedves Hozzáértők!

Szeretnénk megvásárolni egy szerkezetkész lakást. Az előzményekről annyit, hogy ez a lakás 2007 óta ebben az állapotban van (az építtető csődje és csődeljárása miatt), jelenleg a felszámolócég értékesíti. Magával a társasházzal minden rendben van, azt ellenőriztük.
Abban állapodtunk meg az eladóval, hogy elvégzik az használatbavételi engedélyhez szükséges munkálatokat, és beszerzik a használatbavételi engedélyt is.
Felvették a kapcsolatot az építésszel, aki elkészítette a terveket a használatbavételi engedélyhez, és elindította a papírok beszerzését.
Most közölték, hogy a végeleges használatbavételi engedélyt a munkálatok elvégzése nélkül is (ez állítólag az építész felelőssége) megkapjuk előre, és utána nekünk 120 napunk lesz rá, hogy befejezzük a lakást, (ennek a költsége még lejönne a vételárból) mert a 120 nap után jöhetnek ki az önkormányzat építési osztályáról ellenőrizni a munkálatok elvégzését.

Eddig én úgy tudtam, hogy "előre" nem adják ki a használatbavételi engedélyt, de ha már kiadták, akkor mit ellenőrinek?!?
Nekem úgy tűnik, hogy nem stimmel valami, vagy csak túl gyanakvó vagyok, és ez így működik az életben?

Köszönöm előre is a válaszokat!