használatbavételi engedély


monalisa1 # 2011.05.13. 12:08

Szerintem is "hozomra" nem adnak ki engedélyt, mert a hatóságnak mi a biztosíték arra, hogy minden elkészül és minden az előírásoknak megfelelően.

Más. Ugye nem gondolod, hogy az évek óta álló, a többi lakásnál is legfeljebb szerkezetkész épületbe nektek majd külön bekötik a közműveket., ki és miből?!

Szóval nehogy nagyot koppanjál...

monalisa1 # 2011.05.13. 12:09

Egy egész házra adnak ki használatbavételi engedélyt és nem az egyes lakások ki tudja milyen készültségi fokára.

sztemen # 2011.05.13. 12:29

Kedves monalisa1!

"Szerintem is "hozomra" nem adnak ki engedélyt, mert a hatóságnak mi a biztosíték arra, hogy minden elkészül és minden az előírásoknak megfelelően.
Más. Ugye nem gondolod, hogy az évek óta álló, a többi lakásnál is legfeljebb szerkezetkész épületbe nektek majd külön bekötik a közműveket., ki és miből?!
Szóval nehogy nagyot koppanjál..."

A társasházban az összes lakásban már laknak 2006-2007 óta, mint írtam minden rendben van magával a társasházzal és a többi lakással, ez az egy maradt félbe az említett csődeljárás miatt. Mivel nem készült el, és a hosszú csődeljárás miatt értékesíteni sem lehetett, ezért csak most kerül sor az eladására.
A közművek részéről már egyszer engedélyeztek mindent hiszen, mint írtam 4-5 éve már működő és lakott társasházról van szó.
Arra lettem volna kíváncsi, hogy az önkormányzat építési osztálya részéről hogyan szerezhet az építész használatbavételi engedélyt, ha ténylegesen még csak szerkezetkész állapotban van?

nanemaaa # 2011.05.16. 09:40

A használatbavételi engedély megadható akkor is, ha az épület nincs teljesen befejezve, azon hátralévő munkák ugyanakkor önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek. Viszont alapkövetelmény, hogy az épület és az abban lévő lakások rendeletetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban legyenek. Amennyiben e feltétel teljesül, úgy nem kizárt a használatbavételi engedély kiadása. Annál is inkább, mivel a véleményem szerint az építési engedély érvénye már lejárt, így ha engedély köteles munka is lenne hátra, úgy az egész épületre újfent meg kellene kérni az építési engedélyt. Valószínűleg ez az igazi oka a hátralévő munka lakókra történő áthárításának. ;)

monalisa1 # 2011.05.16. 09:53

Igen, a többi lakó bizonyára nem örülne, hogy a "későnjövő" miatt ismét költségek adódnának a t.házzal kapcsolatban.

Valamint a kérdező elsőre elfelejtette leírni azt a lényeges dolgot, hogy a társasház többi lakásában évek óta laknak már...

nzuzza # 2011.05.27. 09:25

Tisztelt Szakértők!

2 évvel ezelőtt a földhivataltól már kértem és kaptam halasztást, hogy a használatbavételi engedélyt bemutassam. Van lehetőségem kérni további hosszabítást?

Válaszukat előre is köszönöm!

nanemaaa # 2011.05.27. 11:08

Földhivataltól? Talán illetékhivataltól (NAV).
Kérni kérheted, max nem fogják engedélyezni. ;)

nzuzza # 2011.05.27. 15:10

Köszönöm a választ!
És lenne még egy kérdésem: kb. mennyi lehet az illeték a házamra? Az értéke kb. 30 millió. Én annak idején a lakásomat 9,1 millióért adtam el. Az illetéket a kettő különbözeti összege után kell fizetni, vagy új építésű háznál az érték alapján számolják?
Tisztelettel: Zoltán

nanemaaa # 2011.05.27. 22:50

Pontos összeget majd ők megmondják.
De ha beépítési kötelezettséget vállaltál és nem teljesíted, akkor nem csak az illetéket nyomják ki, hanem a kamatokat is.

Bgabka # 2011.08.29. 08:58

Kedves Fórumozók!
Olyan kérdéssel fordulok Hozzátok, hogy tavaly márciusban hatályba lépett építési engedélyünkben kikötötték, hogy a társasházunk egyik falszakaszát, amelynek a fele (12m2) a szomszédé teljesen a negatív élig le kell szigetelnünk, amikor a sajátunkat csináljuk. A ház műemlék a XIX. kerületben Wekerle telepen. A szomszéddal nem túl jó sajnos a kapcsolatunk, és nem hajlandó anyagilag hozzájárulni a szigetelési munka költségeihez, ami munkadíjjal együtt közel 80 eFt lenne. Most nagyon hajlunk arra, hogy nem nyúlunk az ő falához, de félünk, hogy így nem adják majd meg nekünk a használatbavételi engedélyt. Ilyenkor szerintetek mi a teendő? Hogyan tudnánk kivédeni, hogy a szomszédunk faláért is mi fizessünk, dolgozzunk? Milyen alapon lehet egyébként valakikre ilyet kötelezni? (Egyébként az érintett falszakaszra a szomszéd tavaly engedély nélkül épített erkélyajtót és teraszkiemelést...)
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítségeteket!
Üdv.: Gabriella

Immaculata (törölt felhasználó) # 2011.08.29. 11:19

Elég bonyolultan írtad.

Ha társasház vagytok, akkor miért nem a társasház szigetel, minden lakó anyagi hozzájárulásával?

Azon a falszakaszon csak két tulajdonos érintett?

nanemaaa # 2011.08.29. 22:24

Bgabka
Ezeket a kérdéseket egy fellebbezésben kellett volna feltenned a másodfokú hatóság felé.
Ha már jogerős az építési engedély, az azt jelenti, elfogadtad az abban foglaltakat.
Most két lehetőséged van:

  1. Teljesíted az építési engedély feltételét (hiszen ez az építés feltétele)....vagy
  2. Nem építesz.

A döntés joga ismételten a tiétek. ;)

nanemaaa # 2011.08.29. 22:26

A szomszédnak egyébként igaza van. Neki esze ágában sem volt építeni, ha ti akartok, azért miért kellene neki fizetnie? A más f..szával könnyű a csalánt verni. :D

Reni007 # 2014.06.26. 11:13

Tisztelt Szakértők!
Vásároltunk egy ingatlant még 2008-ban az építési engedélyt mi nem láttunk, az ügyvéd ellenjegyezte hogy lakóház-udvar az ingatlant 13.6Mft-ért vásároltuk.
Az ingatlanra építési engedélyt adtak még 2006-ban de a használatba vételi engedélyt, nem kérték meg. Mi az ingatlant előszerződéssel eladtuk 2014.júniusában, 6.3 Mft-ért és szerettük volna a használatbavételi engedélyt megkérni ami büntetéssel jár azt gondoltuk befizetjük a büntetést és megkapjuk, de nem így történt a ház 77nm könnyűszerkezetes annyi változás van az építési engedélyben lévő terv és a jelen állapot között hogy 3 háló helyett 2-lett kialakítva.A büntetés 200Eft helyett kiszámolták a hivatalban 4.570000Ft amit ki kell fizetni különben nem kapjuk meg a használatbavételi engedélyt.Az építési engedélyt anno nem mi kaptuk és mi így vásároltuk a házat nem változtattunk rajta.Azt mondták a hivatalban hogy várjunk még 2 évet és akkor elévült a dolog és büntetést sem kell fizetni.De jelenleg hitelt vennének rá fel, ezért muszáj lenne megszereznünk. Tud e valaki valami megoldást a dologban ?!

MajorDomus # 2014.06.26. 21:04

Várjatok 2 évet
A 4,5 millió meg hitelnek is szép nemhogy bírságnak!

nanemaaa # 2014.06.30. 09:43

Ennél a kérdés sokkal bonyolultabb. A 4,5 milla alapján nem annyi az eltérés, hogy három szoba helyett 2 épült, mivel az ha az eredeti méreteken belül lenne, önmagában nem is lenne engedély köteles. Ha igen, akkor max azért az egy falért kellene fizetni. Itt bonyolultabbnak gondolom a helyzetet. Az alapkérdés az, hogy egyébként, ha letelik a jogvesztő határidő - amiről nem tudni, hogy ki honnan veszi a két évet - akkor az épületre lehet-e kapni fennmaradási engedélyt? Mert ha nem, akkor ott vagyunk, ahol a part szakad.

MajorDomus # 2014.06.30. 19:06

Biztos hogy igazad van, ekkora összeget nem egy válaszfal miatt szabnak ki.

Lúzercsaj # 2017.05.25. 11:22

Kedves Fórumozók,

arra lennék kíváncsi, hogy egy társasház használatbavételi engedélyezése során az építési hatóság vizsgálja-e a ház környezetét (azaz a telket, amin a ház áll) is a "biztonságosés rendeltetésszerű használatra alkalmas"-ság szempontjából.

Kiolvastam a jogszabályt, de az értelmezése elég véleményesnek tűnik nekem. Egyszerű nem-jogászként feltételezném, hogy kötlessége vizsgálni a teljes telket, amin a ház áll, de magam is bele tudok kötni a gondolatmenetbe ha akarok. Akár azt is el tudom képzelni, hogy önkormányzatonként változó a helyet.

Ért ehhez valaki?

nanemaaa # 2017.05.25. 12:18

AZ építményt és annak járulékos építményeinek meglétét vizsgálja. A járulékos építmények körébe tartozik többek között a szükséges parkolók kiépítettsége és az előírt zöldfelületi fedettség megléte is. Persze, ha a telken közben történt egyéb, szabálytalan építés, azt észre illene vennie.

MajorDomus # 2017.05.25. 21:43

Valamint a megvalósulést összeveti az engedélyezett tervvel!

nanemaaa # 2017.05.26. 07:39

MD
Többek között, de a kérdés nem arra vonatkozott. ;)

Lúzercsaj # 2017.05.26. 15:57

Köszönöm az eddigi választokat.
Az a helyzet, hogy a kertben szintkülönbségek vannak, amelyet támfallal alakítottak ki. Ez a haszálatbavétel megadásakor is így volt már. Hat évvel később a kialkított környezet élet- és balasetveszélyesnek találtatott, és mindenféle kötelezvények születtek, hogyan kell ezt elhárítani. A lényeg: úgy, hogy a lakásom jelentős értékveszteséget szendvedjen el.
Én meg azt kutatom, hogyan lehetséges, hogy bár semmilyen szabálytalanságot nem tárt fel senki,utólag felülbírálni egy használatbavételi engedélyt (illetve annak egy részét a jelen esetben).
A legutolsó (ellenoldali) érvelés szerint az engedély csak az épületre vonatkozott, ezért igenis van helye az utólagos kötelezésnek. Én meg nonszensznek tartom, mert ha ez így megállja a helyét, akkor minek van egyáltalán használatbavétel engedély, és milyen jogbiztonság az, hogy tönkreteheti egy hatóság a lakásomat, noha azt jóhiszeműen vásároltam, és semmit nem változtattam az átvett állapothoz képest.
Egyszóval, ha az épület használatbavételekor az eljáró hatóság köteles vizsgálni annak környezetét is (pl a telket, amin áll), akkor szerintem megállja a helyét az érvelésem. De nem találok passzust, ami leírná, így van-e...

MajorDomus # 2017.05.26. 17:29

Keress egy ügyvédet ő majd talál §-t. A passzus ide nem jó!

eszmilan # 2017.05.26. 19:27

1 méternél magasabb támfal önmagában építési engedély köteles, tehát a használatbavétel arra is kellett vonatkozzon természetesen. A használatba vétel során a hatóság azt nem vizsgálja, hogy az adott szerkezet el lett-e rontva például.

Ha később bebizonyosodik, hogy a szerkezet hibás, úgy annak sok köze nincs az előtte kiadott használatba vételi engedélyhez. Ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, akkor a hivatal külön eljárásban fogja kötelezni a tulajdonost a vészhelyzet elhárítására, de ennek megint csak nincs köze a használatbavételhez.

eszmilan # 2017.05.26. 19:28

pontosítok: azért nem vizsgálja, mert volt a kivitelezőnek egy felelős műszaki vezetője, aki nyilatkozott róla, hogy terv szerint épült és hibátlan. Amennyiben nem, és bebizonyosodott, hogy hibás, úgy a kivitelező felé lehet garanciális igényre tekintettel követelést benyújtani.