használatbavételi engedély

Pontos összeget majd ők megmondják.
De ha beépítési kötelezettséget vállaltál és nem teljesíted, akkor nem csak az illetéket nyomják ki, hanem a kamatokat is.

Köszönöm a választ!
És lenne még egy kérdésem: kb. mennyi lehet az illeték a házamra? Az értéke kb. 30 millió. Én annak idején a lakásomat 9,1 millióért adtam el. Az illetéket a kettő különbözeti összege után kell fizetni, vagy új építésű háznál az érték alapján számolják?
Tisztelettel: Zoltán

Földhivataltól? Talán illetékhivataltól (NAV).
Kérni kérheted, max nem fogják engedélyezni. ;)

Tisztelt Szakértők!

2 évvel ezelőtt a földhivataltól már kértem és kaptam halasztást, hogy a használatbavételi engedélyt bemutassam. Van lehetőségem kérni további hosszabítást?

Válaszukat előre is köszönöm!

Igen, a többi lakó bizonyára nem örülne, hogy a "későnjövő" miatt ismét költségek adódnának a t.házzal kapcsolatban.

Valamint a kérdező elsőre elfelejtette leírni azt a lényeges dolgot, hogy a társasház többi lakásában évek óta laknak már...

A használatbavételi engedély megadható akkor is, ha az épület nincs teljesen befejezve, azon hátralévő munkák ugyanakkor önmagukban nem építési engedélyhez kötöttek. Viszont alapkövetelmény, hogy az épület és az abban lévő lakások rendeletetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban legyenek. Amennyiben e feltétel teljesül, úgy nem kizárt a használatbavételi engedély kiadása. Annál is inkább, mivel a véleményem szerint az építési engedély érvénye már lejárt, így ha engedély köteles munka is lenne hátra, úgy az egész épületre újfent meg kellene kérni az építési engedélyt. Valószínűleg ez az igazi oka a hátralévő munka lakókra történő áthárításának. ;)

Kedves monalisa1!

"Szerintem is "hozomra" nem adnak ki engedélyt, mert a hatóságnak mi a biztosíték arra, hogy minden elkészül és minden az előírásoknak megfelelően.
Más. Ugye nem gondolod, hogy az évek óta álló, a többi lakásnál is legfeljebb szerkezetkész épületbe nektek majd külön bekötik a közműveket., ki és miből?!
Szóval nehogy nagyot koppanjál..."

A társasházban az összes lakásban már laknak 2006-2007 óta, mint írtam minden rendben van magával a társasházzal és a többi lakással, ez az egy maradt félbe az említett csődeljárás miatt. Mivel nem készült el, és a hosszú csődeljárás miatt értékesíteni sem lehetett, ezért csak most kerül sor az eladására.
A közművek részéről már egyszer engedélyeztek mindent hiszen, mint írtam 4-5 éve már működő és lakott társasházról van szó.
Arra lettem volna kíváncsi, hogy az önkormányzat építési osztálya részéről hogyan szerezhet az építész használatbavételi engedélyt, ha ténylegesen még csak szerkezetkész állapotban van?

Egy egész házra adnak ki használatbavételi engedélyt és nem az egyes lakások ki tudja milyen készültségi fokára.

Szerintem is "hozomra" nem adnak ki engedélyt, mert a hatóságnak mi a biztosíték arra, hogy minden elkészül és minden az előírásoknak megfelelően.

Más. Ugye nem gondolod, hogy az évek óta álló, a többi lakásnál is legfeljebb szerkezetkész épületbe nektek majd külön bekötik a közműveket., ki és miből?!

Szóval nehogy nagyot koppanjál...

Kedves Hozzáértők!

Szeretnénk megvásárolni egy szerkezetkész lakást. Az előzményekről annyit, hogy ez a lakás 2007 óta ebben az állapotban van (az építtető csődje és csődeljárása miatt), jelenleg a felszámolócég értékesíti. Magával a társasházzal minden rendben van, azt ellenőriztük.
Abban állapodtunk meg az eladóval, hogy elvégzik az használatbavételi engedélyhez szükséges munkálatokat, és beszerzik a használatbavételi engedélyt is.
Felvették a kapcsolatot az építésszel, aki elkészítette a terveket a használatbavételi engedélyhez, és elindította a papírok beszerzését.
Most közölték, hogy a végeleges használatbavételi engedélyt a munkálatok elvégzése nélkül is (ez állítólag az építész felelőssége) megkapjuk előre, és utána nekünk 120 napunk lesz rá, hogy befejezzük a lakást, (ennek a költsége még lejönne a vételárból) mert a 120 nap után jöhetnek ki az önkormányzat építési osztályáról ellenőrizni a munkálatok elvégzését.

Eddig én úgy tudtam, hogy "előre" nem adják ki a használatbavételi engedélyt, de ha már kiadták, akkor mit ellenőrinek?!?
Nekem úgy tűnik, hogy nem stimmel valami, vagy csak túl gyanakvó vagyok, és ez így működik az életben?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Addig kellene a bírósághoz fordulni, míg be nem következik az elbirtokolás. Bár az 20 év már több, mint az elbirtokláshoz szükséges 15. A kérdés az, hogy az egyéb feltételek fennállnak-e?

TISZTELT FÓRUMOZÓK
2000-BEN VÁSÁROLTUNK EGY INGATLANT,A TELKET FÖLDMÉRŐVEL KIMÉRETTEM,KIDERÜLT A SZOMSZÉDOM A TELKEM EGY RÉSZÉT BEÉPÍTETTE KB 15 NM,SZÓBAN TÖBBSZÖR IS MEGÍGÉRTE HOGY RENDEZZÜK A TELEK HATÁRT,MIVEL A SZOMSZÉDOM TELKÉNEK AZ ELEJÉN VAN EGY RÉSZ AMI KB AKKORA MINT AMIT AZ ÉN TELKEMBŐL ELVETT.ÜGYVÉD ÁLTAL IS FELSZÓLÍTOTTAM 1991.-BEN FENNMARADÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT A TÁROLÓRA.AZ KÖZIGAZGATÁSI HIVATALHOZ IS FORDULTAM DE MIVEL ELTELT A TÍZ ÉV A FENNMARADÁSI ENGEDÉLY KIADÁSÁTÓL ELUTASÍTOTTAK,AZÓTA AZ INGATLAN ELADÁSRA KERÜLT DE AZ ÚJ TULAJDONOS IS HAJTHATATLAN.KÖZBEN ELTELT 11 ÉV ÉS JOGOS TULAJDONOMAT MÁS HASZNÁLJA.

Nem kérheti. A padlóburkolatban történő eltérés pedig nem engedély köteles.

Kedves Hozzáértők!

Gazdasági épület tervezésekor túlbuzgó tervezőnk járólapot is tervezett a tárolóhelységekbe, de nekem eszembeen sincs leburkolni, mert sokba kerül, és tároláshoz nekünk megfelel a beton. Kötelezhet az építéshatóság a burkolat lerakására a használatbavételi engedély kiadásához, vagy ez nem feltétele? Vagy kérjünk módosítási engedélyt?
Válaszotokat előre is köszönjök!

Én abból indulnék ki, hogy volt egy építési engedélye és annak alapján egy épület megépítésére szerzett jogot az építtető. Ha terv szerint megépítette volna az épületet, akkor arra a használatbavételi engedély mindenképpen megadható lett volna. Közben eltértek a tervtől. A fennmaradási engedélyezési eljárásnak abban a körben kell vizsgálódnia, amit az eltérés érint. Magyarán, ha két ablakkal több van a homlokzaton, akkor csak azt vizsgálom, s ennek kapcsán közömbös, hogy az épület magasságában történt-e idő közben jogszabályváltozás. Az egyértelmű, hogy egy kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok szerint kell elbírálni. A jogszabályokat azonban az ügyre vonatkozó körben kell érvényre juttatni.

Mellesleg a bíróság döntése köti a hatóságot. De szerintem a bíróság nem rendelkezett abban a kérdésben, hogy az épületeket vissza kellene bontani.

Személyi felelősség kérdése akkor merülne fel, ha egyedi esetről lenne szó. De mivel itt azt írtad, hogy tendenciózusan adtak engedélyeket magasabb épületekre, így helytelen jogalkalmazási gyakorlatról beszélünk, mely esetében a munkáltatónak arra kell megtennie a szükséges intézkedést, hogy az a gyakorlat megszűnjön.

Köszönöm a választ.

Annyiban bonyolultabb az ügy, hogy az FB leállította az építkezést, csak az építtető nem állt le. Erre az akkori Regionális Hivatali vezető felszólította a helyi jegyzőt, hogy emiatt építésrendészeti eljárást indítson. Azt is leírták, hogy mely építési tevékenységeket végezték engedély nélkül és hogy ennek következményei megegyeznek az engedély nélküli építés jogkövetkezményeivel.

A jegyző el is indította a rendészeti eljárást. De a fennmaradási eljárásban erről megfeledkeztek (és persze az építésrendészeti bírság kiszabásáról is).

Ekkor viszont az a kérdés, hogy ha a fennmaradási eljárást "önálló és új eljárásnak" tekintjük, akkor viszont az eljárás indításakor érvényes paramétereknek kell megfelelni. De érdekes: amikor a paraméterekről hoztak döntést, akkor a jelenleg nem létező jogerős építési engedélyre hivatkoztak (és az akkori paraméterekről), amikor meg a fennmaradási engedély egyéb részeiről, akkor meg úgy vették, hogy ez új eljárás. Mert közben új helyi rendelet született és jelentősen csökkentették a területen az építménymagasságot, amibe semmiképpen sem fért volna bele az időközben elkészült épület.

Közben AB határozat és LB ítélet szól a konkrét ügyünkről.

Egyébként elképesztő, hogy egy egész budapesti kerületben majd hat évig az országos beépíthetőségi értékeknél magasabb értékekre adtak első-másod fokon és FB-nél engedélyeket.

Az AB megállapította, hogy a szabályozás megfelelt az OTÉK-nak, és az annak megfelelő értékek voltak alkalmazhatók.

De nem ezt alkalmazták, hanem magasabbakat, évekig. Ennek eredményeképpen a korábbi családi házas környezet jelentősen átalakult, teleszórták négylakásos társasházakkal a kerület családi házas részeit.

Nem találtam jogi lehetőséget arra, hogy felelősségre lehessen vonni a nyilvánvalóan törvénysértő értékeket alkalmazó hivatalnokokat.

Most tényleg az érdekelne, hogy egy bírósági eljárásban a fennmaradási engedélyről szóló határozat esetében el lehet-e tekinteni az eredeti építési engedélytől? Mi a gyakorlat?

Bíróságra menni lényegében csak jogerős építési engedély ellen lehet. Magyarán, ha a bíróság nem függesztette fel a határozat végrehajtását, akkor a per alatt jogszerűen lehetett építeni, melynek befejezése után jogszerűen lefolytatható a használatbavételi engedélyezési eljárás is. Abban igazad van, hogy használatbavételi engedélyt csak az építési engedélynek megfelelően kivitelezett építményre lehet adni, de a törvény értelmében a fennmaradási egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is. A fennmaradási engedély konyhanyelven tulajdonképpen egy utólagosan és egyidejűleg lefolytatott építési és használatbavételi engedélyezési eljárás eredménye. Annyi a hagyományostól az eltérés, hogy itt a szabálytalan építés "jutalmaként" bírságot is kiszabnak.

Üdv a Hozzáértőknek!
Azt szeretném megtudni, hogy jogszerűen adta -e ki az építési hatóság a használatbavételi és fennmaradási engedélyt, annak tudatában, hogy az eredeti építési engedélyről szóló FB ítéletet időközben az LB hatályon kívül helyezte és az FB-t új eljárásra kötelezte?
Mert én nem vagyok jogász, de szerintem "kihúzták" a használatbavételi engedély alól a jogi alapot, hiszen a használatbavételi engedélyről szóló határozat állandóan az eredeti építési engedélyre hivatkozik, fennmaradásit meg a hatóság szerint egy minimális tervtől eltérésért kellett kérni.
Előre is kösz a választ.

Köszönöm Szépen a gyors hozzászólásokat,tanácsokat.Az építtető az apám,és nem csodálkozom azon,hogy nem emlékszik rá vissza pontosan,mert abban az időben sok rossz dolog történt a családdal.Ez egy ikerház,és lehet hogy a még akkori ikertulajdonos intézte ezeket a dolgokat.Még a rendszerváltás előtti 'FKF-nél' volt pozicióban.Gondolom ő képben volt,hogy mi hogyan működik.

Ha a földhivatali hiteles alaptérképen már ez az épület van feltüntetve, akkor biztosan van használatbavételi.
Mivel azonban eladási szándékról beszélünk, valóban célszerű lenne megkeresni az építési hatóságot és kérni tőle egy másolatot a használatbavételi engedélyről, ugyanis óvatosabb vevő alapból kérni fogja (megjegyzem, joggal). Az viszont gyanús, ha az építtető nem emlékszik a használatbavételire, no meg a földhivatali feltüntettetés maceráira.

a foldhivatalnak kell lennie h.engedelynek?legbiztosabb ha a polgármesteri hivatal muszaki osztalyan erdeklodsz a helyrajzi számra hivatkozva.

T. Szakavatottak!
Apám 1988-ban kezdte el az építkezést,kb. 1992-ben költöztünk be a lakásba.Most szeretnénk eladni az ingatlant,de apám nem emlékszik rá,hogy van e használatbavételi engedély.Minden közmű a nevén van,és az építkezés kezdete óta fizetve van.Minden a tervek szerint épűlt szabályosan.Ha esetleg van rá használatba vételi,akkor azt hol lehet megnézni,ha esetleg nem volna rá,akkor a mostani szabályozások vonatkoznának az ingatlanra,vagy még 90-es évbeli szabályozások?A tulajdoni lapon az ingatlan megnevezése:kivett lakóház,udvar.Jelzálog is van rajta,vagy ezt használatbavételi nélkül is ráteszik?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Ferko
Ha rám hallgatsz, így nem veszed meg az ingatlant. A 10 éven belüliség okán bizony könnyen előfordulhat, hogy bontatni fognak, ha a tudomásukra jut a szabálytalanság, mivel itt egyértelműen engedély nélküli, és egyébként is szabálytalan építés történt.
Jó esetben az építtetőt köteleznék bontásra (szükség esetén téged meg tűrésre), de ha nem sikerül egyértelműen tisztázni az építtető személyét, akkor a tulajdonos lesz a kötelezett.

Ha nagyon beleszerettél az ingatlanba, akkor csak olyan feltétellel adj foglalót, hogy az eladó az adásvételi előtt beszerzi és részedre átadja az épületre vonatkozó fennmaradási engedélyt. A fennmaradási beszerzése első olvasatra nehéz lesz. Egyébként 10 év elteltét követően sem lehet rá fennmaradási engedélyt adni, mivel szabálytalan (használatbavételit meg pláne nem), így a későbbiekben neked is ezer bajod lenne belőle. Pl eleve elfelejtheted, hogy bejegyeztesd az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyen körülmények között az esetleges eladás sem lenne egyszerű, vagy csak erősen áron alul.

micimacika
Monaliba nevű fórumtársunk folyamatos magabiztossága mindig csodálatra méltó. És mint általában most sincs igaza. Az általa hivatkozott jogszabály évek óta hatályát vesztette. Sőt már az azt követő is. ;)
Jelenleg a 193/2009 (IX.15) Korm rendelet van érvényben, melynek 13. §-ában kapsz részben választ a kérdésedre.
Azért csak részben, mert a rendelet csak az ügyféli körön kívül esőket sorolja fel, az ügyfelek értesítése a Ket alapján történik.

A válasz: Igen, a tervezővel is kell. :)

micimacika, írd be a Google keresőbe a "használatbavételi engedély" kifejezést, és a megjelenő x számú találat közül a harmadikat olvassad el figyelmesen. Egyébként a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletről van szó.

Bocs, de ennek felkutatását magadtól is elvégezhetted volna, "a" kereső neked is rendelkezésre áll.

Külön: uj ház esetén a belakás során nagy valószínűséggel lesznek majd előjövő problémák, erre előre számítani lehet.

Üdv.