használatbavételi engedély

Szomszédnak aláírni, vagy dokumentációt kapni nem kell semmit. Elméletileg kaphatnak a határozatból, különösen akkor, ha valamilyen okból érintettek ahasználatbavétel kérdésében (pl kéményt kellett magasítani, át kellett alakítani...stb). A hatályos törvény szerint az építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében vizsgálja...többek között a szomszédok ügyféli jogállását.

Egy biztos, bemehetsz a hatósághoz és élhetsz az iratbetekintési jogoddal. Abból mindenképpen megtudod, hogy van-e engedélyük.

Egyébként miért zavar, hogy beköltöztek?

Alűírni, vagy dokumentációt kapni nem kell semmit. Elméletileg kaphatnak a határozatból, különösen akkor, ha valamilyen okból érintettek ahasználatbavétel kérdésében (pl kéményt kellett magasítani, át kellett alakítani...stb). A hatályos törvény szerint az építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében vizsgálja...többek között a szomszédok ügyféli jogállását.

Egy biztos, bemehetsz a hatósághoz és élhetsz az iratbetekintési jogoddal. Abból mindenképpen megtudod, hogy van-e engedélyük.

Egyébként miért zavar, hogy beköltöztek?

sziasztok,

szeretnék kérdezni, mert valami nem tiszta számomra. ha a szomszéd telken, ahova 5 lakásos társasházat építettek és már az összes lakásban laknak, akkor nekik van ezek szerint használatbavételi engedélyük? mert mi, mint szomszédok, semmiféle dokumentációt nem kaptunk erről. nem kellett volna? vagy ez változott? (mikor nekünk a tetőtérhez kellett a használatbavételi, akkor ott a szomszédokat is kellett asszem tájékoztatni, vagy aláíratni velük valamit, ha jól emlékszem.)

köszi a választ előre is!

Ha az első szint önálló rendeltetési egység, akkor arra lehet ideiglenes használatbavételit kérni és kapni. Ha az egész épület egy önálló rendeltetési egység, akkor nem.

Kedves Fórumozók,

Ha egy kétszintes ház teljes felújítására (homlokzat is változik)megvan az építési engedélyünk, a munkálatokat megkezdtük, viszont csak az egyik szintet tudjuk befejezni, megkaphatjuk-e a használatbavételi engedélyt, vagy ahhoz az engedélyes terven szereplő, mindkét szintet érintő összes változtatást végre kell hajtanunk?

Előre is köszönök minden segítséget!
Üdv.
B.Krisztina

Lisanak kivételesen igaza van. Nyilvánvalóan engedély nélküli építés történt, ami jobb esetben néhány százezres, rosszabb esetben több milliós bírsággal jár. Az eladó talán éppen azért akarja eladni, hogy szabaduljon egy esetleges bírság elől. Az Étv szerint szabálytalan építés esetén az építtetőt kell bírsággal sújtani, így elméletileg nem menekül, ha a szerződés a tényleges állapot és annak elismerését, hogy az eladó volt az építtető, rögzíti. De így sem javasolnám, hogy ti fejezzétek be a szabálytalanul megkezdettet, mert akkor építtetői jogutódok is lesztek és így az egész bírság rátok szállhat. Amiről azonban eddig nem esett szó, hogy vajh egyáltalán kaphatott-e volna a tulajdonos építési enngedélyt a felújításra és bővítésre? A tetőtérbeépítés is bővítés. Mert ha nem, akkor még az is előfordulhat, hogy az egész házat lebontatják.
Mindezek alapján én nem venném meg, max előszerződés, és foglaló, azzal a feltétellel, hogy az eladó beszerzi a szükséges engedélyeket. Ha ez nem sikerülne neki, akkor a foglaló dupláját köteles visszafizetni.

Alapvetően hozzányúlt a házhoz: átalakítás és korszerűsítés, valamint a tetőtéri lakrész létrehozása (!), így főleg az utóbbi okán a munkálatokhoz kellett hogy rendelkezzen előzetes építészhatósági engedéllyel. Ebből következik az "uj" házra vonatkozó használatbavételi engedély kikérése - ez pedig még az eladó dolga ill. kötelessége.

Addig ne vegyétek meg a házat - még csak előleg vagy foglaló se - ameddig tiszta helyzetet nem teremt, mert a későbbiekben bajatok lehet a hatósággal.

Külön írom: a kéményseprőék, a tűzoltóék nagyon szígorúak tudnak lenni a rengeteg előírásuk miatt.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tanácsot kérnék !

Napokban szeretnénk vásárolni egy házat kis telekkel . Elég öreg fagerendás parasztház , amit 1 éve újítottak fel teljesen . Amiket kellett (kő) falakat lebontottak amik statikailag jók voltak megmaradtak , az alapterület nem változott , de a tetőtér az be lett építve . Jelenleg még nincsen kész lépcső a földszint és a tetőtér között , és a tetőtér fűtése sem megoldott , (elektromos fűtőtestek vannak ) A lépcső és a fűtés nem gond ezeket megoldanánk . Ingatlanközvetítőn keresztűl vennénk meg a házat . Kérdezgettük mi a lakhatósági engedélyt de eddig nem kaptunk értelmes konkrét választ . Ma annyit tudott mondani a ingatlanos hogy ez egy öreg parasztház ami fel lett újítva nem szükséges új használatba vételi engedély . Kértük a tervrajzokat is , de azt mondta hogy nincs . Létezik ilyesmi ????? Elvileg egy épitési vállalkozóé a ház , magának csinálta hétvégi és nyári pihenési céllal , de változott a világ és most el kell adnia ....

szóval egy ilyen felújítás után kell új (szerintem régi sincs neki olyan öreg a ház) használatba vételi engedély , vagy mehet minden így ahogyan van ?

Nem létező lifttel hogy lehetett megvenni lakást? Ezzel az erővel egy merdzsót is vehettél volna hozzá.

A lényeg, most már kevés az esélyed, hogy bármit tegyél, max a bírósághoz fordulhattok teljesítés elmaradása miatt vételár egy részének visszatérítéséért, vagy a szerződés érvénytelenítés érdekében.

Korábban a használatbavételit kellett (lehetett) volna megfellebbezni, de gondolom, az meg jól esett, hogy az illetékkel, netán a bankkal el lehetett számolni.

Tanácsaitokat kérem.
Adott egy újonnan épült tház, amelyet 2 db lifttel kellett volna a tulajdonosok bírtokába adni, de az alapító pénze elfogyott. Használatbavételibírtokbavételi eng.megtörtént határidő kikötéssel a liftekre vonatkozóan. Az alapító azóta is fizet bírságot, lift nincs, a tulajdonosok pedig lifttel együtt vették meg a lakásaikat. Időközben felszámolás alá esett az alapító, de a tháznak is tartozik közös költséggel.Volt tulajdonában lakás, de üzlettársaival jogvitába keveredett, elveszítette a pert, a társ birtokába kerültek az üres lakások, amelyek most vannak értékesítés alatt. A jogi procedúrát szenvedik az ott lakók, mit tehetek szerintetek ebben az esetben ?

Ha az építésügyi hatság megállapítja, hogy az engedélyezett építési munka teljes egészében elkészült, és az épület rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas, akkor határozattal kötelezheti az építtetőket a használatbavételi engedély megkérésére. Ennek legkésőbbi időpontja az építési engedély lejárta, amikor is köteles a helyszanen ellenőrizni, hogy hogyan áll az építkezés.

Nemrég épült társasházban vettünk lakást, de még nincs meg a végleges használatbavételi engedély. Az összes lakástulajdonos befizette a költségeket (illeték, közmű engedélyek stb), de az üzlethelyiség tulajdonosa nem hajlandó erre. Az lenne a kérdésem milyen módon lehet erre kötelezni, mert mindenféleképpen szükségünk van az engedélyre.Előre is köszönöm!

A tulajdonos a tulajdonjog megszerzésétől húzza az ingatlan hasznait és nyögi a terheit. Kivéve, ha a szerződésben szerepelt a birtokbaadás időpontja, mert akkor attól.
szerintem

Következő a gondom: Mikortól köteles viselni a közös terheket annak a tulajdonosnak, aki Földhivatali, saját nevére szóló tulajdoni lappal rendelkezik, de az egyszemélyi alapító, aki társasházzá nyilvánitotta a házat, előzetesen nem adta át jegyzőkönyvileg. Ragaszkodik az átadás-átvételhez, az órák adatinak leírásához, ő csak ekkortól kivánja fizetni a közös költséget, stb. Nem láttam az adásvételi szerződést, de gondolom belefoglalták a megtekintett állapotot, stb., de abban biztos vagyok, hogy óraállásokat nem írtak le benne. Törvényileg hogyan helyes, kérem a véleményeteket.

kitty29
37/2007. (XII.13.) Korm rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról,
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről,
253/1997. (XII.29) Korm rendelet az országos települsérendezési és építési követelményekről

Jó olvasgatást. :)

Bár szerintemn jobban jársz, ha valaki olyat kérdezel meg, aki ért is hozzá, mert ez egy elég nagy anyag, és első olvasatra főleg laikusnak nem éppen egyértelmű.

Mellesleg a használatbavételnél ugyanazok az ügyfelek (általában) akik az építésnél voltak, tehát a szomszédoknak ugyanúgy fellebbezési joguk van. Az építési engedélynél sem kellett az előzetes hozzájárulásuk.
A használatbavételi eljárás keretében új feltétel már nem támasztható, így annak kell megfelelni, amire engedélyt kaptál és ami elő volt írva a határozatban.

Ha a beadott tervdokumentáció alapján anno kiadták az építési engedélyt, akkor ma már nincs miért "körmöt rágni" hogy a két ház között mekkora is az oldaltávolság.

Legfeljebb az oldalszomszéd részéről egy esetleges panasz a hatóságnak: ha és netán túl közelre került hozzá a házad (...), ezt majd kivizsgálják és építészeti bírságot szabhatnak ki - emiatt útlag egy kész házat már nem bontatnak el...

A szomszédságot az építési engedély kiadása előtt keresi meg a hatóság - akkor is legfeljebb véleményezés végett -, a használatbavétel igen-nem engedélyezése már nem tartozik a szomszédokra.

Persze ha valami egészen eltérő/rendhagyó épült, evégett "szólhatnak".

"Lisa"
laikus hozzászóló

Sziasztok!
Létezik-e jogszabály vagy rendelet a használatbavételi engedély kiadásának menetéről?
Hallottam olyat, hogy a végleges kiadása előtt megkeresik a szomszédokat is, hogy fellebbeznek-e, de olyat is hallottam, hogy ilyen nem történt meg.

Ezenkívül arról van-e valami leírás, szabály vagy bármi, hogy pl. hány m-nek kell lennie a 2 ház fala között stb. Sok ilyen dolgot hallottam innen-onnan, de van erről valami részletes, egységes leírás is?
Előre is köszönöm!

Ja! Egy dolgot elfelejtettem! Ne mászkálj, hanem írj. Írott beadvánnyal (kérelemmel) sokkal nehezebb lerázni, mert ott az a fránya jogorvolsati lehetőség. :)

Kedves HunHeart, így kezdtük, hogy nagy nehezen (polgármester, felettese hatására) megkértük előadónőt, hogy kérje szépen be, amit kell. "nem vagyok velük jogviszonyban", mondta, de nagy nehezen írt nekik és kérte, adják át.Nem adták át. Ez a csókos előadónő(ez bizonyított) mondta nekik:én kérem tőled írásban, de ha nem adod, én bizony nem szólíthatlak fel.Most beadja az ügyvéd a keresetet, nem tudunk mást tenni és addig felfüggesztik a használatbavételi eljárást. Eközben persze mi történt? Bár a használatbavételi bemutatásának ideje jövő év jan. vége, a hitelező bank MÁRIS hirtelen csak.. felmondta a szerződést.Miért is? Vállalkozó írt nekik valamit, amit nem mutattak még meg, ügyvéd kikéri.Ez egy maffia, a banknál is csókosuk van, bizonyított. Megy levél banknak, Pszáfnak, stb.
Ami itt folyik, az elképesztő. Majd beszámolok a következő lépésről.
Kedves nanemaaa! Voltam ép.felügyeletnél is, na nem, ők nem tudnak semmit, legfeljebb százezerre megbüntetik a vállalkozót, mást nem, és ez mivel nem visz előre-kedves építtető, hagyjuk ezt..-mondták.

szk0271
Attól, hogy nincs műszaki vezetői nyilatkozat, még nem lett szabálytalan az építkezés. Fennmaradási engedélyt csak abban az esetben kell (lehet) kérni, ha az engedélytől és az engedélyezett tervektől olyan eltérés történt, mel yönmagában is engedélyhez kötött építési munka lett volna. Eddig ennek lehetősége fel sem vetődött, így nem lenne mire fennamaradási engedélyt kérni.
Jognyilatkozat pótlás lehet megoldás, de az tényleg hosszadalmas. Érdemes lenne azért azt a panasz dolgot megpróbálni az építésfelügyeleti hatóságnál (Közigazgatási Hivatalnál). Egy építésfelügyeleti ellenőrzés csodákra lehet képes. Nem beszélve arról, hogy csak az végezhet műszaki vezetői tevékenységet, aki az ép felügyelet által vezetett névjegyzékben szerepel. Ha tisztességetelen magatartás miatt kiszórják a névjegyzékből, akkor hoszadalmas éhezés fog rá várni.

Hali!

Nálam a helyzet, kivitelező nem ad számlát, és perel...Én beköltözöm, használtabavételim nincs..
3 év múlva jutok eszébe a hatóságnak, 1 évig egyezkedünk, majd megbüntet 5000 ft-ra, szabálysértési eljárást indíttat (még tart).
Nem adta ki a FVM a nyilatkozatot, mert csak, perben is kérhettem akkorsem..nincs eredmény.
Építési hatóságnak beadtam a kérelmet FVMNY nélkül és leírtam, hogy a kivitelező tagadta meg.
Irtak neki szép levelet, hogy vagy kiadja 10 napon belül, vagy elfogadja egy igazságügyi szakértő véleményét, és értesíti a névjegyzéket. Használt.

Üdv

Szép szóval és írásban is kértük, de őt a vállalkozó fizeti, ezért neki kiadta, nekünk nem adja, ezt le is írta. Erre mondom, hogy neki függetlennek kéne lennie, de a rendelet szerint az FMŰV a kivitelező embere, ezért érdekes, hogy nem az építményről alkot véleményt, hanem az a véleménye, ami a vállalkozónak érdeke és ezt támogatja a rendelet, sokan visszaélnek ezzel, de nem változtatnak rajta. A visszaélésre azt találták ki, hogy jognyilatkozat pótlása c. keresetet kell indítani.Pedig a rendelet javításával mindenki előbbre lenne.A fennmaradásit csak azért írtam, mert ha nincs FMŰV, akkor az szabálytalan és szakértői kell és fennmaradási, ha szabályos minden, akkor is.Szakértőt akartam, hogy az gyorsabb, mint a per, de nem lehet, mert itt 2 db. FMŰV is van, csak a másodiknak be kell szereznie az előző nyilatkozatát, és ez a hiány.A 2. fel.műsz.vez. is kérte, neki sem adja. Joggal való visszaélés az ügyvéd szerint.Még a bíróság beinthet nekik. De én csak azt akarom, h. legyen végre használatbavételi engedély.

Állj! Ezek szerint van nyilatkozat! Akkor ti mint építettők elkéritek szép szóval a műszaki vezetőtől. Ha elajándékozta a kivitelezőnek, akkor írjon másikat.
Mert ha nem, akkor a műszaki vezetői névjegyzéket vezető építésfelügyeleti hatósághoz fordultok panasszal. Azzal pedig nem járna jól a műszaki vezető, mert akár ki is zárhatják a névjegyzékből, és akkor egy darabig a munkanélküliek táborát fogja gyarapítani.
A használatbavételt nem befolyásoló kivitelezési hibák kapcsán nem lehetetlen kártérítési pert nyerni, főleg, ha közben nem csődöl be gyorsan a kivitelező.

Viszont ami kezdi tarkítani az ügyet, az a fennmaradási engedély felemlegetése. Ha fennmaradási kell, akkor eleve nem beszélhetünk szabályszerű építjezésről, így a használatbavétel eleve ugrott.
Az meg, hogy mitől lesz szabályos egy építés, nem a bírságtól függ. Ugyanis csak arra lehet fennmaradási engedélyt adni, amire az építési engedély is megadható lett volna, vagy ha az építmény szabályossá tehető. Pillanatnyilag a hatóság egyébként nem érdekelt a bírság kiszabásában, mert nem kap belőle.

A társasházi építkezések diszkrét bájáról meg nem érdemes itt vitát nyitni, mert erre egyetlen fórum nem lenne elegendő. AZ ilyesfajta építősdit nagy össznépi átveréssorozatnak nevezik, a játék tétje nem az, hogy átvernek-e, hanem, hogy mennyivel, s egyelőre sajna esély sincs a helyzet javulására.

Értem én, amit írsz. Az elállás után javíttatuk ki, amit lehetett és a lakhatást gátló hibákat, ezért lehet használatbavételit kiadni. (sokféle lakásban lehet lakni, ettől az egyik jó minőségű, a másik pedig nem) Minőségi hibák maradtak, hiszen csak az épület visszabontásával javíthatók aránytalanul nagy költséggel, ezek értékcsökkentő tényezők és a vállalkozó kártérítéssel tartozik. Ez mért zárná ki a lakhatásit vagy egy olyan nyilatkozatot, amit a 80 %-os készültségre adott ki?
Az FMŰV nyilatkozat megvan a vállalkozónál, tehát kiadta, csak ő nem adja tovább bosszúból és ráadásul több milliót akarna érte, ha mégis kiadná, ami végképp jogtalan.De nem tudom, hogy mit tehettünk volna másképp, ha egyszer kifogtunk egy kontármunkát végző vállalkozót? Senki más nem jár így? Majdnem mindenki. Mért is kell belenyugodni, hogy sok pénzért selejtet kapsz? Mért nem támogatják a jogszabályok a vétlen felet és mért van a szerződést megszegőnek visszaélésre is lehetősége ezzel a nyilatkozat kiadással, ki nem adással? Egy lakás nem olyan mint egy árucikk, rossz és visszaadom kérem a pénzt vissza.
Használhatóra csinálom, hogy lakhassak, de nem azt kaptam, amire szerződtem.De hogy még lakhatásit se kapjak miattuk, azt nem tudom megemészteni.Fennmaradásira meg kitaláltak óriási bírságot, ha azt kifizeted az államnak, máris "lakható". Ez aztán az ellentmondás.Érted, ugye?

Ha most megint úgy válaszolok, ahogy gondolom, akkor megint azt fogod mondani, hogy el akarom venni a kedvedet. De mit tegyek, az igazság mint mindig, odaát van.
Szóval: Ha a bíróság megállapítja a hatáskörét és dönt, akkor az köti a hatóságot. Ergo, ha jognyilatkozat pótlására pert indítasz, és azt nem pótolja a bíróság, akkor arra bizonyosan oka lesz, még pedig nem más, mint, hogy nem lehet kiadni a nyilatkozatot, mert annak tartalma nem lenne valós.
Ha nincs műszaki vezetői nyilatkozat, akkor pedig nem lehet használatbavételi engedélyt adni.
Ha a per megindul.... netán rátok nézve hátrányosan lezárul, akkor eleve nem lennétek előrébb, ha a hatóság mégis kiadná az engedélyt, mert azt a műszaki vezető nyilvánvalóan megfellebbezné és a bírói ítélettel a kezében meg is nyerné.

Persze mindez nem igaz abban az esetben, ha mégis kiderül, hogy jogtalanul tagadta meg az aláírást, mert akkor a bíróság pótolni fogja a jognyilatkozatot... és onnan már ti lesztek nyerőben. Akkor max a minőséggel kapcsolatos kártérítési pereteket fogjátok elbukni, mivel a másik perben pont ti bizonyítottátok, hogy minden megfelelő módon és minőségben elkészült.

Erre szokták mondani, hogy ba...(rátkoz)ni és szüzen maradni egyidejűleg nem lehet.