használatbavételi engedély

Nem jognyilatkozat és a bíróság nem pótolhatja. De a tanunyilatkozatot jegyzőkönyvbe veheti. Ha a műszaki vezető a perben lenyilatkozza, hogy az építmény az engedélyezett terveknek megfelelően készült el, és rendeltetésésszerű biztonságos használatra alkalmas, és errőla jegyzőkönyvről kapsz kivonatot, vayg hiteles másolatot, azt a hatóságnak el kell fogadnia. Ugyanis az már magasabb szintű okirat lesz, mint ha a műszaki vezető sk nyilatkozott volna. Ugyanis a bírósági jkv közokirat, míg a nyilatkozat max magánokirat.

Kérj rá-végrehajtást,a v.hajtó meg lefoglalja.

A felelős műszaki vezetőtől van egy levél a bírósági per anyagában, hogy ő megírta és átadta a kivitelezőnek, mert ő vele van jogviszonyban (a megrendelőnek ő nem adhatja át,mert őt a kivitelező fizeti) és ezt a kivitelezőt (alperest) kötelezte a bíróság arra, hogy adja át ezt a megrendelőnek, aki a felperes.Az önkormányzati építési hatóságnak a nyilatkozat szövege kell és aláírva a FMŰV által. Vagy bíróság által, de bíróságnak hiába adtuk be a szöveget,nem pótolja, sőt szerinte ez nem jognyilatkozat, hanem egy igazolás. Az ép.hatóság és a minisztériumi állásfoglalás szerint meg jognyilatkozat, amit bíróság pótolhat. Most már nem tudom, kinek van itt igaza? A lényeg, hogy lesz nekünk meg ez a nyilatkozat?

Fordulj a bírósági végrehajtóhoz.
Ha a per nem fejeződött be, akkor mondattasd ki a műszaki vezetővel a nyilatkozat tartalmát, majd kérj másolatot a per jegyzőkönyvéből. Az nem baj, ha magánokirat helyett közokirat tartalmazza a szükséges nyilatkozatot. ;)

Bíróság kötelezte a vállalkozót a felelős műszaki vezetői nyilatkozat átadására, de nem adja át. Kérhető-e erre végrehajtás és mi a teendő, ha a végrehajtás sikertelen? A bíróság nem pótolhatja, mert a vállalkozó perbeli kijelentése alapján az megvan, létezik, csak nem adja át a használatbavételihez.Tud valaki segíteni,mit tegyünk?

Valamint a szántófőld tulajdonosához.

Fordulj a területileg illetékes építési hatósághoz.

Sziasztok !

Szántóföldre milyen szabályok mellett lehet reklámtáblafelületet telepíteni ? Gondolom, hogy akadálya nincsen, mert az autópályák melletti szántóföldeken is lehet reklámtáblákat látni.

Thomas.
Ha az- egész ingatlanra van h.élvezeti joga akkor senki sem költözhet oda a beleegyezése- nélkül.
,,a tulajdonos a jogait csak olymértékben gyakorolhatja amelyekkel a haszonélvező nem él,,

Tény hogy haszonélvezni lakik ott és nem postásként.
Talán a barátod javithatna a kapcsolaton,egy szép fiatalember és egy jókarban lévő élvező ?!

Nem mindenki másban, csak a haszonélvezőben.

Nem költöztethet be albérlőket a tulajdonos a haszonélvező engedélye nélkül.

1. A haszonélvezeti jog nem hatalmaz fel senkit posta átvételére. Ezt csak az azonos lakcímen lakó közvetlen hozzátartozó teheti meg. Egyébként a postás oda sem adná.
2. Ha a postáját nem kapja meg, az lényegében a saját hibája, gondoskodjon róla, hogy olyan levelezési címe legyen, ahol elérhető. Esetleg kérheti a leveleinek utánküldését, bérelhet postafiókot...stb. Ezt már tényleg nem lehet a haszonélvezőre kenni.
3. A tulajdonosnak épp olyan joga a tulajdonát rendben tartani, mint a haszonélvezőnek. Sőt.
4. Szerintem nem vihet oda albérlőt. Pláne, ha egy lakásról van szó.

Nem vagyok egy pszichiáter típus, de lehet, hogy ismerősödnek nem ártana kissé magába néznie mielőtt mindenki másban keresi a hibákat.

Üdvözlöm!

Egy ismerősőm kérdésére szeretnék választ kapni, amennyiben ez megoldható. A "tipikus" tulajdonos-haszonélvező helyzet állt elő náluk. Barátom az ingatlan tulajdonosa, de a haszonélvező olyan alapvető dolgokat nem tesz meg, mint hogy 1-1 levelet amit még erre a címre postáznak neki, átvegyen, továbbá az ingatlan állapotát sem hajlandó a normálisnak mondható kategóriában megőrizni. Ebben az esetben mit lehet tenni? Fel lehet lépni jogi úton a haszonélvezővel szemben? Barátomnak több esetben is anyagi hátránya származott egy-egy hozzá időben el nem jutott levél miatt. Valamint még egy olyan kérdés, hogy a tulajdonos a haszonélvező beleegyezése nélkül az ingatlanba költöztethet-e be albérlőket? A szóban forgó ingatlan egy két szintes külön bejáratú családi ház, melynek felső szintje teljesen kihasználatlan a haszonélvező által.

Segítségüket előre is köszönöm!

Üdv,
T.

A Földhivatalban lennie kell dokumentumnak az ingatlanról .Kérd ki a legrégebbit és pont.
Aki nem hiszi el bizonyitson be mást. Ennyi.

Próbáld meg a levéltárban. Ha ott nincs, akor sehol sincs. De valószínű, hogy ránézésre is elhiszik neked, hogy az épület régi.

Üdv mindenkinek!

Kérdésem lenne. Öreg, régi házban lakom. Értéke közel lebeg a mindannyiunk által olyannyira várt vagyonadó ingerküszöbéhez. Na mármost nagyban befolyásolja értékét az ingatlan kora, amit a "használatbavételiengedély " keltezésétől számítanak (rá következő adóév).
Én ilyet nem találtam. Egyes becslések szerint 100 év felett lehet az épület. 28 éve lett felújítva és a jelenlegi egyik tulaj (50%) akkor vette meg. Honnan tudom kikérni a szóban forgó engedélyt? Önkormányzat? Földhivatal?
Próbáltam utánanézni itt a fórumon is, de nem találtam... Mondjuk aki mindegyik hozzászólást végigolvassa az festi magát!
Előre is köszönöm a segítséget és bocs a láma kérdés miatt!

Már majdnem rábólintottam. A mondat első két szava igaz. A többinek viszont semmi köze egy közigazgatási eljáráshoz és az ügyféli jogálláshoz. Fellebbezési jog vagy van, vagy nincs. Részjog nem létezik.
Így hát sorry... nem egyezkedek. :(

Egyezzünk meg döntetlenben!
Mindkettő gyakorolhatja, a tulajdonos olymértékig amellyel a haszonélvező nem kiván élni. ptk. 157/2 olvasd lentebb.

dragon
Ha már megszólíttattam, hát nem maradok némán. Azt ne várd, hogy beidézzem a Ptk és a Ket valamennyi idevonatkozó passzusát, ezt megtette már Kedves Imma...mert ő egy áldot jó lélek.
A feltett kérdésedre a megfelelő választ kaptál. Amiket pedig utólag hozol fel, az már nem az alapkérdéshez tartozik. A Ket-et nem érdekli, hogy az ügyfélnek teljes körű rendelkezési jogai, vagy részleges rendelkezési jogai vannak-e. Őt egy dolog érdekli, ügyfél-é, avagy nem ügyfél-é???
Ket. 15. § (1) bek: "Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

És ha már építésügy, hát vegyünk egy szakági jogszabályt.
193/2009. (XII.15.) Korm rendelet 2. §:
"E rendelet alkalmazásában ingatlannal rendelkezni jogosult az a személy, akinek a polgári jog szabályai szerint az ingatlan birtoklásáról, használatáról, felhasználásáról döntési joga van, aki az ingatlannal rendelkezhet."

Sajnos azt a paragrafust nem tudom beidézni, amely a te véleményedet támasztaná alá. (lehet, hogy nincs is?)

Ha ennél hathatósabb és meggyőzőbb választ akarsz, javasolom, hogy fellebbezd meg a hatóság döntését azzal, hogy ügyfélnek nem minősülő személynek is biztosítottak jogorvoslati jogot, majd a másodfokú döntés ellen menj a bíróságra. Előbb-utóbb elhiszed.
Ha mégsem, akkor az a tipikus eset fog előfordulni, amikor mindenki szembe jön az autópályán.

Nem tudom miért, de élvezem a veled való beszélgetést.

Türelmetlen vagyok, meg ingerült, mert baromi sok a dolgom, de annyira tetszik, hogy átértékeled a szakaszok jelentését. Tudom a saját ügyemből kifolyólag, hogy az ember képtelen józanul megérteni a szavak valódi tartalmát.

A haszonélvező tulajdonosi joggal nem rendelkezik, azonban az ingatlant birtokolhatja, használhatja, a használattal összefüggő kötelezettség őt terheli, illetve a birtoklásból eredő hasznait szedheti.

A tulajdonosnak az ingatlanán fennálló haszonélvezővel szemben korlátozva vannak a jogai. Így például nem birtokolhatja, hacsak a haszonélvező ezt át nem engedi neki, ugyancsak nem adhatja bérbe, a használatával nem rendelkezhet. Viszont eladhatja, elajándékozhatja, de csak haszonélvezettel terhelten, tehát a haszonélvező továbbra is birtokosa marad az ingatlannak.

Amennyiben a törvényes használónak, haszonélvezőnek sérülnek a jogai a szomszédjával szemben, nyugodtan törvényadta lehetősége élni a jogaival, vagyis fellebbezhez egy számára sértő határozat ellen.

Kedves Immaculata!
Végigolvastam a válaszában idézett paragrafusokat.
Ezek közül egyet sem találtam amelyik arról szólna, hogy a haszonélvaző a tulajdon feletti rendelkezési jogot is gyakorolja. (Ha tévedek akkor kérem csak ezt a paragrafust emelje ki a válaszában). A tulajdonlásból eredő javak feletti használatról én is sokat olvastam, azok a kérdésemben nem döntenek, hiszen a kérdés csak az, hogy a haszonélvezőnek van e tulajdon feletti rendelkezési joga? Például eladhatja-e a tulajdont a haszonélvező, átruházhatja-e a tulajdon birtoklását a haszonélvező, másnak használatba adhatja-e a tulajdonlás tárgyát a haszonélvező, stb. Ezekről az idézett paragrafusokban nem olvastam.
Az olvasottak éppen azt támasztják alá, hogy a rendelkezés jogát sehol nem gyakorolhatja a használati joggal felruházott személy. Pl. Ptk. 157. § (2) vagy Ptk. 159. § (2) „A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át” . Ptk. 160. § szerint a haszonélvező a dolgok felett is csak korlátozottan rendelkezhet, azokat elhasználódásuk esetén köteles pótolni. A Ptk. 160. § szerint a haszonélvező csak a haszonélvezet jogát engedheti át, és azt nem ruházhatja át, tehát nem rendelkezik a tulajdon felett.
Én ezeket tudtam kiolvasni az idézett paragrafusokból.
Tisztelettel megismétlem kérésemet, ha lenne olyan kedves - és ha nem jár nagy kereséssel - csak azt a paragrafust idézné, melyből az a vélemény következtethető - akár levezethető - , hogy a tulajdonlapra felvezetett tulajdonos és a tulajdonlapra felvezetett haszonélvező is rendelkezik a tulajdon feletti rendelkezési joggal.

Olvasmány, ha nem is Szent Lukács könyvéből:

A haszonélvezet és a használathaszonélvezet és a használat|3
Ptk. 157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.Haszonélvezet és használat joga|3
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
Ptk. 158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.
(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.
Ptk. 159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.Kártérítési felelossége haszonélvezonek|3
(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.
(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
Ptk. 160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.
Ptk. 161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.
Ptk. 162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólításra a tulajdonos azokat nem végzi el.
(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.
Ptk. 163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
Ptk. 164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.
Ptk. 165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

Immaculata # 2009.12.19. 19:34 khmmmm
Mindenki ügyfél, aki a tulajdoni lapon szerepel.

Kedves nanemaaa!

Kérdést tettem fel a fórumra, miszerint "egy telekkönyvileg bejegyzett ingatlan esetében tulajdoni lapon jegyzett tulajdonos és a tulajdoni lapon jegyzett haszonélvező közül melyik gyakorolja a szomszéd használatbavételi engedélyére való fellebbezés jogát?"
Válasza az volt, hogy mindkettő. Ebben az esetben felmerülhet az a kérdés, hogy miért nevezi meg a rendelet a rendelkezés jogát gyakorló tulajdonost, és miért nem említi a használati jogot gyakorló tulajdonost vagy a birtoklás jogát gyakorló tulajdonost a használatbavételi engedély kiadására vonatkozó rendelet?
Mivel én nem tudom a most hatályos törvényt vagy rendeletet, ami erre vonatkozik, ezért fontos lenne azt tudnom, hogy a válaszát melyik törvényi vagy rendelkezési hivatkozással lehet alátámasztani. Biztosan meg tudja nevezni, hogy a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet melyik paragrafusából - vagy az éppen hatályos erre vonatkozó rendelet melyik paragrafusából - lehet ezt kiolvasni.
Ha nem okoz különösebb nehézséget Önnek, akkor legyen szíves idézni azt a paragrafusi szöveget, melyből ez a vélemény levezethető.
Fáradozását előre is köszönöm.

Én nem keverem...de ezt már egyszer megbeszéltük. ;)
A kérdésre pedig a válasz változatlanul mindkettő.

,,szabadság és tulajdon tesz csuda dolgokat,, (Széchenyi)
Dragon véleményével értek egyet. Ne keverjétek össze a tulajdonnal való rendelkezést s a tulajdon hasznaival való rendelkezés jogát. Nem ugyanaz.

Ezt a 37-est legalább ismertem, az újabbhoz, 193-ashoz még időm sem volt.