használatbavételi engedély

Jó napot!Szóval 4 éve lakom egy hétvégi háznak épült ingatlanba,ami az én nevemen van és a nagyszüleimé a haszonélvezet.Nos én szépen nyugodtan éldegélek,mire a napokban mondja a nagyapám hogy kérni kellene az önkormányzatnál használatbavételi engedélyt.De én 4 éve fizettem a közüzemi számlákat,a lakcímigazoló kártyámon is tartózkodási helyként ez a cím szerepel,átírattam mindent a nevemre(mert még kiskorú voltam mikor épült az ingatlan,94-be kezdték az építkezést,95-be szerintem kész is lett)Tehát mindent elintéztem amit kellett(úgy gondoltam)Bementem az önkormányzathoz és ott mondták hogy minden papírt be kell vinni a földhivatalba(tervrajz,engedélyek...),összeszedtem mindent amit találtam a nagyszüleimnél(szerintem nincs meg minden)Viszont a tervrajzon a pince és a terasz sem fedett a valóságban pedig igen,a helységek megnevezése sem megfelelő,a wc-t egybenyitottuk a tusolóval és építettünk egy könnyűszerkezetű garázst a ház végébe,tehát vannak változások.Utána olvastam most a net-en és eléggé megijedtem,mert pénzbírságról is szó van és sok mindenről,nem értem én ezt.Saját hibámon kívül nekem kell majd fizetnem és lehet hogy lebontják amit eddig sikerült megcsinálnom?Én csak a garázst építettem hozzá és összenyitottam a wc-t a tusolóval,máson nem változtattam,ja és bevezették a központi fűtést.Kérlek amibe tudtok segítsetek,köszönöm.

Ja! Egy kérdésre nem válaszoltam. Szóval közgyűlési döntés akkor van, ha a 6 lakásosnál kisebb társasház tulajdonosai döntöttek arról, hogy a társasházi törvény előírásai alapján kívánnak működni, s ennek értelmében megalkották szervezeti működési szabályzatukat és megválasztották a közös képviselőt is.

Amíg nincs ilyen döntése a tulajdonosoknak, addig az ügyeik vitelére az osztatlan közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

(Mindkét esetben is 100 %-os egyetértés kell az alapító okirat módosításához.)

Beépítetlen padlásteret tudomásom szerint nem lehet önálló albetétbe venni. Már az is elég necces, hogy a lakás részeként ki lehetett venni az egyébként osztatlan közös tulajdonú részek közül.
Önálló lakás létrehozásához természetesen van köze a többi tulajdonosnak is, hiszen alapító okirat módosítást igényel, amihez 100 %-os hozzájárulás kell.
Láttam már olyan ítéletet, amikor a bíróság megtagadta a jognyilatkozat pótlását ilyen ügyben, elfogadva a lakástulajdonos azon ellenérvét, hogy ő 4 lakásos társasházban vett lakást, s a vételnél ez alapvető szempont volt számára. Ha több lakásos lett volna, meg sem vette volna.
Egyébként meg nem ártana az építésügyi hatóságnál is némileg érdeklődni, mert koránt sem biztos, hogy a telek elbírna még egy lakást. Ugyanis az telken belüli többlet parkoló kiépítését is megkövetelné, ami ugyi szintén osztatlan közös tulajdon. ;)

Tisztelt Hozzáértők!
Segítséget kérek az alább leírt helyzetben, mint ingatlanközvetítő:
Adva van egy lakás és a felette levő tetőtér (lépcsőházi megközelítéssel). Ezt a két ingatlant, mely egyazon hrsz. alatt van rögzítve, most eladnák egyben.
Vevő is van rá, de annak meg az a feltétele (illeték megtakarítási indokból), hogy a vétel előtt legyen a két ingatlan különválasztva, így a tetőtér illetékmentességet élvez majd, mintha telek lenne.
De ez egy rókafogta csuka, ugyanis külön albetétre akkor kerül a tetőtér, ha megkapta a használatbavételi engedélyt.
De ez most még csak tetőtér, igaz, van egy érvényes építési engedély rá, de úgy, mint lakásbővítés, feltételezve, hogy az alatta levő lakásból majd lépcső vezet a tetőtérbe.
Az eladó nem tudja albetétesíteni a tetőteret, vevő pedig tetőtérként szándékozik megvenni azt a részt, hogy kb 800 ezret megmentsen. Persze vevő a tetőtéri lakást, annak kialakítása után, el akarja adni.
Nagyon sürgős választ kérnék, ha lehet, mert vételi helyzet van!
Persze az is kérdés és itt a tv.-ben szerintem ellentmondás van, hogy hogyan vásárolhatok kedvezménnyel, illetékmentesen tetőteret, ha annak nincs külön albetét száma. És itt a tetőtér nem tházi közös tulajdon, ezt már megvették az alatta levő lakás tulajdonosai, tehát külön tulajdon.
És még egy kérdés, a tházi közgyűlésnek (4 lakás van csak a házban!) milyen arányban és meg kell-e szavazni azt, hogy a tetőtérben egy újabb lakás, egy vadidegen nevére legyen kialakítva? És ezzel változik-e a tulajdonostársak tulajdoni hányada?
Szerintem nem, de vannak ellentmondások és kféle vélemények ez ügyben is.
Nagyon köszönöm a választ!

Ez a legkevesebb. A jogszabályok hatályossága a kérelem benyújtásának időpontja alapján vizsgálandó. Magyarán, ha lenne módosítás, és csak ez lenne az akadály, a legrosszabb esetben visszavonod a használatbavételi kérelmet és benyújtod újra.
A kérdés, hogy mi a jogalkotói szándék. Elég kétélű a dolog.

Köszönöm! Írtam nekik. Csak egy módosítás az én (és hasonló) ügyemben akkor segít, ha visszamenőleg is érvényes illetve ha úgy alakítják, hogy én is megoldást kapjak.. a remény hal meg utoljára. :-)

Törvényt módosítani parlamenti képviselő kezdeményezésére, esetleg lakossági kezdeményezést követő népszavazás alapján ....stb útján.
Itt azonban kormányrendeletről van szó. Azt már maga a rendeletet kezelő minisztérium is kezdeményezheti.
Magyarán, ha a szaktárcát meg tudod győzni, akkor közelebb kerülsz a megoldáshoz. Elvileg nem lehetetlen a dolog, az utóbbi időkben szinte havonta módosították a jogszabályokat, s valószínűleg nem állok messze a valóságtól, ha azt mondom, most is folyamatban van egy módosítás előkészítése. :)

Hogy lehet törvény módosítást kezdeményezni? Ti nem tudnátok? Ha egy törvény hibás vagy nem válik be, akkor a számunkra nagyon hátrányos következményei alól nincs lehetőség felmentést kapni?

A jelenlegi szabályozás alapján lényegében nincs megoldás. Sajnos annak lehetőségét megszüntették, hogy a nyilatkozat szakértői véleménnyel pótolható legyen. Még akkor sem, ha közben meghalna a műszaki vezető.

Hülye szabály ellen nincs orvosság. Remélem azért előbb-utóbb lesz újabb módosítás.

Igen, ezt tettük és megpróbáljuk századszorra is. De arra kéne megoldás, ha semmiképp nem sikerülne megkapni. Akkor mit tehetünk (építés)jogilag? Köszönöm a választ.

Meg kell keresni a műszaki vezetőt. Neki kötelessége kiadni, ha már nincs meg az eredeti, akkor ír egy másikat. Az nem hivatkozási alap, hogy a kivitelezőnek átadta, mert az építtető részére kell átadnia. :)

Ha hazudott és nincs, nem létezik, akkor mi legyen?

Vállalkozó-alperesi elmondás és bírósági jegyzőkönyvbe mondás szerint létezik, a vállalkozónál, mert a FMŰV az ő alkalmazottja volt, neki adta, nekünk nem. Nem kérte be a bíró, pedig mi kértük ezt is!Szóval ha nem tudom ettől a felszámolt cégtől megkapni, mit tegyek???? Csak van valami megoldás vagy örökre nincs használatbavételi?

A felelős műszaki vezetői tevékenység személyhez kötött, így a tevékenységet végző csak természetes személy lehet, mely által őt nem lehet felszámolni. ;)

Próbálkozhatsz még a műszaki vezetői névjegyzéket vezető kamaránál is panaszt tenni a műszaki vezető ellen. A kamara is büntetheti a renitens tagját, sőt végső esetben akár törölheti a névjegyzékből, vagy akár ki is zárhatja a soraiból.

Valóban hatósági döntés, vagy a műszaki vezetői nyilatkozat bírói ítélettel nem pótolható.
Mondjuk azt nem értem, hogy a perben pl az ügyvéded miért nem kérte a műszaki vezetői nyilatkozat perben történő bemutatását, vagy a per anyagaihoz történő csatolását. Akkor most onnan tudnál kérni hiteles másolatot belőle, s meg lenne oldva a gondod. Ha a nyilatkozat "átadását" ítélte meg, az azt jelenti, hogy egyébként az irat létezik. Más lenne a helyzet, ha nem is létezne.

Végrehajtót is megpróbáljuk, de félő, hogy megsemmisíti, mert felszámolták, szóval akkor mit tegyek, ha nincs? Azon kívül, hogy feljelentem. Fontosabb volna (idő nagyon sürget) hogy megoldást találjak arra, ha nem lesz meg, akkor mit tehetek? Minden más megvan, amíg a jogi procedúra tart az építési hatóság felfüggesztette az eljárást, de kell valahogy használatbavételit kapnom, bíróság nem pótolja, mert szerinte nem jognyilatkozat.

Végrehajtó?

Bíróság megítélte a FMŰV nyilatkozat átadását a használatbavételi engedélyhez, de nem adja át a vállalkozó.Mit lehet tenni? Köszönöm a választ.

Javasolnám az önkormányzat műszaki osztályát megkeresni a helyrajzi szám alapján visszakeresik. Ott megvan az azonosító annak alapján az irattár előássa. Számíts rá hogy pénzt kérnek érte.

Illetékes építésügyi hatóság műszaki nyilvántartója vagy irattára. Ha ott nincs, még lehet próbálkozni a levéltárban.

Sziasztok!

Következő a problémám, kérem adjatok tanácsot.

Jelenleg egy 3 lakásos épület társasházasítása van folyamatban. A földhivatal visszadobta hiánypótlásra, hogy csatoljunk hozzá használatbavételi engedélyeket is mindegyik lakásra. Nos a 3 lakás 1958-ban épült, és egyik lakónak sincs meg ezen dokumentum. Honnan tudnánk ezt pótolni ? Pl irattár? Várom az ötleteket! Köszönöm előre is !!

Szuper! Köszönöm!

Az építési hatóságnál. Ott helyben megtalálod a helyi építési szabályzatot, el is magyarázzák, no meg a lakás követelményeit is elmesélik. ;)

Köszönöm!

Arra vonatkozóan tudnál- e tanácsot adni- mivel nem vagyok jártas ilyen ügyekben- hol kellene kezdeni a procedúrát? :)

Ezen kívül minden más. :D
A rendeltetés megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye, mivel ez az engedélyezési eljárásfajta megszűnt.
Ha a rendeltetés változás következtében az emberi tartózkodásra szolgáló rendeltetési egységek száma változik, az bejelentés köteles tevékenység.

Ahhoz, hogy a műhely lakás lehessen, meg kell felelnie a helyi építési szabályzat előírásainak, valamint az orzságos érvényű építési szabályokban (OTÉK) foglalt követelményeknek.

Sziasztok!

Azt szeretném tudni, van- e rá esély, hogy egy régen műhelynek használt épületet átminősítsenek lakóépületté? A telken van egy családi ház, és a telek beépíthetőségén felül van a műhely, 30 éve. Falai kb.20 cm vastagok, téglából, ablakai az udvarra néznek, loftlakást szeretnénk csinálni. Fennmaradási engedély gondolom kéne, miylen adatot kell még, hogy mondjak, hogy tudjatok segíteni?

Köszönöm!

Ciccmarek