A következő kérdésem lenne a gondnokság alá helyezéssel: Édesapám egy most már hét hónapja történt baleset folytán szellemileg teljesen beszámíthatatlanná vált, így szükséges az ügyeinek és a vagyonának a kezelésére a gondnokság alá helyezés. A jelenlegi felesége, aki nem az édesanyám, s akivel kb. 25 éve élnek házastársi kapcsolatban állítólag ( mert a feleség azt állítja) elindította ezt a folyamatot, de aztán ez ügyben nem történik semmi. Én mint a vérszerinti lánya kezdeményezhetem-e a gondnokság aláhelyezési pert, vagy ha kiderül, hogy tényleg beadta a kérelmet, kapcsolódhatok-e a folyamatba? Ugyanis nagy a gyanú, hogy a feleség ki akarja édesapám vagyonát magának menteni, erre vonatkozóan tett megjegyzései, azaz hogy édesapám tiszta tudatú, tud írni, s íratott vele alá papírokat stb. Ám én rendszeresen látogatom édesapámat a kórházban, s egyre azt látom, hogy fizikailag is és szellemileg is teljesen leromlott, már engem, a saját lányát sem ismeri meg. Nem kommunikatív, kérdések csak akkor válaszol, ha biológiai szükségletre irányul, pl. ha szomjas. Amennyiben tényleg íratott vagyonszerzésre irányuló papírokat, lehet-e azokat semmisnek nyílváníttatni? A történet nem teljes, még vannak más momentumok is, csak most ennyit gondoltam leírni
Előre is köszönöm a válaszát
gondnokság alá helyezés
„csak most ennyit gondoltam leírni”
Szerintem ennyit se kellett volna. A problémád valójában csak érintőlegesen kapcsolódik a gondnoksághoz; igazából a kérdésed se arra vonatkozik.
Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm gyors válaszát, abból látom, hogy vagy én nem fogalmaztam meg jól a "problémámat", vagy Ön nem értette meg.
Akkor konkrétan egy kérdést szeretnék feltenni:
Én, mint a vérszerinti lánya kezdeményezhetem-e édesapám gondnokság aláhelyezési perét, illetve ha kiderül, hogy a felesége tényleg beadta a kérelmet, kapcsolódhatok-e a folyamatba?
Előre is köszönöm a válaszát!
Kedves drmosza!
Köszönöm a gyors választ!
Tisztelt Szakértő! Röviden leírom a problémát és a kérdést. Édesanyámról van szó, aki 68 éves, egyedül él, alapvetően (nem kifogástalanul) el tudja látni magát, egészségileg, fizikális értelemben, nincs leépülve. A probléma a pszichés, mentális dolgokkal van. Élete során (35-40 évvel ezelőtt) volt már pszichiátrián kezelve. Depresszió, és az ebből fakadó rossz döntések kísérik életét, és ezáltal az egész családét. Gyógyszert (nyugtatót, közérzetjavítót) nem hajlandó szedni. Anyagi döntései kritikán aluliak, nagyon nagy terhet jelentenek számunkra (hitelt, hitelre halmoz hosszú évek óta. Aztán ideiglenesen megoldjuk, de aztán kezdődik minden előről). Meggyőzés, rávezetés, tartalmas beszélgetések, amikkel próbálkozunk, de mindhiába. Elfáradtunk. De nem tudjuk, milyen irányba lehetne elmozdulni, orvosi segítséget (tanácsot) érdemi szinten nem kapunk. Megoldás lehet-e egy ilyen esetben édesanyánk gondnokság alá való helyezése? Nem szívesen helyeznénk el bentlakásos otthonban, keressük a legmegfelelőbb megoldást, ami a csaláot is megkíméli a mindennapos "gyomoridegtől" és édesanyánk számára is megfelelő megoldás lehetne. Válaszát előre is köszönjük!
A gondokság alá helyezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy intézetben kell elhelyezni. Lehet meghatározott ügycsoportokban is kérni a gondnokság alá helyezést: pl.: jövedelemmel való rendelkezés, szerződéskötés, ingó- és ingatlanvagyonnal való rendelkezés, vagy hivatalos ügyek intézése.
A gondnokság alá helyezési eljárás megindítását kérheted a gyámhatóságtól, azonban szerintem gyorsabb, ha Te indítod meg.
Formanyomtatványon kell a keresetlevelet benyújtani, csatolni kell a keresetlevélhez a gondnokság alá helyezendő személy születési anyakönyvi kivonatát, orvosi igazolást az indokoltságáról, jövedelméről igazolást, ingatlanvagyonáról tulajdoni lapot, esetleg bankszámlakivonatot. A keresetlevélben elő kell adni az életútját röviden, illetve ismertetni kell, hogy miért kéred a gondnokság alá helyezését.
Ha nem a gyámhatóság a felperes, nem kötelező az orvosi vélemény.
Tisztelt Fórumozók!
Kérdésem: lehet-e gondnoka az az illetőnek, aki tartási szerződést is kötött vele?
A régebbi jogszabályok ezt kizáró oknak tartották, de az újabb jogszabályok sehol sem említik, mint kizáró okot, legalábbis én nem találtam semmit erre vonatkozóan..
Előre is köszönöm a válaszokat..
Nem.
KBS,
„Ha nem a gyámhatóság a felperes, nem kötelező az orvosi vélemény.”
Ha nem kötelező, akkor mi alapján dönt a bíróság?
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Ha a nem a kérdésemre vonatkozik, akkor miért nem? Mire hivatkozhat a gyámhatóság?
Gretzki,
„Ptk.2:31.§(2) Nem lehet gondnokul rendelni azt,
...
- akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes.”
Tartási szerződés esetén ez elég evidensnek tűnik.
A feleségem édesanyjáról van szó. A tartási szerződés tárgya egy kiskert volt 2006-ban, amikor megromlott az egészségi állapotuk. (Férje már meghalt 7 éve) Az illetőnek nincs vagyona, - a 25 évvel ezelőtt vásárolt lakása a két gyerek nevén van, akik közül az egyik kb 20 éve megszakított minden kapcsolatot vele, nincs bankszámlája, nincs magtakarítása, - csak haszonélvezeti joga van a két ingatlanon.. Most annyira leromlott az állapota, hogy orvos javasolta a gondnokság alá helyezést. Ő kifejezetten minket akar, nincs más rokona, nincs senki akiben megbízna.. Hol itt az érdek ellentét?
@drbjozsef: A gyámhatóság és a többi perindításra jogosult közt az alperes elmeállapotára vonatkozó orvosszakvélemény, mint kereseti kötelező tartalmi elem tekintetében a differenciálás oka az, hogy a gyámhatóságnak van a többi perindításra jogosulttal szemben a pert megelőző, közigazgatási hatósági eljárása során arra felhatalmazása, hogy eziránt szakhatósági eljárást folytasson le.
A bíróság azonban köteles a per során a perindító mivoltára való tekintet nélkül igazságügyi orvosszakértővel megvizsgáltatni az alperes elmeállapotát, indokolt esetben elmemegfigyelést is elrendelhet legfeljebb 30 napra, s a bíróság annak is a figyelembe vételével, de ahhoz nem kötve hozza meg határozatát, a per egyéb adatait is figyelembe véve
A gyámhatóságon túli felpereseknek nem kell továbbá környezettanulmányt vagy bentlakásos intézetben élő alperes esetében a intézményvezető jelentését, jellemzését sem csatolniuk.
„Hol itt az érdek ellentét?”
Ahogy drbjozsef mondta, ez egy szerződés kötelezettje és jogosultja között elég könnyen felfedezhető.
„"A 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 130/C. § (1) bekezdése szerint a gyámhivatal a gondnokság
alá helyezendő nagykorú személy, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági
rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármely szerv vagy személy erre irányuló bejelentése esetén
hivatalból, a Ptk. 2:26. §-a alapján a nagykorú személy részére ideiglenes gondnokot rendel, ha
- a felmerült eset azonnali intézkedést igényel, és
- az a 131. § (1) bekezdésében foglaltak megvizsgálása és a gondnokság alá helyezendő személy
elmeállapotára vonatkozó - lehetőség szerint beszerzett - szakorvosi vélemény alapján indokolt.
A (2) bekezdés szerint a gyámhivatal az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában - a kirendelés
okának megfelelően - megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban
jogosult jognyilatkozatot tenni.
A keresetlevélhez csatolt iratokból kitűnően a felperes a határozata meghozatala előtt nem szerzett
be az alperes aktuális állapotára vonatkozó szakorvosi véleményt. Azt nem pótolhatja az alperest
évekkel korábban kezelő gyermekpszichiáter által küldött tájékoztatás. Tény, hogy az alperest
jelenleg nem kezelik, és a jogszabály szövegében szerepel a „lehetőség szerint beszerzett” kitétel. A
felperes azonban meg sem kísérelte a vélemény beszerzését. Ugyanakkor az alperes édesanyja, akit
a határozat meghozatala előtt a felperes meghallgatott, jelezte, hogy meglátása szerint az alperes -
tartva az őt esetlegesen érő kedvezőtlen következményektől - alávetné magát egy vizsgálatnak, ha
erre felhívnák.”" -FT 54.Pf. tanácsénak eseti döntéséből
Köszönöm az eddigi válaszokat!
Akkor ez most úgy fog működni, hogy kirendelnek egy vadidegent gondnoknak, aki ráteszi a kezét a mama jövedelmére, én meg mint eltartó fizethetek mindent, vagy arra hivatkozva kérhetem az eljárás megszüntetését, hogy a mamát sikerült elhelyezni egy közeli város bentlakásos intézményben, ahol a 24 órás felügyelet biztosított a számára?
@Gretzki: A per megszüntetését a megindítója kérheti (keresettől elállás) fő szabály szerint, illetve az alperes eljárásjogi kifogásra alapított védekezésként (alaki védekezés), de ez utóbbi nincs kötelező jogi erővel a bíróságra nézve.
Ha a pert a Ptk. 2:28. § (1) bek. a) pontja szerinti jogalany (hozzátartozó) indította, akkor Ő lesz a gondnok, ha nem, hanem a gyámhatóság vagy az ügyész, akkor a gyámhatóság rendel utóbb gondnokot a per jogerős és végrehajtható, gondnokság alá helyezést elrendelő ítélettel való befejezése esetén.
A leírtak alapján Ön a gondnoki körből kizárt, de elsősorban a gyámhatóság (is) hozzátartozót, illetve a gondnokolt által kívánt más személyt, így különösen ismerőst, barátot és csak végső esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalok alkalmazásában álló gondnokot rendel ki.
Ajánlom figyelmébe, hogy gondnokul rendelhető tartósan beteg személyek érdekképviseletével foglalkozó ügyvéd és ügyvédi iroda is, mely kirendelése esetén az ügyvéd megjelöli a gondnoki teendőket ellátó, abban közreműködő személyt is.
„én meg mint eltartó fizethetek mindent,”
Ezt jelenti azt eltartás.
T. Fórumozók!
Számomra elég problémás ügyben kérem segítségüket.
Paranoid skizofréniában szendvedő beteg gondnokság alá helyezhető a betegségéből adódó viselkedés zavara, gyógyszer nem szedése, agresszivitása miatt? Vagy csak akkor helyezhető gondnokság alá, ha ez mellett vagyona is van?
Apám 25 éve paranoid skizofrén beteg a mai napig elég intenzíven járkál „ügyintézni „téveszméi miatt, kölcsönbe is bonyolódott, ügyvédekhez, rendőrségre járkál feljelentgetésekkel stb. felesleges holmikat vásárol, ügyeit egyre többet keveri stb……. és legtöbbször engem fenyeget téveszméi miatt! Szomszédokkal is rossza a viszonya. Ellátni még ellátja magát, bevásárol, egyszerűbb ételeket elkészít, a nyugdíját még eddig valamennyire beosztotta, de úgy érzem, ahogy telnek az évek (73 éves) egyre nagyobb a káosz körülötte. Együtt lakásra alkalmatlan, így a kapcsolatunk is csak formális. Közös hivatalos-nem hivatalos ügyeinket képtelenek vagyunk vele megoldani! Gyógyszer kezelését senki nem tudja felügyelni, nem is igen szedi, így kiszámíthatatlan, agresszív.(félek tőle nem is merem látogatni)
Évekkel ezelőtt kezelőorvosa és a kórház ahol tartózkodott is javasolta a gondnokság alá helyezést, akkor nem én intéztem (testvér) de sajnos elutasították a kérelmet, az okát nem tudom miért. (testvér sajnos elhunyt) Minket még meg sem hallgattak. Akkor kizáró gondokság alá helyezés lett kérve, és vagyon nem volt a nevén.
Most fontolgatom, hogy újra be kellene benyújtani a kérelmet, de az orvosaival nem tudok beszélni, mert velem együtt nem hajlandó orvoshoz menni. Az orvosa pedig külön nem fogad engem orvosi titoktartásra hivatkozva! Egyedül maradtam ezzel a problémával.
Hogyan adjam be a kérelmet, hogy legalább a meghallgatásig eljusson? Mivel kell bizonyítanom, hogy miket csinál? Elég, ha elmondom, vagy a feljelentgetéseiről a papírokat csatolnom kell? Hogyan tudom a szükséges orvosi papírokat így beszerezni?
Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szil14!
Nem, emiatt nem helyezhető valaki gondnokság alá, ugyanis hiányzik az érintett vonatkozásában a jogvédelmi szükségesség.
Az, hogy valaki provokatívan viselkedik - akár a mentális zavarából adódó viselekdészavara miatt, akár más okból - önmagában nem ad alapot, okot a gondnokság alá helyezésre.
A gondnokság alá helyezés ugyanis nem az adekvát társadalmi érintkezési normák kialakítását szolgálja és nem is pedagógiai eszköz.
Felejtse tehát el a gondolatot is ezen az elven!
Az orvos pedig nagyon helyesen jár el, ha mégis beadja a keresetet és befogadják, akkor majd a bíró idézi, ha szükségességét látja és akkor majd neki válaszol.
Tisztelt Rigoz!
Sajnos, nem igen láttam át ezt a témát, nekem is csak javasolták, hogy ez megoldás lehet.
Igazából a saját nevére lakást szeretnék neki vásárolni, de az életvitele miatt ezt fontolóra kell vennem (jelenleg milliós tartozásokat halmozott fel a felesleges vásárlásaival, ügyvédhez való felesleges kiadások stb. így a nyugdíját és megtakarított pénzét felélte, most nekem kell fizetni helyette pl. rezsit stb. tartozásait is rendezni kell) Célom hogy a teljes külön lakhatást megoldjam, mert sajnos minden igyekezetem ellenére sem működik vele a közös élet.
Ha ebben az esetben van valami tanácsa előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szil14!
Ha ez a szándéka, akkor erre nagyon egyszerű a megoldás: Vegye meg a lakást a saját nevére és szívességi lakáshasználóként biztosítsa neki a lakhatást, majd ha rendeződtek a sorai, akkor ruházza át rá a tulajdoni jogot.
Ennyi.
Nem kell pereskedni, egy kis adminisztratív trükk, amiről nem kell tudni senkinek, oszt kész.
A lehető legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás.
Azzal, hogyha gondnokság alá helyeznék és tegyük fel, Ön lenne a gondnoka nem, azzal nem szüntetné meg a fennálló tartozásait, sőt, ha végrehajtást indítanak ellene és az Ő vagyonát gyarapírtandó, mint a gondnoka vesz neki ingatlant, azzal az ingatlanra való végrehajtást sem tudja szabotálni.
Bár ahogy kiveszem - mivel feljelentgetés maga nem generál a feljelentőnek költséget kvázi - azért sem lehet gondnokság alá helyeztetni, főleg nem ideiglenes gondnokság hatálya alá (vö.: az 54.Pf Fővárosi Törvényszéki tanács egyik határozatából idéztem a vonatkozó jogszabályhely felhívását és az ahhoz fűződő bírói indoklást, mely ahogy látom az Ön által írtakat, a szóban forgó esetre is igaz), mert nem generált a notórius pereskedésével tényleges hátrányt magának, főleg nem pénzügyit.
Szép napot kívánok mindenkinek!
Édesanyám 66 éves, apukám halála óta egyedül látja el 33 éves, súlyosan értelmi fogyatékos öcsémet. Jelenleg egy hatalmas családi házban élnek ketten, amit fenntartani nem tudnak. Jelentkezett egy vevő aki megvenné a házat, viszont édesapám halála miatt 1/4 részben az öcsém is tulajdonos. Nekem csak most esett le a tantusz, hogy az öcsém soha nem lett gondnokság alá helyezve. Érthetetlen számomra, hogy ez miért nem indul meg automatikusan egy születése óta fogyatékos embernél :( Évek óta ketten írnak alá (anyu fogja öcsi kezét és vezeti a tollat) hivatalokban, orvosnál mindnehol. A kérdés költői, de ez tényleg sehol nem probléma?
A ház eladásnál ezt én nem merném megkockáztatni, hiszen ez okirat hamisítás, illetve azt gondolom, hogy egy lelkiismeretes ügyvéd nem is engedné (bár a közjegyző nem problémázott rajta).
A házat nagyon sürgősen szeretnék megvenni az árából tudnánk is venni nekik egy nagyobbacska garzont. Viszont az eljárás nagyon hosszú. Meg lehet gyorsítani valahogy? Van bármilyen más megoldás? Ha mégis az együtt aláirós módszernél maradnak lehet ebből később probléma?
A választ előre is köszönöm!
Tisztelt Marcsiga!
Az írásképtelenség, illetve a fogyastékossággal élés önmagában nem alap a cselekvőképesség korlátozására.
Azt lehet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezni, akinek:
- mentális zavara következtében
- ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagy mértékben, visszatérő vagy állandó jelleggel, tartósan csökkent, illetve teljesen hiányzik
- károsodástól másképpen nem óvható meg
és az emiatt családi és társadalmi kapcsolataira, viszonyaira tekintettel is indokolt.
Az a tény, hogy fogyatékos és írástudatlan az illető, erre önmagában nem képez alapot.
Az írástudatlan személy jognyilatkozatot csak két tanú ellenjegyzésével tehet akként érvényesen, hogy azt tanúsítják a tanúk, hogy az adott nyilatkozatot, Őket ezért büntetőjogi és kártérítési felelősség terheli.
Felhívom a figyelmét továbbá arra, hogy a Ptk. 2:09. § (1) bek.-e szerint semmis az a jognyilatkozat gondnokság alá helyezés hiányában is, ami tekintetében feltételezhető kellő bizonyossággal, hogy az érintett nem volt annak megtételekor a szükséges belátási képessége birtokában, kvázi relatív cselekvőképtelen volt.
Így például egy nyilvánvalóan csak hátrányt okozó ügylet is semmissé nyilvánítható utóbb, bíróság által anélkül, hogy gondokság alatt állna az öccse.
Jelentős jogi jelentősségű jognyilatkozatoknál, így például ingatlan adás-vételnél pedig egyébként is közjegyzői vagy ügyvédi közreműködés kötelező a joghatás kiváltásához.
Álláspontom szerint az Ön kérelme, szándéka teljes nyilvánvalóan alaptalan, megjegyzem, hogy perindítás esetén ún. ideiglenes gondnokrendelés is kérhető a bíróságtól, mely ez esetben - indokolt kérelemre - azonnal, a gondnokság alá helyezési per jogerős befejezéig
Ha hozzátartozóként pert kíván indítani, akkor az öccse lakóhelye szerint illetékes járásbíróságon (kerületi bíróságon) kell az erre rendszeresített nyomtatványon, két okirati tanú aláírásával hitelesítetten pert indítania, illetve kérelmét ún. panasznapon nyomtatványon rögzítés terhével szóban előadhatja.
A keresethez csatolni kell:
- alperes ingatlan-, bankszámlavagyonára vonatkozó iratokat (amennyiben teljesen korlátozó vagy a vagyoni jogokat korlátozó gondnokság alá helyezésre irányul a kereset)
- keresetindítási jogosultságot, azaz a hozzátartozói kapcsolatot igazoló iratokat
- ha tudomása van arról a felperesnek, az előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat az alperesnek
További, nem az előbbivel együttes opció továbbá, hogy az illetékes gyámhatóság, azaz a gondnokság alá helyezendő személy lakhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi (Hatósági és Gyámügyi stb.) Osztálya indokolt esetben hivatalból, bármely szerv vagy személy bejelentése vagy hivatalos tudomása, illetve az adott személy vagy hozzátartozója kérelmére ideiglenes gondnokot rendel annak, aki tekintetében a lehetőség szerint beszerezett szakorvosi vélemény és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján jogvédelme, károsodástól megóvása érdekében ez azonnal és halasztást nem tűrő jelleggel indokolt.
Az ideiglenes gondnok kirendelése esetén a gyámhatóság határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügycsoportokban jár el és tehet jognyilatkozatokat, fő szabály szerint a gondnokolttal közösen.
A gyámhatóság az ideiglenes gondnokrendelés helyett vagy mellett a gondnokság alá helyezendő személynek zárgondnokot rendelhet, mely egyúttal a vagyonára zárlat elrendelését is jelenti.
A gyámhatóság ideiglenes gondnokot kirendelő vagy zárlatot elrendelő és zárgondnokot rendelő határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a gyámhatóság 8 napon belül ez esetben köteles pert indítani és a bíróság legkésőbb 30 - melyet indokolt esetben 30 nappal meghosszabbíthat - napon belül ezen intézkedés szükségességét felülvizsgálja.
A gyámhatóság azonban csak akkor indíthat pert, illetve ennek megfelelően akkor rendelhet gondnokot, ha egyik egyenes ági vagy kivételesen a gondnokság alá helyezendő személlyel együtt élő hozzátartozója sem kíván a gyámhatóság felhívásától számított 60 napon belül pert indítani, illetve nem indít pert.
