valitimea
2024.01.27. 09:01
Kedves Majordomus! Nincs hová költöznie és nem is akar elmenni. A haszonélvezet megváltását érthető módon nem akarja, mert a kapott összegből nem tud másik lakást venni.
Öröklési kérdés
valitimea
#
2024.01.27. 08:53
Kedves Kovács_Béla_Sándor! Mi a módja?
Majordomus
#
2024.01.26. 20:49
Mindenképpen fordulj ügyvédhez még a hagyatéki előtt.
Ha van egy kis pénzed váltsd meg a haszonélvezetétvés menjen el.
Kérdés: van e hová költöznie?
Kovács_Béla_Sándor
#
2024.01.26. 19:03
Van.
valitimea
#
2024.01.26. 12:04
Üdvözlök mindenkit!
A szüleim 1980-ban házasodtak össze, 1993-ban közösen vásároltak egy lakást, de valamiért csak édesapám nevére került teljes egészében. Az édesanyám 2003-ban elhunyt, de az előbbiekben leírtak okán nem örököltem utána az ingatlan felét, a hagyatékin senki sem mondta be, hogy az közös szerzés volt. Édesapám 2004-ben újra megházasodott, ebben a lakásban éltek a feleségével 2023-ban bekövetkezett haláláig. Édesapám hagyatéki tárgyalása még nem lett kitűzve. Az özveggyel nagyon rossz a viszony, édesapám halála előtti 4 évben ki voltam tiltva az ingatlanból és továbbra is ez a helyzet, a mentális beteg édesapámat sem látogathattam. Tudom, hogy így is én vagyok az örökös, de jelenleg van-e bármi módja, hogy az édesanyám után megörököljem a ház felét, főként abból a célból, hogy a hagyaték tárgyát csak az ingatlan fele képezze és így az özvegynek csak az ingatlan felén legyen haszonélvezeti joga?
Majordomus
#
2023.12.18. 20:14
Vettem.
On.
A banknak bele nekije.
Off
gerbera317
#
2023.12.18. 07:27
„A hitel fizetése termeszetesenmegy tovabb”
Az már nem hitel (sosem volt az, hanem kölcsön), hanem tartozás, ami egyösszegben megilleti a faktort. Ő majd eldönti, hogy ez a részletfizetés megfelel-e neki. Ha eddig megfelelt, nyilván ez után is meg fog neki felelni. Külön nem kell bejelenteni, hogy a zálogkötelezett elhunyt, és hogy az adós lett az (egyik) örökös.
OFF Üzenem MD-nak, hogy nem "felé". ON
Vikoka
#
2023.12.18. 06:44
Felmondott devizahitel volt
Majordomus
#
2023.12.17. 22:33
De miért nem a bank felé fizetsz?
drbjozsef
#
2023.12.17. 12:29
Vikoka,
„Mi fog történni? A faktor céget nekem kell értesíteni vagy a hagyatéki eljárás során .majd hivatalból a közjegyző fog eljárni?”
Ha a hitel fizetése megy tovább, akkor egyikre sincs szükség.
(Egyébként ha a hitel fizetése eddig is ment, akkor miért faktorcég?)
A zálogjog megmarad, a jogosultnak tökmindegy, ki a tulajdonosa az ingatlannak. Az elhunyt örököse - mint jogutódja - megörökli az ingatlant, bejegyzik, de marad a zálogkötelezetti bejegyzés is, ha a jogosultnak szüksége lesz arra, hogy azt esetleges nem fizetés esetén mégis érvényesítse, akkor majd megteszi azt, bárki legyen is az aktuális tulajdonos.
(Ha nincs elidegenítési tilalom bejegyezve - mint ahogy hitelnél szokott -, akkor akár el is adhatná a tulajdonos az ingatlant, természetesen a zálogbejegyzéssel terhelten, annak tudatában venné meg a vevő)
Vikoka
#
2023.12.17. 11:05
Üdvözlök mindenkit
A következő lenne a kérdésem:
Édesanyám elhunyt.
Egy kölcsönügyletben zalogkötelezett volt, én voltam az adös.
Az ingatlan lesz az örökség tárgya fele-fele részben a testvéremmel, apukám a haszonélvező.
Az ingatlan csak édesanyám nevén volt.
Mi fog történni? A faktor céget nekem kell értesíteni vagy a hagyatéki eljárás során .majd hivatalból a közjegyző fog eljárni?
A hitel fizetése termeszetesenmegy tovabb
Majordomus
#
2023.12.06. 21:15
Nem egyenesági öröklés....
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.06. 16:55
Nem úszod meg.
Bartolini
#
2023.12.06. 15:31
Kérdésem az lenne, hogy az elhunyt testvérének a gyermekeként örököltem.Kell-e örökösödési illetéket fizetnem?
Úgy tudom 2020 óta a testvér öröklés illetékmentes.Talán a testvér gyermeke is?Köszönöma választ.
drbjozsef
#
2023.12.05. 05:33
oligaliga,
De hát a kérdező nem a déditől örököl, ez teljesen világos, csak az ő pongyola megfogalmazása ez.
Ő a szülőjétől örököl, aki a nagymamájától örökölt, aki a déditől örökölt. Csak még nem jegyezték be, az elhunytakat már nem is fogják. Tudod, "ipso iure" öröklés. Megtörtént az már, az örökhagyó(k) halálakor, csak a deklaráció maradt el.
Majordomus
#
2023.12.04. 21:20
Mennyit ér a föld?
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.04. 13:14
Ez valóban így is van.
Ezért ilyenkor az eredeti örökhagyó (a dédszülő) és a halálakor örökös, de azóta szintén elhunyt személyek (nagyszülők, szülők) póthagyatéki eljárását egyben, ugyanaz a közjegyző folytatja le. És voila, így örököl az a dédunoka, aki a dédi halálakor még meg sem született.
De tudod te ezt szerintem.
oligaliga
#
2023.12.04. 13:08
„A jogképesség kezdetének általános szabályainak megfelelően gyermekként örököl - élve születése esetén - az örökhagyó életében már megfogant méhmagzat is. Ugyanez áll értelemszerűen a kiesett gyermeket a képviselet elve alapján követő leszármazójának öröklésére is [Ptk. 2:25. § (1) bek.].” (Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)
osztap
#
2023.12.04. 12:17
„A helyzetet bonyolítja, hogy aki a dédi halálakor még nem örökölhetett (meg sem fogant), azzal nem lehet számolni.”
Szerintem lehet. Az örökhagyó 1983-ban elhunyt. Akkor a kilenc gyereke megörökölte a földet. Utána ők is kezdtek meghalni. Amikor egy gyerek meghalt (nem az eredeti örökhagyó halálakor!), akkor a gyerek leszármazói örököltek. Lehet, hogy már a gyerekek leszármazói is meghaltak. Az ő (!) halálukkor az ő gyerekeik örökölték a földet. Most csak utoléri magát a nyilvántartás.
Az egyetlen, ami gondot okozhat, ha egy mostani örökös visszautasítja az örökséget. A visszautasítás szerintem az örökölési láncban az utolsó haláleset időpontjára vonatkozik, különben lenne olyan időszak, amikor a most visszautasító örökös volt a hagyaték tulajdonosa. Ha ezen utolsó haláleset óta a most visszautasító örökösnek fogant gyereke, ez a gyerek szerintem nem örököl. Mert abban az időpontban, amikorra a visszautasítás vonatkozik, még nem örökölhetett volna.
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.12.04. 12:15
Ezt nem gondoltad át.
oligaliga
#
2023.12.04. 10:41
A helyzetet bonyolítja, hogy aki a dédi halálakor még nem örökölhetett (meg sem fogant), azzal nem lehet számolni. A kérdező esetében a kiskorú gyermekeket nem kell számításba venni, de azok is kiesnek, akik nagykorúak ugyan, de a halál időpontjában még nem születtek meg (a 40 évnél fiatalabb rokonok).
Majordomus
#
2023.12.03. 21:16
Ha nem százmillióról van szó,ki kell ebből szállni.
Ha 1983-ban volt 21 örökös akkor most van 70. Annyira kicsi rész jut egy emberre,hogy kár vele foglalkozni.
drbjozsef
#
2023.12.03. 10:56
„1983-ba elhunyt anyai dédnagymamám után több ágról 21-en földet örököltünk. Édesanyámék 9-en voltak testvérek, már senki sem él közülük.”
Érdekes megfogalmazás, mert az örökhagyó gyermekeiről (a kérdező nagyszülője, és annak testvérei) nem esik szó. Vagyis igen, elképzelhető, hogy az örökhagyó valamely gyermeke még él, de ez nem túl valószínű, tekintve, hogy a kérdező ágáról már egy unoka sem él (mármint az örökhagyó unokája, vagyis a kérdező édesanyja és annak testvérei). Bár ez sem változtat az osztap által írtakon, csak most tűnt fel nekem, hogy itt van egy "lyuk".
osztap
#
2023.12.03. 10:50
„"egyvalaki javára" visszautasítják az örökséget.”
Ha jól értettem a kérdezőt, az örökhagyónak volt 9 gyereke, akik közül már nem mindegyik él, de mindegyik elhunyt gyereknek van élő leszármazója/leszármazóik. Így lenne 21 örökös. A kérdező azt szeretné, hogy 9 örökös legyen, "áganként egy": ha él, az örökhagyó gyereke, ha pedig nem él, akkor az elhunyt gyerek leszármazói közül pontosan egy. Ez megoldható volna, ha az örökhagyó élő gyerekei mind elfogadják az örökséget, ha pedig az örökhagyó gyereke elhunyt, akkor az adott gyerek leszármazói közül mindenki visszautasítja az örökséget, kivéve egyet. Ehhez nem kell "valaki javára" visszautasítani.
Nyilván 9 örökös egyszerűbb, mint 21. Azt ő tudja, hogy miért nem akar mondjuk 3-at, ami még egyszerűbb lenne.
A visszautasításról elég egy nyilatkozat. Ha kézzel ír erről pár sort, és aláírja, már meg is van a teljes bizonyító erejű magánokirat, ami szerintem ehhez elég. És a posta külföldről is meghozza a közjegyzőnek két hét alatt.
„Miután itt póthagyatéki eljárásról van szó, a közjegyzőnek azt is vizsgálni kell, hogy a korábbi hagyatéki eljárások során történt-é viszautasítás az érintett örökös részéről. Ha nem, és a korábbi hagyatékban termőföld is szerepelt, akkor a póthagyaték során már nem lehet azt visszautasítani.”
Szerintem ez egy komoly korlát lesz. A kérdező helyében elkezdenék azon gondolkodni, hogy záruljon le a hagyatéki eljárás (akármennyi örökös is lesz), és ha utána valamelyikőjüknek kell a föld, akkor az indítson pl. bekebelezési eljárást, ha pedig egyikőjüknek sem kell, hirdessék meg, adják el.
Ellenben amiatt nem kell aggódni, hogy sokan vannak - az a szabály, hogy az örökösöknek öt évük van arra, hogy megszüntessék a közös tulajdont, csak a 2022. december 31. után meghalt örökhagyókra vonatkozik. Foktftv. 18/A. § (1)
Quercus
#
2023.12.03. 10:42
"Viszont. Ha egy olyan leszármazó utasítja vissza az örökséget - pl. dédunoka -, akinek már nincs leszármazója, akkor az ő örökrésze nem annak az ágnak a megmaradt örökösei közöztt kerül "szétosztásra", akik azon az ágon örökölnek, hanem az összes megmaradt örökös között. Tehát egy ilyen lépéssel az adott ágon belül csak az örökrész egy minimális része jelentkezik, ami szerintem komoly hátrány."
Ezt tévesen írtam, visszavonom.
