Julika70 Volt párom 2015. februárban váratlanul meghalt, sajnos nem volt végrendelet, így két gyerekem a köteles részt örökölte, de még ezekhez sem jutottak hozzá, mivel az özvegy nem hajlandó semmilyen egyezségre. Pert fontolgatunk, de van egy vitatott kérdés, amiben bizonytalanok vagyunk.
Van egy nagy értékű ingatlan , amin haszonélvezeti joga van az özvegynek. Az ingatlan lakóházként szerepel a földhivatalnál, de ebben sosem laktak ( a kialakítása sem lakás célú) Üzletként működik.A melléképületben, ami gazdasági épületként van feltüntetve ott lakik az özvegy. ( megépülése után a hitelező bankkal is volt emiatt probléma). A párom halála után az özvegy Kft. alapított és az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytat, amihez nem kérte az örökösök beleegyezését. Nem is értem, hogy hogyan kaphatott működési engedélyt, nincs átminősítve az ingatlan. Véleményem szerint nem csak az örökösöket károsítja meg, hanem az államot is. Szerintünk ez nem rendeltetés szerinti használat . Jól gondoljuk-e, hogy jogtalan a haszonélvezeti jog bejegyzése. Nem lehet vele egyezségre jutni, még a földalapú támogatást sem tudják igénybe venni a gyerekeim, mert nem írta alá a megosztási tervet, hogy ki melyik terület részt használja. Kinek mi a véleménye?
Julika70
Öröklési kérdés
Julika70 Volt párom 2015. februárban váratlanul meghalt, sajnos nem volt végrendelet, így két gyerekem a köteles részt örökölte, de még ezekhez sem jutottak hozzá, mivel az özvegy nem hajlandó semmilyen egyezségre. Pert fontolgatunk, de van egy vitatott kérdés, amiben bizonytalanok vagyunk.
Van egy nagy értékű ingatlan , amin haszonélvezeti joga van az özvegynek. Az ingatlan lakóházként szerepel a földhivatalnál, de ebben sosem laktak ( a kialakítása sem lakás célú) Üzletként működik.A melléképületben, ami gazdasági épületként van feltüntetve ott lakik az özvegy. ( megépülése után a hitelező bankkal is volt emiatt probléma). A párom halála után az özvegy Kft. alapított és az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytat, amihez nem kérte az örökösök beleegyezését. Nem is értem, hogy hogyan kaphatott működési engedélyt, nincs átminősítve az ingatlan. Véleményem szerint nem csak az örökösöket károsítja meg, hanem az államot is. Szerintünk ez nem rendeltetés szerinti használat . Jól gondoljuk-e, hogy jogtalan a haszonélvezeti jog bejegyzése. Nem lehet vele egyezségre jutni, még a földalapú támogatást sem tudják igénybe venni a gyerekeim, mert nem írta alá a megosztási tervet, hogy ki melyik terület részt használja. Kinek mi a véleménye?
Julika70
Testvéri szeretet...
hannah,
Utolsóra : ha a neveden van a ház, akkor az nem tartozik édesanyád hagyatékába - ugyanakkor ha ingyenesen szerzel, akkor a testvérednek köteles részi igénye lehet belőle.
Meg kellene ezt beszélni rendesen. Közös megállapodásnál nincs jobb.
Igen; igen; igen. (Bár az utóbbira megjegyzem, hogy ha nem örökségről lemondás, hanem átruházás vagy végrendelkezés, akkor nem kell az örökös hozzájárulása.)
Jó napot Kivánok,
Az édesanyám idős korára, jelenleg még nem megállapitott pszichés betegségben szenved, vagy demenciában, vagy Alzheimer kórban. (nem akar vizsgálatra menni, szerinte neki semmi baja). De a hatóságoknál már többször tett feljelentés másokkal szemben, stb. Ketten vagyunk testvérek, a Nővérem és én. Én külföldön élek, Nővérem ugyanabban a városban, ahol Édesanyánk. . Mostanában (2-3 éve) tartja a kapcsolatot Anyánkkal, de előtte minden feladata rám hárult. MOst is, külföldről intézem az ügyeket. A kérdésem a következő lenne. (nem szeretném kihagyni a testvéremet az örökségből, nem erről van szó).
- Ha én visszaköltöznék Magyarországra, felhagyma magam mögött a munkámat, életszinvonalat, stb, és Anyánk összes ingatlanát eladva, abból egy olyan ingatlant vásárolva, ahol neki külön épületban van a lakhatása, és én gondozom, látom el, akkor a Nővérem is ugyanúgy jogos az örökség felére?
- Esetleg, előtte ki lehet-e Őt fizetni annyi mértékben, amit Anyánk gondol, ezzel lemondva a leendő házról?
- Vagy, ha nem fogadja el azt az összeget, akkor igényt tarthat a jövőben a ház felére? Abban az esetben is, ha mondjuk az én nevemen van ház? (figyelembe véve anyám jelenlegi pszichés állapotát) . Köszönöm szépen a szakértői válaszokat.
Steee,
Nem érinti, örökölni fog.
Sőt, rossz hírem van : a közjegyzői díj is egyetemlegesen terheli az örökösöket, úgyhogy ha ő nem fizeti ki ÉS nem tudják rajta behajtani, akkor tőled fogják követelni, és neked kell kifizetni - vagy bármelyik másik örökösnek -, akár be is hajthatják rajtad végrehajtóval.
Aztán majd te - vagy aki kifizette - pedig követelheti az örököstársától, végső esetben fizetési meghagyással, perrel, behajtással. (A még rosszabb hír, hogy ha nem tudták tőle behajtani, akkor te se fogod tudni tőle behajtani, de feltételezem, erről esetetekben nemigen lesz szó, mert pár tízezer forintról beszélünk, nem tízmilliókról)
Üdvözletem! Köszönöm a válaszokat! Annyi kérdésem lenne még, ami időközben jutott eszembe, hogy az az örökös, aki nem akar semmit fizetni, stb, akiről alább szó van, az vélhetően nem fogja még a közjegyzői munkadíjat sem befizetni. Ilyen esetben ez számára mit jelent, előfordulhat, hogy ha nem rendezi ezt a közjegyzői munkadíjat, akkor az örökségtől (vagyontól, tartozástól) is elesik, vagy ezt a közjegyzői munkadíj nem érinti? Köszönöm.
Mivel itt családi összefonódások vannak, annyit pontosítanék : aki(k) felhasználták azt a hitelt, aki(k)nek érdekében az el lett költve, attól követelheti(k) a kezes, vagy a másik adós a megtérítést.
Ha a személyi kölcsönt nyaralásra költi egy adós, de van még másik és kezes is, akkor persze végső soron a nyaraló adóstól lehet követelni az egészet. Sőt, a nyaraló családtagnak akár adósnak sem kell lennie. Ilyen esetben persze ez ezen személyek belső viszonyaiban számít, az egymás közötti elszámolásban, a jogosult továbbra is ettől függetlenül követelheti az egészet bármelyiküktől (és be is hajtathatja akár). A gond ilyenkor leginkább a bizonyíthatóság (esetleg a szándék, hogy ajándékba kapta a gyerek a nyaralást a szülőtől, aki ezért eladósodott), de az egy másik történet.
Steee,
„ az adós a kezesnek már előre jelezte, hogy szerinte a kezes tartozik az egész összeggel”
Ez simán hülye.
Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy egyiktől is követelheti a jogosult az egészet, de a kötelezettek egymás között természetesen kötelesek elszámolni, végső esetben, perben.
A kezesség azt jelenti, hogy tőle is követelheti a jogosult az egészet, de ő természetesen követelheti az adóstól annak megtérítését.
Az örökséget felosztják az örökösök között. A vagyont is, a tartozásokat is. De hogy az egyetemlegesség miatt, vagy a kezesség miatt kin hajtja be a jogosult a tartozást, az ettől teljesen független. Ha az egyiktől az egészet, az majd követelheti a másiktól.
Üdvözletem! Egy -számomra- bonyolult kérdéssel fordulnék segítségért hozzátok: Adott 3 adós, ami egy-egy hitelt felvevő, és elköltő, és egy kezesből áll. Ebből kettő zálog kötelezett is szerintem (nem tudom számít-e?), hiszen a kezes, és az egyik adós annak az ingatlannak tulajdonosa, amelyre a jelzálog alapú személyi kölcsönt felvették. A két adós, és a kezes egymással rokoni kapcsolatban is állnak, az egyik adós a másik adósnak Anyja-lánya, míg a kezes is szintén az adós anyja lánya. A helyzet az, hogy az adós anya elhunyt. Mivel a bank csak azt hajtogatja, hogy az ügyletben mindenki egyetemleges adós, így a maradék adóstól, és a kezestől is követelhetik akár a teljes összeget is külön-külön, vagy az egyiktől, vagy a másiktól. A kérdésem az lenne, hogy majd a hagyatéki tárgyaláson hogyan fogja ezt a közjegyző meghatározni, hogy az adós milyen hagyatékot hagyott maga után, beleértve a tartozást is, ha egyetemleges adósok maradtak utána, akkor bárki is tartozhat a teljes összeggel, de ilyen alapon az elhunyt adós is tartozhatott a teljes összeggel? Ez azért lenne fontos, mert az örökölt ingatlan, ha értékesítve lenne, akkor az adós a kezesnek már előre jelezte, hogy szerinte a kezes tartozik az egész összeggel, így azt a kezes köteles kifizetni szerinte, így ő igényt tart az ingatlan értékesítéséből származó neki járó teljes összegre, a tartozást meg nem akarja belőle rendezni. Ezért kérdés ez nagyon számomra, hogy azért vélhetően csak meghatározza talán a közjegyző majd, hogy kit milyen mértékű örökség illet, amihez pontosan mennyi összegű teher tartozik. Meghatározza? Nem fogja? Amennyiben ő nem határozza meg, ki fogja meghatározni, ki jogosult erre? Meg lehet-e ezt egyáltalán határozni ilyen esetben? Köszönöm előre is szíves válaszotokat!
Kérdés csak az,ki vesz meg 25 %-ot.
Max. a 75 % társtulaj ha van annyi pénze.
Elbizonytalanodtam, na.
Ennyire direktbe veszélyes, a még izgultabb kérdező esetleg teljesen félreérti...
„Irónia volt. Irónia volt? :)”
:)) szerinted?
Irónia volt. Irónia volt? :)
kbs,
Öööö.
Nem az elhunyt tartozásairól van szó, hanem a társtulajdonoséiról.
Steee,
A társtulajdonos tartozásait a saját tulajdonrészére terheli a végrehajtó, ha neked nincs közöd az adott tartozáshoz, akkor az a te tulajdonrészedet nem érinti. Árverés esetén is csak az adós hányadát árverezik, a tiedet nem.
Persze, ez csak természetes. Ha valakivel közös tulajdonod lesz, automatikusan adósa leszel minden tartozásának.
Köszönöm a válaszokat. Annyi lenne még a kérdésem, hogy az az örökös, aki a 25%-át örökli a lakásnak tartozásokat halmozott fel, viszont eddig nem volt ingatlan tulajdona, és (bejelentett) jövedelme sem, így a végrehajtó nem igazán tudott vele mit kezdeni. Abban az esetben, ha most megörökli a lakás 25%-át, akkor arra nyilván rátalál majd a végrehajtó, és elkezdi terhelni rá a tartozásokat. Ebben az esetben, ha a végrehajtó a követeléseket érvényesíteni kívánja, akkor akár elkezdheti úgy árvereztetni a lakást, hogy annak az örökösnek a 75%-a is elvész majd, akinek nincs is tartozása, viszont ugye egyetlen ingatlanról beszélünk, amelyben közös lesz a tulajdonlás a fenti arányban?
Nem rokon...
„Előbb a szülő. Már ha él.”
Aztán a testvér - de a testvér férje semmiképpen. Semmi köze az örökléshez.
Mi lenne ha írásban bejelentenéd az illetékes közjegyzőnek?
Steee,
Az a biztos, ha nem szól oda a lakcíme, és minél előbb nyilatkozik, de nincs is akkor probléma :
„Ptk.7:90.§ (1) Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.”
Ha már az örökhagyó halála előtt is odaszólt a lakcímed, akkor az nem lehet kizáró ok.
„bejelentett állandó lakcíme a visszautasítani kívánt lakásban van, de nem él ott,”
Akkor ne oda legyen bejelentve. De nem (csak) a hagyatéki miatt, hanem mert nem ott él.
„A visszautasításkor a testvér következik akkor az öröklési sorrendben”
Előbb a szülő. Már ha él.
„ezt mikor célszerű megtenni ”
Minél hamarabb. De azt azért meg kellene várni, amíg a közjegyző egyáltalán tudomást szerez az eljárásról.
