Üdvözletem! Az alábbi kérdésem lenne: Adott két örökös, akik közül az egyik vissza kívánja utasítani az örökségét. Abban az esetben, ha a bejelentett állandó lakcíme a visszautasítani kívánt lakásban van, de nem él ott, akkor azzal, hogy oda szól a lakcíme nem eshet bele abba a hibába, hogy a visszautasítás jogáról lemondottnak kell tekinteni, ha az alábbi szerint birtokba veszi az örökségét? Ebben az esetben sajnos (hiába nem lakik ott), de oda szól a lakcíme, tehát vélelmezni lehet, hogy akár ott is élhetne. Itt idéznék azért, hogy emiatt gondolom, hogy lehet, hogy nem tudná visszautasítani az örökségét: "A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki (pl. birtokba veszi az örökölt ingatlant, kiegyenlíti az elhunyt tartozását)." Az örökség visszautasítását nyilatkozatban szeretné megtenni az örökös, ezt mikor célszerű megtenni (akár már a hagyatéki leltár és a hagyatéki tárgyalás előtt is nyilatkozhat)? Továbbá el sem kívánna menni a hagyatéki tárgyalásra, így a nyilatkozatát elegendő a postázza az illetékes közjegyzőnek? A visszautasítást tervező örökösnek nincs gyermeke, de van férje, és anyai ágon (az anya az örökhagyó) testvére. A visszautasításkor a testvér következik akkor az öröklési sorrendben, nem a férje? Köszönöm.
Öröklési kérdés
drbjozsef
visszautalva az előzőekhez: azt nem tudom, hogy az eljárással mi lett, sem azt, hogy mi volt még a hagyatékban, mivel nem vagyok hozzátartozó/örökös.
Ami birtokomban van, az a vagyongondozó ügyvéd megbízatásának megszüntetése, azzal a bírósági indokolással, hogy a hagyaték túladósodott.
Ani2071,
Nem fizet illetéket a házastárs, a testvér, és az egyeneságbeli leszármazók. Pont.
Mindenki más igen.
Nem.
Érdeklődni szeretnék, hogy a 2020 júliustól érvényes TESTVÉR örökösödési ILLETÉKMENTESSÉG vonatkozik-e annak leszármazottaira is? Tehát az Elhunyt után egyedüli örökösök a testvéreinek a gyermekei. Az elhunytnak nincs élő szülője, nincs gyermeke, nem házasdodott, nincs élő tesvére, egyedüli rokonai a testvéreinek a gyermekei (unokahúgok és unokaöccsök). Nekik kell örökösödési illetéket fizetni az elhunyt nagynénitől örökölt lakás után? Vagy tekinthető testvér örökösödésnek, ahol a kieső örökös testvérek után azok gyermekei örökölnek és ezért illetékmentesek lehetnek? Előre is köszönöm a választ! T.Anita
A külföldi bíróság indította a hagyatéki eljárást, mert abban az országban az szokta, és amikor megtudta, hogy tartozás is van, akkor... megszüntette az eljárást? Valami sánta itt.
A külföldi bíróság.
„Örökös híján egy vagyonkezelőt bíztak”
Akkor ki bízta meg? Én biztos nem.
Örökös híján egy vagyonkezelőt bíztak meg az örökség kezelésével. Ott a bíróság intézi a hagyatékot. Nem tudtak az itteni ingatlanról, de mostmár igen, így az adósságról is tudnak, ezért vették le a kezüket szerintem...
„hagyaték kezelésére kijelölt ügyvéd megbízását visszavonták”
Kik? Az örökösök? Mi volt a "rendes" hagyatéki eljárásban? Nem volt benne az ingatlan?
Egy külföldön élő, ,majd elhunyt személynek hazánkban van/volt ingatlanja. Külföldön nincsenek örökösei, a hagyaték kezelésére kijelölt ügyvéd megbízását visszavonták, mivel az ingatlan túladósodott (jelzálog van rajta). Szeretném megvenni az ingatlant. Itthon indíthatok póthagyatéki eljárást erre vonatkozóan, úgy , hogy én nem vagyok örököse, viszont érdekelt vagyok abban, hogy változás történjen (állam örökölne, tőle meg megvenném... ez a gondolat…).
Pont amikor meghal az örökhagyó.
Végrendeleti öröklésnél a földszerzés korlát mely időpontra vonatkozik?
Tehát: ha a végrendeleti örökös a halált követően "válik földművessé" az elfogadható-e vagy már azt megelőzően is annak kell lennie?
„Abban az esetben is hasznalhatja az üzemben tartó az autót ha még rajta kívül van három örökös?”
Az is előfordulhat, hogy az üzembentartó nem örökös. Elég gyakran.
Az megjegyezném, hogy egy autó esetén érdemes a hagyatéki előtt az örökösöknek megegyezni, kinek a nevére kerüljön. A hagyatéki után is csak egy üzembentartó lesz. Tanácsos, hogy a tulajdonjog is egy személyé legyen. Persze nem kötelező.
Kis Mariann,
Az autó az ilyen dolog. Meg minden más tárgy is, a használattal kopik. Az üzembentartó természetesen jogosult a használatra. Annyi, hogy kellő gondossággal kell eljárnia, a normál használatból eredő értékcsökkenésen felüli károkért felel legfeljebb a tulajdonosnak/örökös(ök)nek.
Abban az esetben is hasznalhatja az üzemben tartó az autót ha még rajta kívül van három örökös?
Ezzel csökkenti az értékét az autónak addig folyamatosan.
„Használhatja az autót a hagyatéki tárgyalásig az üzembentartó?”
Persze.
Az utolsó közös lakóhelyül szolgáló ingatlanból az özvegy nem örököl állagot.
Lehet, hogy Önöknek túl egyszerű a kérdés, de engem érdekel.
Egy férfi elhunyt. Van egy vérszerinti gyermeke és egy második házassága, ahol nincs közös gyermek.
Ha van 100 forintja a bankban, egy fél ingatlanrésze és egy autója, akkor hogyan zajlik az öröklés?
Özvegy 50 forint, gyermek 50 forint
Ingatlannál gyermek 1/2
autó özvegy 1/2, gyermek 1/2
Jól gondolom? Kérem javítsanak, ha nem!
Köszönettel!
Segítséget szeretnék kérni, mi a teendő ha az autó tulajdonosa elhunyt, de más személy az üzembentartó. Használhatja az autót a hagyatéki tárgyalásig az üzembentartó?
Ja. De te "papíron"-t írtál. Ez a bajuk.
A saját hozzászólásaidat sem olvasod el küldés előtt?
Attól még nem tud beleülni és használni.
Ergo: autó de nem gépjármű.
Hogyne létezne papíron, pont ezen vekeng a kérdező már napok óta, hogy "ráíratták a férjére".
Mit olvasol?
Mert nem tud.
Az autó papiron nem létezik.
Nem szerepel a g.hármű nyolvntartásban sem a helyi önki adóügyi osztály nyilvántartásában sem.
Most egy lom a kert végében.
Életre kell kelteni, azután lehet rendelkezni a tulajdon adó és egyéb ügyekben.
sylvie1376,
Van erről igazolása? Kért az okmányirodában érkeztető pecsétet a végzés másolatára?
Egyébként miért nem megy be most, és ver az asztalra, ahelyett, hogy a felesége napok óta kérdezősködik itt?
