Kedves Kovács úr!
A konkrét kérdés az lett volna, hogy ha gyermektelen házastársak végrendelkeznek külön-külön 2014. március 15. előtt és egymást jelölik meg végrendeleti örökösként, akkor az új Ptk. szerint az örökhagyó szülei, mint kötelesrészre jogosultak a régi szabályok szerint úgymond "nem kaphatnak semmit"? De a válaszából értve, akkor egyedüli végrendeleti örökös csak a túlélő házastárs lesz.
Üdvözlettel: Pötyi
Amit idéztél a Ptké-ből, annak ehhez a kérdéshez a világon semmi köze, mert ez a végrendelet érvényességére és nem a kötelesrészre vonatkozó szabály. De egyébként a Ptké-nek egy másik szabályai alapján a végrendelet kelte számít abból a szempontból, hogy a kötelesrészre milyen szabály alkalmazandó.
Kedves Obudafan!
Köszönöm.
Pötyi
2014. március 15. előtt ahhoz, hogy leszármazó hiányában a házastárs örököljön, egyáltalán nem is kellett végrendelkezni, ez volt a törvényes öröklés rendje.
Arra gondolni sem merek, hogy valaki most akar egy 2014. március 15-e előtti keltezésű végrendeletet készíteni azért, hogy a szüleit a köteles résztől csalárd módon megfossza. Megjegyzem, nem is működne a dolog. Az a szabály, amelyre a kolléga hivatkozik [Ptké. 65. § (2)] csak a köteles rész mértékére vonatkozik, a jogosultságra nem. Arra a hagyaték megnyíltakor hatályos törvényt kell alkalmazni.
Tisztelt Kovács Béla!
A nagymamám lakásáról lenne szó!Ő még él!Van egy fia és volt egy lánya aki már sajnos nincs közöttünk!Ő a mi édesanyánk volt!Ketten vagyunk gyermekei a Nővéremmel!Sajnos a nagymamánk már olyan állapotban van hogy a fiáéknál él!És a fia most elhatározta hogy végrendeletet írat a mamánkkal ,hogy csak ő legyen az örökös, mondván hogy ő látja el a saját édesanyját!A mamánk ezt nem szeretné,de a fia kényszeríti rá!Nincs már sajnos olyan állapotban, meg fél is a fiától hogy ellenkezzen!Mi sajnos nem tudunk mellette lenni , mert messze is lakunk tőle meg sokat is dolgozunk ,nekünk is meg van a családi életünk!Kérdésem az lenne, hogy mi unokák ebben a helyzetben mit tudunk csinálni hogy ne vesszen el az édesanyánk utáni részünk?
Válaszát előre is köszönöm!
Szerintem erősen kérdéses, hogy ez a kettő elválasztható-e egymástól.
Szerintem minden további nélkül.
A következő esetben kérnék tanácsot:
A férj és apa 2014. március 15. után, végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt. Két évvel korábban házasodott, de előtte kb. nyolc évig együtt lakott a későbbi feleségével.
Közös házukat még a házasságkötés előtt, de már élettársi kapcsolatuk során építették (alapvetően a férfi munkájával és keresetéből, de a pontos arányok nem megállapíthatók). Tulajdonosként az élettárs (későbbi feleség) lett bejegyezve.
Kérdés: a férfi gyermekei tarthatnak-e igényt a házra és mekkora részarányban, vagy a teljes ház a feleséget illeti?
Előre is köszönöm!
Lehet. Ennél pontosabb választ ilyen tényvázlatra ne várj, különösen ami a tulajdoni hányadok arányát illeti.
Mit kellene pontosítani ahhoz, hogy pontosabb választ kaphassak? (Három gyerek van, a férfi előző házasságából, az új feleségtől nincsen gyerek.)
Előre is köszönöm a segítséget!
Valamire biztosan igényt tarthatnak. Ha már az együttélés alatt vették a telket is, amire építkeztek, akkor főszabály szerint az egész ingatlan közös vagyon, annak a fele a hagyaték tárgya, az öröklik egyenlő arányban a gyerekek, a feleség özvegyi jogával terhelten. Ha a telek a feleségé volt az együttélés előtt, akkor amilyen arányú a telek értéke a teljes ingatlanhoz képest, olyan arányú a feleség különvagyona, aminek nincs köze a hagyatékhoz.
Végül ha az építkezés során bármelyik fél örökségét, vagy az együttélés előttről származó vagyonát, vagy a bármelyik házasfél által ajándékba kapott vagyont felhasználták, akkor ilyen arányban az az ő különvagyona.
Riszpekt. :)
Udvozlet!
Sogornom ferjenek nagymamaa elhunyt, es egy erdekes kerdes jutott eszembe, amit toluk nem szeretnek igy egyenesen megkerdezni, ezert koszonom, ha itt valaszol nekem valami. Az elhunyt nagymamanak mar csak a lanya el, a fia evekkel ezelott elhunyt. A nagymamanak mindket gyermeketol 2-2 unokaja van. Az o halalaval csak a lany orokli minden vagyonat, vagy a korabban elhunyt fia gyermekei is orokolnek?
Koszonettel:Ili
Kedves Szakértők!
Édesapám öccse gyermektelen volt, 2013. decemberében halt meg. Együtt élt egy hölggyel, nála lakott, de nem voltak bejegyzett élettársak, a hölgy özvegy volt. A nagybátyám után maradt adósság is, vagyon is (Föld, erdő).
Két kérdésem van:
1: Ki örököl? Édesapám és az elhunyt édestestvérek voltak, és volt egy féltestvérük, ő 2013 nyarán halt meg, egy fia van. Végrendelet nem született.
2. Az élettárs javára lemondhatunk az örökségről?
Köszönöm! Éva
vámosilike
Ők is örökölnek.
Gáborévije
Köszönöm a választ ObudaFan!
Ha egyik örökös se fogadja el az örökséget, az azt is jelenti, hogy az elhunyt adósságát sem örököljük?
Aki visszautasítja az öröklést, az egészében utasítja vissza az aktívumokat és a passzívumokat is.
Tisztelt Szakértők!
Segítségüket szeretném kérni. Néhány évvel ezelőtt az édesapám minden ingatlanának tulajdonjogát rám íratta az ő haszonélvezeti jogával. Sajnos már akkor sem volt a viszonyunk túl rózsás és ez sajnos azóta sem változott. Az lenne a kérdésem, hogy ha végrendeletet írat, abban a rám ruházott ingatlanok tulajdonjoga megszűnhet, ha ő úgy végrendelkezik? Örökölheti más a nevemen lévő ingatlanokat?
Előre is köszönöm válaszukat!
Ami nem az övé, arról nem végrendelkezhet. De ha ajándékozás jogcímen lett a tiéd az ingatlan és van alapja annak, hogy haragszik rád, akkor elképzelhető, hogy vissza tudná követelni az ajándékot.
„Ami nem az övé, arról nem végrendelkezhet. ”
Végrendelkezhet, csak ha a halálakor sem lesz az övé, akkor a végrendelet ebben a részében hatálytalan. (Épp van egy ítéletem, amely szerint egyenesen érvénytelen - de ez szerintem komoly tévedés.)
Köszönöm a válaszukat!
Szerintem attól függ. Ha már a végrendelet tételekor sem volt az övé és nem is volt remény, hogy megszerzi, akkor lehet lehetetlen feltétel.
De a lehetetlen feltétel sem teszi érvénytelenné a végrendeletet. (Ez egyébként nem is feltétel a szó szorosan vett értelmében.)
A végrendelet érvénytelenségét nem, de ennek a feltételnek az érvénytelenségét igen.