Öröklés

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Nagyon köszönöm a gyors válaszát.
A megtámadási ok: érzelmi zsarolás és kényszerítés lesz valószínűleg.
Sajnos az 1988. évben készült öröklésről lemondó nyilatkozat túl egyszerű, nem tartalmazza hogy egyező akarattal és befolyásmentesen készült. Összesen annyiból áll, hogy alulírott ... lakos ...adatok... lemondok Édesanyám...adatok (Édesapám... adatok) utáni öröklésről. Dátum és aláírások.
2 tanu névvel és lakcímmel, az egyik tanu maga az ügyvéd, a másik pedig ügyvédtárs, valamint az ügyvédi iroda bélyegzője.
Az okiratot aláírta a Testvérem és a Szüleim is, és eredeti példány.

A közjegyző a hagyatéki tárgyaláson azt mondta a Testvéremnek támadja meg és gyűjtsön bizonyítékot, mert ez az okirat igy túl egyszerű és nem lehetetlen érvényteleníteni.
Nagyon félek, hogy a 17 évvel ezelőtti öröklésem is veszélybe kerülhet.
Kérem irja meg, hogy amennyiben sikerül a Testvéremnek érvényteleníteni mindkét lemondását, (apai és anyai okiratot) akkor elvehetik-e tőlem a 17 éve tulajdonokban lévő 1/2 lakás felét?
Köszönettel:

Olyan megtámadási ok, hogy "érzelmi zsarolás" nincs. Olyan, hogy kényszerítés, van, de azért ezt bizonyítani is kell tudni.

„Sajnos az 1988. évben készült öröklésről lemondó nyilatkozat túl egyszerű, nem tartalmazza hogy egyező akarattal és befolyásmentesen készült. ”

Ennek semmi jelentősége.

„Kérem irja meg, hogy amennyiben sikerül a Testvéremnek érvényteleníteni mindkét lemondását, (apai és anyai okiratot) akkor elvehetik-e tőlem a 17 éve tulajdonokban lévő 1/2 lakás felét?”

Ezt látatlanban megmondani senki nem fogja tudni. Egyrészt nem túl egyértelmű az sem, amit írsz, de még ha a történetet leírnád értelmezhetően, akkor sem fogja tudni senki kitalálni, hogy milyen bizonyítékok fognak előkerülni az ügyben.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A közjegyzőnél a Testvérem azt részletezte, hogy akkori rossz anyagi helyzete miatt nem tudták szüleimet kifizetni. Az öröklésről való lemondás - lemondatás azért történt, mert a Testvéremék udvarába épített házrész árát csak részben tudták a Szüleimnek visszafizetni. (összevesztek és szétköltözés lett a vége) Valóban anyagi kényszerhelyzet állt elő, de volt választási lehetőség, hiszen a vissza nem fizetett összeg helyett mondott le a Testvérem az örökségről. Ő azt próbálja majd bizonyítani, hogy nem önként hanem szüleim nyomására irta alá, valamint, hogy tele voltak adóssággal és nem tudott fizetni.
Tehát ha jól értem, ha mindkettőt sikeresen érvényteleníti , akor a földhivatalnál bejegyzett részemet is elveszíthetem.
üdv

Igen, és ha Izland hadat üzen, akkor szorulunk.

A közjegyző meg hiperaktív gyerek lehetett, amit azóta sem vetkőzött le teljesen.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az örökölt ingatlant 3 testvér között kellene elosztani, amelynek becsült értéke 5 M Ft. A helyzetet bonyolítja, hogy az egyik testvér néhány évvel ezelőtt felvett egy 4 M ft-os jelzáloghitelt a szóbanforgó ingatlanra, ami természetesen be is van jegyezve az ingatlan tulajdoni lapjára.
Mi a teendő ilyen esetben?
Ha az ingatlan eladásra kerül van törvényes lehetőség, hogy a kölcsönt felvevő testvér kifizesse a másik két testvért? (A bank viszi a 4 M ft-ot, marad 1 M.)
Mi van akkor, ha a kölcsönt felvevő testvér jelenleg fizetésképtelen?
Lehetséges valamilyen tartozás elismerő nyilatkozat megírása közjegyző előtt, a későbbi örökség megfizetése reményében?

Válaszát előre is köszönjük.

Köszönettel: T.T.

Kedves Fórumozók ! Az a kérdésem lenne, ha édesanyám meghal, ami lakásban lakik egy szem gyerekként csak én öröklöm, vagy az előző házasságaimból az 1-1 gyermekeim is amennyiben eladnám? Vagy ha benne lakom addig nem ??
Köszönöm előre is a választ aki segít!!
Margó.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát, kissé megnyugtat.
Időközben próbálkozom - Beadtam egy hagyatéki hitelezői igényt, mert 17 évig én voltam Édesanyám mellett. Édesanyám érszűkűletes és szívbeteg volt, 81 éves korában halt meg, úgy hogy már 4 hónapig magamhoz vettem. Sajnos abban a hiszemben, hogy a Testvérem lemondó nyilatkozata érvényes számlákat, nyugtákat nem gyűjtögettem, viszont próbáltam a 17 év alatt nála eltöltött időt, mint takarítás, bevásárlás stb, valamint benzinköltséget érvényesíteni. Tanuim vannak hogy napi szinten nála töltöttem 2-3 órát, bevásároltam, takarítottam és ha kellett a végén már ápoltam. Ez az igény mennyire fogadható el?
Kérdésem még hogy a Ptk 619 par.(1) bekezdését tudom-e érvényesítani, hiszen 24 éve fél lakás ára Testvéremnél maradt beépített lakrész formájában, mely összeget Szüleim többszöri kérésére sem tudott Testvérem visszafizetni. (erről dokumentumom van, mert egy régi szerződésben tényként szerepel).

üdv

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát, kissé megnyugtat.
Időközben próbálkozom - Beadtam egy hagyatéki hitelezői igényt, mert 17 évig én voltam Édesanyám mellett. Édesanyám érszűkűletes és szívbeteg volt, 81 éves korában halt meg, úgy hogy már 4 hónapig magamhoz vettem. Sajnos abban a hiszemben, hogy a Testvérem lemondó nyilatkozata érvényes számlákat, nyugtákat nem gyűjtögettem, viszont próbáltam a 17 év alatt nála eltöltött időt, mint takarítás, bevásárlás stb, valamint benzinköltséget érvényesíteni. Tanuim vannak hogy napi szinten nála töltöttem 2-3 órát, bevásároltam, takarítottam és ha kellett a végén már ápoltam. Ez az igény mennyire fogadható el?
Kérdésem még hogy a Ptk 619 par.(1) bekezdését tudom-e érvényesítani, hiszen 24 éve fél lakás ára Testvéremnél maradt beépített lakrész formájában, mely összeget Szüleim többszöri kérésére sem tudott Testvérem visszafizetni. (erről dokumentumom van, mert egy régi szerződésben tényként szerepel).

üdv

Kedves Totht09,

lehetséges.

Kedves margó53,

csak te örökölsz, a gyermekeid majd utánad fognak.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Édesapámék 4-en voltak testvérek. Mindannyian elhunytak. Leszármazottak mi vagyunk a testvéremmel, illetve 1 unokatestvérünk van. 20 éve halt meg apukám is. Levelet kaptunk 1 közjegyzőtől, h a testvérek szülőfalujában maradt 1 telek és ennek a tulajdona még mindig a testvéreké. Apánk után mi örököltünk 2/8-adot. Mi mondtuk, h nem tartunk rá igényt, de a közjegyző azt mondta nincs ilyen. Le akartunk mondani az unokatestvérünk javára, de állitólag azt sem lehet, mert távoli rokon. Először örököljük meg, aztán ajándékozás formájában lehet tovább adni neki. Amit örökültünk 20 ezer forintot ér. Kifizettem a közjegyzőt 7000,- a földhivatali bejegyzés 6600,-
Erre újabb levelet kaptam, ha édesapám öccse részét is megörököltük. Mit tehetek? Eladhatatlan telekről van szó. Nekem egyáltalán nem kell ez. Nem ér annyit az örökség, mint amennyit kifizetek érte. Unokatestvérem elfogadja, de fizetni ő sem akar érte.
Válaszát előre is köszönöm.

„Ez az igény mennyire fogadható el?”
Saját magával szemben? Hiszen Ön az egyedüli örökös. (Egyébként nem állna meg az igény.)

Üdvözletem!
Szeretném a segítségüket kérni!
Egyik közeli rokonomnak meghalt az édesanyja,3 örökös gyermeke van.(végintézkedés nincs)
Azt szeretném kérdezni,hogy amikor felveszik a hagyatéki leltárt,arról mindhárom örökösnek tudnia kell-e(mi kerül bele,milyen összegben,értékben,van-e ebbe beleszólásuk stb.)
Mi történik abban az esetben,ha nincs megegyezés ebben-már a hagyatéki eljárás során,a közjegyző előtt?
Válaszukat előre is köszönöm!

Üdvözletem!
Szeretném a segítségüket kérni!
Egyik közeli rokonomnak meghalt az édesanyja,3 örökös gyermeke van.(végintézkedés nincs)
Azt szeretném kérdezni,hogy amikor felveszik a hagyatéki leltárt,arról mindhárom örökösnek tudnia kell-e(mi kerül bele,milyen összegben,értékben,van-e ebbe beleszólásuk stb.)
Mi történik abban az esetben,ha nincs megegyezés ebben-már a hagyatéki eljárás során,a közjegyző előtt?
Válaszukat előre is köszönöm!

„Nekem egyáltalán nem kell ez. ”
Késő.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Köszönöm válaszát. Hogy tisztábban lássa a helyzetünket,leírom tulajdonképpen miért szeretném,hogy gyermekem tulajdonába kerüljön az otthonunk:
2007-ben megvettük férjem nagyapjától a lakását 4 millió Ft-ért,amit azóta sem írattunk át a nevünkre.Jelzálogként férjem és a testvére tulajdonában lévő lakást ajánlottuk fel.A megvásárolt lakásban mi lakunk,a jelzálog terheltben férjem nagyszülei és az öccse,aki pár éve beépítette a tetőteret.A jelzálog kezese a sógorom és én vagyunk.
A fordulat a dologban,hogy a férjem válni akar.
Ha elválunk se a jelzáloggal terhelt ingatlanból, se a még a nagypapa nevén lévő - bár már 2002 óta lakjuk- házból nem jár nekem semmi.A dédszülők mindkét lányukat már eltemették,egyenes ágon 4 unokájuk van.Miután mi megvásároltuk dédi házat,annak az árából 500-500ezer forintot szétosztott az unokák között,mint örökség.
Hogyan juthatok gyermekemmel jogosan az ingatlanhoz?Ajándékozhatja-e dédnagypapa a fiamra?

A legjobb az egyenes út. Ha egyszer megvették azt az ingatlant, akkor az adásvételi szerződésnek kellene érvényt szerezni. Talán még az elévülés sem következett be.

Ajándékozhatja, de a kötelesrészi igényt ez nem érinti.

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésekben.

Édesanyám 1 hónapja elhunyt. A szüleim 35 éve voltak házasok, a lakást, amiben laktak, 27 éve közösen vették. Kb. 10 évvel ezelőtt Édesanyám eladta a részét apunak. Ennek az volt az oka, hogy az egyik bank nagyon kedvező lakáshitelt kínált, és apu kitalálta, hogy Édesanyám adja el neki a részét, így Ő fel tudja venni a hitelt, és a pénzből tud venni magának egy új autót.
Most, hogy Édesanyám meghalt, apu kijelentette, hogy a lakás az övé, mert megvette, ezért a hagyatéki eljárásba azt nem kell bevonni, nem képezi a hagyaték részét. A kérdésem, hogy ez valóban így van? Vagy az adás-vételtől függetlenül közös vagyonnak számít a lakás, és így a fele a hagyatékhoz tartozik?

Másik kérdésem, hogy az Édesanyám bankszámla szerződéséhez tartozó „Halál esetére szóló rendelkezés” azt jelenti, hogy az abban megjelölt személyé a számlán lévő összeg és a hagyatéki eljárásba nem kell bevonni? Vagy csak a rendelkezésben megjelölt személy a szerződéssel kapcsolatban eljárhat hagyatéki végzés nélkül is?

Segítségüket, válaszukat előre is köszönöm.

"Ajándékozhatja, de a kötelesrészi igényt ez nem érinti."
Pontosan mit is jelent?

Agib

Közös vagyon.
Valószínűleg a hagyaték része.

pöcök

Azok a leszármazók, akik törvényes örökösök lennének, követelhetik annak a felét, ami törvényes örökrészük lenne, ha az ajándékozástól 15 éven belül az öröklés megnyílik.

Az adóhatóság csak meg tudja mondani, hogy ki küldte be a bevallásokat a cég képviseletében.

Akkor mégse volt annyira precíz az az ügyvezető.

„Ezért a könyvelőiroda elküldte neki a bevallás logfile-ját”
Emilben?

Ha emilben küldte, akkor megvan az emilcíme, fel lehet venni vele a kapcsolatot.

Egyébként meg hülyéskedsz. Egy kft. adótartozásáért a tag nem felel, és ezt te is tudod.

Az örökös kft. üzletrészét örökölte, a kft. tartozásaiért pedig a tag általában nem felel. Tehát méltányosságtól függetlenül sem. Legfeljebb a végelszámolást nem lesz könnyű lefolytatni iratok nélkül.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Hagyatéki tételnek minősül-e olyan szántó megjelölésű ingatlan, amelyre az örökhagyó halála után egy hónappal földalapú támogatást nyújtott be örököstársam "vis maior" keretből és ezt a támogatást fel is vette később?
Bár Édesapám halála előtt két héttel szóban megállapodott a későbbi vevővel (azzal aki a földet megvásárolta), de halála pillanatában ez a földterület még Édesapám nevén volt, ezért tudta örököstársam megigényelni és felvenni ezt a támogatást.
Kérdésem: Ha mindezt a tényállást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal igazolásával igazolni tudom, kérhetem-e utólag a földterület árának is a rám eső részét is, vagy csak a területalapú támogatásból a rám eső részt, mindezt megismételt hagyatéki eljárásban, mivel előzőleg Édesapám második házasságából született két gyermeke engem a rendes hagyatéki tárgyaláson letagadott és a 24 ha-nyi szántót nélkülem értékesítették?