köteles rész

Egészen pontosan a fele jár annak, amit törvényes örökösként - a kötelesrész alapja szerint számolva (Ptk. 666. § (1) bek.) - örökölt volna (Ptk. 665 § (1) bek.)

(két kötelesészre jogosult esetében, így természetesen a fejenkénti 25 % megfelelő)

üdv.

Tisztelt Fórumozók!

Édesapám 20 éve elhalálozott, édesanyám pedig ez év januárjában. Nővérem ez év februárjában halálozott el. Apám után örököltem egy ingatlan egy negyed részét, nővérem pedig a másik negyed részét. Ez az ingatlan konkrétan a szülői házam. Aminek a másik fele anyám tulajdonába került ,ahol is haláláig teljes haszonélvezeti joga volt. Anyám végrendeletet készített ,amelyben engem teljesen kitagadott a nővérem ill. annak gyerekei javára. Köteles részből is. Nemrég volt a hagyatéki tárgyalás ahol is megegyeztem nővérem gyerekeivel, hogy az anyám után nekem járó köteles részt megkapom. A közjegyző névre is írta a részemet , ami engem zavar az az ,hogy azt írta az örökrészemet természetben kapom meg. Viszont a közjegyző előtt szóban megegyeztem a többi örökössel ,hogy ez annyit tesz , hogy ha majd eladjuk az ingatlant akkor én a rám eső részt megkapom pénzben. Két kérdésem lenne. Az egyik: vajon ez a szóbeli, közjegyző előtti megegyezés érvényes -e?
A másik pedig , hogy a nevemre kerüléssel tulajdonképpen én is tulajdonos lettem -e , illetve van -e teljes jogú beleszólásom az eladásba?

Előre is köszönöm!
nótz

Eddig is tulajdonos voltál 1/4 arányban, most 3/8 arányban vagy az.
A megegyezésetek nincs ellentmondásban azzal, hogy a köteles részt természetben (tehát a tulajdoni hányadod növelésével) kapod meg. Nem is nagyon értem, hogy miért kell abban megegyezni, hogy ha eladjátok az ingatlant, akkor a vételár arányos része a tiéd. Ez mindenféle megegyezés nélkül magától értetődik.
A tulajdoni hányadával ki-ki saját maga rendelkezik, abba a tulajdonostársaknak beleszólása nincs - de elővásárlási joguk van.
Ha úgy érted, a vételár meghatározásába beleszólásod van-e, akkor természetesen a te tulajdoni hányadod árát te szabhatod meg - a többiekét meg a többiek.

Tisztelt KBS!

Picit el vagyok kavarodva ezekben a jogi dolgokban. A válaszod tökéletesen érthetö volt még számomra is...:)

Köszönöm szépen!

nótz

Tiszteletem Édesapám sajnos elhunyt most kaptuk meg a hagyatéki idézést.Többen vagyunk testvérek de csak egy öreg autó a hagyaték ezt mondta telefonon a közjegyző.Én sajnos a betegségem miatt nem tudok megjelenni.Tudjuk hogy a szüleink kitagadtak ötünket a hatodik testvér nevére lett írva az ingatlan 15 éve.Nekünk többieknek nem jár semmi sokat dolgoztunk gyerekként rajta mi is Iskola után 14 évesen mennünk kellett dolgozni.Nem tudjuk hogy jár e köteles rész érdemes e megtámadni bármit .Mondjuk ugy jött az idézés hogy végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg édesapánk mert mindent a testvérünkre hagyott.Szeretném ha tudna tanácsot adni hogy mit tehetünk.Válaszát előre is köszönöm.Tisztelettel

Ha az ajándékozás a halál előtti 15 évben volt, jár a kötelesrész, ha azon túl, akkor nem jár.

Köszönöm gyors válaszát.Pontos dátumot sajnos nem tudunk mert besem engedtek még látogatóba sem.Lehet hogy több mint 15 éve akkor esélytelenek vagyunk???Nekünk nem adatott meg hogy tanulhassunk nekünk dolgozni kellett 14 évesen.Elértük a 18 éves kort mindannyiunkat kidobtak a szüleink csak a legkisebb maradt otthon .Az ővé minden mondjuk anyánk él még de beteg.Ha átléptük a 15 évet akkor nem jár semmi?????Válaszát előre is köszönöm

Akkor csak abból jár, ami a hagyaték része maradt.

Az illetékes földhivatalban meg lehet tudni az ajándékozás pontos dátumát.

A köteles rész mit jelent pontosan?

Szüleim és testvérem közös telken, a két utcára nézve külön családi házban élnek. A két ház és kert közötti terület a szüleim tulajdonában van.
A testvérem nyugdíjba vonulása után ezt a területet is művelni szeretné. Kérdésére, hogy lemondok-e a területről és az Ajándékozási szerződéssel átkerüljön az Ő tulajdonába, igennel feleltem. Ezt úgy értettem, hogy sem most, sem a jövőben nem kívánok ott semmiféle tevékenységet folytatni. Természetesen az értékéről nem kívántam lemondani, úgy beszéltük meg, ha a szüleink meghalnak, akkor a lakóingatlan és kert öröklésénél ezt a megállapodást figyelembe vesszük. Most az ügyvéd által elkészített (alá nem írt) Ajándékozási szerződésben ez úgy szerepel:

Én mint törvényes örökös a jelen szerződésben foglaltakat tudomásul veszem és kijelentem, hogy az ajándékozók halála esetén ezen ingatlan vonatkozásában kötelesrész iránti igényt a Ptk. 699. paragrafusa alapján testvéremmel szemben nem érvényesítek.

Az is egy más kérdés, hogy a leírt szövegben ez a földterület szerintem jelentősen alábecsült értékkel szerepel, így később történő "osztozkodás" esetén ez az érték lenne-e kötelezően figyelembe véve, vagy egyáltalán beleszámít-e majd. Azaz ezzel a szerződéssel teljes egészében lemondok-e földterületről, és a későbbi öröklés esetén ez a terület már nem tárgya az öröklésnek.

Ha a telek tényleg közös, akkor közösek ott a házak is szerintem, csak ti azt hiszitek, hogy nem. Előbb-utóbb lesz meglepetés.

Ha ezt aláírod, akkor az, amit most ajándékoznak a szüleid (szerintem nem földterület az, hanem tulajdoni hányad) nem csak hogy nem lesz része a hagyatéknak, hanem még a köteles rész alapjába sem számít bele.
De az ügyvéd ezt nem mondta el?

Kedves Sándor!

Köszönöm a reagálást. Néhány napig nem voltam, ezért csak most olvastam el a választ.
Pontosítok: Az ingatlan ténylegesen 1 földterület, de a testvérem saját tulajdonában van a az egyik ház a hozzá tartozó kis kerttel, amelyet művelnek. Az idős szüleink tulajdonában van a másik utcára nyíló ház a hozzá tartozó szintén művelés alatt levő kertrésszel, amelynek a rendben tartásába jelentős mértékben besegítek.
A 2 kert között van egy ú.n. szántóföldi terület, amely közel 3.000 m2 és amely jelenleg műveletlen. A gyomtalanítást természetesen elvégezzük rajta, én magam is 3x permeteztem le az idén gyomirtószerrel, illetve minden évben fel van szántatva is.
Az ajándékozás tárgyát ez a szántóföld jellegű terület jelentené. A szüleim tulajdonában maradna a saját házuk a hozzátartozó kis kerttel.
Tehát ha így aláírnám az ajándékozási szerződést, akkor csak a szüleink háza és a kis kert maradna az öröklés tárgya.
Az ügyvédnél még nem jártam, az egészet a testvérem készítette elő, az egyik vidéki városban laknak, és a közeli napokban utazok hozzájuk a részletek megbeszélése miatt. De így nincs szándékomban aláírni az ajándékozási szerződést.

Miska bácsi

Szerintem ne csak a kötelesrészt kérd, hanem azt, hogy az ajándékozás az osztályra bocsátás kötelezetségével történjen.

Tiszteletem!
Apai nagyapám öt éve hunyt el, akkor nem volt hagyatéki eljárás, nagyanyám kapott mindent, aki nemrég elhunyt. Maradt utána lakás és készpénz is. A halála után tudtuk meg (szomszédoktól), eltartási vagy örökösödési szerződést kötött a nagybátyámmal, így minket kizárt az örökösödésből. A nagyanyámnak három gyereke van, mindegyiknél egy-egy unoka. Tudom, hogy a kötelesrész az a fele az eredetileg örököltnek, tehát nálunk 33%-nak a fele. Meg lehet-e támadni ezt a szerződést azzal, hogy esetleg nem megfelelően gondoskodtak a nagyanyámról, ha eltartási szerződésről volt szó? Szabályos, hogy nekünk nem szóltak még most se, nem láttunk szerződést, semmit? Mi indítsuk a hagyatéki eljárást? A nagyanyámat harminc éve pszichiátriailag leszázalékolták, úgymond sárga cédulás volt, hivatkozhatunk arra, hogy beszámíthatatlansága miatt nem írhatott alá ilyen szerződést, noha gyámság alatt nem volt, sőt haláláig ő volt nagyapám gyámja is?
Mit tudunk még megtenni annak érdekében, hogy ne csak a kötelesrészt kapjuk?

Köszönettel!

Azt nem árt tudni, hogy ha nem tudjátok sikeresen megtámadni a szerződést, kötelesrészre sem tarthattok igényt. Az kevés lesz a megtámadáshoz, hogy az eltartók nem megfelelően teljesítettek, ha viszont sikerülne bizonyítani, hogy eleve színlelt szerződésről volt szó, akkor a kötelesrész már meglenne. Hogy nektek nem szóltak, arra nem tudtok hivatkozni. Ha sikerülne az eltartott cselekvőképtelenségét bizonyítani a szerződéskötés idejére, akkor nem csak a kötelesrész, hanem a teljes örökrész meglenne, de egy ilyen bizonyítás nem könnyű.

Először is köszönöm a válaszát!
Hogyan tudunk valakit cselekvőképtelenné nyilvánítani a halála után? Idegi alapon volt leszázalékolva, a leszázalékolás előtt két hétig volt a pszichiátrián és évente ment kontrollra, szedett altatót is, lehet, bódult állapotban volt az aláíráskor.

Lehet. Akkor ezt már csak bizonyítani kell tudni.

Csak...

Hát, ez a baj, hogy nem tudom, hogyan és mi módon lehetne bizonyítani. Az orvosi papírjai, leletei elégségesek ehhez? Pert kell indítanunk? Keressünk ügyvédet?

Köszönöm a segítségét!

Te azt mondod, bódult állapotban volt az aláíráskor, ami persze egy fantazmagória, viszont ezt bizonyítani is kell, ami lehetetlen főleg, hogy még az idejét sem tudod, hogy mikor készült a szerződés...

De ha megtudom, mikor készült a szerződés, s az ideje alatt altatókat szedett, amit orvosi kartonokkal bizonyítható, akkor az elégséges? ha valakit az idegei miatt leszázalékolnak, az már önmagában elég lehet, nem? A halál oka egyébként agylágyulás, sokat volt már korábban agyi problémák miatt a neurológián...

Az, hogy altatókat szedett nemigen befolyásolta a belátási képességét; az pedig hogy az idegei miatt százalékolnak le valakit szintén nem teszi egyértelművé a cselekvőképtelenséget. Keressetek ügyvédet(jót), de szerintem nincs túl sok esélyetek, mert baromi nehéz a bizonyítás.

Köszönöm a tanácsokat!

Tisztelt Fórumozók!

Ismerősömnek keresek segítséget.Hárman vannak testvérek, édesanyjuk két éve halt meg.Anyai nagyapjuk idén tavasszal hunyt el.A hagyatéki tárgyaláson megtudták, hogy még a köteles részre sem tarthatnak ígényt édesanyjuk része után, mert annak testvére a kedvezményezett, ajándékozási szerződés miatt.Olyat is mondtak, hogy fellebbezni nem lehet.
Tényleg nem jár nekik a köteles rész, vagy csak nem kaptak megfelelő tájékoztatást?
Ha jár,milyen úton lehet érvényesíteni a követelést.
Sok pénzük nincs pereskedni, mert a két idősebb testvér munkanélküli, a harmadik még iskolába jár.
Köszönöm válaszukat.

Ha valóban ajándékozás volt, akkor jár a kötelesrész. Polgári perben lehet érvényesíteni.