Gyerektartás és láthatás

Stanko, mi konkrétan a kérdésed?

Az előző írásom persze javaslat!:)

Köszönöm a válaszotokat!

Beadta a keresetet és ebben jelölte meg, hogy mostmár nem elég neki a 25 és innentől kezdve 40ezret szeretne. Nemsokára tárgyalás...
Ja! A tárgyalás napjára a gyerek betölti a 18. életévét. Ez jelenthet valamit? Nappalin tanul, de elég gyengus. Bukott is egy párszor. Ja és engem akkor talál meg ha pénz kell!
Olvastam bizonyos "érdemtelenné válásról".
Köteles vagyok akkor is fizetni, ha betölti a 18-at, gyenge tanuló (konkrétan 3-szor bukott) és nem tartja velem a kapcsolatot?

stanko

A menyasszonytánc fele-fele ezen nincs mit vitakozni. A házasság ideje alatt közösen vásárolt ingóságok értékben úgyszintén felezendők, de nem az újkori árat kell számítani hanem a mai használt/avult értéket.

A ház ami a neveden van és a 2fele arányban - ezt pontosítani kellene...

Ha nem a férjed a gyermek apja akkor hogyan is gondolja, hogy elviszi?...

A bíróság valószínüleg elkészítteti az apasági tesztet mert csak az hivatalos amit ők készíttetnek.

A t.díj kötelezés is csak ennek eredménye alapján, majd.

Javaslom fogadj ügyvédet mert "kusza" a helyzet most körülötted.

Ha nincs pénzed, a keresetindításkor próbálj költségmentességet és/vagy illetékfeljegyzést kérni a bírságtól - az ügyvéd elmagyarázza majd.

"Lisa"
laikus hozzászóló

kisszufur

A t.díj dolgában majd a bíróság dönt, mérlegelés alapján.

Ami az esetleges érdemtelenség dolgát illeti, ha bukdácsolva is de ameddig középszintű nappali tagozatos képzésben tanul addig sajnos fizetni kell. (Igaz azt nem írtad, hogy a többszöri bukta az évvégi "eredmény" volt és velejárón az esetleges évismétlés, vagy "csak" félévi elégtelen érdemjegy - aztán csak kijavította...)

Ha olyan középiskolában tanul ahol az érettségi mellé szakképzetség nem jár, akkor az első alapszintű szakképzettségig tovább kell majd fizetni a t.díjat - nappali tagozatos tanulmányok setén -, attól függetlenül, hogy a 18. életévet időközben betölti.

Minden megkezdett félévkor a beiratkozásról az iskolai igazolást köteles neked bemutatni, nemleges esetben vélelmezheted hogy abbahagyta (...) és így a t.díjra nem jogosult már.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kisszifurnak:

Igen, kell fizetni, az érdemtelenné válás az más történet, erre most nem térnék ki. A kapcsolattartás is bizonyára szabályozva van, élni kellene vele, ha nem, tehetsz emiatt bejelentést a gyámhatóságnak (magánvélemény: semmit nem ér). Persze, ha pénz kell a gyereknek megtalál: Azon elgondolkodtál, hogy nem kötelező ám adni?????
A bíróság mindig a gyt döntésénél figyelembe veszi azt, hogy Te mennyit akarsz fizetni és mennyit kér az asszony. A kettő között fog dönteni. Érdemes utánajárnod, hogy ténylegesen mennyibe kerül a gyerek (menza, tankönyv, bérlet, esetleg különóra...miegymás) erre már te is fel tudsz készülni, és a kapott összeget kell kettővel osztani. Na itt, aztán asszonyka még a házadót (nem nevetni, saját tapasztalat volt) is bele fogja számolni a gyerek tényleges kiadásában. Gondold át, hogy neked mennyi a bevételed egy hónapban, mennyi a kiadásod. Nem emlékszem van másik kiskorú gyereked?
Ha határozottan és következetesen képviseled magad a tárgyaláson, menni fog.
A 18. életév ott érdekes, ahol van a fizetésre kötelezettnek másik gyereke is, aki viszont kiskorú.

Nem, másik gyerek nincsen, csak ez az egy.
Nem félévi bukás volt, hanem háromszor évismétlő :(
Szakközépiskolába jár, tehát lesz szakmája, csak kérdés, hogy mikor? Azt hallottam hogy 18 éves kora után nem köteles az iskola ott tartani a gyereket és akár 20 (?) igazolatlan után kicsapják a suliból. Ja és még egy évvégi bukás után..
Hűha, úgy érzem rezeg a léc az összeg felemelését illetően.

A tanulmányait folytathatná a dolgozók esti iskolájában - már amennyiben ezt a választott szakmai képzés lehetővé teszi. Vagyis délelőtt dolgozik (...) délután iskolába jár, este és hétvégén szorgalommal tanul...

Ebben az esetben nem lennél köteles t.díjat fizetni.

Érdeklődj az iskola igazgatójánál, aztán a gyermek meggyőzése az esetleges megoldásról.

Monalisa1, Sly2009!

Köszönöm a segítségeteket.
A tárgyalás után (október végén) bejelentkezem és elmondom mi történt!
Köszönöm még egyszer.
Minden jót!

kisszifur:

4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

a családjogi törvény végrehajtásáról, valamint a családjogi törvény módosításáról szóló 1986. évi IV. törvénnyel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről

9. § A tartásdíj mértéke megváltoztatásának – ha a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények egyébként nem változtak – nincs helye azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj kiszámításának alapját vagy mértékét a korábbiaktól eltérően határozta meg.

10. § (1) A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

1. a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
2. a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)–(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.

Tündér

Tündér4! Köszönöm a segítséget!

Lenne még kérdésem, ha tudtok segítsetek.
A váláskor a közös ingatlanunkból én kiköltöztem és albérletben élek. Az asszony a gyerekkel maradtak a KÖZÖS ingatlanban!
Jogosult vagyok lakáshasználati díjra? Természetesen nem vagyok hajlandó neki adni a házat. A fele az enyém és eladáskor a felére igényt is tartok! De eladásig követelhetek tőle lakáshasználati díjat? Amit esetleg a gyt-ba beleszámoltathatok?
Köszi

kiköltöztél....

Van erre egy mondás, hogy miképp gondolkoznak különböző nemzetek képviselői: a németek matematikus racionalitással, az olaszok érzelmi szempontokat előtérbe helyezve, a magyarok meg utólag.

Kisszifur,

Mivel önként költöztél ki, ezért nem jár a lakáshasználati jog ellenértéke. Sajnos....
Gondolom az exednek kizárólagos lakáshasználata van.
Ha lemondanál a lakás rád eső tulajdoni hányadáról, akkor az az összeg beszámítható lenne, bár a későbbiekben ez is aggályossá válhat. Úgyanis ha asszony nem tudja eltartani a gyereket, az ablakot meg nem adhatja neki vacsira, így kérhet pénzbeli hozzájárulást is. Illetve ha most el tudja tartani, de pl. 3 év múlva már nem, akkor is kérheti még gyt-t. Kell egy jó ügyvéd, aki ezt profi módon lepapírozná. Egy ötlet volt:)

Bár azt gondolom tudod, hogy a nagyobb felújítás költségei, állagmegőrzés...stb téged, mint lakás tulajdonosát is érint!

Csjt. magyarázatában olvasom:
" többlethasználati díj nemcsak akkor jár, ha a házastársat a bíróság kötelezte a lakás elhagyására, hanem akkor is, ha a bentmaradó összeférhetetlen magatartása miatt kényszerült a másik házastárs eltávozni, avagy a közös használatot a bentmaradó más módon akadályozta meg (pl. kizárta)."

"Így különösen, ha a bentlakó házasfél durva, agresszív magatartása miatt, vagy a házasfelek között a kiskorú gyermek számára elviselhetetlen feszültség káros következményeinek az elhárítása érdekében költözött el a lakást elhagyó fél."

a lakáshasználati jog ellenértéke nekem is homályos. ezen a fórumon is többen azt mondták, nem jár a mi esetünkben, sőt az ügyvédünk is. mégis a bíró a legelső tárgyaláson jegyzőkönyvbe mondatta, hogy mindkét fél fizeti - döntéstől függően, hogy ki marad majd az ingatlanban....
/nálunk két ingatlan van, az egyikben alperes lakik, a másikban egyenlőre bérlők/

Tündér

BH2000. 547. Lakáshasználati jog ellenértékére és használati díjra is igényt tarthat az a házastárs, aki a közös tulajdonban levő lakást a másik házastárs magatartása miatt nem tudja használni.

még ezt is találtam.

kedves Tündér4

az általad beidézett BH-ra hivatkozni elég kevés, a tényállást bizonyítani is kell tudni. Persze ezt a másik fél nem fogja passzívan nézni, hanem ellenbizonyítással áll majd elő. Ezért szokták a jogászok azt mondani, hogy akinek bizonyítani kell valamit, az nagyon hátrányos helyzetben van.

Másrészt a kérdező nem beszélt ilyen körülményekről, ennyi erővel feltételezhetnénk azt is, hogy kidobták őt erőszakkal vagy akár élet elleni fenyegetéssel. Az mindenesetre tény, hogy aki önként, a visszatérés szándéka nélkül elköltözik, annak feltehetően nem fog járni.

Kedves _Wasp_!

tudom, hogy bizonyítás kérdése minden, és hogy a kérdező ilyet nem írt. gondoltam azért hasznos infó lehet.

kérdésem még e körben: lakáshasználati ellenérték tényleg csak akkor jár, ha mindkét félnek marad tulajdonrésze a bontó per után is?
kérlek, oszlasd el a homályt a fejemben! :))

köszi
Tündér

Csak „gondolatkísérlet” a lakáshasználati díj kapcsán: az „önként” és „visszaköltözés szándéka nélkül” feltételek közül mindkettőnek teljesülnie kell ahhoz, hogy többlethasználati díjra a kiköltöző ne legyen jogosult. Igaz, hogy kifejezetten ebben a tárgyban még nem keresgéltem, de ha az önkéntesség körül lehetnek is viták, mi szab annak gátat, hogy a visszaköltözési szándékot kinyilvánítsa valaki? Van esetleg időkorlát? Természetesen nem olyan egyértelmű esetekre gondolok, mint pl. egy felbukkanó harmadikkal összeköltözöm, majd jönnék vissza, viszont ha egyszerűen albérletbe, vagy a szülőkhöz költözött vki, mert a másikat már nem bírta, esetleg érdemes lehet később ezzel a visszaköltözéses dologgal próbálkozni.
(Újra jelzem, csak laikus gondolat, semmilyen tapasztalatom sincs róla.)

Sziasztok!
Láthatással kapcsolatban a véleményetekre lenne szükségem, Ti hogyan értelmeznétek a lentieket?

149/1997 (IX.10.) IV. fejezet 27.§:
(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja
...

2. a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,

Ez számunkra elég egyértelmű, viszont az zavaró, amit a kedves exfeleség ügyvédje írt:
"...a kapcsolattartás elősegítésének kötelezettsége abban a vonatkozásban terheli őt, hogy megfelelő időben tájékoztassa Önt arra vonatkozóan, hogy hol tudja a gyermeket az adott időpontban átvenni."

Ez azt jelentené, hogy mindegy mit ír a kormányrendelet, ha az exfeleség időben jelzi, akkor oda kell mennünk és oda is kell visszavinnünk a gyereket, ahova ő mondja?
Ennyi erővel rendszeresen megautókáztathat bennünket, mondván ő időben szólt?
Csak mert a fenti rendelet ide vonatkozó része számunkra nem egyértelmű:
149/1997 (IX.10.) 30.§:
"A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást."

Nos? :)

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. A gyerek továbbtanulásáról van szó. Az édesapa Zala megyébe költözött, mi Győr-M.-S. megyében lakunk. Az apa ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek az ottani gimnáziumot jelölje meg első helyen. A gyámhatóság, az államigazgatási hivatal is elutasította kérelmét. A gyerek kitünő tanuló, a helyi Révai gimnáziumba szeretném, (eddig a gyerek is ezt szerette volna) ami országos rangsorban az 5. helyen áll, míg a másik csak a 60. helyen. Tegnap volt a bírósági tárgyalás, ahol a gyereket is meghallgatták. A gyerek ott már azt mondta, hogy a Keszthelyi iskolába menne, mert nem akarja, hogy az édesapja megsértődjön. Az elmúlt hétvégét az apánál töltötte. 8 napon belül lehet még bizonyítékot, vagy észrevételt tenni a bíróságon. Szeretném a gyereket klinikai szakpszichológushoz elvinni. A kérdésem, hogy a szakvéleményt a bíróságon elfogadják-e?

Nem szakvéleményként, de figyelembe veheti a bíróság.

Atomanti, pl. Katakomba ebben biztosan többet tud segíteni, de ha a kapcsolattartást szabályozó határozatotokból kimaradt a gyermek átvételének a helye, és ennyire bajos a kommunikáció, akkor én kérném a határozat pontosítását, módosítását. Mára tudjátok, hogy mi az, amin még pontosítani kell ahhoz, hogy később ne legyen vita, valószínű, hogy nem csupán a fontos helyszín maradt ki.
Egyébként, ha a határozatban ez nincs rögzítve, akkor marad a vonatkozó rendelet szövege, amit idéztél, és a szokásos tartózkodási hely egyértelműen azt jelenti, ahol a gyerek életvitelszerűen tartózkodik. Nyilván az lesz, ahol él, és ahonnan oviba jár.
Én írnék egy választ az ex képviselőjének azzal, hogy ez és ez van, értelmezze a rendeletet ő is pontosan a betűje szerint, vagy, működjenek együtt egy pontosabb, mindenkinek megfelelő kapcsolattartás kidolgozásában, mert ez elsősorban a gyerek, de ugyanúgy a szülők érdeke is.
Közölném velük, hogy a szabályoknak megfelelő változtatásig én így és így fogok eljárni, azaz, a gyerekért a tartózkodási címre megyek tanúval, ha nincs, és nem kért cserét sem, akkor az adott folyamatos kapcsolattartó hétvégét úgy tekintem, hogy elmaradt, és végrehajtási eljárást indítok a gyámhatóságnál.
(Amit később idéztél, az más, akkor tájékoztatod, ha valami miatt nem tudsz menni, ő nem tudja odaadni, és közlöd ilyenkor azt is, mikor pótolnál, stb.). A lényeg, hogy légy udvarias, higgadt, együttműködési készséget mutató, de határozott.

kaméleonnal 100%ig egyetértek, nem is tudom, mit lehetne hozzátenni.

Nagyon köszönöm a gyors és hasznos hozzászólásokat. :)

Sajnos "anyucival" esélytelen a normális kommunikáció. Simán a szemébe hazudik még a saját ügyvédjének is. De mit is várunk a notorikus hazudozótól? :)

Már mi is továbbitottuk a levelet az ügyvédünknek és ő is azt mondta igazunk van, csak engem zavart ez a tájékoztatási kötelezettség.
Most hétvégén megyünk a lurkóért és szép balhéra számithatunk, mert már két hete közölte, hogy nem a szokásos helyen lesz a gyerek, ha tetszik ha nem.
A legnagyobb gondunk az, hogy ezt rendszeresen eljátsza és nem kér, hanem utasít. Nekem, mint feleségnek oda sem adná a gyereket, pedig ugye kötelező lenne ránézve.
Mindegy, lesz rendőrségi papírkánk és ha ez megvan megyünk tovább a gyerekért. :)

az első két-három büntetés után meg fog nőni az együttműködési hajlandóság.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy a kommunikáció részéről úgy zajlik, hogy amint neki valami nem tetszik már le is csapja a telefont és sms-ben mocskolódik tovább. Vagy egyszerűen nem hagyja, hogy megszólalj, elhadarja, hogy mit akar és úgy csapja le.
Szánalmas, de tényleg így van.

Eljátsza, hogy a férjem gusztustalanul beszél vele a telefonba, méghozzá úgy, hogy beszél rendesen, majd minden előzmény nélkül elkezd ordítani a telefonba, hogy most miért beszél vele ilyen bunkón a férjem, stb. csak, hogy hallgatóközönség valamit halljon.

A férjem volt már minden csak fehér ember nem.
Az hogy engem sekélyes cafkának titulál már csak a jéghegy csúcsa.
(Megj.: Nem miattam váltak el, ő pasizott be.)

Váláskor közölte a férjemmel:
"Csak azt sajnálom, hogy kéthetente látnom kell a fejedet."
Szerintem ezzel az egész hozzáállással, csak annyi a célja, hogy megnehezítse, kvázi megutáltassa a páros hétvégéket, hátha nem megyünk többet.

Huh, de jó volt kipanaszkodnom magam. :) Köszönöm! :)