Ingatan árverés

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a jogi véleményüket kikérni.

Termőföld árverésére került sor, egy bank kérte a végrehajtást. A hitelt a férj és a feleség közösen vették fel, mindketten adósnak tekintendőek (50 millió Ft).
A férj tulajdonában álló termőföldet (1 hektár) árverésre írták ki. A területen a feleségnek elővásárlási joga volt, hiszen a Földhivatalnál szívességi földhasználóként van bejegyezve az ingatlanra. A termőföld árverésen a feleség (aki egyébként adott hitelfelvétel kapcsán adósnak tekintendő) élt elővásárlási jogával, és megszerezte a termőföld tulajdonjogát, megelőzve ezzel a helyben lakó szomszédként árverező személyt.

Kérdésem, hogy ilyen esetben az adós (feleség) élhetett volna-e valójában elővásárlási jogával? Természetesen az adott árverésen adósként csak a férje volt megnevezve, hiszen csak a férj nevén volt az ingatlan, de a végrehajtást kérő banknál természetesen a feleség is ugyanolyan rangú adósnak minősül.

Köszönöm szépen a szakmai véleményüket előre is!

Nem vehetett volna részt az árverésen.

Kedves Fórumozók!

Az alábbiakban kérném segítségüket:

Indultam egy ismételt ingatlan árverésen ahol én adtam a legmagasabb ajánlatot. A végrehajtótól kaptam egy levelet, hogy mehetek aláírni a jegyzőkönyvet. Erre sajnos nem volt lehetőségem külföldi tartózkodás miatt. Azóta eltelt 2 hónap, most kaptam egy levelet, hogy folyamatos ingatlan árverésen meghirdették az ingatlant.

Ehhez kapcsolódó kérdésem:

Azzal tisztában vagyok, hogy az előleget elbuktam, de ilyenkor is fennáll az a következmény, hogy a folyamatos árverés nyertesének ára és az én ismételt árverésen megadott legmagasabb árnak a különbözetét meg kell fizetnem?

Köszönöm a segítséget!

Nagyon rosszul fogalmazol, de így is ércsük. A válasz pedig: Ha a második árverésen az ingatlant alacsonyabb áron adták el, mint amelyet az első árverésen a legmagasabb ajánlatot tett árverező felajánlott, a különbözetet a korábbi legmagasabb ajánlatot tevő és a vételár fizetését elmulasztó árverező a végrehajtó felszólítására 15 napon belül köteles megtéríteni.

Kedves fórumozok.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy az alább említett két ítélet megtalálható valahol online formában?

(A vízi közmű szerződéseknél a Pécsi Járásbíróság G.21.146/2018. illetve a Pécsi Törvényszék Gf.20.032/2019.
szám alatt hozott ítéleteik irányadóak lehetnek.)

Több árverési hirdetményben hivatkoznak rájuk.A bíroság.hu weboldalon nem találtam egyiket sem. A pécsi járásbíróság pedig azt a tájékoztatást adta, hogy mivel nem voltam érintett az ügyben ezért ha megszeretném ismerni az ítéletet külön kérelmet kel benyújtsak.
A válaszokat előre is köszönöm.

@Etnesz:
Bírósági Határozatok Gyűjteménye
https://birosag.hu/…-gyujtemenye

Ezeket még nem valószínű, hogy megtalálod a keresőben, mert elég frissnek tűnnek. Kissé le vannak maradva az anonim határozatok közzétételével.

Köszönöm a válaszokat.
De nem találtam semmit a gyűjteményben bár az is lehet, hogy nem jól kerestem.
Esetleg valami más ötlet?

Kedves Fórumozók,

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségeteket kérni, mint árverési vevő. Sajnos jogi végzettség - és tapasztalat:) - hiányában a vht. tanulmányozása nem segített:

Sikeres licitzárás és a végrehajtási jegyzőkönyv aláírása után, a 15 napos határidőn belül az adós arra hivatkozva adott be kifogást a végrehajtó felé, hogy az árverést semmisítse meg azzal az indokkal, hogy az árverés kitűzés tényének feljegyzése iránti kérelem elutasításra került a földhivatal által. Az lenne a kérdésem, hogy ez - ha formailag a kifogás helyes és eljut bírósági szakaszba az ügy - az indok elégséges tud-e lenni egy árverés megsemmisítésére? A tulajdoni lapon az árverés ideje alatt széljegyen szerepelt az árverés kitűzése iránti kérelem, a kifogás benyújtásakor azonban már bejegyző határozat volt az árverés tényének feljegyzése iránti kérelem elutasításáról.

Sajnos sehol sem találtam arról információt, hogy egy szabályos árverésnek szükséges feltétele-e a tulajdoni lapon az árverés bejegyzésének szerepeltetése.

Előre is köszi!

@Etnesz: Kérd el attól a végrehajtótól, akinek hirdetményében szerepel a szöveg - neki biztos megvan az ítélet és tudja anonimizálni is.

.
@balcsi4: A kifogás mindenképp eljut a bírósághoz és a bíróság fog dönteni arról, hogy az megalapozott-e.
Valószínűleg azért utasította el az árverés kitűzés feljegyzését a földhivatal, mert az adós és a végrehajtást kérő személyazonosító adatait nem tartalmazta az árverési hirdetmény - ezt ugyanakkor a Vht. nem írja elő és adatvédelmi okokból nem is szabad a hirdetménybe beleírni.
Meglepő lenne, ha ezt olyan hibaként értékelné a bíróság, ami az árverés megsemmisítését indokolja, ugyanis ez nincs érdemi hatással az árverésre.

Tisztelt Fórumozók!

Bocsánatot kérek, mert biztosan a 60milliomodik ugyan olyan kérdés. Teljesen zöldfülűek vagyunk árverezés kérdéseiben.
Megállapodtunk egy ingatlan eladásában, annak elvált tulajdonosaival. Közben viszont megindult az árverezés. A házon a teher a volt asszony részéről, aki nem ott lakik, 11 millió, a volt férj részéről 2,5 millió (ez a közös lakáshitelük, 5 milla, fele). Így a hercehurcák során meggondolta magát a hölgy, valamiért inkább az árverést akarja választani (susmust említett a volt férj a tartozásai körül, hogy igazából csak papíron léteznek). Már kiküldték a becsértékelő papírt ,mondanom sem kell, nem fedezi a hölgy adósságait.
A fifika a dologban hogy Aranykorona érték van a szántó besorolású telken, mi a vevők nem vagyunk mezőgazdászok, emiatt haladunk lassan a vásárlással, mert elakartuk kezdeni kivetetni, csak közbejött az árverés meg az akadékoskodás.
Úgy tudom a tulajdonos társnak elővásárlási joga van, számít-e bármit árverésnél az AK értékkel ellátott föld? Ugyan úgy licitálhat-e más is, nem mezőgazdász? Illetve mennyiben gát az hogy a férj részéről is van tartozás a házra terhelve? Az ő nevére még nem jött követelés behajtásáról papír.
Mert így esetleg, ha sikerülne jó áron lecsapni az ingatlan tulajdoni hányadára, egy közjegyzői kölcsönszerződéssel odaadnánk a férjnek a licit összegét és tőle, egészében vásárolnánk meg a tul. jogot -a földrész kivetetése után.
Vagy ez így egy nagy badarság?

„Vagy ez így egy nagy badarság?”
Hááát... Kezdjük azzal, hogy a közjegyzők nem nyújtanak kölcsönt. De ha mégis, én a vételárat még gondolatban sem adnám oda az adós kezébe - hátha elfelejti kifizetni belőle az ingatlanra ráterhelt adósságait. Ne feledd: ő nem véletlenül adós...

Inka-chan,

Macera level9999, Kockázat level9999+végtelen kétszer.

Ha szeretsz hazardírozni, vágj bele.
Egyébként meg próbáld megvenni az árverésen. Ha nem sikerül, akkor is jobban jársz, ha másik ingatlan után nézel.

Üdvözlet mindenkinek!

Még új vagyok a témában, de sikerült megvennem még januárban egy ingatlant árverésen. Kifizettem az árat, birtokba is adták az ingatlant két héten belül, viszont közölte velem a végrehajtó, hogy egy kifogás érkezett és nem lehet jogerősíteni egyelőre... Csak szóban tájékoztatnak arról, hogy kifogás érkezett. Ez normális folyamat? Erről semmilyen dokumentumot nem kell kapnom, hogy várnom kell a bíróságra?
Van -e erre vonatkozóan bármilyen szabályzat, hogy ennek az ügymenetnek mi a menete? Esetleg gyorsítani lehet valahogyan az eljárást?

Köszönöm, ha valaki segít a kérdésben.

Az ingatlan 154. § szerinti átadásának nem feltétele, hogy a tulajdonjog bejegyzésre kerüljön (aminek viszont feltétele, hogy az árverés jogerős legyen). Az a kifogás ha elkésve érkezett, akkor visszautasítják, ha pedig érdemben vizsgálják, akkor valószínűleg elutasítás lesz a sorsa.

Sziasztok!

2016-ban közölt becsértékközléssel árverésre bocsátható egy ingatlan?

A korábbi becsérték összegét nem kifogásoltuk, de később az árverést a bíróság megszüntette.

Azt szeretném kérdezni, hogy van-e lehetőség már élő hirdetmény esetén a becsértéket kifogásolni?
(levelet nem kaptunk, ismerősünk szólt, hogy fent van az ingatlan az MBVK oldalán)

A hirdetményen szerepel egy már nem is végrehajtást kérő (jogutóddal megegyeztem, teljesítés is volt) követelése, fals összeggel.

Köszönöm a segítséget!

„2016-ban közölt becsértékközléssel árverésre bocsátható egy ingatlan?”
Igen.
„de később az árverést a bíróság megszüntette”
Khmm. Biztos vagy benne, hogy valóban ez történt?
„van-e lehetőség már élő hirdetmény esetén a becsértéket kifogásolni?”
Nincs. A Vht. 140. § (8) szerint az árverés kitűzéséig lehetett volna kérni újabb becsérték közlését, aminek az eredményét kifogással lehetett volna megtámadni.
„levelet nem kaptunk”
Ugyan...
„A hirdetményen szerepel egy már nem is végrehajtást kérő (jogutóddal megegyeztem, teljesítés is volt) követelése, fals összeggel.”
Elfér ott, vagy nem? Egyébként Vht. 41. §.

Igen, biztos: a korábban kitűzött sikeres árverést kifogásoltuk, mely kifogás másodfokon lett sikeres, a végrehajtó intézkedését megsemmisítette a Törvényszék.

Valóban nem kaptunk levelet, sem nővérem sem én, mint adósok. (az MBVK hirdetmény alján szereplünk is, átvette igen/nem)

Arra tudok gondolni gerbera, hogy a hirdetmény ugyan már fent van az oldalon, de a levél nem érkezett meg. Lehet hülyeség.

A becsérték zavar a legjobban, hiszen azt korábban valóban nem kifogásoltuk, a végrehajtó intézkedésére irányult a kifogás. 4 év után tejesen jogszerű ugyanazon a becsértéken árverezni?

Elfér, viszont így a hirdetmény nem állja meg a helyét, nem tartozunk az ott szereplő vh-kérőnek (jogutódjának igen), főleg nem a feltüntetett összeggel.

A Vht. 41. szerinti eljárás befolyásol bármit is? Szerintem nem évült el, vagy miért írtad?

Akkor nem megszüntették, hanem megsemmisítették. Ez nem szóhasználati különbség, hanem eleve eltérő fogalmak!
Akkor vagy nem vettétek át, vagy valami más mulasztásotok van. Egy végrehajtó sem olyan hülye, hogy éppen az adósnak ne küldjön árverési hirdetményt.
Lehet. De inkább az előző.
Igen, jogszerű. Mit nem értesz abból, amit a 140. §-ról írtam?
A hirdetményen az eredeti tőkét kell közölni, nem a fennálló tartozást.
Kötözködni csakis ésszel, és felkészülten érdemes.

Igen, megsemmisítették, 12:31-es hozzászólásban javítottam.

Nem érkezett levél... Más mulasztáson nem tudom mit értesz. A hirdetmény 03. 04-i keltezésű, valóban fura, hogy 7-8 nap alatt nem kaptuk kézhez.

Az eredeti 2016-os becsérték közlésekor előzetes letartóztatásban voltam. A BV-be nem kézbesítették, kifogásolni nem tudtam.

A 140-t értem, nagyjából. Azt viszont nem, hogy sem az árverés kitűzéséről, sem a hirdetményről nem értesültünk. (utóbbiról is csak a testvérem ismerőse által)

Értem, köszi.

Nem szeretnék kötözködni, tisztán látni inkább és megérteni, hogy jött ez össze.

A gyakorlat szerint részletfizetési kérelemmel érdemes a vh-kérőhöz/vh-hoz fordulni vagy ilyen szakaszban már felesleges próbálkozás?

„valóban fura, hogy 7-8 nap alatt nem kaptuk kézhez”
Ez nem a végrehajtón múlik. De nyugodsz lehetsz afelől, hogy lesz tértivevénye.
„A 140-t értem, nagyjából.”
Dehogy érted. 3 év elteltével kérhettél volna új becsérték-közlést, és megtámadhattad volna, ha az sem tetszik. Ennek semmi köze az árverés kitűzéséhez. Illetve csak annyi, hogy most éppen nem kérhetsz ilyet, mert ki van tűzve.
„ sem az árverés kitűzéséről, sem a hirdetményről nem értesültünk”
Ne írkálj hülyeségeket. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetményben tűzi ki. Ha tehát a hirdetményről tudsz, akkor a kitűzésről is. És ugyanez fordítva is. Ugyebár.
„megérteni, hogy jött ez össze.”
Hát hogyan? valaki, akinek érdeke fűződik hozzá, nyilván kérte, hogy legyen már kitűzve újabb árverés. Nem kell itt összeesküvésre gyanakodni.
„részletfizetési kérelemmel érdemes a vh-kérőhöz/vh-hoz fordulni vagy”
Vagy. És hinne neked bárki is, hogy komoly a szándékod? Három évvel ezelőtt megfúrtad az árverést. Aztán semmi, most pedig, hogy újabb árverés van kitűzve, újra fizetési hajlandóságot mutatnál? Hát ki fogja ezt neked elhinni?

Köszi az infókat gerbera.

Ha lesz “nem kerestés” tértije, máris 2, akkor a Posta lesz a hunyó. A korábbi ügy óta nem dugjuk homokba a fejünket, minden MOKK-s + végrehajtói levelet (na meg minden mást is) átveszünk.

Magamtól kellett volna kérnem új becsérték megállapítását, amikor nem volt kitűzve árverés a korábbi intézkedés megsemmisítése óta? Na ezt nem tudtam. Nem simliskedek, az igazat írom.

Igyekszem nem hülyeségeket irkálni.

„Az árverést a végrehajtó árverési hirdetményben tűzi ki. Ha tehát a hirdetményről tudsz, akkor a kitűzésről is. És ugyanez fordítva is. Ugyebár.”

Nem rajtunk múlott, hogy tudjak róla, nem böngészem az MBVK oldalát...

Távol álljon tőlem összeesküvést sejteni az intézkedés mögött,

Ebben teljes mértékben igazad van, még ha tudnék is teljesíteni valamennyit, számukra nem vagyok hiteles. S ha valami csoda folytán záros határidőn belül kifizetném a tartozást megszüntetné a végrehajtó az intézkedést?

Frissítés:

Jártam ma a végrehajtó irodájában.

Valóban nem kaptam levelet, nem volt tértije gerbera. Egy héten egyszer postáznak, de már kiküldték. Fos a rendszer, de ez az én véleményem.

Az árverési hirdetményen szereplő ügyszámok tekintetében kértem kimutatást a tartozásokról.

Mindkét kimutatást jegyzőkönyvön megkaptam, a végrehajtó számlájára bankban be is fizettem.
A vh-jelölt tájékoztatott, hogy azzal a vh-kérővel, amelyikkel részletfizetésben állapodtam meg (=zálogjogosult) tájékoztassam a tartozások rendezéséről és kérelmezzem, hogy nyilatkozzanak: nem kérik az árverés lefolytatását. Ezt is megtettem.
Javasoltok tenni még valamit, hogy május elejéig (licit utolsó napja) sikerüljön leállítani az árverést?

Ami aggaszt, hogy az árverést kérő bank által 2019. 02. havában szintén kaptam kérésre egy kimutatást. (kb. 2,8M)
A vh-nál nyilvántartott összeg jóval kevesebb (kb. 1,3M), mint amit korábban küldött a bank. Azt mondták az irodában, hogy jegyzőkönyvön lévő összeget fizessem be.

Mit gondoltok, az árverést kitűzését szorgalmazó vh-kérő ilyen esetben tehet valamit?

Köszi a választ.

Kedves Hozzáértők!

Alsovonal felvetése engem is érdekelne. Most a végrehajtónál nyilván tartott vagy a végrehajtást kérő szerinti összeg adja ki a tartozást? Melyik a mérvadó?

Megfizetendő = végrehajtható okirat alapján felszámított összegek + a végrehajtási költségek - a térülések.
Ha a végrehajtást kérő kevesebbet követelhet, de többet semmiképpen.