Végrehajtói költségek és jutalék

A végrehajtó sosem határidővel, hanem haladéktalan teljesítésre hív fel. A 'haladéktalanul' kb. azt jelenti, hogy ha tegnap (!) nem fizettél, akkor ma még esetleg következmények nélkül pótolhatod. Azért így, mert a végrehajtás mindig olyan követelés behajtása iránt folyik, aminek a teljesítési határideje már réges-régen eltelt, tehát nincs helye egyetlen nap haladéknak sem.

@kicsir

Nevet ritkán írunk itt, elég lett volna, hogy öbv.

Valami nem kerek a történetedben. A végrehajtó nem bank, nem közöl egyenleget. Végrehajtóra az se jellemző, hogy 2,5 hónapig ne intézkedjen. Ennyi időbe két hatósági átutalási megbízás belefért volna. Persze ha van mire kiadni.

Kár találgatni, a lényegi kérdésre megkaptad több ízben is a választ: elengedett összeg után is jár a jutalék, ami a teljes ügyértékhez igazodik. PONT.

@kicsir: Vele nekem is volt közvetve dolgom, adósi meghatalmazottként.. Azért nincs ott teljesen minden rendben általában a házuk táján... De van rosszabb, bőven a területen...

@alsovnal, ne haragudj, ezt nem tudtam. Ha tudom valahogy módosítom a hozzászólást. És köszönöm az eddigi eligazítást!

@alsovonal. Még annyi kiegészítés, hogy nincs fizetés így letiltani biztos nem tudna. Sajnos a vírushelyzet megcsapott minket rendesen.

„nincs fizetés így letiltani biztos nem tudna”

Hatósági átutalási megbízás (alias inkasszó) nem egyenlő munkabérletiltás.

@alsovonal akkor mindenképp fura, hogy nem inkasszált.

Szép napot.Hogy lehet az hogy a vh a meg NEM térült összeg után számolta ( a teljes követelés után számolt) a költségeit nem pedig a megtérült összeg után??Köszönöm a válaszokat.

Ez ilyen. Egyedül a jutalékot kell a térülés után számolni.

Köszönöm.Itt jutalékról és költségeiről van már csak szó

Tényleg?

gerbera már párszor levezette, hogy a teljes ügyértékhez igazodik a jutalék is.

Itt, alattunk az utolsó 10-20 hozzászólás is végig erről szól.

Pont a kiadások/készkiadások nem, de azok egyébként sem.

Ez így nem igaz. Gerbera sem ezt mondta.

Az én végrehajtási ügyemnél is azt mondta a végrehajtó, hogy azért nem tudja előre kiszámolni a jutalékot, mert azt csak a tényleges megtérülés után tudja.

Minden egyéb költséget első munkájaként kiszámolta az első levélben és közölte, főként, hogy nekem mennyit kell megelőlegeznem. Amaddig be nem fizettem ugyebár tovább egy tollvonást sem tett :)

(kicsit összekevertem a szavakat :D de ti zsenik vagytok, és értitek)

Én nem értek hozzá, csak a szavakból próbálom összerakni a jelentést.

„gerbera317#e-mailJelentem!2020.11.17. 22:07
„mennyire jogos ez a levél?”
Teljesen.
„Mennyi a jogos jutalék összege?”
Azt mi nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy a teljes ügyértékhez igazodik. Az elengedett összeg után is jár a jutalék.”

Csak kérdés, ha tényleg a teljes, meg nem térült összeg után is jár jutalék, akkor azt a végrehajtó kitől és mikor fogja követelni? Főleg hogyan, ha már magát a tartozást sem sikerült neki.

„15. § (1) Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett, a járulékok időközbeni változásától függő követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével”

Nem vagyok túl nagy verselemző (nagyon utáltam is anno), de az én olvasatomban a a végrehajtás teljes összege alapján adódik, hogy hány % jár a megtérült/bejatott összegre.

De az is igaz, hogy ha a végrehajtást kérő állítja le a végrehajtást, akkor a végrehajtó a teljes összegre számolja ki a jutalékot. De csak akkor.

:) ha majd lezárul a végrehajtásom, talán még ebben az évezredben, akkor majd gondolom kapok valamiféle levelet arról, hogy milyen összegek kinek mikor mért stb. kerültek megfizetésre.

Wers:

ez igaz, csak 2020.07.16. napjától hatályos a Vht.ben a 254. § (4a) bekezdés:

"A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi."

Amennyiben 1 millió forintból 200ezer megfizetésre került 800 ezer elengedésre, akkor is az 1 millió teljesítés utáni 8% jutalék jogcímén megilleti a végrehajtót.

Kivételt is tartalmaz a tételes jog (254. § (4b):

"Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről"

Ez alapján az elengedés alapján nem számítható a jutalék 2 konjunktív feltétel esetén:

1, MNB által felügyelt pénzügyi intézmény a vh kérő, aki elengedett (ezt megtekintheted az MNB oldalán keresőben, ilyen például nyilván az Intrum, EOS, OTP Faktoring.)
2. Aláírásra jogosult képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett összegről.

Bármely feltétel hiányzik, akkor a Vht. 254. § (4a) bekezdés az irányadó

Ebből csak azt szerettem volna megvilágítani, hogy tévedés az, hogy minden elengedett összeg után jár a jutalék. A tételes jog sem úgy rendelkezik, hogy az elengedés minden esetben eredményesnek, behajtásnak tekintetendő, hanem azt, hogy vannak esetek amikor igen.

De vannak kivétel szabályok. És főként olyan cégek engedik el a követelés egy részét, akik pont szubszumálhatóak kivételszabályba... nem véletlen. Ez a jogalkotói szándék.

Ugyanaz mondjátok minden. Meg én is. Meg ez az új topiktárs is itt a szomszédos topikban.
@wers
Ha az adós nem fizet, a végrehajtó a végrehajtást kérőtől követeli abból, amit az az adóstól szedett be.

„Ha az adós nem fizet, a végrehajtó a végrehajtást kérőtől követeli abból, amit az az adóstól szedett be.”

Na ezt próbálom összerakni :)
Ha az adós nem fizet, akkor mit szerzett be a vh.kérő az adóstól?

Aha, gondoltam, hogy ez így túl szűkszavú lesz. Nos.
Ha az adós kedvezménnyel megfizeti a tartozását a vh-kérőnek (mások szerint: felé), akkor amit megfizetett, azt a vh-kérő szedte be az adóstól. Amit meg elengedett, azt elengedte.
A végrehajtó viszont a teljes (megfizetett + elengedés) összeg után kéri a jutalékát. Az adós persze csak a tényleges(nek állított) teljesítése után hajlandó fizetni jutalékot, ezért a végrehajtó a Vht. 34. § (5) alapján a végrehajtást kérőtől követeli, amit az adós nem hajlandó megfizetni. Az egy másik dolog, hogy a vh-kérő erre iszonyúan be tud rágni, és előfordul, hogy mindjárt felmondja az adóssal a kedvezménymegállapodást, és a végrehajtás folyik tovább az eredeti állapot szerint.
Az új topiktárs papinianus nem ír rosszakat, valószínűleg szakmabeli.