Végrehajtói költségek és jutalék

Igen, sejtettem, hogy arra az összegre gondolsz, amit az adós nem a végrehajtónak fizet meg hanem közvetlenül a vh. kérőnek.

Én ezért is azt kértem, hogy ne nekem fizessék ki a megállapodott összeget az adós, hanem a végrehajtónak adják aki egyben majd kéri a saját egyéb igényeit.

A megállapodásban amit a vh. fogalmazott meg külön kiemeltük, hogy x összeg megfizetésével én megfizetettnek tekintem a teljes követelést azzal, hogy minden egyén a vh-nak fizetendő az adóst terheli.

Én inkább azt kérdeztem, hogy mi van, ha 100 év alatt az adós 1 Ft-ot sem fizetett senkinek a végrehajtás során. A vh.kérő előlegezett valamennyit a kezdetekkor. Mi lesz a jutalékkal később ha nincs megtérülés? Vagy részben van megtérülés, de a vh.kérő nem eneged semmit el.

wers akkor semmi.

A végrehajtó a végrehajtási eljárást folytatja le, azonban nem lehet - nem is szabad - folyamatban lennie az ügynek. Amennyiben nincs térülés, nincs lefoglalható vagy értékesíthető vagyontárgy, abban az esetben a Vht. 52. § d) pontja alapján az eljárás szünetel.

Ebben az esetben a végrehajtó a Díjrendelet alapján 2019.08.12. napjától a fennálló munkadíját valamint készkiadást a végrehajtást kérő megfizeti a végrehajtónak (főszabály, vannak kivételek, hogy nem a végrehajtást kérő fizet stb). Ez kvázi egy előlegezés, hiszen a Vht. rendelkezik arról, hogy a végrehajtást kérő előlegezi, de az adós viseli. Azaz a követelése ezzel növekszik, amennyiben a jövőben kérelmezi az eljárás folytatását, azaz valószínűsíti, hogy a kötelezettnek van lefoglalható vagyontárgya.

De a jutalékot a szüneteltetéssel nem kérheti be a végrehajtó, hiszen nem eredményes a végrehajtás.

:) köszönöm papinianus88, így már értem.

Wers, valamint nem így rendelkezik a tételes jog sem :)

Amúgy vicces lenne, de ha a végrehajtást kérőhöz - a gerberás példánál - közvetlenül teljesít az adós, akkor valóban a végrehajtást kérőnek kellene teljesítenie a Vht. 34. § (5) alapján. Ismétlem a jogalkotói cél, hogyha a jogosult kérelmezi a végrehajtás elrendelését, ezzel kvázi nyomást helyez a kötelezettre, akkor ne hívogassa a kötelezettet, ne állapodjon úgy meg vele végrehajtáson kívül, hogy nem is jelzi a végrehajtónak. És gerbera jól írja:
"Az egy másik dolog, hogy a vh-kérő erre iszonyúan be tud rágni, és előfordul, hogy mindjárt felmondja az adóssal a kedvezménymegállapodást, és a végrehajtás folyik tovább az eredeti állapot szerint."

A törvény szerint, ha az adós sem fizeti meg, akkor egyetemlegesen felelnek az összeg megfizetéséért, ami nagyon aranyos helyzetnek tűnik. :)

Üdvözlet a fórumozóknak!

Tisztelt Ügyvédvő vagy Ügyvéd Úr!
A kérdésem, hogy a végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtási eljárásban saját önkéntes befizetések után számolhat fel a önb. végrehajtó jutalékot?
Azt nem tartalmazza a kérdésem hisz evidens, hogy a végrehajtót megilleti a munkadíja, a költségátalánya, a készkiadása és meg kell fizetni az ún. mbvk költségátalányt is.
Amit behajt azután megjár a jutalék, de a végrehajtást kérő felé önkéntesen negfizetett összegekről számíthat-e fel jutalékot?
Hisz ez esetben nem hajtotta be, nem került sem munkaidejébe, sem továbbutalnia nem kellett. A befizetett összeg a vh.kérő számlájára közvetlenül folyt be.

Csupán ezt a jogszabályt találtam, de ez adósságrendezésről szól és nem a végrehajtó okirattal elrendelt végrehajtásról: "35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (10) * A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás keretében a hitelezők részére megfizetett összegekből valamint a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési egyezségben, bírósági adósságtörlesztési végzésben foglaltak alapján megvalósult tartozáselengedésből, illetve az adóst mentesítő bírósági végzés alapján megszűnt követelésekből eredő követeléscsökkenés e rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel."
Az idézett rendeletet nem érzem rlavánsnak, de kell lennie valahol valami szabályozásnak, hogy a nem elvégzett munka (vagyis nem elvégzett behajtás) után behajtási jutalék nem számolható fel.

Tisztelettel kérem, hogy a fórumtanakodások helyett jogvégzett szakember válaszát várom.
Köszönettel: BalAnd

Igen.

Csak úgy, fórumtalankodva: Vht. 254. § (4) Jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.

Azért elgondolkodhatnál, hogy miért a lentiek a helyes válasz.

„Hisz ez esetben nem hajtotta be, nem került sem munkaidejébe, sem továbbutalnia nem kellett. A befizetett összeg a vh.kérő számlájára közvetlenül folyt be.”

Te komolyan azt hiszed, hogy az adós akkor is boldogan teljesített volna önként, ha nem folyik ellene végrehajtás?

Az a történet a mesedélutánra való.

:)

Sziasztok!

Hallottatok már olyanról, hogy ÖBV elengedte volna a jutalékát adós kérelmére?

Szerintem halott ötlet ezért két betűt is legépelni, de a nővérem ragaszkodik hozzá, hogy próbáljak meg utánajárni.
Cégünk adótartozását adta át NAV korábban végrehajtónak. Fizetési könnyítési kérelmünknek az adóhatóság feltétellel helyt adott, egyik feltétel volt, hogy a végrehajtó munkadíját fizessük meg. Megtörtént, a részleteket is fizettük, múlt héten mindent kifizettünk, a végrehajtó jutaléka van még hátra.

„Szerintem halott ötlet ezért két betűt is legépelni”

Hát? Laikus + szőkenő eszemmel, ugyan mit veszítesz vele, ha megpróbálod? Pénzbe kerül?

De majd biztos lesz, aki értelmesebb tanácsot is tud adni neked :)

Itt is érvényes a "kétszer ad, aki gyorsan ad" elv. Ha továbbra szégyenletes kis részletekben akarod megfizetni, akkor nincs kedvezmény. Ha egy összegben odateszed a kívánt kedvezménnyel csökkentett összeget, könnyen meglehet, hogy rögtön szabadulsz.

„kis részletekben akarod megfizetni, akkor nincs kedvezmény”

Értem. Ne feszítsük a húrt, mert felébred az oroszlán. Igen, az tényleg sokba kerülhet.

„Ha egy összegben odateszed”

Azon ne múljék gerbera. :) Köszi! Most jön az osztás-szorzás, hogy egy ~ 460 ezres jutalékra mekkora összeget tegyünk oda...

Nos wers így hát megpróbáljuk. A végeredményt megírom majd.

Üdvözlet mindenkinek.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a végrehajtónak melyik összeg után jár a jutalék?
A végrehajtástkérő a teljes tartozásból valamennyit elengedett és a megállapodás szerint neki kifizetésre került. A végrehajtónak is ki lett fizetve a teljes tartozásra vonatkozó jutalék.
A végrehajtáskérő tájékoztatása szerint az elengedett összegre nem jár jutalék a vhajtónak.
Tehát az a kérdés, hogy a teljes tartozás vagy a vkerovel történt megállapodás szerinti összegre jár a vh-nak a jutalék?
Várom válaszukat. Köszönöm szépen.

Jónév:

Lentebb leírtuk...

ez igaz, csak 2020.07.16. napjától hatályos a Vht.ben a 254. § (4a) bekezdés:

"A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi."

Amennyiben 1 millió forintból 200ezer megfizetésre került 800 ezer elengedésre, akkor is az 1 millió teljesítés utáni 8% jutalék jogcímén megilleti a végrehajtót.

Kivételt is tartalmaz a tételes jog (254. § (4b):

"Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről"

Ez alapján az elengedés alapján nem számítható a jutalék 2 konjunktív feltétel esetén:

1, MNB által felügyelt pénzügyi intézmény a vh kérő, aki elengedett (ezt megtekintheted az MNB oldalán keresőben, ilyen például nyilván az Intrum, EOS, OTP Faktoring.)
2. Aláírásra jogosult képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett összegről.

Bármely feltétel hiányzik, akkor a Vht. 254. § (4a) bekezdés az irányadó

„csökkentett összeget, könnyen meglehet, hogy rögtön szabadulsz”

Nem jártam sikerrel gerbera. :( A jutalék 65 %-át tettem az asztalra, erre kaptam pár havi részletfizetést.
A követeléskezelőkkel meglehetősen könnyebb tárgyalni. :)

Mármint a végrehajtóval nem jártál sikerrel? Az előfordul. De akkor a követeléskezelővel működött a dolog?

A végrehajtóval. Fogadott személyesen, de már az elején leszögezte, hogy egy fillért sem enged a jutalékból.:D Ettől én még leraktam az asztalra a 300 e-t, de nem volt alku, csak részlet.

Követeléskezelővel két ízben is működött a 60-65 % körüli virítás.

OFF Most van egy remélhetőleg utolsó követelés, amiben tanácstalan vagyok. A követelés 1/3-t végrehajtónál kifizettem márciusban. A maradék 2/3-t akarják most behajtani. Megkaptam az iratokat, akár el is évülhetett, de kicsit lutrinak érzem az erre való hivatkozást. Egy örökölt követelésről van szó, amiben a jogerős jogutódlási végzés és a mostani engedményezési értesítő közt több, mint öt év telt el. 2014. augusztusi a jogutódlás, jól gondolom, hogy innen kell számolni az elévülést és hogy az új Ptk. vonatkozik az elévülés szabályaira?
Utolsó levelükből: „kérjük szíves tájékoztatását, hogy megállapodni kíván, vagy jogi eljárást válassza.” Ez talán arra enged következtetni, hogy nem annyira biztosak a dolgukban, mert akkor már rég jött volna FMH. Lehet rosszul gondolom, kiderül.
Egy biztos, hogy az alkupozíciómat elvesztem, ha peresedik az ügy...

Üdvözlet!
Segítséget szeretnék kérni! Volt egy banki tartozásom, vonták a fizetésem. A bankkal kötöttem egy megállapodást, kifizettem a teljes tartozást. A végrehajtói jutalék összegével a bank nem értett egyet, ezért fellebbezett. Másodfokon is a végrehajtónak adtak igazat miszerint a teljes összegre kell megfizetni a jutalékot.
A bank még a per előtt megfizette a jutalékot és tőlem is levonásra került.
Beszéltem a végrehajtóval aki közölte, hogy visszautalták nekem a végrehajtói jutalékot, mert a bank megfizette nekik. Ezzel a végrehajtó lezárta az ügyet.
A végrehajtó szerint a banknak kellett volna kérnie Tőlük 15 napon belül, hogy Tőlem behajtásra kerüljön a végrehajtási jutalék. Szerintük mivel a bank ezt nem tette, jogerős lett a döntés.
A bank szerintük jogosan már nem kérheti Tőlem a jutalékot, max. új eljárásban, de akkor meg éljek ellentmondással.
Nem tudom mi tévő legyek. Köszönöm a válaszukat!

Márta35,

Mit kellene tenned. Ha jól értelek, ami nem biztos, nincs teendőd. A bank és a végrehajtó vitatkozik, mi közöd hozzá?

Márta35

Amit elmondtak: pontosan azt kell tenned. Semmit. Amennyiben új eljárásban követelnék, akkor ellentmondás. Lentebb le lett írva, hogy miért módosította a törvényt a jogalkotó.

„A végrehajtó szerint a banknak kellett volna kérnie Tőlük 15 napon belül, hogy Tőlem behajtásra kerüljön a végrehajtási jutalék”
Ezzel én vitába mernék szállni. A törvény szerint a végrehajtási költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és végső soron az adós viseli. Ez azt jelenti, hogy bármit, amit a végrehajtást kérő fizet a végrehajtónak, azt előlegezett költségnek kell tekinteni, és a végrehajtást külön kérelem nélkül folytatni kell egészen addig, amíg a végrehajtást kérőnek az előlegezett költsége is megtérül. Ezek szerint van olyan végrehajtó, aki ezzel nincs tisztában. De azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy Márta előadása nem éppen a tisztánlátás mintapéldája, úgyhogy történhetett ott akármi is. Ha viszont igaz, amit előad, hogy a végrehajtó jól megxxopatta a végrehajtást kérőt, akkor egyelőre valóban nincs teendője.

„Ezzel én vitába mernék szállni. A törvény szerint a végrehajtási költséget a végrehajtást kérő előlegezi, és végső soron az adós viseli. Ez azt jelenti, hogy bármit, amit a végrehajtást kérő fizet a végrehajtónak, azt előlegezett költségnek kell tekinteni, és a végrehajtást külön kérelem nélkül folytatni kell egészen addig, amíg a végrehajtást kérőnek az előlegezett költsége is megtérül.”

Itt vitába szállnék veled - jó értelemben gerbera. A Vht. 34. § (1) bekezdés is - mint általános szabály - rendelkezik arról, hogyha a a törvény másképpen nem rendelkezik. Véleményem szerint - természetesen ez jogirodalmilag sem egyértelmű - , a Vht. 34. § (5) egy olyan speciális szabály, amely kivételt képez az általános szabály alól, ezáltal a végrehajtást kérő fizet, ha már a végrehajtási kérelme ellenére a háttérben egyezkedik a kötelezettel. A végrehajtót ne használja csalinak egyrészt, másrészt ezáltal növeli a kötelezett által megfizetendő összeget is. A jogalkotói cél egyértelműen ez, amennyiben így állapodnak meg a vh kérő köhög, sőt tovább megy a szakasz egészen addig, hogyha nem fizetnek, akkor is egyetemlegesen felel az adóssal. Amennyiben a Vht. 34. § (1)-et tekintenénk főszabálynak az ilyen szituációra, abban az esetben ez egy teljesen felesleges fordulata a jogszabályhelynek.

Saját vélemény, lehet róla vitatkozni :)