Jogbancsalódótt
2016.01.20. 13:46
akkor a kamatot én bukjam? Így jártam?!
Magánokirat hamisítás?
Stimm
#
2016.01.26. 09:10
Sziasztok. Vádolnak egy magánokirat hamisítással, ami az ügyészség szerint megvalósult. Én csak mint tanú írtam alá hamis névvel, így csak azt igazoltam aláírásommal, ami az okiratban szerepel. Az okiratot nem én használtam fel. Kérdés. Ha tanúként nem a saját nevem írtam oda, akkor jogilag elkövettem e a magánokirat hamisítást?
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.01.26. 13:16
Bűnsegédként.
Stimm
#
2016.01.26. 15:10
Hát egy lemondó nyilatkozatról van szó, amit egy barátom elküldött egy tárhelyszolgáltatónak, de én csak aláírtam egy nevet, de nem én használtam fel, most a bíróságon is törik a fejüket, hogy ez mi akkor
Stimm
#
2016.01.26. 15:17
Aki pedig elküldte a lemondó nyilatkozatot, az tanúként sem szerepel az ügyben.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.01.26. 16:53
Aki felhasználta a hamis iratot, az az elkövető, te pedig bűnsegédként részes vagy.
highand
#
2017.01.13. 07:56
Tisztelt Óbudafan!
Az alább általam leírt esetben azóta megszületett a jogerős büntető ítélet.
Mivel a tényleges tettes ellen a rendőrség semmilyen eljárást nem indított, ezért ugye a bűnsegéd ellen sem lehetett volna fellépni, amire az ügyész csak másodfokon döbbent rá. Mivel a vádat másodfokon már nem változtathatta meg bűnsegédről közvetett tettesre, ezért levélben szépen megkérte a bíróságot, hogy bár ő továbbra is fenntartja a vádat bűnsegédségre, a bíróság legyen olyan jó és közvetett tettesként ítélje el a vádlottat.
Igen a szövetség már az okiratok kiállítása előtt jogerősen be lett jegyezve, sőt ez a bejegyzés már alaki, anyagi jogerőre emelkedett.
A tényleges tettest, aki az okiratot maga felhasználta tanúként hallgatták ki, aki azt nyilatkozta, hogy a bírósági nyilvántartásból győződött meg arról, hogy ilyen szövetség létezik és nem vádlott szavára adva használta azt fel. tehát megtévesztés sem volt.
A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a vádlott jogerős bírósági határozattal rendelkezett kifejezetten arról, hogy ilyen versenyek rendezéséhez hozzájárulásokat kiállíthat.
A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a STv. 65.§(4) bekezdése szerint az ilyen szövetség elnöke meg sem tagadhaja az ilyen hozzárulások kiadását, ha egyébként a rendezvény biztonságos.
A bíróság rendelkezett egy főügyészségi nyilatkozat beszerzéséről, amiben a főügyészség maga nyilatkozik arról, hogy a vádlottnak joga van ilyen versenyrendszert működtetni, mint országos jelleggel működő sportági szövetségnek. Azonban az ítéletet mégis a főügyészségi nyilatkozat beszerzése nélkül hozta meg, ami szerintem anyagi jogi szabálysértés.
A bíróság végül elmarasztalta a vádlottat, mint közevetett tettest, azzal indokolva. hogy a vádlottnak nem volt joga ilyen magánokiratot kiállítani, ezért ez a magánokirat hamis. tehát nem azért hamis, mert más írta alá, vagy mert abban hamis tényállítás van, vagy mert azt meghamisították. a bíróság szerint aki magánokiratot erre vonatkozó jogosultság nélkül kiállít az ezzel hamis magánokiratot állít elő, aminek a felhasználása bűntett.
A bíróság szökésben volt tehát a jogi alaptan tantárgyról, ahol a fejekbe verik azt, hogy a közokiratot éppen az határolja el a magánokirattól, hogy közokiratot csak jogszabályban arra felhatalmazott állíthat ki, amig magánokiratot bárki kiállíthat, így a kiállításhoz semmiféle jogosultság nem kell.
A bíróságot nem érdekelte az, hogy már a vád is törvénytelen volt, hiszen a tettessel szemben semmiféle büntető eljárás nem indult így a tett büntetése nélkül a bűnsegéd sem büntethető. Más lett volna a helyzet, ha tettes ellen indítanak eljárást és azt megszüntetik egyéb akadály miatt, de nem indítottak.
A bíróság tehát kreált egy addig nem létező büntető jogi tényállást, ( magánokirat jogosulatlan kiállításával elkövetett felhasználás) és megbüntette ezért a vádlottat.
A bíróság egyebekben azt is megállapította, hogy a vádlott szövetsége anyagi és alaki jogerőre emelkedett bejegyzése ellenére mégsem országos jelleggel működő sportági szövetség, amire nincsen joghatósága amúgy.
A bíróság megállapította, hogy csak a STv. 28.§(2)-nek megfelelő sportági szövetség üze,meltethet versenyrendszert és állíthat ki ehhez hozzájárulásokat és élesnek nem nevezhető logikájával nem vette azt észre, hogy csak az a szövetség lehet a 28.§ (2)-nek megfelelő szövetség, amely megelőzően 3 évig már működtet versenyrendszert. 28.§(2)e) A bíróság éles elmével megalkotott indoklása alapján tehát soha semmilyen szövetség nem lehet 28.§(2)-nek megfelelő szövetség, mert ahhoz, hogy az legyen, eleve annak kell lennie, hogy ilyen hozzájárulásokat kiadhasson.
A bíróság egyetlen mondatot sem vesztegetett arra a körülményre, hogy ha az ügyész szerint az egyik csak a dátumban eltérő okirat kiállítása nem bűncselekmény, akkor a másik kiállítása miért az, amikor a két dátum között sem a ÍBTK, sem a szövetség jogállása nem változott.
A bíróság nem találta enyhítő körülménynek azt, hogy a Buda Környéki Törvényszék jogerős ítéletben állaította meg kifejezetten azt, hogy a vádlott szövetségének bejegyzése óta joga van ilyen hozzájárulásokat kiállítani.
Ebben a hazában tehát büntető ítéletet lehet azért kapni, mert az egyik bíróság megállapítja, hogy valakinek joga van ilyen hozzárulás kiadáshoz, a Főügyészség is leírja, hogy a szövetség országos sportági szövetség és joga van ilyen versenyrendszert üzemeltetni, majd később egy ügyész ezzel szembemenve azt mondja, hogy mégsincsen jogod ezekre és a büntető bíróság készségesen megállapítja neki, anélkül, hogy a vádlottat mentő bizonyítékokat beszerezné, a mentő körülményeket figyelembe venné, olyan megállapításokat téve, amelyekre nincsen joghatósága.
Ebben az országban tehát puszta szó az, hogy a bíróság jogerős ítélete mindekire kötelező, így az ügyészségre is az lenne. Ebben az országban tehát puszta szó az, hogy az ügyészség hivatalból egységes és a főügyész utasíthatja az eljáró ügyészt, mert semmilyen zavart nem okozott az, hogy a Főügyészség álláspontjával szemben fogalmazta meg a vádat az ügyész.
Ebben az országban tehát puszta szó az alaki és anyagi jogerő, hiszen a büntető bíróság szemrebenés nélkül megállapította, hogy a szövetség neve és bejegyzése dacára mégsem országos jelleggel működő sportági szövetség. hozzátenném, hogy a jogerős ítélet előtt pár nappal a nyilvántartásban a néven kívül külön is feltüntették a sportszövetség jellegét és típusát, de a büntető bíróságot ez nem térítette le a koncepciójáról.
Ez a hazánk, most mindannyiunknak ebben kell élnünk és ezért most már azt kérem, hogy a hozzászólásom és előzményei legyenek nyilvánosak.
havasy
#
2017.01.31. 14:36
T Hozzáértők.
Azzal a kérdésben kérném véleményüket, hogy elkövettem-e a hamis magánokirat felhasznállását.
A történet röviden:
Egy áruházban egy álltaluk kiállított számla
fénymásolatával !!!
próbálltam téves vásárlásként visszaváltani egy terméket.
Sértetlen bontatlan dobozos, eladható készülék volt.
A számlán szereplő termékkel megegyező típusú.
De a fő probléma az volt hogy a terméket nem akkor és nem abban az áruházban vásároltam.
Mivel kiderült az eset, az áruház feljelentést tett ellenem csalás miatt.
Szerintem jogossan.
A rendőrség többször meghalgatott,megállapította hogy szab.sértési értéken elkövettem a csalást kísérletét.
Majd átküldte az ügyet a szab.sért. hatóságnak, onnan a lakóhelyemhez tartozó rendőrségnek.
Itt ismét meghalgattak,én arra hivatkoztam hogy ha sikerült is volna elkövetnem a cselekményt, az áruháznak anyagi kára akkor sem keletkezett volna, hiszen sértetlen árút adtam vissza.
Azt mondták nem baj attól még ez csalás.
Azóta egy év telt el vártam a szab.sértésért a büntetést.
Meglepő végzést kaptam :
Az indoklás szerint mivel a szabálysértés megállapítására jogalapot nem talált, minthogy kár lehetőségére vonatkozó adat nem merül fel. az ügy nem tartozik szab.sértési eljárás alá.
Ezért áttette a nyomozás lefolytatása céljából az illetékességgel rendelkező Ügyészségre.
nyomozati cselekményt igényel, hogy az áruháznak keletkezett-e volna kára ha a készüléket visszaveszi.
Illetve megállapította hogy a cselekmény bűncselekmény, hamis magánokirat felhasznéllásának minősülhet.
Kérdésem lenne hogy a fénymásolt számla az hamis magánokirat?
A BTK345-ben leírja mi számít Hamis, Hamisított, illetve Valótlan tartalmú magánokiratnak.
De ebből én nem azt értelmezem hogy a fénymásolt szla.hamisítvány lenne, vagy valótlan adatot tartalmazna.
Illetve szeretném tudni ilyen esetben mi alapján lehet meghatározni az áruház kárát.
Köszönöm ha válaszol.
havasy
#
2017.01.31. 15:08
A fénymásolt számla az hamis magánokirat?
havasy
#
2017.01.31. 16:58
?
Dr.Attika
#
2017.01.31. 17:20
Amennyiben eredetiként akarta felhasználni, igen.
lajcsó
#
2017.01.31. 17:52
Szerintem a számla semmiképpen nem volt hamis.
Legfeljebb alkalmatlan eszközzel elkövetett csalás kísérletét lehet megállapítani. (Talán.)
havasy
#
2017.01.31. 19:03
Köszönöm hogy válaszoltak.
Közben a btk345 ös magyarázatánál az utolsó mondatra lettem figyelmes. Miszerint ha a magánokiratot nem jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására használják fel – nem valósítja meg a bűncselekményt.
Az áruháznak nem kötelessége vissza váltani, nekem nincs jogom követelni a vissza váltás, az eredeti számlára hivatkozva sem. Téves vásárlás miatt.
De teheti ezt az áruház saját jóindulatából számlára, vagy akár bemondásra is.
Tehát nem kötelezettség létesítésére használtam fel.
Más lenne a helyzet, ha hibás termékre hivatkozva az áruház a számla ellenében köteles lett volna visszavenni, de nem ez történt.
Öreg Tölgy
#
2017.02.01. 06:25
Önmagában attól egy számla nem lesz hamis, hogy fénymásolt. A tartalma pedig nem lett meghamisítva, az nyilván nem szerepel benne, hogy egyedileg melyik árucikkre szól.
Azt viszont nem értem, hogy ha sértetlen, ugyanolyan terméket akart visszaadni, miből jött rá az áruház, hogy a számlát nem arról adták ki.
havasy
#
2017.02.01. 11:39
Mert az eredetivel már visza adták a vásárolt árut.
A másolattal egy másik terméket próbálltam nekik " eladni "
Vadsuhanc
#
2017.02.01. 13:23
Így csalás szerintem és a károkozás megállapítható.
Vadsuhanc
#
2017.02.01. 13:33
Szigorúan vesszük szerintem még társtettes az is aki a számlát neked adta.
havasy
#
2017.02.01. 13:55
Csalás lehet, de ahogy lentebb írtam a szabálysértési hatóságtol kaptam azt a részemre is meglepő indoklást:
Ami szerint mivel a szabálysértés megállapítására jogalapot nem talált, minthogy kár lehetőségére vonatkozó adat nem merül fel. az ügy nem tartozik szab.sértési eljárás alá.
havasy
#
2017.02.01. 14:05
Igen a csalás akkor valósult volna meg, ha kárt okozok.
Vagy ezt megkísérlem.
alfateam
#
2017.02.01. 14:06
„Azt viszont nem értem, hogy ha sértetlen, ugyanolyan terméket akart visszaadni, miből jött rá az áruház, hogy a számlát nem arról adták ki.”
majdnem minden terméknek van egyedi azonosítója,
Öreg Tölgy
#
2017.02.01. 14:13
T. havasy,
köszönöm, már, értem. Természetesen vastagon csalás (szabálysértés) kísérlete, teljesen mindegy, hogy az áruház kára utólag megtérül, ha sikerül eladnia a terméket. Aki a számlát adta, az pedig ennek a szabálysértésnek a bűnsegéde.
Viszont - ahogy korábban írtam - a hamis magánokirat felhasználása elnevezésű bűncselekmény nem valósult meg. A számla - ha egy egyszerű áruházi blokkról van szó - azt tanúsítja, hogy az adott helyen és időben megvásárolt valaki az adott árucikkből X darabot Y forintért, nem azt, hogy azt vásároltad meg, amelyiket vissza akartál váltani.
Nem baj, addig vacakolnak, ameddig a szabálysértés elévül (jó eséllyel már el is évült).
havasy
#
2017.02.01. 14:27
Kösönöm a választ.
Én is abban bízom hogy a hamis magánokirat felhasznállása nem történt meg, márt csak azért sem mert
A BTK 345 § hamis magánokirat felhasznállás elkövetésének feltétele, hogy az irat felhasznállásával jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására történjen.
Az áruháznak a számla ellenére sem kötelessége az árut téves vásárlásként visszavenni,én nem vagyok jogosult a vételárat visszakövetelni.
Tehát sem jogot sem követelést nem érvényesítettem mert a számla megléte erre nem alkalmas.
Az áruház saját jóindulatán múllik hogy visszaveszi-e a tévessen megvásárolt árut vagy sem.
Ha jól értelmezem
Vadsuhanc
#
2017.02.01. 14:38
Én személy szerint a magánokirathamisítással kapcsolatban ( ha nem is biztos, hogy helyesen ) megjegyezném:
Azzal, hogy a egy számlát kapsz tulajdonképpen egy adásvételi szerződést kötsz, valósítasz meg. Igaz, hogy az üzletben a vevőt nem tüntetik fel csak az eladót.
Azzal, hogy Te azt állítod Te voltál a vevő a számlán szereplő adás-vételben " meghamisítottad " a vevő személyét az adásvételi szerződésben.
Egyszerűen. Egy olyan iratot mutattál be, amelyben - ha nem is írásbeli módon - de a vevő személyét meghamisítottad.
Nem ellened vagyok, csak írom amit gondolok.
Vadsuhanc
#
2017.02.01. 14:41
A magánokirathamisítás egyébként a csalás eszközcselekménye.......
Nem tudom mi a jobb egy csalás szabálysértés vagy egy magánokirat vétség ( bűncselekmény ).
havasy
#
2017.02.01. 15:10
Igen de sem jogot sem követelést nem érvényesítettem a felhasznállt számlával.
A 345 § elkövetésének feltétele.
