Ingatlanügyek

Köszönettel venném az alábbiakra, ha adnának választ: MÁV bérlakásban lakom/laktam (a bérleti szerződésem életem végéig szól). A házban a fölöttem lakó kiégett én eláztam a lakás lakhatatlan 5 hónapja, nem is csináltak semmit még, valszín újjáépítik?! A MÁV azonnali kiutalást igért, de ez nem történt meg, azóta igéretet tett arra is, hogy béreljünk lakást (ezt meg is tettük január 5-én) és havi 50 eft-ot ad hozzájárulást addig míg nem költözhetünk vissza. Mi eddig kifizettünk (bérleti szerződés számla stb) havi 50 eft-ot, azaz 200 eft-ot a lakhatásunkért. A MÁV pedig azóta is igérget, havonta felhív egyszer, hogy utalva lesz a pénz, de nincs utalás. A lakhatás nincs megoldva mert hosszútávon nem tudjuk kifizetni ezt az összeget. Van arra lehetőség, hogy a MÁV-ot bepereljem? A joghoz nem értek nem is vagyok fiatal, de az ismerőseim azt mondják van erre lehetőség. Köszönöm a segítséget. Üdv.: Anna

Tanácsot szeretnék kérni! Van egy zártkerti ingatlanunk, az öt éves lányom nevén van, a haszonélvezeti jog az enyémen és a páromén.
El tudjuk-e adni valamilyen formában??
Választ előre is köszönöm!

A következő ügyben kérnék segítséget:

A lakásom feletti födémszakasz életveszélyes, a szakértők cserét vagy megerősítést javasoltak. Ahhoz, hogy a födémcsere létrejöhessen a lakók x százalékának beleegyezése szükséges. Mivel sokan valószínűleg nem a cserét, hanem az beállványozást akarják majd megszavazni ezért (mivel mást nem tehetek)arra gondoltam, hogy felbecsültetem a lakásomat és kérek arra is egy becslést, hogy mennyivel csökkenne az értéke a beállványozást követően. Erre akarok majd a lakógyűlésen hivatkozni, hogy amennyiben az olcsóbb és hosszú távon nem megfelelő lehetőséget választják, akkor perre viszem az ügyet, és a lakóközösségen fogom behajtatni a lakásom értékcsökkenését.
A kérdésem az lenne, hogy érdemes e felbecsültetnem az ingatlant és tudom e ezt a becslést ilyen formán érvényesíteni ahogy fent leírtam. Előre is köszönöm a hozzáértők válaszát, esetleges egyéb megoldásokat is szívesen fogadok!

Kedves tamasilaszlo!

Kérdezze meg ügyvédjét, hogy egy jognyilatkozat pótló ítélet keresetéhez hogyan viszonyúl;-)

Tamási László, tessék bízni a fizetett jogi képviselőben, ha pedig nincs meg már a bizalom, akkor felmondani neki. De amíg a megbízás él, addig sem a háta mögött ellenőrizni, sem pedig kéretlen tanácsokkal ellátni őt nem ildomos.

Egyoldalúan nem lehet szerződést felbontani.

Tisztel Fórumozók
Azt szeretném megtudni,hogy vásároltam részletre egy házat és az eladó felbontotta a adásvételi szerződést.Köteles vagyok aláírni a szerződés bontó papírt,hogy le tudjanak törölni a tulajdonlapról ha az eladó tartozik nekem pénzel és nem is akarja a tartozását rendezni.Ilyenkor mit kell csinálni. Előre is köszönöm a felvilágosításokat.

Tisztelt Cím!

Szeretnék jogi eligazítást kapni az alábbi tulajdonszerzési bonyodalom feloldására.
Történet: társasházunk elavult és életveszélyessé nyilvánított közös gázcsőszakasz felújítási kényszere miatt nehéz anyagi helyzetbe került. Társasházi közgyűlés határozatával támogatott, közös tulajdonban lévő, használaton kívüli helyiségek eladására került sor. A vevők a ház tulajdonosai közül kerültek ki, az idő sürgető volta miatt is, gördülékenyen sor került az előzetes adásvételi szerződés megkötésére, a vásárlók ezzel egyidejűleg a vételárat kifizették a társasház részére. Ezzel és a további jogi eljárások lebonyolításárára /végleges adásvételi szerződés, társasházi alapító okirat tulajdoni hányad változása miatti módosítása, földhivatal elé beterjesztésére/ együtt, a társasház és az érintett vevők közösen bíztak meg egy ügyvédi irodát /ez iroda látta el a ház egyéb vonatkozású jogi ügyeit is/ Az ügyvédi költséget a vásárlók egyénileg viselték.
A tulajdonosok viszonylag nagy száma /36/ miatt a jogi hozzájárulásuk megszerzése a tulajdonjog átruházásához időben elhúzódott. Több tulajdonos csak a tulajdon jogát gyakoroltja, nem él a házban, külföldön tartózkodik, bérbe adja, idő közben elhalálozás miatt öröklési jogi folyamat zajlik, több esetben elhúzódva. Előfordult nem jogszerű tulajdonváltás miatti eljárás, stb. Ezek idővel rendeződtek illetve kimenetelük belátható.
Egy eset miatt azonban megrekedt ez a tulajdonszerzés folyamat. A ház egyik tulajdonos társa külföldi illetőségű, tulajdonjogot szerzett egy lakás, feltehetően befektetési célból történő megvásárlásával. Életvitelszerűen nem él Magyarországon, jogi képviselője nem érhető el. A lakása kiadásával megbízottja útján megkísérelt kapcsolatfelvétel nem járt eredménnyel, azt a választ kaptuk, hogy hagyjuk őt békén.
A tulajdonszerzéssel megbízott jogi képviselő szerint csak e tulajdonos beleegyezésének birtokában valósítható meg a tulajdonok átruházása.
Első sorban szeretném megkérdezni, hogy milyen alernatívák léteznek amivel ez a jogi patthelyzet feloldható.

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Tamási László

Köszönöm szépen a válaszokat!

Vagy megvásárolsz a szomszéd ingatlanából 1/2 tulajdoni hányadot.

Megveszed az egészet. Bérled a szóban forgó részt. Földhasználati jogot szerzel a szóban forgó részre. (Megjegyzem, ez számomra aggályos, de láttam már ilyet bejegyezve.)

Tisztelt Hölgyeim/Uraim!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben adott a szomszédomban egy „hétvégi ház és udvar” besorolású telek, és a kert részből szeretnénk adás-vétel útján megvenni egy darabot (az eredeti telekméret 50%-át). Azonban úgy néz ki a telek megosztása nem megoldható, mert a szomszéd számára megmaradó telekrész + a hétvégi ház alapterülete meghaladná a helyileg megengedhető beépíthetőséget. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet jogilag mégis megnyugtatóan rendezni?

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésben kérem a segítségüket:
A lakásunkat a férjem nagymamájától szereztük eltartasi szerződéssel.
Az eltartasi mindkettőnkre kötelezettségek ró, gondolom annak ellenére, hogy közülünk csak a férjem volt ott a szezodeskotesnel és névvel, csak ő szerepel benne. Én csak "és házastársa" -ként szerepelek.
A tulajdoni lapra is csak a párom neve került. Az illetéket viszont természetesen a közös szamlankrol, együtt fizettük ki.
Szerintem ez egyértelműen a kettőnk tulajdona, de hogy kerülhetnek én is a tulajdoni lapra? Mi ennek a módja? Milyen iratokat kell ehhez bemutatni? És milyen költségvonzata van (illeték, adó)?
Most felújítani szeretnénk és a közművekkel kapcsolatban én nem tudok ügyeket intézni (elektromos hálózat-bővítés, vizóra beszerelés), pedig a párom sokkal kevésbbé ér rá az ügyintézésre. A társasház közgyűlésen sincs szavazati jogom, viszont szívesen élnek vele.

Válaszukat előre is köszönöm.

"több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el" (Inyt. 32. § (2) bek. f) pontja)
A földhivatal - szerencsés esetben - napokon belül törli a hszonélvezeti jogot.
Fellebbezési idő természetesen van.

Köszönöm a gyors válaszokat.

Miért ilyen hosszú?

Több tulajdonos van, az adataikkal van tele vagy háromnegyed oldal.

Ha egy lapra van nyomtatva (mindkét oldalára) akkor is mindenkinek szignózni kell és a végén aláírni?

Mennyi idő alatt jegyzi be a Földhivatal? Illetve törli?

Van fellebbezési idő is?

"Lemondó nyilatkozat haszonélvezeti jogról elég-e az ügyvéd ellenjegyzése és a haszonélvező aláírása?" Tulajdonképpen igen. De én ettől függetlenül mindig szerződésként készítem, amelyben a haszonélvező lemond a jogáról és hozzájárul annak törtléséhez. A tulajdonos pedig elfogadja és tudomásul veszi a haszonélvezeti jogról való lemondást. (Végül is ez többnyire az ő érdekében történik.)

Célszerű, ha a tulajdonos is aláírja. Ügyvédi ellenjegyzés mellett felesleges a tanú.
Csak az utolsó oldalon kell aláírni, a többin elég a kézjegy is. De a mi a csudától lenne egy ilyen irat többoldalas?

Lemondó nyilatkozat haszonélvezeti jogról elég-e az ügyvéd ellenjegyzése és a haszonélvező aláírása?

Tanu szükséges?

Minden oldalon alá kell írni?

Köszönöm

Tamás, az édesanyád a törvényes örököse a nagyapádnak. Nem örökli a pert, hanem a felperes jogutódja.

Beköltözhetett, mert a húgod visszaadta az 1/4-d részt, így a nagyapa halálának pillanatában ő lett annak a résznek a tulajdonosa.

Elajándékozhatod a húgodnak is, édesanyádnak is, akinek csak akarod.

Karikoma!

Erre mondják, hogy megtekintett állapotban vetted meg.

A hőszigetelés óta eltelt idő miatt, már csak bírósághoz fordulhattok. Nem biztos, hogy úgy fog a per lezárulni, ahogyan tervezitek.

Nem, szólítsd fel írásban, hogy adja ki. Ő majd megírja, mikor mehettek érte, feltéve, hogy azokon sincs neki haszonélvezete.

Olyan után érdeklödnék, hogy Édesanyámnak és az élettársának van egy közös lakása 40%-60%-os megosztásba. Közben Édesanyám elhunyt igy megörököltük az ő részét (de a volt élettársának haszonélvezeti joga van a mi részünk felett), de közben az élettársa lecserélte az ajtózárakat és bemenni se tudunk a ingatlanba. Hogy a bent lévő saját értékeinket elhozzuk, Mit lehet tenni ilyen esetbe? Hivjak rendőr? Elöre is megköszönöm a hozzáértök válaszát!
Üdv. Otyo

Tisztelt Fórum!
Két éve vásároltunk családiházas ingatlan ("nadrágszíj parcellás", a szomszédom még az előző tulsjdonos idején a hozzájárulása nélkül (nem volt lakott az ingatlan) helyezett fel a telekhatárra épített háza falára szigetelést ez által annyira leszükítette az udvarunk szélességét, hogy a személykocsinkkal nem tudunk eljutni a telek végén lévő garázsunkhoz (más bejárási lehetőség nincs).
Kérek jogi tanácsot hogyan tudom ezt megváltoztatni.
Tisztelettel

A segítségét szeretném kérni a következő ügyben.
Nagyszüleim 2007-ben nekem és a húgomnak ajándékozták családi házukat fele-fele arányban, azért, hogy az egyetlen lányuk ne örökölje azt az életvitele miatt. Az ajándékozásnak nem volt feltétele sem szóban, sem írásban. A nagyszülőknek halálukig tartó haszonélvezetük volt. Nagymamám 2012 májusában meghalt. Anyám azonnal megkeresett, hogy adjam neki a fél házamat, vagy elveszi tőlem. Nem adtam oda. Elment egy ügyvédhez, akivel kitalálták, hogy a papa nevében követelje vissza az ajándékot. Azt hazudták, hogy volt feltétele az ajándékozásnak, csak nem került bele az ajándékozási szerződésbe és én a feltételt nem teljesítettem. A húgom azért, hogy a hazugságot hihetőbbé tegyék, visszaadta a papának a negyedrészét. Bepereltek. Az első tárgyalás után 10 nappal meghalt a nagypapám, aki papíron a felperes volt. Azt gondoltam, hogy a Bíróság megszünteti a pert, mivel meghalt az ajándékozó, akinek joga lenne visszakövetelni, ha bizonyítani tudná, hogy igazat mond. Anyám folytatni akarja ellenem a pereskedést a papa helyett. Nem igazán értem, hogy ő ezt milyen jogcímen teheti meg. Hogyan kérhetne vissza valamit, amit nem ő ajándékozott? Hogyan lehet folyó pert örökölni? A hagyatéki tárgyalás még nem történt meg, ahol anyám örökli a papa negyedrészét.
A másik dolog pedig az, hogy beköltözött a házba, holott neki még nincs ott tulajdonjoga, sem haszonélvezeti joga. Mamáéknál elérte az én beleegyezésem nélkül, hogy ott lehessen a bejelentett lakcíme. Papa megengedte neki, hogy ott lakjon, de ő meghalt. Én nem akarom, hogy ott éljen, mert pár hónap alatt felhalmozza a kifizetetlen közüzemi számlákat. Ő most mi ott? Egy szívességi lakáshasználó (de aki megengedte neki, az meghalt)? Vagy egy jogcím nélküli lakáshasználó? Úgy tesz, mintha nekem semmilyen jogom nem lenne abban a házban, pedig a fele az enyém. Sem kifizetni nem akarnak, sem a házat eladni. Mit tehetnék most? Elajándékozhatom valakinek a fél házamat, hogy megszabaduljak ettől a cirkusztól? Szeretném a tanácsukat kérni, hogy ebben a helyzetben mi lenne a legegyszerűbb megoldás arra, hogy megszabaduljak a fél házamtól és vége legyen ennek a tortúrának?
Mert így előreláthatóan lesz egy per ahol anyám el akarja venni a negyedrészemet és utána akár megmarad nekem a fél ház, akár a negyed még mindig sok problémám marad. Mert közös tulajdonunk lesz és ők nem akarnak sem kifizetni, sem a házat eladni, hogy tisztességesen elszámoljunk. Én nem akarok közös tulajdon megszüntetése iránti pert kezdeményezni, mert az sok idő és pénz. Azért kérdeztem, hogy most elajándékozhatnám-e a fél házamat valaki rászorulónak.
A házon van egy jelzálog is, ami a húgoméké.
Válaszukat előre is köszönöm!

Ti hárman, kérjétek a negyedik 1/8 részen a közös tulajdon megszüntetését, az ingatlanszakértő biztosan nem piaci árat, hanem az alatt fogja az árat megállapítani. Ezután ti szabadon értékesíthetitek. Igaz, ez lassabb, körülményesebb, de tárgyalási alapnak is jó a negyedik tulajdonossal szemben.