Ingatlanügyek

Köszönöm a részletes válaszokat! Ma voltam a bankban, próbáltam a hitel felől érdeklődni. Az ügyintéző nem adott ki semmilyen információt arra hivatkozva, hogy én nem írtam alá a hitelszerződést, nem vagyok benne az ügyletben. Szerződésmódosítást is csak az adós kérhet, én nem. (Azt nem tudom, hogy ilyenkor a bank hivatalból miért nem indít szerződésmódosítást.) Említettem neki, hogy eladás esetén végtörlesztés lenne. Ezzel annyi a probléma, hogy a jelenlegi felállás szerint én nem is kérhetem a bankot, hogy számolja ki adott napra azt az összeget, ami a végtörlesztéshez szükséges, ezt is csak az adós kérheti. Minden szálon oda jutunk, hogy tőle függ a további kimenetel, hogy mit akar/nem akar egyáltalán. Neki nyilván kényelmes az a helyzet, hogy az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban egyedül használ mindent, nincs tulajdonostárs aki ott lakik. Valószínű, hogy nem törné össze magát, hogy végtörlesszem a hitelét, hiszen eddig sem akarta, pontosabban ennél többet szeretett volna, az összes eddig befizetett összeg felét is (2003-ban vette fel a hitelt).
Én lezártnak tekinteném ezt az ügyet, ha el tudnám adni a lakást és vegtörleszthetnék, valószínű nem bonyolódnék bele mindenféle perbe. Azt szeretném még kérdezni, hogy megteheti-e, hogy ilyen módon hátráltatja a lakás eladását? Meddig teheti ezt? Bármeddig? Kinek a joga erősebb? Én szeretném eladni, de így nem tudom, csak ha ő "hozzájárul" a végtörlesztéshez, pontosabban ő kedzeményezi.

„Az ügyintéző nem adott ki semmilyen információt arra hivatkozva, hogy én nem írtam alá a hitelszerződést, nem vagyok benne az ügyletben”
Ha Micikével nem tudsz zöld ágra vergődni, akkor tértis levelet érdemes küldeni a bank jogi osztályának, csatolva a jogerős hagyatéki végzés másolatát, bejelentve, hogy Te vagy az elhunyt adóstárs jogutódja, és előtörleszteni kívánod a hitelt, továbbá kéred, hogy ennek menetéről tájékoztassanak. Ha erre jön elutasítás, vagy nem érkezik válasz, akkor lehet jogi fronton továbblépni.

„De hogy egy egyetemleges adósnak egyoldalúan joga van-e szó nélkül végtörleszteni egy hitelt, ha abban semmilyen késedelem nincsen, azt azért nem hinném.”
Nem is kell hinni. :) Ez szabályozva van a szerződésben vagy az ÁSZF-ben. A kérdező majd megnézi az ő bankja weblapján.
A Raiffeisennél pl. az adóstárs is végtörleszthet, az adós hozzájárulása nélkül. Ők egy ilyen szép tájékoztatót is írtak:
https://www.raiffeisen.hu/…amatarol.pdf

MRM,

Én ha már ott vagyok a bankban, természetesen a jogerős hagyatéki végzéssel, és arra is elhajtana Micike, hogy akkor én nem megyek sehova, kérem küldje ki a fiókvezetőt. Ha őt se győznéd meg elsőre, említsd csak meg neki, hogy a jogi osztálynak ÉS a pénzügyi felügyeletnek egyszerre fogod küldeni a tértis leveledet, ami neki nem lesz jó.
Hidd el, rögvest el fogják fogadni.
És mindent, amit az eredeti szerződés és az ÁSZF megenged az adósnak, ahogy osztap írja, rögtön élhetsz is vele, és kérheted a végtörlesztést. HA lehet.

„Azt szeretném még kérdezni, hogy megteheti-e, hogy ilyen módon hátráltatja a lakás eladását?”
Semmi köze a te lakáseladásodhoz, nem hátráltatja sehogy. A jogelődöd szerződést kötött, te ebbe beléptél örökös jogutódként. Ez nem kívánságműsor. Pacta sunt servanda.

Egyébként esetleg lengesd be neki, hogy kiadod albérletbe a lakást, és kifejezetten olcsón fogod, nagy családnak, ahol a kiválasztási szempont nem az lesz, hogy ne zavarják a lakókörnyezetüket, hanem kifejezetten az, hogy de.

Egyébként akármennyire lakhatatlan, van az az alacsony lakbér, amennyiért ki tudod adni. A kockázat az az, hogy ha mégis sikerül nyélbe ütni az eladást, akkor ki is kell rakni őket, és az néha komoly mutatvány, és újabb hónapok, rosszabb esetben évek.

1 íves határozott idejű szerződés a pirézekkel.
Rögzitve közjegyzői okiratban.

Addig megpuhul az adóstárs.

Nem lenne egyszerübb kérni a közös tulajdon megszüntetését?

Köszönöm, akkor továbbra is a bank nyakára fogok járni, hogy végtörleszthessek, ha már egyszer adóstárs is vagyok, csak ők nem tekintenek annak.
A lakás kiadása jelenleg sajnos nem működik, mert a hagyatéki tárgyalás előtt a felső lakó elkezdte a "felújítási munkákat" ami azt takarja, hogy kibontotta a konyhát, elkezdte szétbontani a fürdőt, wc-t. Mivel ezek most használhatatlanok, így a lakás is használhatatlan. A rendőrésgen egyébként tavaly feljelentést tettem, mert úgy gondolom, hogy ez rongálás, hiszen én most nem tudnám használni a lakásomat, csak jelentős összeg befektetése után, a rendőrségről viszont lepattant a feljelentés, mert szerintük ő felújítani akarta, nem rongálni. Szerintem nem értették mire gondoltam. Hozzányúlt egy lakáshoz, ami abban a pillanatban nem volt a tulajdonában.
Fontos adalék még, hogy a lakást egyébként egy hamis végrendelettel próbálta megszerezni. Nem nagybátyám aláírása szerepelt a végrendeleten, ezt írásszakértő erősítette meg. Szerencsére a közjegyző érvénytelenítette a végrendeletet, alaki kelékhibára hivatkozva (a végrendeleten szereplő két tanú közül az egyik ő maga volt, akinek a javára szólt a végrendelet). Hamis magánokirat felhasználása miatt egyébként már tavaly novemberben feljelentést tettem, azóta annyit tudok, hogy az ügyben büntetőeljárás folyik, de még nem idéztek be tanúként engem sem. Nem gondoltam, hogy ez ilyen hosszú lesz.

„A rendőrésgen egyébként tavaly feljelentést tettem, mert úgy gondolom, hogy ez rongálás”
Miért nem polgári vonalon indultál el? Gondolom, a cél az, hogy legyen használható fürdőszoba, nem pedig, hogy börtönbe csukják a felső lakót. Pl. felszólítod helyreállításra észszerű, de rövid határidővel, azzal, hogy ha nem fizet, Te fogod megcsináltatni, és fizetési meghagyást bocsáttatsz ki ellene a károd összegére.

Mondjuk kártérítési per!

Ha nem tudod használni a lakásodat az még birtokháborítás is.

Éppen ki akartad adni havi 120 ezerért. Térítse meg az elmaradt hasznodat....

Sziasztok!
Érdekes szituációba csöppentem:
hosszú évek óta bérelek egy ütlethelyiséget, egy társasház földszinti területén, melyet eleve ilyen célra alakítottak ki (itt nem is voltak lakások). Az üzlet igen lepukkant állapotban volt, amikor átvettem, ennek megfelelően a bérleti díja sem volt sok.
A tulajdonos tudtával és beleegyezésével felújítottam: új világítási rendszer, kamerák/riasztók, klíma, a társasház belső területétől csak ráccsal elválasztott részre fal/ajtó beépítése stb. Természetesen mindenről számla, fotók rendelkezésemre állnak, a tulajdonos kb évente egyszer eljött, megnézte, kezet fogtunk, mindenki boldog.
Néhány évre rá a tulajdonos eladta az üzletet. Eljöttek mindketten (régi + új tulaj), tájékoztattak a tényről, kötöttünk új szerződést (melyben csak tulajdonos személye/számlaszáma változott, az egyéb feltételek az eredeti szerződés szerint érvényesek), ugyanúgy rendesen fizettem a bérleti díjat/rezsit.
Nemrégiben az új tulaj a szerződésben lefektetett módon felmondta a bérleti szerződést. Nem örültem neki, de nincs mit tenni, ha menni kell, hát menni kell (lakás lesz belőle, mint itt szinte minden üzletből). Tájékoztattam, hogy természetesen megyek, a végén elszámolunk és a helyiséget az eredeti állapot szerint – ahogy az a szerződésben szerepel – átadom megadott határidőre. Eredeti állapot szerint visszarakom az eredeti elosztót, leszerelem a klímát (a kiállást természetesen meghagyom), visszarakom az eredeti retkes lámpákat (megvannak azóta is a raktárban), a konyhából elviszem a bútorzatot, az álmennyezet alatt végigvitt kábelezést a kamerákkal, riasztóval, netkábellel stb. Kifestetek, ki is takaríttatom. Itt tört ki a balhé. Az új tulaj szerint ez az övé, hiszen így vette az üzletet, szerintem viszont az enyém, hiszen ezt én vetem és szereltettem be, az eredeti tulajdonos tudtával és beleegyezésével (nem „lelaktam”, a bérleti díj fixen volt meghatározva és mindig fizetve is volt), szerződés szerint felmondás esetén pedig az eredeti állapotban kell visszaszolgáltatnom a helyiséget. Felajánlottam, hogy az akkori bekerülési költség 50%-a ellenében hagyok mindent így (most kb a hatszorosa lenne a felújítási ktsg.), de nem hajlandó tárgyalni. Vélemények?
ui: beköltözéskor készült egy mindenki által aláírt állapotfelmérő jegyzőkönyv is, az ingatlan minden lényeges külső-belső helyzetéről, így az eredeti helyzet teljes mértékben dokumentálható.

„Az új tulaj szerint ez az övé, hiszen így vette az üzletet”
Nem. Maximum azt hiszi, hogy így vette. A régi tulaj ugyanis nem adhatott el neki többet, mint amennyi az övé volt. Ez olyan régi elv, hogy már a régi rómaiak is alkalmazták.

Ha a régi tulaj nem tájékoztatta az új tulajt adásvételkor, hogy egyes berendezések, stb. nem képezik az eladandó ingatlan részét, akkor az új tulajnak igénye lehet a régi tulajjal szemben. De nem a bérlővel szemben! A helyedben megmondanám neki, hogy viszem, ami a számlák szerint az enyém, oszt' jónapot.

A helyében elfogadnám a beszereléskori költség felén ezeket a cuccokat, már ha tényleg hasznosak a lakáscélú használathoz is.

A régi jó nemo plus juris.
Az eladó tulaj "több jogot adott el a vevőnek mint amivel maga is rendelkezik"

Osztapnak van igaza,meg kell egyezni abban amit ajánlottál...

Ha nem,állitsd vissza az eredeti állapotot. De jobb ha megegyeztek.

Magyarul: nem adhatta volna el azt ami nem az övé.

Üdvözletem!
Segítséget szeretnék kérni. Termőföld adás- vételi szerződést kötöttem a Magyar Állammal. Kihirdetésnél tartunk. Azonban időközben úgy alakult, hogy más, fontosabb dologra kell a pénzem, már nem biztos, hogy szeretném megvenni a földet. Ilyen esetben ha nem fizetem ki a vételárat, akkor semmissé válik a szerződés? Érhet engem e miatt hátrány?
Köszönettel!

Igen.
Nem lesz földed.

Ez nem ilyen egyszerű. Bonyolítja az alkatrész és a tartozék problematikája, és az is, hogy az üzleti forgalomban, visszterhesen szerző személy akkor is tulajdonosa az átruházott ingónak, ha az eladó nem volt az.

„Ilyen esetben ha nem fizetem ki a vételárat, akkor semmissé válik a szerződés?”
Nem, dehogy. Pacta sunt servanda: a teljesítés (itt a vételár kifizetése), ha másképp nem megy, perben, szükség esetén végrehajtással is kikényszeríthető.

Torpillacska,

Közösen, a Magyar Állammal közös megegyezéssel felbontható a szerződés - ha annak képviselője beleegyezik, de erre nem innék előre.

Még az is legfeljebb az elővásárlási nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő letelte után lehetséges. Tényleg, miért nem beszélsz rá egy jogosultat, hogy vegye meg ő a földet?

Lehet hogy nem tolonganának vagy éppen másra kell a pénz(ott is).

Üdv.! Egy kis segítséget kérnék! Ismerős szeretne venni egy 15 éve épült szoc.pol.-os házat,de kiderült,hogy még nincs feltüntetve a tul.lapon.Az eladónak nincs meg a Használatbavételi engedély,a hivatali irattárban selejtezés volt,nem találják.Ide-oda küldözgetik.Az ügyirat száma megvan,hogy anno kiadták,de mivel nem találják,másolatot sem adnak ki.Így viszont nem tudja felrajzoltatni,meg levetetni a jelzálogot.Hová tud fordulni?Előre is köszönöm a segítséget!

Miért ne tudná töröltetni a jelzálogot?
Viszont könnyen lehet, hogy oka van annak, miért nincs az épület feltüntetve. Azt vásárlás előtt biztosra kellene tudni.

Egyébként meg ehhez már ügyvéd kell.

Sőt ajánlott.
Ha ügyirat szám van akkor ügyirat is.
Tizenöt éve már digitálisan rögztették az ingatlanügyeket.
Kbs-k igaza lehet, valami nem stimmel.

szildiko43,

Az épület nincs feltüntetve (aminek feltétele a használatbavételi engedély). Az irattárban elkeverték a használatbavételit selejtezéskor (?) (ami furcsa, mert én még 50-60 éves használatbavételiket is megtaláltam a levéltárban, ahova átviszik ezeket egy idő után). Az eladó meg elvesztette. Szegény eladó, ez a sorozatos balszerencse!

Sőt, ha a jelzálog a szocpol miatt volt rajta, ott többek között a használatbavételit is be kellett nyújtani, hogy levegyék a jelzálogjogot. Tehát szegény eladód nem csak balszerencsés, de feledékeny is, hiszen nem kérte a törlést, amikor még nem vesztette el a saját példányát a használatbavételiből.

Vagy nem is volt használatbavételi engedélye egyáltalán. Vajon nem a terveknek megfelelően épült a ház? Esetleg engedély sem volt rá?

A helyedben javasolnám az eladónak, hogy fogadjon fel egy építészt, és ő végigviszi a használatbavételi "újbóli" megkérését. Mert anélkül bizony nehéz lesz eladnia, pl. a jelzálog miatt.

„A helyedben javasolnám az eladónak, hogy fogadjon fel egy építészt, és ő végigviszi a használatbavételi "újbóli" megkérését. ”

Ha jól tévedek, akkor ez (az időn és a költségeken túl) azért is macerás, mert ha most tervezteti és engedélyezteti, akkor a MOSTANI szabályoknak kell megfelelnie az épületnek, ami szintén gond is lehet akár.

Egyébként ha a szocpolt a felvétel utáni (asszem) negyedik évig nem fejezték be, és nem mutatták be a használatbavételit, akkor azt az állam visszakövetelte volna. Úgyhogy én mégis inkább azt tippelném, hogy tényleg létezett az a használatbavételi, és azt legalább az államkincstárnak (annó nekik kellett) bemutatták időben. Hogy miért nem töröltették a jelzálogot, az jó kérdés, de nekem ehhez annó (igaz, utólagos gyerek utáni hitelből levonós szocpol után, tehát a használatbavételi itt nem játszott) külön kellett kérnem a törlési engedélyt az államkincstártól, és nekem kellett intéznem a földhivatalt. Simán elhiszem, hogy egy nem eléggé odafigyelő ember simán elfelejti ezt 10 év után...

Az építéshatósági iratok sem most, sem a múltban nem voltak és lesznek selejtezhetők, szóval valaki sumákol a dologban.
Azt javasolnám, hogy olyan társasházban lakást venni, ahol se az épület feltüntetése, se a társasház bejegyzése nincs bejegyezve, csak komoly öngyilkossági szándékkal tegye, mert ez olyan, mint az orosz rulett. Bár az orosz rulettben legalább az biztos, hogy legalább egy golyó van a tárban.
Valahogy nyilván beszorult az építkezés, és a jelenlegi tulajdonos úgy próbál szabadulni a veszteségétől, hogy megpróbálja eladni, ami valójában nem létezik.

Ja, hogy családi ház? Akkor is meg kell lennie a kormányhivatalban az építéshatósági iratoknak.
Kis vigasz, hogy családi házak esetében valóban előfordulhat, hogy egyszerűen mulasztott az építtető. De a szándékosság sem zárható ki.