Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása


oligaliga # 2019.01.28. 07:40

Erre jó a megtekintés árverés előtt, vagy az, ha a végrehjtjó kikéri az adatot a vízműtől (ez utóbbiról folyik az egyeztetést a Végrehajtói Kamara és a MAVÍZ között).

drbjozsef # 2019.01.28. 07:41

Az árverési vétel kockázatokat hordoz, kérdezze meg ügyvédjét, jogtanácsosát.

gerbera317 # 2019.01.28. 07:48

Nincs ez a téma kidolgozva az "árverési vevő jogai" című topikban?

wers # 2019.01.28. 08:04

Nincs ez a téma kidolgozva az "árverési vevő jogai" című topikban?

Persze biztosan, te jobban emlékszel rá, én megkeresem. (bizonyára akkor nem érdekelt, nem emlékszem rá)

wers # 2019.01.28. 08:13

:( még a keresővel sem találok "árverési vevő jogai" topikot

oligaliga # 2019.01.28. 08:17
wers # 2019.01.28. 08:28

Ott sem nagyon látok a közüzemi tartozásokról, visszakötésről semmit.

gerbera317 # 2019.01.28. 08:34

A visszakötés megtagadása csak járulékos következménye a fogyasztási helyen fennálló tartozásnak. A "Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás" (igen, ez a pontos címe) nem erről szól, hanem a közzemi szolgáltató követelésének érvényesíthetőségéről az árverési vevővel szemben. Ha az árverési vevő ki tud jönni ebből úgy, hogy nem terheli teljesítési kötelezettség, akkor a járulékos következmény sem fogja terhelni.

oligaliga # 2019.01.28. 08:34

Azért ez egy több, mint 150 oldalas topik. Biztos, hogy volt benn már szó erről.

wers # 2019.01.28. 08:48

:) ok. majd megkeresem. De nem most. Nem kell izgulni, nem életkérdés.

MajorDomus # 2019.01.28. 20:37

ha jelent ez valamit;
mindennapi gyakorlatomban ezt tapasztalom a szolgáltatóknál!

Rolika1 # 2019.01.31. 22:21

Köszönöm mindenki hozzászólását.

Például egy áram tartozás esetén azt "büntetik" aki felhalmozta azt míg a víz esetén nem. A vízi közmű törvényre hivatkozik és azt mondja, hogy egyezkedjek a tulajjal...

Víz volt az ingatlanon, de tartozás miatt szűkítették és le is szerelték, mert az aknában nincs. A tartozás 2006 óta generálta és elvileg volt valami vízóra rongálás is, de a GDPR-ra hivatkozva nem adnak ki minden infót.
Velem addig nem kötnek szerződést, míg a fogyasztási helyen tartozás van. A vízbekötés (óra felszerelés) díját kifizetném, de a tartozást nem, mert nem velem szerződött és nem én halmoztam fel.

A tartozást 2006 óta generálta viszont a tulajdoni lapra csak 2018 szeptemberében jegyeztette be így a végrehajtási jegyzőkönyvön nem is szerepelt a vízmű, tehát a pénz szétosztásakor biztos nem kap a vételárból. A tulajdoni lap most teljesen üres, a nevemen van.

Az árverés előtt azért nem derült ki, mert a vízmű infót nekem nem ad ki, hogy pontosan mennyi a tartozás a végrehajtó meg annyit mond, minden ott van a jegyzőkönyvön. a 600e forint plusz pont az az összeg amiért már nem vette volna meg az ingatlant.

oligaliga # 2019.02.01. 06:23

Rolika

A vízműnek igaza van, amikor a víziközmű törvényre hivatkozik. Ha még az órát is leszerelték, akkor a vevő kérelem új bekötésnek számít. Új bekötést pedig addig engedélyez a vízmű, amíg a felhasználási helyen tartozás van.

oligaliga # 2019.02.01. 06:32

Látszik, hogy reggel van. Na még egyszer.

A vízműnek igaza van, amikor a víziközmű törvényre hivatkozik. Ha még az órát is leszerelték, akkor a vevő kérelme új bekötésnek számít. Új bekötést pedig addig nem engedélyez a vízmű, amíg a felhasználási helyen tartozás van.

drbjozsef # 2019.02.01. 06:51

Rolika,

Az árverés az ilyen biznisz. Kockázata van, akár ilyen is, akármilyen alaposan jár utána valaki, aki nem járatos a jogszabályokban eléggé, azt meglepetés érheti.

A vízműtörvény valóban ilyen. Nem köteles szerződni, ha a fogyasztási helyen tartozás van.

Annyit tehetsz, ha vizet akarsz, hogy kifizeted a tartozást, és kibocsáttattsz közjegyzővel egy fizetési meghagyást a tartozást felhalmozóval szemben. Ha nem fizet végrehajtás lesz belőle (egy ellentmondás utáni per után is) végső soron. Ezzel ugye az a baj, hogy ha már nincs további vagyona, jövedelme, akkor lehet, hogy soha nem térül meg neked ez a költség.

De más út nem nagyon van (jogszerű).

gerbera317 # 2019.02.01. 07:23

Csakhogy ez itt egy árverési vétel. A törvény szerint a végrehajtás célja az, hogy állami kényszerrel is el kell érni az adós teljesítését. Megismétlem: az _adós_ teljesítését. Nem másét, hanem az _adósét_. Tehát nem lehet az a célja, hogy az adós helyett valaki más helytállásra kötelezhető személyt találjon magának a hitelező. Az árverési vevőnek az a dolga, hogy a hitelezők között fel nem osztható vagyontárgyat felosztható pénzeszközre cserélje. Ha ennek eleget tett, ennél többre nem kötelezhető.
A vízszolgáltató a követelésének azt a részét, amit végrehajtás útján érvényesíteni lehet, érvényesítette. Amit nem tudott érvényesíteni, azzal meg úgy járt. Hiába a vízközmű tv., ha a Vht. meg így rendelkezik. Két ellentétes szabály feszül egymásnak. Ha az árverési (megismétlem: az _árverési_) vevő bíróság elé viszi a dolgot, és kéri a bíróságot, hogy kötelezze a vizszolgáltatót a szolgáltatásra, szerintetek melyiket fogja figyelembe venni, különös tekintettel arra, hogy amit a vízszolgáltató érvényesíthetett, azt kimerítette? A "Vevő jogai" c. topikban ezt már többször kitárgyaltuk.

oligaliga # 2019.02.01. 07:30

gerbera317

Kitárgyaltátok, többször is, de a bíróság mindig a vízmű javára dönt. Tapasztalat.

gerbera317 # 2019.02.01. 07:33

Ha a vevő hagyja magát legyűrni, akkor biztosan. Egy jól előadott álláspont, az bizony sosem rossz.

oligaliga # 2019.02.01. 07:34

Lehet jó az előadás, akkor is ugyanoda jut. Ha vizet akar, fizet. Vagy megvárja, amíg a vízmű behajtja az eredeti adóson.

oligaliga # 2019.02.01. 07:43

Azt kellene már végre tudatosítani mindenkiben, aki árveréssel foglalkozik, hogy a tehermentes tulajdonszerzés a dologi jogokra vonatkozik: haszonélvezet, használat, öröklési jog, tartási jog, stb.

A közszolgáltatás lehetősége azonban nem dologi jog, az szerződésen alapul, ezért ennek korlátozásmentességét sem a Ptk., sem a Vht. nem garantálja. Ennélfogva a teljesítésre a közszolgáltatásra - jelen esetben a víziközmű-szolgáltatásra - vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.

gerbera317 # 2019.02.01. 07:46

Mert nem azt kell egy ilyen perben kiemelni, hogy a vízközmű-tv. rendelkezése hatálytalan (mert nem az), hanem azt, hogy az árverési vétel milyen kötelezettségeket _nem_ keletkeztet. Két ellenkező rendelkezést kell ütköztetni, és eldöntetni a bírósággal, melyik az erősebb. Én azt mondom, hogy végrehajtás útján történt jóhiszemű szerzésnél a Vht-ra épített álláspont az erősebb. Ha a vevő töketlenkedik, akkor persze, hogy veszít. Meg ha meg sem próbálja.

gerbera317 # 2019.02.01. 07:48

És az árverési vevő pedig éppen nem áll szerződéses viszonyban a szolgáltatóval.

drbjozsef # 2019.02.01. 09:58

Pont ez a baja... :)

MajorDomus # 2019.02.01. 22:12

Az a tapasztalatom,hogy 20-40 ezer forintig a vevő kifizeti az adósságot,mert unja a hercehurcát.
.
.
de 600 ezer ft az húzós!

gerbera317 # 2019.02.02. 17:59

Egy árverési vételbe ez belefér. De a kérdező szerint itt most röpködnek a 600 csilliók. Persze, hogy fáj neki. Én biztos, hogy megpróbálkoznék a perrel.