Végrehajtás során vett lakás közüzemi tartozása

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

MajorDomus # 2020.05.13. 15:34

Ha nincs fűtés a lakásodban akkor nem jogos a hődij fizetése,az alapdíjé viszont igen.

gerbera317 # 2020.05.13. 16:39

Úgy látom, a kérdező osztja a Kúria álláspontját (ha ugyan az erről szól). Ilyenkor érdemes egyáltalán hozzászólni?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.14. 06:16

Szerintem nem lehet egy társasházon belül egy lakásban lezárni a távfűtést. (Műszakilag.) Legfeljebb a melegvizet.

MajorDomus # 2020.05.14. 19:15

Lehet.
Nem csak kőbányai panelben élnek emberek.
A szervizalagútban a hideg és melegvíz és a fűtés is kiszakaszolható,itt vannak a nérőórák is.

Optibista # 2020.05.20. 07:54

Üdvözletem,
Én is a vízművek szűkítőjébe futottam bele. A vízdíjtartozás százezres nagységrendű plusz százezres nagyságrendű egyéb díjak, mint szűkítő kivétele.
Bár jogászprofesszor nem vagyok, számos érvet tudok felsorakoztatni, ami miatt szerintem a vízművek eljárása számos általam eddig ismert törvényt vagy alapelvet sért: monopolhelyzettel való visszaélés, (értéktelen követelés megvásárlására való) kényszerítés, pénzmosás, a végrehajtási törvény megsértése mind szó szerint, mind szellemében, stb. Mivel jogászprofesszor nem vagyok emiatt valószínűleg van amiben gyorsan elbuknék egy jártas ügyvéddel szemben a békéltető testület előtt, még ha igazam is van. A kérdésem, hogy érdemes-e egyáltalán békéltető testülethez fordulni. Ha igen, akkor érdemes-e valamilyen jogi segítséget igénybe venni? (Néhány százezres tartozás nem egy nagy ügy egyetlen ügyvédnek sem.) Hol találok ilyen ügyvédet? (Eddig két ügyvédnek is írtam, akik honlapjuk alapján végrehajtásra is szakosodtak, és még csak nem is válaszoltak.)
Kösz a választ.

drbjozsef # 2020.05.20. 08:26

Optibista,

Úgy kérdezel, hogy visszaolvastál itt - vagy valamelyik másik végrehajtós topikban, ahol ez elég alaposan ki van vesézve ?

Ha a tényállásod annyi, hogy "van tartozás", akkor az érdemes-e perelni/békéltető testületezni az a válasz, hogy "lehet hogy érdemes".

Optibista # 2020.05.20. 10:08

Igen, visszaolvastam. Olvastam a Kúria határozatot, bár felét se értem. Értem, hogy nincs precedensjog, viszont van Kúria határozat. Ennek ellenére szerintem a vízközmű törvény egyszerűen nincs összhangban a végrehajtási törvénnyel. Amit az is mutat, hogy egyik bíróság így döntött a másik meg úgy. Másrészt szerintem akkor sem kellene a sorban következő tulajjal megfizettetni a tartozást, ha nem árverésen vette az ingatlant. Van olyan (nyugati) ország pl, ahol ez a gyakorlat. Én olyan válaszokat várok, hogy:
1., Lehet, hogy nincs összhangban a két törvény, de ezt nem a bíróságon kell feloldani, hanem módosítani kell a törvényt: írj az országgyűlési képviselődnek. Az meg valszeg körberöhög, mivel kb két választóját érdekli a dolog.
2., Ez a törvény így lett meghozva, mert a vízmű kilobbizta magának. Kár az erőfeszítés. Itt nagyobb erők hatnak. A vízműnek pénz kell, mert ebből fizetik a bónuszokat.
3., Mindenképpen érdemes a békéltető testülethez fordulni, mert ez az a fórum, akinél a problémás területei a jognak hivatottak feltörni. Náluk van egy számláló, ami ha x fölé megy, akkor azt automatikusan jelzik a törvényhozónak.
4., Fúrass kutat. Árverési vevőnek nem jár víz. Ez volt a törvényhozó célja.
5., Alapíts pertársaságot. Most már csak az segíthet.
6., Egyéb.
Kösz.

drbjozsef # 2020.05.20. 10:18

Optibista,

Akkor jó, a helyzettel tisztában vagy. Sajnos ez van.

„Ennek ellenére szerintem a vízközmű törvény egyszerűen nincs összhangban a végrehajtási törvénnyel.”
Meg a Ptk.-val.

  1. : kb ez lesz.
  2. : Talán túlzás, de lényegen nem változtat.
  3. : Sajnos nem, szerintem ilyen esetben nem érdemes békéltetőzni.
  4. : Hasznos is az.
  5. : Ez se rossz, de elég macerás.
  6. : Perelj egyénileg, vagy a te területi bíróságod hátha neked kedvező döntést hoz, vagy hátha a vízmű elkerülné és megegyeztek.
  7. : Fizess, köss szerződést, élvezd a zuhanyozást. Esetleg mehet a fizetési meghagyás az előző tulajdonosnak.

+1. : Az árverés ilyen műfaj. Kockázatokkal jár. Lehetne rosszabb is.

MajorDomus # 2020.05.20. 17:10

A 6.pontra figyelj oda!
.
érdemes utánnézni a helyi biróság precedens itéleteinek.

oligaliga # 2020.05.21. 06:56

Úgy tűnik, valakinek nem tetszett a válaszom.

Akkor mégegyszer:

  1. De, összhangban van, csak nem úgy, ahogy a felhasználók elvárják. A víziközmű törvényhez most nem akar senki hozzányúlni, hiába lenne rá szükség.
  2. Nem a vízművek találták, lobbizták ki, de nem ez a lényeg. Ez egy jogi fórum.
  3. Nem. A Kúria ítéletei és a legtöbb bírósági ítélet, ami hasonló, a békéltető testületek döntései ellen indult perekben születtek.
  4. Hasznos dolog lehet a kútfúrás, de az egészséges ivóvíz előállítása így többe kerülhet, mint a vezetékes víz visszakötése. Belvárosban pedig kivitelezhetetlen.
  5. Amíg nincs rá megfelelő jogalapod, nem érdemes ezen gondolkozni.
  6. drbjozsef javaslata: Perelj!

Ezzel azért óvatosan, mert a gyakorlat nem a neked kedvező irányba mutat. A vízművet nem fogja meghatni, ha perrel fenyegetőzöl.

7. drbjozsef: Fizess, majd hajtsd be az eredeti felhasználón.
Ezzel nem lehet vitatkozni.

gerbera317 # 2020.05.21. 07:06

Perelni kell a szolgáltatót, és a teljes értékű szolgáltatásra kötelezését kell kérni a keresetben. Az álláspontot az árverési vevőnek igazat adó ítéletek indoklásából kell felépíteni. Egy ilyen ismert ítélet I-II. fokon: Pécsi Járásbíróság 19.G.21.146/2018/8. & Pécsi Törvényszék 2.Gf.20.032/2019/6.

drbjozsef # 2020.05.21. 07:38

Igen, kérdés, érdemes-e megpróbálni, mire megy vele, ha a vízművek hoz három ezzel tökéletesen ellentétes ítéletet. Ők meg abból építik fel. Aztán lesz valami.

Rendbe kellene rakni ezt a dolgot egyszer és mindenkorra.

gerbera317 # 2020.05.21. 07:52

Nem végeztem erre irányuló kutatást, de van egy olyan gyanúm, hogy a vízszolgáltatónak igazat adó ítéleteknél a vesztes fél álláspontja nem volt kellően képviselve, és simán lesöpörte őket az ellenfél ügyvédje.
A lejjebb hivatkozott ítélet is a Vksztv. 51. (5)-öt állítja szembe a Vht. 137. §-sal. Szerintem rezgett a léc. Én még tettem volna hozzá ezt-azt, hogy még csak meg se rezdüljön.

oligaliga # 2020.05.21. 08:03

Ne felejtsük el a tavalyi ítéletet, ami azért nagyban befolyásolja a gyakorlatot:

„BH 2019.11.307: Kúria Gfv. VII. 30.371/2018. Nem kötelezhető a víziközmű-szolgáltató mindaddig a közüzemi szerződés megkötésére az ingatlan új tulajdonosával, amíg a fogyasztási helyet lejárt határidejű, vagy vitatott díjtartozás terheli, függetlenül attól, hogy az igénybejelentő az ingatlan tulajdonjogát származékos, vagy eredeti szerződésmóddal (árverés útján) szerezte meg [2011. évi CCIX. tv. (Vksztv.) 51. §, 53. § (1) bek., 58. § (1) bek., 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (Vvhr.) 55. § (3) bek.].”

gerbera317 # 2020.05.21. 08:39

Ezt ismerjük. De ha én érintett volnék, egy újabb próbát mindenképpen megérne nekem.

oligaliga # 2020.05.21. 09:27

„Ezt ismerjük. De ha én érintett volnék, egy újabb próbát mindenképpen megérne nekem.”

Amit ha jogi képviselőd lennék, nem ajánlanék, mert ezzel ellentétes végső döntés nem fog születni.

Főleg, hogy április 1. óta az alsóbb fokú bíróságnak az ítéletben rögzítenie kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság e jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.21. 09:36

Indoklás éppen lenne. :)

gerbera317 # 2020.05.21. 10:49

„az alsóbb fokú bíróságnak az ítéletben rögzítenie kell azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság e jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától”
Jó, a bíróság nyilván nem fog önszántából vagy önszorgalomból ilyet tenni. De vannak dolgok, amiket a bíróságnak bizony szájába lehet rágni, ha magától nem gondolt rá. És ha arra a Tekintetes Kúria is éppenúgy nem gondolt, akkor pedig miért ne?
Lejjebb már pedzegettem, hogy lesöpörni azt lehet igazán, akinek nincs megfelelően képviselve az álláspontja. Számos esetben találkoztam olyannal, ahol érthetetlen volt számomra, hogy az adós hogyan veszíthette el a pert. Az adósok valószínűleg egyformán vannak összerakva, mert válasz mintaszerűen csak kétféle volt erre: 1) nem ment el a tárgyalásra, 2) az ellenfél ügyvédje arrogáns volt vele, és a bíró is, és szinte lesöpörték őt. Hát, erre én azt mondom, hogy ezek leghatékonyabb ellenszere, ha nekem is van egy felkészült és arrogáns képviselőm. És e szempontból mindegy, hogy az ellenfél arrogáns ügyvédjével, vagy pedig a Kúria béhájával kell szembemenni.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.05.21. 10:52

„És e szempontból mindegy,”
No, azért ha választhatok... :)

gerbera317 # 2020.05.21. 10:53

„Amit ha jogi képviselőd lennék, nem ajánlanék”
Bocs, ha személyeskedőnek tűnik a válaszom: Te valószínűleg nem lehetnél jogi képviselőm. Nem írsz rosszakat, de nem látom benned azt a kreativitást, ami még bennem is pislákol valamennyire. Tényleg bocs.

gerbera317 # 2020.05.21. 10:59

„No, azért ha választhatok”
:-) Hát igen. A kisebbik ellenállást választani - én is mindig elcsábulok. Sosem fogadjuk el a kíhívást, ha nem muszáj. :-)

oligaliga # 2020.05.21. 11:15

„Bocs, ha személyeskedőnek tűnik a válaszom:”

Annak tűnik, de nem veszem sértésnek. Más a véleményünk a dolgokról. A biztos pervesztés helyett inkább a kevésbé egyértelmű dolgokban szoktam a kreativitásomat kiélni, azok az ügyek megérdemlik, hogy többet foglalkozzak vele.

MajorDomus # 2020.05.21. 18:16

és jobban megéri...
.
Időigényes macera.
Ki kell fizetni a vizdijat és az adóson behajtani.
.
Tapasztalatom szerint 25 ezer ft tartozás környékén már kizárja a Vízmű a fogyasztót,s a továbbiakban a főmérőre terheli a fogyasztást.
.
Ennyi pénzért még pereskedni sem érdemes. Többe kerül a leves.....

drbjozsef # 2020.05.22. 05:45

MD,

Igen értékes a tapasztalatod a jelen eszmecserében. A kérdező így kezdte :

„A vízdíjtartozás százezres nagységrendű plusz százezres nagyságrendű egyéb díjak, mint szűkítő kivétele.”

Optibista # 2020.05.22. 15:25

Közben én azért leveleztem a vízművel. Azt szerettem volna kideríteni, hogy mégis mekkora összeget kellene fizetnem tokkal vonóval, hogy víz is legyen és az adósság is le legyen rendezve. A helyzet ugyanis nem egyértelmű. A telefonos automata szerint az adósnak 150 ezer tartozása van. Ha az ügyfélszolgálatot kérdezem, akkor 300-at mondanak. Erre még rájön mindkét esetben a szűkítő eltávolítás, ami 120 ezer. Szerettem volna látni leírva egy összeget vagy papíron vagy emailben, hogy mégis mennyit szeretnének. A vízmű legutolsó emailje szerint nem adhatnak tájékoztatást, mivel a végrehajtási eljárás nem zárult le. A végrehajtó részéről nem történt utalás feléjük. A végrehajtó viszont azt mondja április 20-án utalt. Ez az összeg messze nem rendezte a tartozást, de utalt. Amit én azért tartok igaznak, mert van egy ez évi 173 ezres csekkem, ami az adós nevére szól. Jelenleg pedig a telefonos automata 150 ezres tartozást mond be, ha felhívom. Tehát nem csak megérkezett a vízműhöz, hanem már el is könyvelték az adósnak. Nekem erről igazolást nem adhat ki persze mert én harmadik személy vagyok. Tehát még arra sem hajlandó a vízmű, hogy elküldjön egy számot, hogy ennyit akarunk. Illetve nem mond igazat. Átadás-átvétel 3 hónapja történt. Bizony, az is volt. Az adós adta át. Önként. Hét éve áll üresen a ház. 2003-ban épült. Az áramot múlt héten kötötték vissza. Azt is 3 hónap után, pedig ott szó nem volt adósságrendezésről. Az Elmű ajánlott szerelője által szabványosított mérőhelyet nem vette át az Elmű ellenőre, illetve várt némi „biztatást”. Ezt azoknak írom, akik azt gondolják, hogy nincs annyi eszem, hogy 25 ezer forintot kifizessek vízdíj adósságrendezésre ha már sokmilliót kifizettem. Nem ez a helyzet. Viszont fogalmam sincs mit csináljak. Pereskedni sajnos se időm, se pénzem. Az összeset a házra költöttem. Illetve az is látszik, hogy hogyan csinált a vízmű néhány tízezer forintos be nem fizetett vízdíjból több százezres követelést, mivel ilyen törvények lehetővé teszik számára.