Öröklési kérdés

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

Kicsi Sára # 2023.12.02. 12:15

drbjozsef

Köszönöm eddigi válaszait. Az lenne még a kérdésem, ha 4 testvér közül 3 visszautasítja az örökséget, akkor a törvényes öröklés rendje szerint a 4. -ik testvér örököl vagy osztódik a minden további örökös között a 3 visszautasított örök rész?

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.02. 12:40

„A fölrhivatali bejegyzés fejenként 6600 forint. ”
Ingatlanonként.

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.02. 12:42

Aki visszautasít, az kiesik az öröklésből.

Egyébként nincs elvi akadálya annak, hogy az örökösök a hagyatéki eljárás keretében más ügyletet is lebonyolítsanak, például egy vagy több közülük eladja az örökrészét egy vagy több más örökösnek.

osztap # 2023.12.02. 12:50

„„A fölrhivatali bejegyzés fejenként 6600 forint. ”
Ingatlanonként.”

Öröklés esetén ez nincs. Díjtörvény 32/C. § (1) v).
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.02. 13:04

Akkor még annyi se. :)

Quercus # 2023.12.02. 13:32

Miután a dédi már régen elhunyt, így nincs akadálya, hogy az örökösök osztatlan közös tulajdonban örököljék meg a földet. Nagyon sok ilyen "gazdátlan" föld van, gyakran találkozok ezzel az osztatlanok felszámolása során.
Szerintem a hagyatéki eljárás során, ha akarjátok eltudjátok ajándékozni a termőföld örökrészt, de ez csak közeli hozzátartozók között lehetséges. Ez illetékmentes.
Szóval egymás között kell megállapodni. Ha osztatlanban marad, akkor a hagyatéki eljárás után meg lehet szüntetni az osztatlan közös tulajdont, a módszer attól függ, mekkora a terület, és hány felé osztódik.

Majordomus # 2023.12.02. 20:43

Csak ez nehéz lesz ha a csapat fele külföldön él.

Kicsi Sára # 2023.12.02. 20:51

majordomus

Pontosan ezért gondoltuk, hogy mind a 9 családból 1-1 örökös maradna, ha többi visszautasítja örök részét.
Sajnos arra nem kaptam választ, hogy az örökségből a visszautasítás miatt kiesők részét ki örökli?
A megmaradt 9 örökös, vagy a legközelebbi hozzátartozó, vagyis az 1 testvér aki nem utasít vissza?

osztap # 2023.12.02. 21:02

„Sajnos arra nem kaptam választ, hogy az örökségből a visszautasítás miatt kiesők részét ki örökli?”

Minden visszautasítóra külön ki kell számolnod, a családfa ismeretében. A szabály:

Ha a visszautasítónak vannak leszármazói, akkor ők örökölnek, egyenlő arányban. Ha a leszármazó nagykorú, ő is visszautasíthatja, akkor az ő leszármazói örökölnek. Ha a leszármazó kiskorú, akkor ő örököl, mert a gyámhivatal nem engedi, hogy visszautasítsa.

Ha nincsenek leszármazói, akkor a testvérei örökölnek, ha ők halottak, akkor a testvérei leszármazói. Ha élő testvérek nincsenek, és a testvéreknek élő leszármazói sincsenek, akkor az unokatestvérei, ha ők halottak, akkor az unokatestvérei élő leszármazói. Tovább is megy, itt le van írva, lásd parentéláris öröklés:
https://oroklesijog.hu/…yes-orokles/

Majordomus # 2023.12.02. 21:08

Csak rengetegen vannak...

Kicsi Sára # 2023.12.02. 21:34

osztap

Köszönöm a segítséget, így már értem, hogy ki örököl.

Quercus # 2023.12.03. 07:01

Tisztázzuk a dolgot.
Ha egy örökös viszautasítja az örökséget, akkor a helyébe a leszármazója/leszármazói lépnek. Ők szintén visszautasíthaják az örökséget, akkor jönnek az ő(k) leszármazói. A sor végén a Magya Állam áll, mint törvényes örökös. Az állam nem utasíthatja visza az örökséget.
Magyarul. Nem lehet más személy javára visszautasítani az örökséget!!!!!!!!!!!!!
Tehát az nem úgy működik, hogy akkor majd arra az örökrészre belép valamely másik örököstárs(ak).
Mint már mondottam, a megoldás az ajándékozás, de csak közeli hozzátartozók között.
De ha egyébként eladásra kerül a föld/földek - mert az nem derült ki, hány földrészletről van szó -, akkor a legegyszerűbb, ha megy az öröklés a maga útján, minden örökös örököl, lesz egy vagy több közös tulajdon, és az kerül eladásra.

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.03. 09:12

„A sor végén a Magya Állam áll, mint törvényes örökös. ”
Ez nem így van. Amíg van törvényes örökös, addig az állam nem lép be. Ha egy "ág" teljesen kiesik, figyelmen kívül marad - de nem lép helyébe az állam.

Quercus # 2023.12.03. 09:49

Ez így igaz, de itt arról van szó, hogy "egyvalaki javára" visszautasítják az örökséget.
Miután itt 9 öröklési ágról van szó, ha jól értem, akkor az az örökös, aki visszautasítja az örökséget, egyben ki is esik az örökségből. Ha van leszármazója, azok lépnek a helyébe, és ez adig folytatódik, amíg valaki leszármazó nélkül utasítja vissza az örökséget. Kétésgtelen, amíg van törvényes örökös, addig az állam nem örököl, ezt félreérthetően írtam.
Viszont. Ha egy olyan leszármazó utasítja vissza az örökséget - pl. dédunoka -, akinek már nincs leszármazója, akkor az ő örökrésze nem annak az ágnak a megmaradt örökösei közöztt kerül "szétosztásra", akik azon az ágon örökölnek, hanem az összes megmaradt örökös között. Tehát egy ilyen lépéssel az adott ágon belül csak az örökrész egy minimális része jelentkezik, ami szerintem komoly hátrány.

A további probléma, hogy ezeket a visszautasításokat a közjegyzőnek le kell "papírozni" ami egyrészt rendkívül időigényes, és főleg komoly költségekkel jár, főleg miután külföldön élő örökösök is vannak, ha jól értem. Tehát az eljárás akár több évig is elhúzódhat, és az eljárási dÍj akár meg is haladhatja a hagyaték értékét.
Van azonban még egy gond. Miután itt póthagyatéki eljárásról van szó, a közjegyzőnek azt is vizsgálni kell, hogy a korábbi hagyatéki eljárások során történt-é viszautasítás az érintett örökös részéről. Ha nem, és a korábbi hagyatékban termőföld is szerepelt, akkor a póthagyaték során már nem lehet azt visszautasítani.

Quercus # 2023.12.03. 10:42

"Viszont. Ha egy olyan leszármazó utasítja vissza az örökséget - pl. dédunoka -, akinek már nincs leszármazója, akkor az ő örökrésze nem annak az ágnak a megmaradt örökösei közöztt kerül "szétosztásra", akik azon az ágon örökölnek, hanem az összes megmaradt örökös között. Tehát egy ilyen lépéssel az adott ágon belül csak az örökrész egy minimális része jelentkezik, ami szerintem komoly hátrány."

Ezt tévesen írtam, visszavonom.

osztap # 2023.12.03. 10:50

„"egyvalaki javára" visszautasítják az örökséget.”

Ha jól értettem a kérdezőt, az örökhagyónak volt 9 gyereke, akik közül már nem mindegyik él, de mindegyik elhunyt gyereknek van élő leszármazója/leszármazóik. Így lenne 21 örökös. A kérdező azt szeretné, hogy 9 örökös legyen, "áganként egy": ha él, az örökhagyó gyereke, ha pedig nem él, akkor az elhunyt gyerek leszármazói közül pontosan egy. Ez megoldható volna, ha az örökhagyó élő gyerekei mind elfogadják az örökséget, ha pedig az örökhagyó gyereke elhunyt, akkor az adott gyerek leszármazói közül mindenki visszautasítja az örökséget, kivéve egyet. Ehhez nem kell "valaki javára" visszautasítani.

Nyilván 9 örökös egyszerűbb, mint 21. Azt ő tudja, hogy miért nem akar mondjuk 3-at, ami még egyszerűbb lenne.

A visszautasításról elég egy nyilatkozat. Ha kézzel ír erről pár sort, és aláírja, már meg is van a teljes bizonyító erejű magánokirat, ami szerintem ehhez elég. És a posta külföldről is meghozza a közjegyzőnek két hét alatt.

„Miután itt póthagyatéki eljárásról van szó, a közjegyzőnek azt is vizsgálni kell, hogy a korábbi hagyatéki eljárások során történt-é viszautasítás az érintett örökös részéről. Ha nem, és a korábbi hagyatékban termőföld is szerepelt, akkor a póthagyaték során már nem lehet azt visszautasítani.”
Szerintem ez egy komoly korlát lesz. A kérdező helyében elkezdenék azon gondolkodni, hogy záruljon le a hagyatéki eljárás (akármennyi örökös is lesz), és ha utána valamelyikőjüknek kell a föld, akkor az indítson pl. bekebelezési eljárást, ha pedig egyikőjüknek sem kell, hirdessék meg, adják el.

Ellenben amiatt nem kell aggódni, hogy sokan vannak - az a szabály, hogy az örökösöknek öt évük van arra, hogy megszüntessék a közös tulajdont, csak a 2022. december 31. után meghalt örökhagyókra vonatkozik. Foktftv. 18/A. § (1)

drbjozsef # 2023.12.03. 10:56

„1983-ba elhunyt anyai dédnagymamám után több ágról 21-en földet örököltünk. Édesanyámék 9-en voltak testvérek, már senki sem él közülük.”
Érdekes megfogalmazás, mert az örökhagyó gyermekeiről (a kérdező nagyszülője, és annak testvérei) nem esik szó. Vagyis igen, elképzelhető, hogy az örökhagyó valamely gyermeke még él, de ez nem túl valószínű, tekintve, hogy a kérdező ágáról már egy unoka sem él (mármint az örökhagyó unokája, vagyis a kérdező édesanyja és annak testvérei). Bár ez sem változtat az osztap által írtakon, csak most tűnt fel nekem, hogy itt van egy "lyuk".

Majordomus # 2023.12.03. 21:16

Ha nem százmillióról van szó,ki kell ebből szállni.
Ha 1983-ban volt 21 örökös akkor most van 70. Annyira kicsi rész jut egy emberre,hogy kár vele foglalkozni.

oligaliga # 2023.12.04. 10:41

A helyzetet bonyolítja, hogy aki a dédi halálakor még nem örökölhetett (meg sem fogant), azzal nem lehet számolni. A kérdező esetében a kiskorú gyermekeket nem kell számításba venni, de azok is kiesnek, akik nagykorúak ugyan, de a halál időpontjában még nem születtek meg (a 40 évnél fiatalabb rokonok).

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.04. 12:15

Ezt nem gondoltad át.

osztap # 2023.12.04. 12:17

„A helyzetet bonyolítja, hogy aki a dédi halálakor még nem örökölhetett (meg sem fogant), azzal nem lehet számolni.”

Szerintem lehet. Az örökhagyó 1983-ban elhunyt. Akkor a kilenc gyereke megörökölte a földet. Utána ők is kezdtek meghalni. Amikor egy gyerek meghalt (nem az eredeti örökhagyó halálakor!), akkor a gyerek leszármazói örököltek. Lehet, hogy már a gyerekek leszármazói is meghaltak. Az ő (!) halálukkor az ő gyerekeik örökölték a földet. Most csak utoléri magát a nyilvántartás.

Az egyetlen, ami gondot okozhat, ha egy mostani örökös visszautasítja az örökséget. A visszautasítás szerintem az örökölési láncban az utolsó haláleset időpontjára vonatkozik, különben lenne olyan időszak, amikor a most visszautasító örökös volt a hagyaték tulajdonosa. Ha ezen utolsó haláleset óta a most visszautasító örökösnek fogant gyereke, ez a gyerek szerintem nem örököl. Mert abban az időpontban, amikorra a visszautasítás vonatkozik, még nem örökölhetett volna.

oligaliga # 2023.12.04. 13:08

„A jogképesség kezdetének általános szabályainak megfelelően gyermekként örököl - élve születése esetén - az örökhagyó életében már megfogant méhmagzat is. Ugyanez áll értelemszerűen a kiesett gyermeket a képviselet elve alapján követő leszármazójának öröklésére is [Ptk. 2:25. § (1) bek.].” (Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)

Kovács_Béla_Sándor # 2023.12.04. 13:14

Ez valóban így is van.
Ezért ilyenkor az eredeti örökhagyó (a dédszülő) és a halálakor örökös, de azóta szintén elhunyt személyek (nagyszülők, szülők) póthagyatéki eljárását egyben, ugyanaz a közjegyző folytatja le. És voila, így örököl az a dédunoka, aki a dédi halálakor még meg sem született.

De tudod te ezt szerintem.

Majordomus # 2023.12.04. 21:20

Mennyit ér a föld?

drbjozsef # 2023.12.05. 05:33

oligaliga,

De hát a kérdező nem a déditől örököl, ez teljesen világos, csak az ő pongyola megfogalmazása ez.
Ő a szülőjétől örököl, aki a nagymamájától örökölt, aki a déditől örökölt. Csak még nem jegyezték be, az elhunytakat már nem is fogják. Tudod, "ipso iure" öröklés. Megtörtént az már, az örökhagyó(k) halálakor, csak a deklaráció maradt el.