Öröklési kérdés

Kérdésem az lenne, hogy az elhunyt testvérének a gyermekeként örököltem.Kell-e örökösödési illetéket fizetnem?
Úgy tudom 2020 óta a testvér öröklés illetékmentes.Talán a testvér gyermeke is?Köszönöma választ.

Nem úszod meg.

Nem egyenesági öröklés....

Üdvözlök mindenkit

A következő lenne a kérdésem:
Édesanyám elhunyt.
Egy kölcsönügyletben zalogkötelezett volt, én voltam az adös.
Az ingatlan lesz az örökség tárgya fele-fele részben a testvéremmel, apukám a haszonélvező.
Az ingatlan csak édesanyám nevén volt.

Mi fog történni? A faktor céget nekem kell értesíteni vagy a hagyatéki eljárás során .majd hivatalból a közjegyző fog eljárni?
A hitel fizetése termeszetesenmegy tovabb

Vikoka,

„Mi fog történni? A faktor céget nekem kell értesíteni vagy a hagyatéki eljárás során .majd hivatalból a közjegyző fog eljárni?”

Ha a hitel fizetése megy tovább, akkor egyikre sincs szükség.
(Egyébként ha a hitel fizetése eddig is ment, akkor miért faktorcég?)

A zálogjog megmarad, a jogosultnak tökmindegy, ki a tulajdonosa az ingatlannak. Az elhunyt örököse - mint jogutódja - megörökli az ingatlant, bejegyzik, de marad a zálogkötelezetti bejegyzés is, ha a jogosultnak szüksége lesz arra, hogy azt esetleges nem fizetés esetén mégis érvényesítse, akkor majd megteszi azt, bárki legyen is az aktuális tulajdonos.
(Ha nincs elidegenítési tilalom bejegyezve - mint ahogy hitelnél szokott -, akkor akár el is adhatná a tulajdonos az ingatlant, természetesen a zálogbejegyzéssel terhelten, annak tudatában venné meg a vevő)

De miért nem a bank felé fizetsz?

Felmondott devizahitel volt

„A hitel fizetése termeszetesenmegy tovabb”
Az már nem hitel (sosem volt az, hanem kölcsön), hanem tartozás, ami egyösszegben megilleti a faktort. Ő majd eldönti, hogy ez a részletfizetés megfelel-e neki. Ha eddig megfelelt, nyilván ez után is meg fog neki felelni. Külön nem kell bejelenteni, hogy a zálogkötelezett elhunyt, és hogy az adós lett az (egyik) örökös.
OFF Üzenem MD-nak, hogy nem "felé". ON

Vettem.
On.

A banknak bele nekije.
Off

Üdvözlök mindenkit!

A szüleim 1980-ban házasodtak össze, 1993-ban közösen vásároltak egy lakást, de valamiért csak édesapám nevére került teljes egészében. Az édesanyám 2003-ban elhunyt, de az előbbiekben leírtak okán nem örököltem utána az ingatlan felét, a hagyatékin senki sem mondta be, hogy az közös szerzés volt. Édesapám 2004-ben újra megházasodott, ebben a lakásban éltek a feleségével 2023-ban bekövetkezett haláláig. Édesapám hagyatéki tárgyalása még nem lett kitűzve. Az özveggyel nagyon rossz a viszony, édesapám halála előtti 4 évben ki voltam tiltva az ingatlanból és továbbra is ez a helyzet, a mentális beteg édesapámat sem látogathattam. Tudom, hogy így is én vagyok az örökös, de jelenleg van-e bármi módja, hogy az édesanyám után megörököljem a ház felét, főként abból a célból, hogy a hagyaték tárgyát csak az ingatlan fele képezze és így az özvegynek csak az ingatlan felén legyen haszonélvezeti joga?

Van.

Mindenképpen fordulj ügyvédhez még a hagyatéki előtt.

Ha van egy kis pénzed váltsd meg a haszonélvezetétvés menjen el.
Kérdés: van e hová költöznie?

Kedves Kovács_Béla_Sándor! Mi a módja?

Kedves Majordomus! Nincs hová költöznie és nem is akar elmenni. A haszonélvezet megváltását érthető módon nem akarja, mert a kapott összegből nem tud másik lakást venni.

valitimea,

A tulajdonjogi igény és az öröklési igény nem évül el.
Kérheted az özvegyet, hogy ismerje el, hogy az ingatlan fele házastársi közös vagyon jogcímen az elhunyt édesanyádat illeti. Ha megteszi, akkor póthagyatéki eljárást kell indítani az ingatlan 50%-ára, amelyik anyukádé volt.
Ha nem ismeri el, akkor pert kell indítanod ellene az igényeddel.

Tudja az özvegy,hogy a szüleim közösen szerezték,de akkor sem fogja elismerni. Tulajdoni igénnyel nemcsak a tulajdonost lehet beperelni, az özvegyet is, aki haszonélvező lesz? Vagy az özvegyet mivel tudom perelni?

valitimea,

Az a baj, hogy elvileg perelhetnéd azért az özvegyet, hogy csak az 50%-ra járna neki haszonélvezet, mert a másik 50% édesanyád része volt, és neked kellett volna örökölnöd.
Csakhogy van ezzel egy probléma, pláne, ha egyik szülőd sem él már. Mégpedig az, hogy amikor a házastársak közösen ingatlant vásárolnak, de csak egyikük nevére kerül az egész, akkor azt a joggyakorlat lényegében egy házassági vagyonjogi szerződésnek tekinti. Édesanyád beleegyezett, hogy édesapád nevére kerüljön az egész, ezzel elismerve, hogy ez nem része a törvényes házastársi közös vagyonnak. Tekintve, hogy az ingatlan adásvételt ügyvéd ellenjegyzi, ezért ezt elég nehéz megtámadni, hogy hát mégsem így gondolták.
Szóval nem látnék túl nagy esélyt perben sem ennek kikényszerítésére.

Nem, nem, nem. Ezt félreértetted. Csak az a szerződés lehet házassági vagyonjogi szerződés, amelyet mindkét házasfél aláírt.

kbs,

Köszi a javítást.
Elgondolkoztam rajta amúgy, de azt gondoltam, hogy a főszabály az, hogy a házastársak ügyleteinél a törvényi vélelem az, hogy közösen döntenek, a közös vagyont érintő ügyben beleegyezik a másik fél is: Ptk. 4:46.§

Volt pár éve, hogy felszólaljon ellene, feltételezem, észrevette, tudott róla, hogy a közös vagyonból egy ingatlan került a férje nevére.

Nem számít. Hiszen a házassági vagyonjogi szerződés csak meghatározott alakisággal érvényes. Ha az egyik fél nem aláíró, akkor még csak írásba sincs foglalva. Vagyis ha lenne, akkor is érvénytelen.

Igaz, jogos.

Ez esetben valitimea helyében azt tenném, hogy a hagyatéki tárgyaláson jelezném a közjegyzőnek (vagy előtte), hogy álláspontom szerint a hagyatékban 1/1 szereplő ingatlannak csak az 1/2 része tartozik a hagyatékba, a másik fele a már elhunyt édesanyámé a Ptk. házastársi közös vagyon szabályai alapján, édesanyám ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos volt, halála után azt én örököltem volna. Felkérdezném újra az özvegyet (ha jelen van), hogy elismeri-e ezt, és meg tudunk-e ott állapodni, hogy csak a fél ingatlanra kap jelzálogot. Ha nem, akkor kérném a közjegyzőt az eljárás felfüggesztésére, amit az meg is fog tenni azzal a kitétellel, hogy 15 napon belül pert kell indítanom, és ezt neki 8 napon belül igazolnom, ellenkező esetben a mostani állapot szerint adja át a hagyatékot. És akkor pert indítanék az özvegy ellen azzal, hogy csak 1/2 részre illeti meg haszonélvezeti jog, nem az egészre.

A fél lakásra sem kap jelzálogjogot legfeljebb haszonélvezetet.
.
Ha perrel megfenyegeti talán meg tud egyezni az özveggyel.

Sziasztok!

Idős szüleim vannak, és felmerült egy olyan kérdés, hogy mielőtt megszülettem, és mielőtt anyukámék összeházasodtak volna, apukámnak volt egy előtte egy házassága amiből született egy fiú. A lakást amiben laknak legnagyobb részben az édesanyám nagyszülei és édesanyám vették. A kérdésem, hogy ha anyukám meghal, édesapám örökölhet e, (úgy tudom teljes egészében anyukám nevén van az ingatlan) illetve rajta keresztül a féltestvérem? (Azt egyikünk sem szeretné, hogy a féltestvérem örököljön, mert ehhez az ingatlanhoz semmi köze) előre is köszönöm a válaszokat!

Mardel82,

Mivel ez házastársak utolsó közösen lakott lakása, a tulajdonjogot egyedül a leszármazó (Te) örökli, azzal, hogy a túlélő házastárs (apád) haszonélvezeti jogot kap az ingatlanon, Ptk. 7:58. §

Az viszont fontos, hogy ki vette, és miből. Mert ha a lakást életközösségük kezdete (ami lehet korábbi, mint a házasság kezdete) alatt vették, akkor főszabály szerint az házastársi közös vagyon, azaz fele-fele tulajdon, függetlenül attól, hogy mi van a tulajdoni lapon. És erre nemcsak apád hivatkozhat, hanem az ő a halála után örökösei, azaz féltestvéred is. Ellenben ha bizonyítható, hogy nem közös vagyon, pl. örökölte, akkor az különvagyon, és a házastársnak (vagy örökösének) nem jár belőle tulajdoni hányad. Első körben érdemes lenne a Földhivatal Online-ról letöltened egy tulajdoni lapot, és olvasgatni a Ptk. 4:38. §-t.

Ha nem egyértelműen különvagyon, akkor megoldás lehet, ha hárman köttök ügyvéd által ellenjegyzett szerződést arról, hogy (i) anyád neked ajándékozza az ingatlan tulajdonjogát, (ii) apádnak haszonélvezeti jogot ajándékoz az ingatlanon, és (iii) magának pedig szintén haszonélvezeti jogot alapít rajta. Ezzel ők ott holtuk napjáig nyugodtan élhetnek. Ha apád meg anyád kifejezetten leírják és elfogadják benne, hogy a ház anyád különvagyona, akkor azzal kiütitek a féltestvér esetleg későbbi igényét is - hiszen a vagyoni viszonyaikról a házastársak szabadon megállapodhatnak egymás között, Ptk. 4:63. §

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…