Üdv. Többször írtam már ide az elmúlt 1 évben, mióta húzódik a hagyatéki eljárás. Annyi lenne most csak a kérdésem, ha az az örökös, akinek már eleve eddig is 50% tulajdoni hányada volt a lakásban, és ez a hagyatéki eljárás után 75%-ra változik, akkor ha ez az örökös kéri a közös tulajdon megszűntetését, azzal, hogy X Ft-ért meg kívánja váltani a másik örökös 25%-nyi részét, akkor ez a gyakorlatban hogyan működik? Azért kérdezem, mert a 25%-ban örökös a leveleit nem veszi át, az örökölt ingatlan az állandó lakcíme, de ott nem él. A hagyatéki eljárásban is csak telefonon lehetett elérni a közjegyzőnek, és személyesen vette át a rá vonatkozó iratokat. Tehát, ha majd ezután kapni fog egy megkeresést, hogy megváltanák a részét, akkor ha azt a levelet nem veszi át kb. sohasem, akkor nem lehet megváltani majd a részét, és annyi, vagy van itt is valamiféle kézbesítési vélelem, mint a végrehajtási eljárásokban, tehát, ha nem reagál, akkor olyan, mintha elfogadná az ajánlatot, vagy tudomásul veszi, vagy ilyesmi? Köszönöm.
Öröklési kérdés
Perelhetsz.
Steee,
Ha nem éred el, és a vételi ajánlatodra nem reagál, akkor bíróságon kérheted a közös tulajdon megszüntetését perben.
Ha a bíróság sem érné el, akkor az ismeretlen helyen tartózkodó alperesnek ügygondnokot jelölnek ki, és az ő hiányában is lefolyik a per. Főleg, ha te akarod megváltani az ő részét.
A különbség annyi, hogy nem a te általad X forint lesz a vételár - amelyet, ha nem kerül elő a tulajdonostárs, bírósági letétbe kell teljesítened -, hanem igazságügyi szakértő fogja megállapítani a forgalmi értéket, és az alapján kell a részét kifizetned. Ha ezt sokallod, kérheted az egész ingatlan elárverezését, és akkor az árverés után (ami persze egyáltalán nem biztos, hogy eléri a szakértő általi árat, de akár jóval meg is haladhatja - persze te is licitálhatsz) megkapod a részed után járó részt belőle.
Steee,,
Érdemes lenne azért neked megkeresni az embert, ha kell személyesen, mert a perköltség és a szakértői díj is hatszámjegyű összeg, nem is feltétlenül a kisebbik fajtából. Ha meg tudtok állapodni, mindenkinek sokkal olcsóbb és főleg : gyorsabb is lehet.
Kedves fórumtagok!
Az alábbi ügyben szeretnék véleményt kérni:
Nagymamám sajnos idén év elején meghalt, egy ingatlan volt a nevén amit hárman örökölnek (könnyebb követhetőség miatt legyenek A, B és C) azonos arányban. Az öröklésről végrendelet készült közjegyzőnél nagyjából 2 éve.
Ebbe az ingatlanba nagymamám halála után beköltözött "A" örökös fia ("B" és "C" beleegyezése nélkül), már zárat is cseréltek, ezzel teljesen megakadályozzák a belépést az ingatlanba. Erre a fiúra többször kellett rendőrt hívni amíg nagymamám élt, mivel rendszeresen randalírozott az udvaron és bántalmazta is nagymamám (távoltartást rendelt el a bíróság). Többek között ezek miatt családon belül nagyon rossz a viszony, "B" és "C" örökösök egyáltalán nem akarnak közösködni "A" örökössel (és a fiával). A hagyatéki tárgyalás októberben várható, de a rossz viszony miatt polgári perre számítunk (közös tulajdon megszüntetése). A kérdéseim:
- Úgy tudjuk hogy "A" örökös el akarja ajándékozni a tulajdonjogát a fia javára haszonélvezeti jog fenntartásával. Ebben az esetben az 1/3 tulaj akinek nincs haszonélvezeti joga lakhat a házban/bejelentheti magát a másik 2/3 beleegyezése nélkül?
- Többen azt tanácsolták hogy mivel "B" és "C" örökösök ki vannak teljesen zárva többlethasználati díjat lehet kérni. Ilyet lehet a hagyatéki tárgyalás előtt kérni vagy csak utána? Valamint ezt lehet visszamenőleg is kérni (zárcserétől számítva)?
Előre köszönöm a válaszokat!
prqa,
1.
Igen. Tekintve, hogy a haszonélvező meghatározhatja, kinek engedi át a használatot, az ő jogán a tulajdonos (de bárki más is) lakhat ott jogszerűen. A többi tulajdonostárs beleegyezése nem kell, de ha jogszerűen jár el, akkor őket sem zárhatja ki. Az osztatlan közös tulajdont mindegyik tulajdonos (vagy, ha van, haszonélvező, vagy utóbbi jogán bárki) egyformán használhatja, a többiek jogainak megsértése nélkül. Ha mégis kizárja őket, az egy más történet.
2.
Többlethasználati díjat akkor kérhet egy tulajdonos, ha megpróbált élni a használati jogával, de azt a birtokos visszautasította. Tehát a menete az, hogy fel kell szólítani a birtokost, hogy adjon kulcsot az ingatlanhoz, és biztosítsa az egyforma használatot a többieknek is. Ha ezt nem teszi meg, ONNANTÓL jár többlethasználati díj. Érdemes ezt egy tértis levélben, igazolhatóan, határidővel követelni. Ha letelik a határidő, onnantól jár a díj, ettől az időponttól lehet majd később, elévülési időn belül behajtatni, végrehajtatni is akár azt.
drbjozsef
Köszönöm a választ.
Abban az esetben ha biztosítanak kulcsot, viszont a házban lakó viselkedése miatt (agresszív, fenyegetőzik, tehát a rendőrségen szó szerint ismerik) a másik két tulaj nem mer az ingatlanban tartózkodni, ez adhat alapot a többlethasználati díj igénylésére? Nem olyan régen jártunk a rendőrségen (a zárcsere miatt) és ott azt tanácsolták, hogy ne menjünk be az ingatlanba mert kiszámíthatatlan ez az ember.
A másik két örökös célja az lenne, hogy kivásárolja az 1/3-ot, és mivel ez egy zuglói családi ház abból a pénzből már lehet venni egy kisebb lakást, azonban erről hallani sem akar az 1/3 örökös. Valamilyen szinten abban bízunk, hogy ha lehetséges ennek a többlethasználati díjnak az igénylése, akkor jobban belemennek az eladásba.
prqa,
„Abban az esetben ha biztosítanak kulcsot, viszont a házban lakó viselkedése miatt (agresszív, fenyegetőzik, tehát a rendőrségen szó szerint ismerik) a másik két tulaj nem mer az ingatlanban tartózkodni, ez adhat alapot a többlethasználati díj igénylésére?”
Az "ismerik" meg "félnek" nem jogi kategória. Ha félnek, akkor önként engedik át neki.
Természetesen, amint fizikai inzultus van, ezért a tulajdonostárs nem önszántából, a visszatérés szándékával kell hogy kiköltözzön, az már egy méltányolható indok. Vagyis be kell költözni, és ha gond van, és ki kell hívni a rendőrséget, és feljelentés is születik, utána esetleg már igényelhető továbbra is.
De előre, látatlanban nemigen,
A rendőrség gyakorlatát ismerve, ehhez minimum vérnek kell folynia....
Sajnos ez így van.
.
Az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni. Ha ez meghiusult akkor lehet másként beszélni.
Kövessétek drb... tanácsát. Ha nem ad kulcsot az jelzés a továbbiakra nézve.
Várjátok meg a hagyatékit utána jérjétek a közös tulajdon megszüntetését. Szükséges B és C örökös együttműködése.
Üdvözletem. Másfél éve tart a hagyatéki eljárás, és talán most úgy tűnik, hogy sikerül megállapodni a másik örökössel, de nagyon nyögvenyelősen: Annyit kell tudni, hogy még sem ideiglenes, sem végleges hatállyal nincs átadva a hagyaték. Emiatt tulajdonjog bejegyzések sem történtek meg a földhivatalnál. Röviden annyi lenne, hogy a Közjegyző kitűzne egy újabb hagyatéki tárgyalást, ahol most végre megjelenne a másik örökös is. Most hajlandó lenne a megállapodásra, de az lenne a kérdésem, hogy melyik az a megállapodási forma, amely a legkevésbé rizikós abból a szempontból, hogy a másik örökösnek kell 1.250.000 Ft (4 M járna neki a felértekelés szerint, de mivel vannak tartozások is, így elfogadná az 1.250 M-et), de ott a bökkenő, hogy elég megbízhatatlan, ezért a hagyatéki tárgyaláson milyen nyilatkozatot kellene tegyen, ami után (a hagyatéki tárgyalás után) át tudnánk neki adni az 1.250.000 Ft-ot, és a hagyaték kihirdetése után már ne tudna ő saját maga esetleg fellebbezni? Pár eshetőségre gondoltunk: Bemegyünk, lenyilatkozza, hogy visszautasítja az örökséget (nincs mas
Bocsánat, két hozzászólás lesz véletlenül: tehát visszautasít, nincs más rokona, csak a másik örökös. Ezután megkapja az összeget. Vagy osztályos egyezséget kössünk vele? Esetleg ajándékozza az örökséget a másik örökösnek? Melyik lehet az a formátum, ami a legbiztosabb abból a szempontból, hogy ne az legyen, hogy mondjuk visszautasítja az örökséget, utána kint az utcán megkapja a pénzt, majd a hagyatékátadó végzést mondjuk megtámadja? Esetleg inkább hirdesse ki a közjegyző a hagyatékot ideiglenesen, majd véglegesen, aztán kerüljenek a tulajdonjogok bejegyzésre, majd ezután adja el a részét a másik örökösnek? Köszönöm.
Steee,
Lényegében mindegy. Mert ez így rossz kérdés.
Bármilyen szerződést köttök, ügyvéddel vagy anélkül, közjegyző előtt vagy taúkkal, osztályos egyezséggel (ha az az 1.25M nem a hagyaték része, akkor ezt nem lehet) vagy visszautasítással, nem számít. Hiszen nem tilthatod meg neki, hogy megtámadjon egy szerződést, bármilyet. Ez ellen nincs orvosság.
Az a fontos, hogy az legyen akár a hagyatéki végzésben, akár külön szerződésben, ami a valóság, az pontosan, röviden leírva, és hogy ezért és ezért fizetsz neki X összeget. Még fontosabb, hogy legyen magáról az összeg átadásáról igazolásod, azt tanúk vagy a közjegyző előtt add át neki, írja alá az átvételt.
Ez után bármit machinálna, neked meglenne mit miért vállalt, és hogy ezért mennyi pénzt kapott.
Tételezzük fel, hogy utólag meggondolja magát, és többet akar. Ha pereskedik ezért, akkor vagy elbukja, mert ott az egyezség, és akkor vége is, vagy esetleg-talán megnyerheti, ha van rá valami igazán nyomós indoka, akkor meg megvan az igazolás ami már kifizettél neki, és legfeljebb még a különbözetet kell. Ezt előre kizárni nem lehet. De az esélye elég csekély.
Hogy milyen szerződést ÉRDEMES, azt nem tudom, mert nem igazán világos a tényállásod, hogy miért, mi alapján jár neki az ami - többek között. Például mi az hogy "nincs más rokona, csak a másik örökös"?
A szerződéses megállapodás lenne a legkevésbé kockázatos.
drbjozsef! Párom és nővére között zajlik a dolog (édesanyjuk volt közös, utána örökölnek). Egy lakás és egy kis kert a hagyaték, és kb. 5,5 M tartozás. Párom az örökhagyó fiatalabbik gyermeke, neki a lakásban, és a kertben már eddig is 50%-os tulajdonrésze volt, mert a párom az édesapja halála után örökölte meg a lakás és a kert fele részét. Tehát most minden ingatlannak 75%-ban lenne majd tulajdonosa. A lakás 16 M Ft-ra, a kert 1 M Ft-ra lett értékelve. Ezek után nővérének (akinek nincs senki más elő rokona, se gyermeke, senkije, csak párom van, mint féltestvére, így, hogy az édesanyjuk volt közös) járna 4 M 250 E Ft, amiből jönnek le olyan hagyatéki terhek, amelyeket teljes egészében párom fizetett (temetés, stb), és a teljes hitel állomány törlesztését párom magára vállalná, így sikerült végül másfél év alatt (nagyjából) megállapodni a nővérével, hogy kössön osztályos egyezséget/utasítsa vissza/ajándékozza el a 25%-nyi részeit (amik még nincsenek a nevén, mert nincs kihirdetve a hagyaték), 1 M 250 E Ft-ért. A baj csak az, hogy elvileg ezt csak a hagyaték kihirdetése után lehetne megtenni, hogy átadni neki a pénzt, kvázi megvásárolni a részét, de ebben az a bökkenő, hogy mivel a fél világnak tartozik, ezért félő, ha a nevére kerül az ingatlanok rész tulajdona, akkor végrehajtás kerül a részére, stb. Ezért kellene olyan megoldás, hogy akár egy újabb hagyatéki tárgyaláson (amire végre most eljönne), ott visszautasítaná az örökséget, vagy osztályos egyezséget kötne, vagy elajándékozná a részét, és utána akkor ott a hagyatéki tárgyalás(on), vagy utána megkapná a pénzét. Ezt közvetlenül a közjegyző előtt megtehetné a két fél egyáltalán? Esetleg keresnénk addigra egy ügyvédet, akkor oda a tárgyalásra vinnénk egy szerződést, amiben le lenne írva, hogy mi-miért történik, miért kap 1 M 250 E Ft-ot, és úgy el lehetne egy napon belül intézni ezt az egészet? Most nagyon kellene neki a pénz, lehet nem is variálna utána, de az ördög nem alszik sajnos... Köszönöm a segítséget!
Steee,
Ha tartozásai vannak, akkor neki is jobb, ha nem kerül a nevére az ingatlan, mert ha elajándékozza, akkor az fedezetelvonás, és a megajándékozott köteles lehet tűrni, hogy a hitelezője elvigye.
Osztályos egyezség nem jó, mert abban CSAK a hagyaték tárgyai szerepelhetnek. Van a hagyatékban 1,25millió pénz? Ha nincs, a sajátodból fizetnéd neki, és akkor már nem jöhet szóba az osztályos egyezség.
Mekkor a bizalom?
Ha van, akkor neki is a visszautasítás lenne a legjobb, a hitelezői nem zaklathatják emiatt a vagyon miatt, neki is jobb, ha nem örököl. Bízik bennetek annyira, hogy odaadjátok neki a pénzt? Bíztok benne annyira, hogy utólag nem lesz gond?
Ha igen, akkor nem kell semmi papír, ő visszautasítja az örökséget, ti meg kifizetitek neki a pénzt. Ez esetben ez jogilag ajándék lenne, erre érdemes egy okiratot írni, de ugye, ha gond van, erre nem hivatkozhattok, hiszen ajándék.
Ha nincs elég bizalom, akkor meg megint nincs szükség extra papírra, csak plusz kört kell futni egy ügyvédnél. Ő örököl, nevére kerül az ingatlan, és ha a hitelezői nem viszik el, akkor eladhatja nektek, rendes adásvétellel, egy ügyvédnél. Itt esetleg az a kockázat, hogy jóhiszemű harmadik fél vevő szerezhet biztonsággal tulajdont így, de ha a párod a testvére, akkor vélelmezhető, hogy tudnia kellett a tartozásairól, tehát akár bukó is lehet, és megintcsak fedezetelvonás.
„Ezt közvetlenül a közjegyző előtt megtehetné a két fél egyáltalán?”
A közjegyző bármit okiratba foglal nektek, jó pénzért, miért ne tenné?
„hagyatékátadó végzést mondjuk megtámadja”
Ha a nővér visszautasítja, párod meg elfogadja az örökséget, akkor tiszta a helyzet. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző hozhat teljes hatályú hagyatékátadó végzést, amit ott nyomban kézbesíthet, Hetv. 90. § (3).
Az örökösök ezután ott nyomban lemondhatnak a fellebbezési jogukról, és azzal a hagyatékátadó végzés jogerőssé válik. A jogerősítést kérelemre a közjegyző rávezeti a végzésre, szintén ott helyben. Hetv. 109. § (1) b) és 112. §
Érdemes ezeket a közjegyzőnek előre jelezni.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Annak nincs akadálya, hogy eztán 1,25 mFt-t ajándékba adjon párod a nővérének. Nyilván, amint drbjozsef írta, valamekkora bizalomra szükség van ehhez.
Azért valami papir legyen róla akár egy ajándékozási szerződés mert az ördög...
Üdvözlöm,
Az új öröklési szabályzat, ami 2023 julius 1-től érvényes, ha jól értelmezem akkor az egyenesági örökösök illeték mentesek. ( gyermekek )!!
Valóban igy van ? Mindenki mindenfélét mond ezzel kapcsolatban. Köszönöm a választ
Üdv:
Rozsa68,
Így van, de nem azért amit írsz.
Az egyenes ági rokonok között (nem csak gyerekek, de unokák-dédunokák-szülők-nagyszülők-dédszülők viszonylatban is) MINDEN ügylet illetékmentes. Az öröklés is, az ajándékozás is, az adásvétel is. Vagy egy évtizede már.
A testvérek között az öröklés és az ajándékozás illetékmentes pár éve, de az adásvétel nem.
Most július 1-től csak az örökös nélküli vagyonokra való rendelkezés változott meg, az állam helyett a helyi önkormányzat fog örökölni.
Elég régi jogszabály ez már. De jogos.
Tisztelt Szakértők!
Az lenne a kérdésem, hogy anyukám nekem ajándékozta a kislakását 6 évvel ezelőtt. 3 éve újra férjhez ment, előtte együtt éltek 8 évet, időközben sajnos beteg lett és végstádiumban jár. A kislakás már a kapcsolatuk előtt évekkel a nevén volt, a férje valóban követelhet belőle kötelesrészt? A férjével megromlott a viszonyom és most ezzel fenyeget… ez a törvény ebben az esetben nem érvényes?
“az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott nem képezi a kötelesrész alapját”
„A kislakás már a kapcsolatuk előtt évekkel a nevén volt, a férje valóban követelhet belőle kötelesrészt?”
Kötelesrészt nem egyes vagyontárgyakból lehet követelni, hanem az egész örökség után. Annyit lehet (pénzben) követelni, amennyi számított kötelesrész és a ténylegesen megkapott örökség értékének különbözete. Tehát ha a férj örököl bármit is, tulajdonjogot, haszonélvezetet, stb., az mind csökkenti a kötelesrész iránti igényt.
A kötelesrész alapjába viszont szerintem nem számít bele az elajándékozott lakás, pontosan az általad hivatkozott Ptk. 7:81. § (1) b) miatt. A házasság a férj jogalapja, az pedig később történt, mint az ajándékozás. Az, hogy az életközösség már fennállott az ajándékozás időpontjában, az öröklés szempontjából szerintem nem számít, mert a fenti szakasz nem az életközösséghez, hanem a házassághoz köti a kötelesrészre való jogosultságot.
Kedves Osztap, köszönöm, én is így értelmeztem laikusként, de a férj állítja, hogy ezt neki ügyvéd mondta, hogy ha időközben házasságot kötött, akkor a teljes elotte lévő kapcsolat ugy számít mintha házasok lettek volna, így jár neki kötelesrész…. Teljesen ledöbbentett, amikor ezzel előállt, hisz egyelőre még él anyukám, másrészt nem értem, hogy volt képes már most ügyvéddel konzultálni az örökség kapcsán? Persze lehet csak kamu ez az ügyvéd dolog…
A párom - nem élettársam, sem férjem - rám szeretne hagyni mindenét. Nekem több millós tartozásom van.
Ha úgy alakulna, hogy rám hagy mindent, én a hagyatékin " átadhatom" a teljes örökégemet a lányomnak ?
kati48,
Tekintve, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezt csak végrendelettel - esetleg szerződéssel - teheti meg.
Nem sokkal egyszerűbb, ha már egyből a lányodra végrendelkezik?
Az egyszerűség mellett már csak azért is célszerű lenne ez, mert te "átadhatod" azt a lányodnak, de az jogilag ajándékozásnak fog minősülni. Márpedig az ingyenes juttatások esetén a hitelezőid joggal mondhatják azt, hogy ez fedezetelvonás, és a lányodnak tűrnie kell azt, hogy kielégítsék abból magukat.
Ha egyből ő a végrendeleti örökös, akkor nem lesz közük a hitelezőidnek ehhez a vagyonhoz.
