Öröklési kérdés

Osztap:

Köszönöm!

Tiszetlt Jogi Fórum'

Meglévő végrendelet módositásához kérnék segitséget:

Egyenesági örökös hiányában a testvérem és unokatestvérem a legközelebbi oldalági örököseim. Jelenleg érvényes végrendeletben testvérem és egyéb személyek vannak örökösként megnevezve.
A végrendelet módositása következtében átgondoltam a lehetséges öröklési rendet, melynek következtében unokatestvéremet és a testvérem gyermekét szeretném kizárni. Tesvérem gyermekét feltételezhetően szükséges irásba foglalnom, mivel egyenesági leszármazottja az örökösömnek, azonban szükséges az unokatestvéremet is, vagy mivel rendelkezem végrendelettel ez nem szükséges, illetve törvényes ezen személyek kizárása?

Válaszukat és segitségüket előre is köszönöm!

Üdv.
Huaor

Osztap:

Sziasztok!
Nálam hasonló helyzet áll fenn, és az ingatlant az édesanyám birtokolja, aki az esküvő előtt örökölte a lakást. De ha ő meghal, nem lesz-e az örökös az én apám, mint házastárs, majd egy másik házasságból származó gyerekük? Ki fog örökösnek számítani? Én vagyok az egyetlen gyerek a szüleimnek, de van mostoha testvérem.

Golyeatri, hivatkozhatsz az ingatlan ági vagyon jellegére.

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm, csak azt szeretném megérteni, hogy pontosan ki lesz az örökös

Huaor, ha általános örököst nevezel,. akkor másokat kifejezetten kizárni nem kell. Olyat kizárni, aki paprforma szerint eleve nem is örököl utánad, pláne felesleges.
Azt viszont, hogy a testvéred mint nevezett örökös kiesése esetén ne legyen helyettes örökös, csak azzal tudod megakadályozni, ha kizárod, vagy ha más helyettes örököst nevezel.

Golyeatri,

Ha apád és anyád közösen laknak a házban anyád halálakor, akkor Te 1/1 tulajdonjogot örökölsz, apád haszonélvezetet. Ez a haszonélvezet csak közös megegyezéssel váltható meg, kényszeríteni nem tudod, ő sem Téged. Amikor apád meghal, a mostohatestvéred már nem örököl semmit.
Ha anyád halálakor nem laknak közösen a házban, akkor apád örökli a felét, Te a másik felét, haszonélvezete senkinek nincs. Apád halála után az ő felét Te és a mostohatestvéred örökli, egyenlő arányban. Ptk. 7:58. §

Ellenben, ha KBS tanácsát követve, arra hivatkozol anyád halála után, hogy a ház ági vagyon (és bizonyítod, pl. tulajdoni lappal), akkor csak Te öröklöd a tulajdonjogot, apád ellenben haszonélvezetet örököl rajta (ha közösen lakták, az egészen, ha nem, akkor a felén). DE: ezt a haszonélvezetet bármelyik fél kérésére meg kell váltani, értéke a tehermentes tulajdonjog értékének harmada. Ptk. 7:67-69. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Huaor,

Nem értem a problémád.
Nem kell kizárni az unokatestvéredet, sem a leszármazóit, mert ők nem öröröseid.

Leszármazó és házastárs hiányában a parentéláris öröklés rendje érvényesül. Az első parentéliába tartoznak az örökhagyó szülei, ha ők nem élnek, akkor a helyettesítés elve szerint az ő leszármazói. Ide tartozik a testvéred.
Ha van örökös az első parentéliába, akkor a másik egy és fél parentélia nem számít. Az unokatestvéred a másodikban van (a nagyszüleitek közösek), de amíg él a testvéred (vagy neki van leszármazója), addig ő az örökös.

Kovács_Béla_Sándor
drbjozsef

Köszönöm a válaszokat.

KBS,
osztap,

bocsi, de a Golyeatri által kérdezett esetben szó nem lehet ági vagyonról és ági öröklésről, hiába is hivatkozna erre.
Az örökhagyó leszármazója SOHA nem ági örökös. Ági örökös testvér, testvér leszármazója vagy szülő, esetleg távolabbi felmenő lehet.
Eleve az ági vagyon kérdésköre és az ági öröklés lehetősége akkor merül fel, ha valaki leszármazó (gyermek, unoka) hátrahagyása NÉLKÜL hal meg.

Ez még vitás. A te álláspontod a Kőrös András álláspontja. A mi álláspontunk pedig az általa is hivatkozott "nem publikált jogászi vélemény".
Ptk. 7:67. § (1): „ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.”
Szerintem ezt úgy kell helyesen érteni, hogy "ha nem csak az örökhagyó leszármazója", vagy ha tetszik, akkor úgy, hogy "azzal a törvényes örökössel szemben, aki nem az örökhagyó törvényes leszármazója". Ez az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikkének, hiszen a rendelkezés nyilvánvaló célja, hogy az ági vagyonból az özvegy (vagy az örökhagyó másik ági szüleje) ne részesedhessen. Nem is okozott ez problémát az előző Ptk. hatálya alatt, hiszen akkor az özvegy nem örökölt, ha volt leszármazó. Így a fenti cél biztosítva volt. S bár a jogalkotó megváltoztatta az özvegy öröklésének szabályait, nem ismert az előkészítés idejéből vagy az indoklásból olyan adat, mely szerint az volt a szándéka, hogy ezután az özvegy az ági vagyonból is részesedjen. (Nehéz is lenne megmagyarázni, hogy az örökhagyó - mondjuk egyetlen - leszármazójának érdekét miért védené kevésbé a törvény, mint az örökhagyó testéveiét, unokahugaiét, unokaöccseiét.)

Ja, és Vékás professzor úr - minden tiszteletem ellenére - téved. Nagyot téved. Az ági vagyonnak ugyanis nem fogalmi eleme "a leszármazói öröklés hiánya". Az ági vagyon fogalma az, hogy "az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy" és az " testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta". Az a fordulat, hogy "ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös", nem fogalmi elem, hanem az ági öröklés szabályai alkalmazásának a feltétele. És ez a feltétel akkor is áll, ha az örökhagyónak leszármazója és özvegye is van. Hiszen az özvegy "törvényes örökös", de "nem az örökhagyó leszármazója.

Nerm zárom ki, hogy a professzor úr nagy tekintélye és a túlzott tekintélytisztelet vitte félre ezt a kérdést.

helyettes₀₁₇,

Érdekes rendszer lenne az, ahol az unokatestvér jogosan hivatkozhat az ági öröklésre, hogy a "családban" maradjon valamilyen vagyontárgy, míg az élő leszármazó a házastárs mellett nem hivatkozhatna rá. Nincs annál "ágibb" öröklés, mint hogy a leszármazó örököl teljes egészében valamit...

(Pedig komolyan fennáll a veszélye, hogy ez lesz a gyakorlat. A közjegyzők egy kézikönyv miatt már ehhez tartják magukat. Még nincs precedensértékű felsőbírósági döntés, de úgy tűnik, törvénymódosításra lesz szükség. Az ilyen módosítás ki nem mondott indoklása szokott az lenni, hogy "a gyengébbek kedvéért"...)