Öröklés

Ha sikerül bizonyítani, hogy az a pénz megvolt, akkor polgári pert lehet indítani, bár ha az ápolás költségeit jó eséllyel érvényesíteni tudják ők.

ÜDV!

Következőben kérnék segítséget:

Nyár elején meghalt a nagymamám. 2 fia volt, az egyik az apukám, aki már nem él, és még egy fiú a nagybátyám.

Nekem pedig 1 húgom van. Néhány napja volt a hagyatéki tárgyalás, ahol kiderült, hogy némi földet örököltünk kb 7 százezer ft értékben, és az utolsó havi nyugdíját, ami 2/4, 1/4, 1/4 arányban oszlik 70.000 ft.

A papírokat aláírtam a hagyatékin.

Mint utólag kiderült pénz is járt volna, és nem kevés...

Még tudni kell, hogy a mama kb 5 éve nagybátyáméknál élt. Amikor odaköltözött, eladták a mama házát, amiből apukám csak az elhunyt apukája után kapta meg a részét. A mama megtartotta magának a saját részét. Eladta még a szőlőjét is.

Mi a házból kb 1,5 millió forintot kaptunk, a szőlőből 3-4 százezret. Így a mamának majdnem 4 millió forint maradt. Nem számolom a spórolt pénzt...

Az igaz, hogy sok gyógyszert szedett, és kb 1 évig kórházban volt, de ennyi akkor sem megy el.

Időközben vettek nagyobb lakást is a nagybátyámék, de a mamát kórházból betették otthonba, ahol 2 héten belül meghalt, tehát nem is tervezték haza vinni. Még ünnepekre sem vitték haza a kórházból, pedig annyira nem volt rosszul...Amikor a húgom megkérdezte, hogy hol a pénz, azt a választ kaptuk, hogy felszámolt a feleségének 2 millió párszázezer forintot, mert ápolta a mamát. A nőt egyébként tavaly vette csak el több évi együttélés után úgy, hogy nem tudhatta a mami, hogy elvette. Azonban ápolási szerződés nem volt.

Gondolom a nagybátyám kezelte a mama pénzét, de ez nem jogosítja fel arra, hogy kisajátítsa!, vagy igen?

Tudunk lépni valamerre ezzel kapcsolatban, vagy elfelejthetjük a pénzt...?

Az örökös az örökrésze erejéig felel a tartozásért.

Tisztelt KBS!
Féltestvéremmel ketten vagyunk tulajdonosai egy ingatlannak, ahol 15 éve nem lakunk, mivel édesanyánk különélő férje élt ott, mint haszonélvező. Két héttel ezelőtt jutott a tudomásunkra, hogy illegálisan köttette be és használta - azaz lopta - a gázt. Ezt azonnal jeleztem is a szolgáltató felé. Az ott élő férj időközben meghalt, kérdésem, hogy öröklődik-e a gázszolgáltató felé fennálló (gondolom, fennálló...) tartozás.
Én nem vagyok a haszonélvező örököse, féltestvérem viszont mint fia, örököl utána.
Egyáltalán a természetes örököst vagy az ingatlant terhelheti egy ilyen jellegű tartozás? Nem szeretnénk elveszíteni a házat - és ha nem muszáj - kifizetni sem más tartozását. Válaszát előre is köszönöm...

Azt is lehet, a haszonélvezet megváltásának hívják; ilyenkor az özvegy egy gyerekrészt kap. De ezt nem a közös vagyonra, hanem csak a hagyatékra kell alkalmazni. A közös vagyon fele ugyanis eleve az özvegyé.

Igen, készpénz, értékpapír esetén a haszonélvezőt illetik a kamatok, a hozam.

Köszönöm a gyors választ, és valóban én is úgy gondolom, hogy a közjegyző is tudja, de sajnálatos módon nem mondta el a hagyatéki tárgyaláson. Nagynéném 4 fia azt szeretné, ha a szóban forgó vagyon 5 egyenlő részre oszlana, és minden érdekelt (értsd édesanyám és ők) egyformán örökölnének. Kérdezném, ha a nénit haszonélvezet illeti meg, akkor az konkrétan takarékjegy esetében mit jelent? A kamatokat? Ha a takarékjegyek lekötése lejárt, ki jogosult azokat újra lekötni? Hiszen az névre szól, a tőkét és a kamatot a tulajdonosnak fizeti ki jelen esetben a Posta, viszont a tulajdonos és a "haszonélvező" különböző. Sajnos a fiúk úgy néz ki, hogy szeretnék az őket nagymamaként nevelő nénit kizárni az örökségből. Ilyen esetben hogy lehet az ő érdekeit megvédeni? Előre is köszönöm a segítségét.

A szerzett vagyon fele, és haszonélvezet a másik felén. De a közjegyző úgyis tudja.

Nagyapám tavaly novemberben meghalt. Felesége (második feleség, nem a nagyanyám) úgy nyilatkozott, hogy nincs vagyona, ezért hagyatéki eljárásra nem került sor. Most kiderült, hogy nagy összegű értékpapírjai voltak, amiket a néni természetesen nem tudott kiváltani, ezért mégis csak hagyatéki eljárást kellett indítani. Kérdésem a következő: nagyapámnak 2 gyereke volt, az édesanyám és az ő húga. A testvére már nem él, 4 élő gyereke van. Ki, milyen arányban örököl, és mi illeti meg a nénit 40 évi házasság után?

Meg.

Szeretném átadni örökölt ház részemet külföldön élő rokonomnak. Kérdezném,hogy megoldható-e az Ő személyes jelenléte nélkül?
Köszönöm válaszát.

A közös tulajdon megszüntetését bíróságtól kérheti bármelyik tulajdonostárs. ÉS meg is szüntetik, ha másképp nem megy, akkor kényszer-értékesítéssel.

A saját hányadodat egyébként szabadon eladhatod magad is, ha találsz rá vevőt.

Már megint nem olvastam figyelmesen, elnézést. Köszönöm válaszod. De ami másnak olyan kézenfekvő és egyszerű, nekem nem tűnik annak.

Köszönöm válaszát.
Sajnos épp az jelenti a problémát, hogy hallani sem akar az eladásról, és elzárkózik a jelzáloghiteltől. Ilyenkor mégis én mit tehetek?

Miért ne kapna annyi hitelt az egész ingatlan fedezetével, mint amennyi az ingatlan értékének a fele?
HA mégse kapna, akkor együtt eladjátok az ingatlant, és megfelezitek az árát.

Azzal együtt ez nem jogi kérdés, ami pedig jogi lehetne belőle, az nem öröklési jog, hanem vagyonjog.

Azt hiszem rossz fórumtémához írtam, de közben igyekszem azokat a hozzászólásokat elolvasni, amelyek között talán megtalálom a választ.
Egyszerűnek látszó helyzetben vagyok, de nem tudom mit tehetnék és mire számíthatok? Édesapám több mint 20 éve meghalt, utánna nővéremmel és édesanyánkkal örököltünk, 1/4–1/4–1/2 arányban. Október közepén anyu is meghalt, igy 50–50%-ban kerülhet a tulajdonunkba az ingatlan, nővéremmel. Ő tartósan az ingatlanban lakik, én nem, de igen nagy szükségem lenne az örökrészem értékére. A nővérem nem akarja eladni az ingatlant, mert nem akar költözni, amennyire tudom, nincs megtakarítása. Szívesen kifizetne, de nem hiszem, hogy olyan összegű hitelt tud felvenni, mint amennyi az ingatlan értékének a fele. (Ilyen esetben léteznek speciális finanszírozási módok? Hol lehet érdeklődni ezekről?) Mire készüljek fel, ha a nővérem nem költözik, és ki sem tud fizetni?
Amennyire lehet, szeretnénk mindketten elkerülni a peres eljárást, van más mód?
Ha nincs más mint a peres eljárás, mi történik, ha jogerős döntés esetén sem költözik? Van-e valamilyen fórum, személy, amely, aki szakmai tekintélyével neki is elmondaná, mire vállalkozik, ha 'megköti' magát? Szívesen fordulnék szakemberhez is, de nem tudom merre induljak?

Ne tessék már hülyéskedni! Honnan a csudából tudhatnám én itt - akármennyi pénzért -, hogy az ismeretlen nagymama és az unoka közül ki kereste meg a másikat?!

• Tud úszni?
• Nem.
• És ha megfizetem?

Üdv.
Az alábbi kérdésem lenne:
Végrendeletben, eltartási szerződéssel, vagy örökösödési szerződéssel lehet kizárni, legkevésbé támadhatatatlanul törvényes örököst a köteles részből?
Végrendelet esetében a kitagadásnál, hogyan lehet bizonyítani az érdemtelenséget? Pl. - ha a örökhagyó fiát (aki az örökhagyó életében már meghalt) a saját gyerekei megverték, de az nem tett feljelentést, nincs látlelet, de azt már mégse akarja (uram bocsá') hogy örököljön is a verekedős ukona.

Köszönöm a választ.

"„Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?”

Ezt most komoly? Tényleg ezt kérdezed? Tőlünk?"

Miért? Nehezedre esik válaszolni? Gondolom ha fizetnék a válaszért, egyből megeredne a nyelved...

köszi a választ

Jól számoltál.

Kedves Fórumozók!

A kérdésem a következő: Édesapám 2005-ben meghalt, a halála előtt tulajdonjog fenntartással eladott egy ingatlant X és Y-nak (X vevő, Y haszonélvező), már nem volt adókötelezettsége az eladással kapcsolatosan. A tulajdonjogot én és öcsém örököltük. Az ingatlan vételárát a vevők nem tudták kifizetni, így a tulajdonjog fenntartásos vételt 2008-ban töröltettük a széljegyről. Majd Z megvette 2008-ban az ingatlant és X, Y haszonélvezők lettek. Adófizetés szempontjából ki a releváns személy?Én és öcsém, vagy édesapám (akinek már adómentes volt az eladás)? Illetve melyik évet kell figyelembe venni, 2005, 2008? Fizettem adót ingatlan eladás után (2005-öt vettem figyelembe, és ez alapján számoltam).

A törvényes öröklés rendje attól fog függeni, ki hal el előbb. De szabadon végrendelkezhetnek.

Tisztelt választ adó!
A kérdésem a következő lenne öröklés szempontjából. Adott egy házaspár idősek és egy tanyával rendelkeznek, közös gyermekük nincs, de az anyukának 2 gyermeke van egy másik apától. A jelenlegi férjével már 40 éve házasok, az új illetéktörvény módosítással milyen variációk léteznek, ha a " mostoha" apának egy bátyja van és a bátyának egy fia. Tételezzük fel hogyan alakul a sors, halálozás esetén az ingatlan tekintetében ami a házaspár 50–50%-ban tulajdonosai az ingatlannak. A két gyermek csak az anyai rész örökli felezve az 50%-os tulajdoni hányadot és a mostoha apa része a bátyjára szál. mivel közös gyerekük nincs? Ha a mostoha apa hal meg először akkor a feleségre szál át az ő része és a bátyja kiesik a körből? Ha a feleség hal meg először akkor mi újság? Hol találok pontos öröklési leírást ilyen esetekre?
Köszönettel egy érdeklődő!

Pang az ingatlanformalmazás, vevőt sokszor még lasszóval se (= jelentős árengedménnyel se) lehet fogni...

monalisa1

"egy ingatlan végső árát mindig a vevő mondja meg"

ez nem egészen igy van!