Öröklés

Nagyapám tavaly novemberben meghalt. Felesége (második feleség, nem a nagyanyám) úgy nyilatkozott, hogy nincs vagyona, ezért hagyatéki eljárásra nem került sor. Most kiderült, hogy nagy összegű értékpapírjai voltak, amiket a néni természetesen nem tudott kiváltani, ezért mégis csak hagyatéki eljárást kellett indítani. Kérdésem a következő: nagyapámnak 2 gyereke volt, az édesanyám és az ő húga. A testvére már nem él, 4 élő gyereke van. Ki, milyen arányban örököl, és mi illeti meg a nénit 40 évi házasság után?

Meg.

Szeretném átadni örökölt ház részemet külföldön élő rokonomnak. Kérdezném,hogy megoldható-e az Ő személyes jelenléte nélkül?
Köszönöm válaszát.

A közös tulajdon megszüntetését bíróságtól kérheti bármelyik tulajdonostárs. ÉS meg is szüntetik, ha másképp nem megy, akkor kényszer-értékesítéssel.

A saját hányadodat egyébként szabadon eladhatod magad is, ha találsz rá vevőt.

Már megint nem olvastam figyelmesen, elnézést. Köszönöm válaszod. De ami másnak olyan kézenfekvő és egyszerű, nekem nem tűnik annak.

Köszönöm válaszát.
Sajnos épp az jelenti a problémát, hogy hallani sem akar az eladásról, és elzárkózik a jelzáloghiteltől. Ilyenkor mégis én mit tehetek?

Miért ne kapna annyi hitelt az egész ingatlan fedezetével, mint amennyi az ingatlan értékének a fele?
HA mégse kapna, akkor együtt eladjátok az ingatlant, és megfelezitek az árát.

Azzal együtt ez nem jogi kérdés, ami pedig jogi lehetne belőle, az nem öröklési jog, hanem vagyonjog.

Azt hiszem rossz fórumtémához írtam, de közben igyekszem azokat a hozzászólásokat elolvasni, amelyek között talán megtalálom a választ.
Egyszerűnek látszó helyzetben vagyok, de nem tudom mit tehetnék és mire számíthatok? Édesapám több mint 20 éve meghalt, utánna nővéremmel és édesanyánkkal örököltünk, 1/4–1/4–1/2 arányban. Október közepén anyu is meghalt, igy 50–50%-ban kerülhet a tulajdonunkba az ingatlan, nővéremmel. Ő tartósan az ingatlanban lakik, én nem, de igen nagy szükségem lenne az örökrészem értékére. A nővérem nem akarja eladni az ingatlant, mert nem akar költözni, amennyire tudom, nincs megtakarítása. Szívesen kifizetne, de nem hiszem, hogy olyan összegű hitelt tud felvenni, mint amennyi az ingatlan értékének a fele. (Ilyen esetben léteznek speciális finanszírozási módok? Hol lehet érdeklődni ezekről?) Mire készüljek fel, ha a nővérem nem költözik, és ki sem tud fizetni?
Amennyire lehet, szeretnénk mindketten elkerülni a peres eljárást, van más mód?
Ha nincs más mint a peres eljárás, mi történik, ha jogerős döntés esetén sem költözik? Van-e valamilyen fórum, személy, amely, aki szakmai tekintélyével neki is elmondaná, mire vállalkozik, ha 'megköti' magát? Szívesen fordulnék szakemberhez is, de nem tudom merre induljak?

Ne tessék már hülyéskedni! Honnan a csudából tudhatnám én itt - akármennyi pénzért -, hogy az ismeretlen nagymama és az unoka közül ki kereste meg a másikat?!

• Tud úszni?
• Nem.
• És ha megfizetem?

Üdv.
Az alábbi kérdésem lenne:
Végrendeletben, eltartási szerződéssel, vagy örökösödési szerződéssel lehet kizárni, legkevésbé támadhatatatlanul törvényes örököst a köteles részből?
Végrendelet esetében a kitagadásnál, hogyan lehet bizonyítani az érdemtelenséget? Pl. - ha a örökhagyó fiát (aki az örökhagyó életében már meghalt) a saját gyerekei megverték, de az nem tett feljelentést, nincs látlelet, de azt már mégse akarja (uram bocsá') hogy örököljön is a verekedős ukona.

Köszönöm a választ.

"„Melyikük kereste meg melyiküket, a nagymama A unokát vagy fordítva?”

Ezt most komoly? Tényleg ezt kérdezed? Tőlünk?"

Miért? Nehezedre esik válaszolni? Gondolom ha fizetnék a válaszért, egyből megeredne a nyelved...

köszi a választ

Jól számoltál.

Kedves Fórumozók!

A kérdésem a következő: Édesapám 2005-ben meghalt, a halála előtt tulajdonjog fenntartással eladott egy ingatlant X és Y-nak (X vevő, Y haszonélvező), már nem volt adókötelezettsége az eladással kapcsolatosan. A tulajdonjogot én és öcsém örököltük. Az ingatlan vételárát a vevők nem tudták kifizetni, így a tulajdonjog fenntartásos vételt 2008-ban töröltettük a széljegyről. Majd Z megvette 2008-ban az ingatlant és X, Y haszonélvezők lettek. Adófizetés szempontjából ki a releváns személy?Én és öcsém, vagy édesapám (akinek már adómentes volt az eladás)? Illetve melyik évet kell figyelembe venni, 2005, 2008? Fizettem adót ingatlan eladás után (2005-öt vettem figyelembe, és ez alapján számoltam).

A törvényes öröklés rendje attól fog függeni, ki hal el előbb. De szabadon végrendelkezhetnek.

Tisztelt választ adó!
A kérdésem a következő lenne öröklés szempontjából. Adott egy házaspár idősek és egy tanyával rendelkeznek, közös gyermekük nincs, de az anyukának 2 gyermeke van egy másik apától. A jelenlegi férjével már 40 éve házasok, az új illetéktörvény módosítással milyen variációk léteznek, ha a " mostoha" apának egy bátyja van és a bátyának egy fia. Tételezzük fel hogyan alakul a sors, halálozás esetén az ingatlan tekintetében ami a házaspár 50–50%-ban tulajdonosai az ingatlannak. A két gyermek csak az anyai rész örökli felezve az 50%-os tulajdoni hányadot és a mostoha apa része a bátyjára szál. mivel közös gyerekük nincs? Ha a mostoha apa hal meg először akkor a feleségre szál át az ő része és a bátyja kiesik a körből? Ha a feleség hal meg először akkor mi újság? Hol találok pontos öröklési leírást ilyen esetekre?
Köszönettel egy érdeklődő!

Pang az ingatlanformalmazás, vevőt sokszor még lasszóval se (= jelentős árengedménnyel se) lehet fogni...

monalisa1

"egy ingatlan végső árát mindig a vevő mondja meg"

ez nem egészen igy van!

Próbáld a tulajdonostársak valamelyikének eladni, valószínűleg így előbb lesz rá vevő mintsem "külső" személy jelentkezzen rá. Ingatlanforgalmazóval becsültessed fel, induló irányárnak jó lesz. (Egy ingatlan végső árát mindig a vevő mondja meg.)

monaLuis
laikus hozzászóló

Tisztelt ügyvéd úr!

Édes apám után örököltem 5/24 részt ő meghalt.Kérdésem lenne hogy milyen úton módón tudnám eladni.Menyit kérhetnék érte?? Köszönöm válaszát.

Kedves Cathy55!

Amennyiben Önök az örökösök, semmi akadálya, hogy a hagyaték átadásáig (öröklési bizonyítvány kiállításáig) maguknál tartsák az autót, de óvatosságból írjanak egy megállapodást pár sorban arról, hogy az autót, mint a hagyaték tárgyát Önöknek átadják, és ezt két tanú előtt írják alá. Így végképp nem lehet elvben sem gond ebből. Üdv:

tiszteletem!
édesapám meghalt. a nevelt gyerekeit bízta meg mindennel. hisz ők éltek vele. ezek szerint apu megbízta öket hogy a számláján van annyi pénz, abbol fizesse a temetését, így semmi költség nem hárul ránk,élet biztosítása idén járt volna le és tervei szerint a volt felesége sirkövét abbol csináltatta volna meg, így a nevelt gyeremeke beleegyezésemet kérte hogy az majd most már kettejük közös sirkövére költik majd. más egyébb nem is maradt ránk mint egy haszált auto. amit szeretnének ha elhoznánk és nem kellene nap mint nap látniuk, de a hagyatéki még odébb van. ilyen esetben elhozhatjuk? mert akár igazoltatás, vagy a ház elött is összetörhetik, stb. adodhat ebböl probláma? vagy hozzuk el? ők beleegyeztek, sőt az ő kérésük.köszönöm a válszat előre is.

„Mit jelent a válaszodban kedves „kbs”, hogy „ezért mint a kiskorú törvényes képviselője és gondozója közel olyan jogokkal bírna az ingatlanon, mint a haszonélvező”. Az a közel szó érdekelne…”

A kiskorú tulajdonos nevében, helyett a törvényes képviselője gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, így például a bérbeadásról dönthet.

Kötelesrész címén a leszármazót annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kedves KBS és ObudaFan!
Köszönöm az eddigi válaszokat, és elnézést, hogy nem voltam elég egyértelmű a kérdéseket illetően. Most megpróbálkozom újra… Először is nem „haldoklik” a párom, csak úgy gondoltam, hogy mivel ennyi minden van az ő nevén és nem vagyunk házastársak, tisztán szeretnék látni, ha neadja’Isten, történne vele valami…
Az előzmény: „Párommal (nem vagyunk házastársak, sem bejegyzett élettársak) közös gyermekünk fog születni jövő év elején. Neki az előző házasságából van egy nagykorú gyermeke. Páromnak jelenleg van egy 1/1 tulajdoni hányadú ingatlan a nevén, illetve 2 db gépjármű, amelyből egyiknek én vagyok az üzembentartója.”
(a nagykorú gyermek nem velünk él.)
Tehát kérdések újra…

• Öröklésnél van az az ún. köteles rész. Ez mennyi százaléka az egész örökségnek?
• Ha nincs végrendelet, és mindent 50-50%-ban örököl a két gyermek… Ingatlan vonatkozásban ez hogyan alakul - a nagykorú gyermek akár jogi úton is kötelezhet-e arra, hogy értékesítsük az ingatlant, hogy az ő részét fizessük ki. (Mi sem lakunk az ingatlanban, bérbe van adva.)
• A gépjárművek vonatkozásában hogy alakul. Két tulajdonos lesz, egy nagykorú és egy kiskorú. Ki használhatja a járműveket? A nagykorú örökös kötelezhet-e ezek értékesítésére, hogy készpénzben megkapja örökségét.

Mit jelent a válaszodban kedves „kbs”, hogy „ezért mint a kiskorú törvényes képviselője és gondozója közel olyan jogokkal bírna az ingatlanon, mint a haszonélvező”. Az a közel szó érdekelne…

Köszönöm mégegyszer!
Stargirl (2010.11.01. 20:33)