Öröklési szerződés

Ezt megértem obudafan. Ha itt leirnám pontosan akkor meg egyfajta ` ingyen` tanácsadás lenne. Jövö héten viszem a papirokat ügyvéd elé. . Csak addig ugyebár ideges az ember.De a lényeg az hogy szerintem nem térhet el lényegesen a szerzôdés és a tényvázlat szerintem mert akkor az már sulyos hibának minösülne. Nem?

Persze, csak kerdes, hogy ebből számodra bármi előny kovetkezik-e.

Hát szerintem mivel ki akar turni az örökségböl. Hátrányom nem lehet.max ha pervesztes leszek. És bár nem vagyok ügyvéd de a tényvázlat nélkül nyelvtanilag lehet igy is- ugy is értelmezni. Viszont a tényvázlattal már csak egyféleképpen lehet értelmezni. És ugy meg az én javamra.

Semmi közöd egy ügyvéd és az ügyfele közötti szerződéshez, így a tényvázlathoz sem.

Semmi köze a törvényes örökösnek egy olyan öröklési szerződéshez, amely alapján minden örökségét elveszíti, legalábbis álláspontja szerint az örökhagyó akaratával ellentételesen?

Mondom, az ügyvéd és az ügyfele közötti szerződéshez. Az öröklési szerződést pedig ismeri.

Őszintén megmondom, én azt sem tudom mi a tényvázlat, de ha már ismeri, és szerinte az ellentétben áll a szerződéssel, akkor lehet hozzá köze.
Indítson pert, és kérje ki a bírósággal hivatalosan is a tényvázlatot, ha azt ennyire perdöntőnek gondolja.

Mondjuk az én értelmezésemben egy öröklési szerződés is az ügyvéd és az ügyfél közötti szerződés. Mégis köze lehet hozzá másnak.

"szerintem nem térhet el lényegesen a szerzôdés és a tényvázlat szerintem mert akkor az már sulyos hibának minösülne. Nem?"
Nem feltétlenül!
A tényvázlat időben megelőzi a szerződés létrejöttét. A tényvázlat készítése és a szerződés létrejötte között változhat a felek szerződési akarata, akár az utolsó pillanatban is, amit nem tartalmaz a tényvázlat.
A tényvázlat a felek előzetes szerződési akaratát tartalmazza. Ezzel szemben a felek végleges szerződési akaratát a megkötött szerződés tartalmazza.
Ezért én a tényvázlatnak nem tulajdonítanék perdöntő jelentőséget.

Így már világos, és teljesen logikus is. Viszont, adott esetben - amit mi most itt nem ismerünk, úgyhogy további tanács helyett csak általánosságban -, ha a tényvázlat szöges ellentétben áll a szerződéssel esetleg, és életszerűtlen, hogy a szerződéses akarat ne az lett volna, akkor egy perben is számíthat.

„Semmi közöd egy ügyvéd és az ügyfele közötti szerződéshez, így a tényvázlathoz sem.”

Ez elvileg így van, de gyakorlatilag a tényvázlat bizonyítékként szolgálhat például a szerződés értelmezése vonatkozásában.

Megette a fene, ha nem lehet azt a szerződést önmagában értelmezni. Amúgy meg az ügyvédi titok arra is kiterjed, hogy sem az ügyféllel kötött szerződést, sem a tényvázlatot nem lehet a megbízó hozzájárulása nélkül kiadni.

Igen, de itt úgy tűnik, ezen túl vagyunk, az ellenérdekű félnek megvan a tényvázlat.

Azisigaz.

Lehet önmagában értelmezni, csak akkor mi van, ha a tényvázlat ennek az önmagában egyértelmű értelmezésnek ellentmond. Akár okkal is változhat persze menet közben, és ellentmondhat neki joggal is, de lehet, hogy mégiscsak más volt az akarat. Ezt persze a konkrét szöveg nélkül nem tudhatjuk, de nem is elképzelhetetlen szerintem.

Ha az ügyvéd nem megfelelő szerződést szövegezett, azt legfeljebb a felek tehetnék szóvá, harmadik személy nem. Szerintem a felek sem sikeresen: hiszen csak aláírták - elolvasás után - azt a szerződést.

Világos, csak kicsit álságosnak érzem, hogy a "fél", vagyis aki az ügyvédhez megy, azért, mert ő nem tudja pontosan, a törvényeknek megfelelően úgy megfogalmazni egyedül a szerződést, hogy az biztosan érvényes legyen, tehát nem is biztos hogy érti benne a jogi szófordulatokat, tehát csak ő tehetné szóvá ezt, hiszen pont ezért ment ügyvédhez. Szóval kicsit fából vaskarika. Pláne, ha az a szerződés harmadik fél jogos érdekét esetleg sérti.

• Tisztelt Ügyvéd Úr

A kérdésem a következő:
2006-ban öröklési szerződést kötöttem egy idős házaspárral
a papa 2/3 a mama 1/3 tulajdonnal rendelkezett .
a papa 2009-ben meghalt ,amikor a közjegyző átadta a hagyatékot a papa után felhívta a figyelmemet ,hogy a szerződés alakilag hibás mert nincs rajta tanu ,illetve a lapok nincsenek megsorszámozva. ennek ellenére nyilatkoztatott bennünket , hogy az alaki hiba ellenére elfogadjuk a szerződést a hagyaték átadásának alapjául . Igen elfogadtuk .

2012-ben elhunyt a mama is , és akkor az ő 1/3-tulajdoni hányadára jelentkezett a Magyar Állam , érvénytelen szerződésre hivatkozva és az 1/3 ra be is jegyezték a tulajdonjogat
mai állás szerint 2017 márciusban kaptam egy aranyos keresetet amiben igényt tartanak a papa 2/3 tulajdoni hányadára is ....
Kérdésem , hogy elvehetik a korábban mama által közjegyző elött átadott 2/3 tulajdoni hányadot is ?
a Magyar Állam nem csak a mama örököse?
válaszát köszönöm

Annak idején a törvényes örökös indíthatott volna pert az öröklési szerződés érvénytelenítése iránt. Azonban a tulajdonjogi igények nem évülnek el, tehát szerintem az egyszeri törvényes örökös jogutódja is perelhet a tulajdonjoga megállapítása iránt.
(Neked ez pont mindegy, mert ha nem örökölsz az érvénytelen szerződés alapján, akkor az érvénytelen szerződést készítő ügyvéd köteles megtéríteni a károdat.)

Koszonom ,ertem,csak a kerdesem az volt ,hogy a papa hagyatekat a torvenyes orokos mama (tulelo hazastars)jelenleteben atadta a kozjegyzo nekem a szerzodeses orokosnek...Kerdesem tovabbra is az ,h a Magyar Allam ebben az esetben csak a mama tirvenyes orokose?

Rossz a kérdés, de lelked rajta, ha téged ez érdekel: az állam természetesen a hölgy örököse.

Tisztelt fórumozók!
2013.10.28-án kötöttünk öröklési szerződést édesanyámmal, aki 2015.04.14-én meghalt. Vagyis nem telt el két év... Jelenleg is zajlik (egyéb okok miatt nagyon elhúzódik) a hagyatéki eljárás, amelyben a törvényes örökösök köteles rész mértékével kapcsolatban lenne kérdésem. Elvileg az új Ptk szerint kellene az ügyben eljárni (eddig ez is hangzott el). A legutóbbi tárgyaláson a közjegyző azt emelte ki, hogy a köteles részt még a régi Ptk szerint kell kiszámolni, mert a szerződés még annak hatályakor született. Ez némi ellentmondást jelent számomra, hogy egy ügyben két érvényességű törvényt kell(ene) alkalmazni!? Én úgy gondolom, hogy ha az örökhagyó halálának időpontja dönti el melyik Ptk az alap, akkor ez az egész eljárásra vonatkozik.
Ez ügyben kérek véleményt! Van-e valamilyen jogi szövegezmény, ami egyértelműen kimondja, hogy mely esetben melyik Ptk? (tudom, jogi ügyekben nincs egyértelműség)

Uj ptk :

1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően

1. keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
2. megtett jognyilatkozatokra

kell alkalmazni.

A hatalybalepest megelozo szerzodesre mindenkeppen a regi vonatkozik.

Köszönöm a tájékoztatást!

Kötelesrészre van konkrétabb szabály is. Ptké. 65. § (2) Ha az örökhagyó végintézkedését a Ptk. hatálybalépése előtt tette, a kötelesrész mértékére a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Köszönöm! Igen, ez a konkrét. Ha már sikerült megtalálnom, olvasgattam a többi ide vonatkozó részt is. Mindjárt el is akadtam.
"63. § A Ptk. rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött öröklési szerződésre alkalmazni kell, ha

a szerződéses kikötés a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos rendelkezések szerint nem lenne érvényes,

de a Ptk. szabályai szerint érvényes, és az öröklés a Ptk. hatálybalépése után nyílt meg."
Ez mit jelent lefordítva? A mostani Ptk előtt is volt egy, ez OK. Mi olyan lehet, ami az előző szerint nem, de a mostani szerint érvényes?