Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@Grave7
Az alább felvetett 2 dilemmában azért szívesen olvasnám a véleményed:

1. Végrehajtói árverésen értékesített "lakott" ingatlannal kapcsolatban van tapasztalatod kiürítési per során a bentlakó jogviszonyának megítéléséről? kvázi haszonélvező vs. használati díj fejében használó tekintetben
2. Milyen tisztességes és ésszerű időn belüli ellenőrzési lehetőségét látsz a tulajdonos számára hogy a bentlakó ellenére ellenőrizhesse tulajdonát?

@Grave7
tiszteletre méltó a segítőkészséged, de miért gondolod hogy csak a te általad feltételezett félinformáció lehet az egyetlen igazság?
Ha szőrszálhasogató akarnék lenni, akkor fejtegethetnénk azt is hogy albérleti szerződés nélkül is lakott egy ingatlan ha abban 'laknak', de ennek- és az általad is felmerült kérdések ellenére sem venném a bátorságot hogy a szakmai tudásodról ilyen felsőbbrendűséggel nyilatkozzak, pláne nem kérnélek, hogy tapasztalataid magadba folytsd.

@MrWatson: Ahogy már egy másik topicban (http://www.jogiforum.hu/forum/41/26231#…) kértem, szakmai tudás nélkül NE írj inkább!
Amit chriswb-nek írtál az legjobb esetben is félinformáció.

@chriswb: Az 1994. évi LIII. törvény 141. § (3) bekezdáse tartalmazza, hogy mikor kell lakottan árverezni az ingatlant:
„141. § (3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,

1. ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,
2. ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,
3. ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,
4. ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy
5. ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,
6. ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.”

Tehát ha a bérleti szerződést a "végrehajtási eladás" (árverésre gondolsz?) ideje alatt kötik meg, attól nem lesz lakott az ingatlan.
De biztos információ adásához a pontos dátumok ismerete lenne szükséges (mivel a jogszabály is ehhez köti).

„az jelentheti a megoldást, hogy lakott értéken történő árverezés esetén az árverési vevő csak akkor tudja a lakás elhagyására késztetni a bennlakó adóst, ha kifizeti neki a lakott és a beköltözhető érték közötti különbözetet.”
Ebben a logikában hogy érvényesülnek a tulajdonosi jogok? hasznok szedésének a joga? milyen időtávra vonatkozik, hogy értelmezzük ezt a különbözetet évek múltán? elég sok kérdést felvet.
Hogy különbözteted meg hogy a "lakottság" miatti diszkont a társtulajdonos korlátozó joga miatt van, vagy az adós bentlakása miatt? Miért kéne kifizetni a különbséget ha az adós bentlakása nélkül is lakottan kellene árverezni a társtulajdonos korlátozó joga miatt? vagy a bentlakónak függetlenül attól hogy adós vagy nem adós lakik bent kvázi haszonélvezeti jogot kéne tulajdonítunk?
Logikusabb lenne a sima bérleti jog értelmezés.

Jó volna valakitől egy olyan vélemény aki látott már ilyen kiürítési pert. talán gerbera?

chriswb,
Ha albérlő lakja akkor lakott. Eladás után is él az albérleti szerződés csak a felek változnak.

T. Fórumozók!
Mi van akkor, ha egy ingatlan végrehajtási eladás alatt áll, de kiadta albérletbe a házat, így lakottnak minősül?
Hello!

Csak még egy idézet:

Végrehajtás lakott ingatlanra

Amennyiben beköltözhető értéken árverez a végrehajtó, de az adós ennek ellenére nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból, úgy külön perben lehet erre rászorítani. Ez a per szinte biztosan az adós - alperes - pervesztésével fog zárulni, hiszen az árverési értékesítést követően már nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonjogból fakadó jogosítványok már nem illetik meg, nincsen jogcíme a tulajdonláshoz, illetve a birtokláshoz. Mindezek ellenére sokan választják a biztos pervesztéssel járó eljárást alperesi pozícióban, hogy így is hátráltassák az árverési vevőt abban, hogy jogos tulajdonához hozzájusson.

A bentlakó helyzete

Amikor a végrehajtó lakott forgalmi értéken árverez, kérdésként merül fel, hogy milyen jogviszony lesz az árverési vevő és a bennlakó adós között. Az erre adott egyik lehetséges válasz, hogy mivel a vevő lakottan vásárolta árverés útján az ingatlant, ezért bérleti szerződés jött létre az árverési vevő és a bennlakó között annak ellenére, hogy a bérleti díjban történő megállapodás mint lényeges elem hiányzik a szerződésből, ez azonban szükség esetén bírósági megállapítással pótolható. Ez az álláspont nem fogadható el, mert a bennlakó adós nem tekinthető még kvázi bérlőnek sem, így bérleti szerződés sem jöhet létre közte és a vevő között.

Ha a végrehajtó lakott értéken árverez, és az árverési vevő a lakás kiürítése iránt pert indít, ez esetleg megvalósítja a joggal való visszaélést. Ebben az esetben az jelentheti a megoldást, hogy lakott értéken történő árverezés esetén az árverési vevő csak akkor tudja a lakás elhagyására késztetni a bennlakó adóst, ha kifizeti neki a lakott és a beköltözhető érték közötti különbözetet.

Az adósnak és a végrehajtást kérőnek is az az érdeke, hogy beköltözhető becsértéken kerüljön sor az ingatlan árverésére. Ezzel meg lehet előzni a további bírósági eljárásokat, és a magasabb árverési vételárból talán még valamennyi marad is az adósnak a végrehajtást kérő igényének kielégítése után.

Tsizelt MrWatson.

A végrehajtó nem adhatja át a lakottan vásárolt ingatlant, azon oknál fogva, hogy, mint említettem a lakottság azt jelenti, hogy nem beköltözhetően került árverésre, ergó a lakottságra tekintettel az árverési vevő a volt adós sal együtt, a becsérték 40-60%-al csökkentett minimális vételár mellett vásárolhatja meg. Márpedig, ha a 70%- alatt vásárol a vevő ( kivéve az 50%-os 5. árverés esetén, de a lakottan vásároltat is le lehet csökkenteni a lakottsági vételár 50-5-ig) az álltalában lakottan kerül árverésre. A gyakorlat az, hogy a lakottságot befojásolja a haszonélvezeti jog, vagy özvegyi jog, valamint ha az ingatlannak két vagy több tulajdonosa van, de nem megosztható az ingatlan.

" Az ingatlan lakottnak minősül a VHT 141 §. alapján, ha abban bérlő, haszonélvező lakik benne. Kivéve, ha az adós és VH kérő korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére ennek ellenére került sor. Amennyiben osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében nem más tulajdonos társ lakik, ha az összes VH kérő hozzájárul a lakottan történő értékesítéshez és megállapodnak egymással, illetve ha abban adós egyenesági felmenője lakik és lakhelye a végrehajtási eljárás előtti 6 hónapban is itt volt, az ingatlant lakottan kell árverezni."

Tehát ezért nem fogja ki rakini a bentmaradt adóst.

Viszont, ha a Bogyó30 esete nem felel meg ezen formulának, akkor fordulhat bírósághoz.

Nem szeretnék senkit sem félre vezetni, de én így tudom.
üdv

Bogyó30,
"Fórum → ingatlanügyek → A lakáshasználót hogyan lehet kitenni / kilakoltatni?" topikban találsz válaszokat.

Laikus véleményem hogy az 1/2-ed tulajdonrészt is át kéne adni, ha a "lakottság" a tulajdonostárs korlátozó jogát takarja. De a tapasztalatom az hogy ebben nem egységesek a végrehajtók. A végrehajtó intézkedése (vagy nem intézkedése) ellen (többnyire 15 napon belül) 15ezerért lehet kifogást tenni amit bíróság bírál el.

csipesz100,
2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
24. § ... közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli.

A tulajdonjog változás a tulajdon átruházásával történik. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ingó esetén átadással.

Kedves Baccardi22!

Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Bogyó30.

Már értem, de egyébként így az életszerű, amikor az árverezett személy marad bent lakott vétel esetén, hiszen az emberi viselkedés kiszámíthatatlansága alapján ez az élet forgatókönyve általában. A másik fél hiszen megkapta a pénzét, és ha még ott is lakott volna, az átadja a részét a vevőnek.

Amit leírtam az áll fent a lakottan árverezett ingatlanok esetében, így nem fogja kirakni a végrehajtó, csak abban az esetben, ha kötsz vele egy papíron rögzített szabályos bérleti szerződést, akár ügyvéd előtt, vagy két tanu aláírásával hitelesítve. Ha nem fizet legalább három hónapot, ami már folyamatosnak is tekinthető. Írni kell a bérlőnek egy tértivevényes felmondást, vagy személyesen átvetetni vele, továbbá ki kell kötni s felmondásban az ingatlan elhagyásának határidejét, ingóságaitól kiürítve. Ha azt nem tarja be, akkor fordulhatsz bírósághoz, ingatlanelhagyásra köteléezése tárgyában. Az így meghozott bírói végzéssel ( ha megítélik) a végrehajtó már ki fogja rakni, de csaka téli moratórium befejeztével.
üdv

Tisztelt KBS.

Ezt benéztem, mert rosszul értelmeztem a leírtakat. Tehát ez alapján nem lehet az államot perelni, viszont ma olvastam Boóc Ádám egyetemi docens egyik értekezésében, misazerint ...

Az új Ptk. a felelősséget a közhatalom gyakorlásával okozott kárérét való felelősség címén szabályozza, amely alalpján evidens az, hogy a jogalkozás is közhatalmi tevékenységnek minősül. Az új Ptk-hoz fűzött miniszteri indokolás a következőket mondja ki: A Ptk. szabályai alalpján a joggyakorlat mereven elzárkózott a jogalkotással okozott károk megtérítése elől. A javaslat nem szabályzza külön a jogalkotással okozott kárért való felelősséget, mnivel az így okozott károkért a jogalkotó az általános felellősségi alakzat alapján felelős. Kétségtelen, hogy például alkotmányellenes jogszabály alkotásával, vagy uniós implementációs kötelezettség elmulasztásával kárt lehet okozni. Ezekben az esetekben a károsult az általános deliktuális felelősség szabály alapján kérheti a bíróságtól az okozott kár megtérítését.

Ezek szerint a jogalkotás mint kárt okozó magatartásért fennálló felelősségi forma önálló szabályozásának elmaradása azért helyes, mert - az indokolás álláspontja szerint - a jogalkotót a bíróság az általános deliktuális felelősség szabály szerint kötelezheti az okozott kár megtérítésére.

Ez a következtetés a jogalkotás közhatalmi tevékenység jellegéből, de az Alaptörvény hivatkozott alapjogi rendelkezéséből is adódik, és összhangban áll néhány uniós tagország - pl. Németország - újabb belső bírósági gyakorlatával is!
Az új Ptk 6:548.§.(1)bek. kimondja, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban nem volt elhárítható.

Szerintem ezen fentebb leírt érvek alalpján, - a kár elhárítására tett lépések függvényében, és minden jogi lehetőséget lehetőséget kimerítve - perelhető a magyar állam.

Természetesen nem vagyok ügyvéd, csak próbálom értelmezni és keresni, hogy milyen lehetőséggel lehet élni az állam által okozott ( többek nevében is mondhatom) káraink megtérítésének érdekében.

üdv

Laikusként akarsz hozzászólni egy olyan kérdéshez, amely még a képzett jogászok számára is fogós?

Bár ismételten átolvasva a hivatkozást az alkotmánybíróság nem vonta vissza ezen törvényt, ezért ez alapján lehet mégsem lehet a károkozási per felelőse. De még kutakodok kicsit.
üdv

Tisztelt MrWatson!

Hivatkozva az egyik hozzászólásodra, amiben azt írtad a végén, hogy a jogalkotással okozott kárral kit lehetne perelni, találtam olyan leíratot, ahol a álláspontom szerint a Magyar Állam a károkozó, de lehet megint tévedek.
..........................

1/2014. számú polgári elvi döntés

1. A közjognak a jogalkotó számára immunitást biztosító szabályai az általános és absztrakt magatartási szabályok létrehozására irányuló jogalkotási tevékenységre és a hozzá kapcsolódó felelősségre vonatkoznak. Ha azonban az Országgyűlés egyedi ügyben jogszabályi formába öltöztetett, de tartalmilag jogalkalmazói döntést hoz, és e tény kimondásával az Alkotmánybíróság a jogszabályi rendelkezést határozatával megsemmisíti, akkor a diszfunkcionális működés polgári jogilag is jogellenessé teszi a jogalkotó magatartását.
2. Az Országgyűlés nem jogi személy, ezért perbeli jogképessége hiányában a diszfunkcionális működésével okozott károkért a Magyar Államnak van helytállási kötelezettsége a károsult felé [Ptk. 28. § (1) és (4) bek., 76. §, 84. § (1) bek. e) pont, 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.; PK 42. sz. állásfoglalás; Alkotmány 19. § (3) bek. b) pontja; 2003. évi XLII. tv. (GET) 85. § (10) bek.; 5/2007. (II. 22.) AB határozat; 2002. évi LXII. tv. 1. sz. melléklete].

Tekintettel arra, hogy a devizahiteles moratóeiumi Modtv-t az országgyűlés hozta ngy kapkodva és meg sem vizsgálták ezen törvény jogilag ütközik-e a Ptk-val, vagy egyéb más törvényekkel, ezért alapvető felelősségge a fentebb idézett II. pont alapján fennáll. Csak tudni kell bizonyítani, kronológiai sorrendiséget és az ezzel összefüggő károkozást.
üdv

ÜÓdv csipesz 100!

Ismereteim szerint a közösköltséget a földhivatali bejegyzés napjától számítottan követeléheti a közös képviselő, illetve a társasház. A birtokba vétel napjától, csak a közüzemek, mint villany, gáz, víz, megfizetése terheli az árverési vevőt, kivéve a hőszolgáltatási díj, mert az szintén a tulajdoni lapon bejegyzett időponttól szokták követelni, akkor is, ha nem tudtad birtokba venni! De itt is vannak eltérések, mert ha az előző tulaj azt fizette, akkor addig nem terhelik rád, csak miután sikerült birtokba venni, vagy a végrehajtónak átadnia, amelyről jkv-nek kell készülnie!!!

A mostani devizahiteles moratóriumnak nevezett "selejt" törvény sok embernek okoz fejfájást, mivel a jofalkotással hozott ideiglenes törvény nem enged a jogos tulajdonodhoz hozzáférni, mindamellett még kárt is okoz a tulajdonosnak a rárótt fizetési kötelezettség mellett, és nem keveset, de ez is eset függő!! Aki továbbadási szándékkal vásárolt ingatlant-, vagy saját részre vásárolt ingatlan esetében is eltérő a kárigény. Bár ez már nem a kérdésed része. Remélem tudtam segíteni. üdv

Ingatlan árverésen vettem egy lakást 2014 májusban, augusztusban bejegyezte a földhivatal, de a moratórium miatt nem tudtam még birtokbavenni. Most jött egy felszólítás az adott ingatlan közös képviseletétől, hogy 2014 június óta nem fizettem a közös költséget.
A kérdésem az lenne, hogy mikortól kell fizetni a közös költséget?

1. Az árverés vége (megszerzése) időpontjától?
2. A Földhivatal bejegyzésének az időpontjától?
3. A majdani birtokbavétel időpontjától?

Elolvastam a végrehajtási törvényt, de nem találtam erre vonatkozó konkrét infót.
Nagyon megköszönném, ha valaki tudná a választ és azt végképp, hogyha meg tudná írni, hogy melyik, törvény, hanyadik paragrafus, bekezdés, stb... Egészen pontosan! Előre is köszönöm a válaszokat!

Kit kellene kilakoltatni?

Kedves Baccardi22!

Köszönöm gyors válaszát.
Lehet hogy nem voltam eléggé egyértelmű, tekintettel arra, hogy már nem most kezdődött az ügy, és néha én is belekavarodom.
A házat jelenleg az a fél lakja akinek a részét elárverezték, a másik fél részéről nincs gond.( az illető akinek nem árverezték a részét, már legalább 10 éve máshol lakik). Arról a részről van is kulcsom az ingatlanhoz, pontosabban csak a garázsba tudok bemenni a házba nem.
Lehet hogy velem van a gond, de még mindig nem értem miért nem lehet azt a félt kirakni aki jelenleg benne lakik,hisz nem rá vonatkozott a "lakottan" kifejezés.
Amúgy is a végrehajtó miért csak most hozta a tudtomra, hogy forduljak bírósághoz? Hisz még ez is felemészt rengeteg időt, és "ideget".
Van egy jogász ismerősöm, akinek a segítségével, már előrébb haladtunk az ügyben, és ő maga sem érti, hogy miért kellenek meglépni ezeket a dolgokat. Meddig tud ez még elhúzódni??????
Egyébként kértem a bent lakótól használati díjat, amit természetesen nem fizet, ill. a levelemet sem veszi át, ha az ingatlanhoz megyek, azonnal bezárkózik.

Upsz. Bocsi az elírásokért, csak most vettem észre a végét.

.... ehhez látni kellene a papírjaidat. ......

Sorry

Tisztel Bogyó30!

Ha jól értelmezem, akkor vettél egy fél ingatlant, amit nem árvereztek és ezen lakó lakja jelenleg is az ingatlant, a másik részét meg árverésen vásároltad, igy lett 1/1-ben a tiéd. Eddig stimm!

Ha lakottan vetted, akkor nem fogja a végrehajtó átadni, függetlenül attól, hogy a másik féllel már megegyeztél a vételben, mert a lakottságra való tekintettelalacsonyabb áron jutottál hozzá az ingatlanhoz. Márpedig a lakottságra való tekintettel sosem tesznek ki senkit!!! Ezt vállalnod kellett, hogy így vetted meg, vag erről nem tudtál? Ha a bentmaradt fél az a személy lett volna, akinek a részét árverezték, akkor vele egy atipikus szerződést hoz létre az árverés, azaz a bentlakó, mint albérlőd lenne, csak a bérlet árban kellene vele megegyezned, vagy ha ez nem menne, akkor albérleti díj megállapítására indított bírósági keresettel lehetne ezt véglegesíteni. Ha nem fizetne bérletet, akkor már kirakhatod bírósági úton.

Ha jól sejtem most az lakik még benne, akitől megvásároltad a fél részt és nem akar kimenni belőle? Mert azt kirakhatod bíróságon indított lakáskiürítési keresettel, mivel a szerződésetek értelmében ő eladta neked a fél részét. Feltéve ... ha nincs a szerződésben olyan kikötés, misazerint bentmaradhat az ingatlanban az adásvételi szerződés megkötését követően is, esetleg valamilyen határidőig. Ehhez látni leééene a pőapírjaidat, mert addig csak feltételezésekre alapozunk, ... legalább is én.

Üdv

Sziasztok!

Segítségre lenne szükségem, ugyanis már kezd véges lenni a türelmem....
A problémám a következő, az ingatlan 1/2 részét árverezték, a másik 1/2 részt nem. Én az utóbbi 1/2 részre megállapodtam a másik tulajdonossal, és nemsokkal az árverés megnyerte után meg is írtuk a papírokat. Mára már teljes tulajdonosa vagyok az ingatlannak azaz 1/1-ben szerepelek a nyilvántartásban.

Kértem a végrehajtót, hogy adja birtokomba az ingatlant (természetesen a moratórium lejártát követően)azonban a végrehajtó ezt megtagadja arra hivatkozva, hogy lakottan lett árverezve az ingatlan, így forduljak a bírósághoz aki majd elrendeli a kilakoltatást. Na most már a végrehajtótól kaptam egy átiratot, amelyben igazolják, hogy azért árverezték lakottan az ingatlant, mert az árverés kiírásakor az ingatlan 1/2 tulajdonosa "N.B" volt (azaz a nem adós társ, mivel az ő tulajdonjogát nem lehetett árverezni, és innentől kezdve már tényleg nem értem a dolgokat.

Miért kell még ezért is külön bírósághoz fordulni, hisz a végrehajtónak kellene ezt csinálni!?
Mivel nem a jelenlegi lakóra vonatkozott a lakottan szó, akkor miért nem lehet őt kirakni?

Megint futhatunk egy csomó kört, mire ebből lesz valami, és ott van hogy minimum nyár közepén járunk.....

Utólagosan hozzáteszem, hogy még 2013.-ban történt az árverés ráadásul nem is devizás dologról van szó.

Hasznos tanácsokat, segítségeket, tapasztalatokat szívesen veszek.
Köszönöm!

Tisztelt Mr.Wattson!

Köszönöm az észrevételt, de szerintem a kárt csak közvetve okozza a bentlakó, mert a végrehajtó nem lakoltathatta ki a moratórium miatt. Viszont a volt tulaj a moratóriumra hivatkozva érzi magát jogos birtokosnak és ez tényleg igy is van, mert őt az állam általk kiadott törvény védi!! És ez a törvény az, ami miatt nem lehet birtokba venni, ergó ezen törvény jogalkotójaának kellene felelnie a törvénye által kialakult joghátrányért, már mint a tulajdonosok esetében. Ez az én álláspontom.

De vitába is szállhatunk, benne vagyok. Üdv

Tisztelt mmvj.

Én is indítottam első alkalommal lakáshasználati díj megfizetése iránt pert, azonmban a bíróság nem ez elmaradt díjjak után számolnak fel illetéket, hanem az 1 éves díj után köteleztek volona díjmegfizetésre, amit én meg jogtalannak tartok, mert mi van ha hamarabb kipucol a lakásomból, mint az egy év!

Viszont nem fizettem be az illetéket, mert semmi értelme sem lenne, hiszen az adós ha eddig nem tudott miből fizetni, hát majd ezután fog? Á de hogy, hoszen örül, ha élelmet tud majd vásárolni a rezsik, meg egyéb költségek helyett! És meg is értem Őket. De ezen felül még ha a bíróság meg is ítélné a lak.használatit, akkor még fizess a végrehajtónak x összeget, hogy hajtsa be! De honnan és miből, ha már nem az övé az ingatlan? Tehát dupla költséget kell kifizetni a semmiért, ami meg sem fog térülni az életben. Viszont ezt qaz összeget nem lehet az államon követelni, csak azt, amit ő okozott az elcseszett törvényével, tehát ha volt esetleges előszerződés valakivel, aki megvásárolta volna az ingatlant, vagy a közműdíjak, de ebből is csak valószínű a hődíj, mert az a szemét dunaújvárosi szolgáltatót nem érdekli, hogy moratórium van és nem lehet birtokba venni az ingatlan, amit már tavaly kellett volna végrehajtó általi birtokba adással birtokba venni!!

Eddig jogkövető állampolgár lévén nem léptewm semmit a bentlakóval szemben, csak kiköttettem az áramot, mert az kívül volt és amiért birtokháborítást kezdeményezett, hogy nem tudja használni az ingatlant lakásmódjára, és még engem maceráltak, hogy kötessem vissza! Hát ez nem jött be neki, mert kiderült, hogy már 2012.-óta "csórelta" az áramot! Upsz!

A dunaújvárosi hőszolgáltató meg a szerződését sem ismeri, mert ha valaki szerződést szeg, azzal meg kell szüntetni a szolgáltatást, valamint kiköttetheti a fűtést végső esetben ha hosszan nem fizet, így legalább költség kimélést hajtana végre az adós számára is, meg esetleg a következő tulajnak is, ezen esetke terén!!!

De est sem tette meg , mert lusták, mint a bolhás kutya, inkább ráverik a szerencsétlenekre!

Az egész moratórium egy büdös nagy átverés és kár okozás!!

Most hallottam az orbán kormányrol, hogy az autos devizahiteleseknek sem segít, de már így is átvágta a lakás devizahiteleseket a forintosítással, mert hogy nem azon az áron kapták meg a kedvezményt, amint felvették, hanem jóval magasabb áron és ez a kormány részéről nem hogy megmentésnek sem-, de inkább csőbehúzásnak bizonyul!! Ergo úgy szartak

• már bocsi! -a devizahitelesek fejére, hogy jó magasról, és minnél nagyobbat koppanjon!!!!

És akkor jon a nagy szlogen! " Magyaroszág jól teljesít" !! Bocsi ez nem politizálásra van fenn tartva, de egyszerűen nem tudom nyugod fejjel nézni, hogy rombolják és lopják szét ezt az országot! És ráadásul nyiltan!!! üdv
Ezt már akkor láttam, hogy ezen moratóriumi húzás, csak a szavazás miatt volt, hogy mivel az ország több mint fele beleesett a frsnkos csapdába, így valószínű majd a fideszre fog szavazni!! ÉS lőn csoda így is lett, nem beszélve a Nemzeti Eszzközkezelő

mmvj, a biztosítás jó ötlet, utánanézek. :)

Szerintem a tulajdonos huzamosabb kizárása (legyen az bérlő, bentlakó, haszonélvező) tilos önhatalom, az ellen önhatalommal is fel lehet lépni:

„új Ptk 5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. ”

„5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.”

Rendőrséget kérdeztem hogy mit csinálnak ha feltöröm az ingatlanomat és rám hívják őket. A válasz az volt, hogy ha a lakóval én vagy velem ő nem erőszakos akkor semmit, elég ha a tulajdonomat igazolom. Állapotfelmérésre mindenképpen szükség van KBS által írt bizonyításhoz is.

A távhő törvény tulajdonosi „egyszerű (sortartó) kezes”-sége azért számomra azt jelenti hogy a lakó (használó) sikertelen végrehajtása esetén jöhet csak szóba. (Ha van tiltható bére, nyugdíja a lakónak akkor pl. nem.)

bacardi22, a kárt közvetlenül a lakó okozza, nem az állam, ezért a lakót lehet bérleti és használati díjakkal perelni. Ha viszont az nem behajtható akkor a kár elhárítását a jogszabály (jogalkotó nehezíti) ami (aki) szintén nem az állam. Erre kéne egzakt válasz hogy jogalkotással okozott kárral kit kell perelni?