mmvj, a biztosítás jó ötlet, utánanézek. :)
Szerintem a tulajdonos huzamosabb kizárása (legyen az bérlő, bentlakó, haszonélvező) tilos önhatalom, az ellen önhatalommal is fel lehet lépni:
„új Ptk 5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. ”
„5:1. § [Birtokos]
(1) Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.
(2) Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos).
(3) Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.”
Rendőrséget kérdeztem hogy mit csinálnak ha feltöröm az ingatlanomat és rám hívják őket. A válasz az volt, hogy ha a lakóval én vagy velem ő nem erőszakos akkor semmit, elég ha a tulajdonomat igazolom. Állapotfelmérésre mindenképpen szükség van KBS által írt bizonyításhoz is.
A távhő törvény tulajdonosi „egyszerű (sortartó) kezes”-sége azért számomra azt jelenti hogy a lakó (használó) sikertelen végrehajtása esetén jöhet csak szóba. (Ha van tiltható bére, nyugdíja a lakónak akkor pl. nem.)
bacardi22, a kárt közvetlenül a lakó okozza, nem az állam, ezért a lakót lehet bérleti és használati díjakkal perelni. Ha viszont az nem behajtható akkor a kár elhárítását a jogszabály (jogalkotó nehezíti) ami (aki) szintén nem az állam. Erre kéne egzakt válasz hogy jogalkotással okozott kárral kit kell perelni?