adózás, illeték és pénzügyek

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
újabb elöl     új hozzászólás

prem # 2010.02.09. 08:41

Tavaly elhunyt a nagynéném. Mivel nem volt gyermeke, igy a testvérei és azok gyermekei, igy én is örököltem (ház, földrész, szőlőföld). Az illetékhivatal a feltüntetett örökrész után megállapitott egy illetéket, melyet be is fizettem. Kérdésem az lenne, hogy ebben az évben SZJA bevallásomban szerepeltetni kell-e, és kell-e adóznom ezek után. A ház, szőlőföld még nem került eladásra, a háztáji és az után járó tagi rész kifizetésre került, ez után kell-e adóznom, vagy az illetékkel ezt a kötelezettségemet már leróttam? Köszönöm a választ.

mano196403 # 2010.02.12. 08:26

Javaslom, hogy az összes dokumentumot szedd össze (szerződések, kimenő-bejövő számlák) és keress fel egy könyvelőt. Én értek valamennyire a SzJA bevallás készítéséhez, de amikor eladtam a lakásom és újat vettem én is ezt tettem és hasznos volt.

Rexor # 2010.02.12. 09:33

Nem kell könyvelőhöz menni. Ha kifizetted az illetéket nincs több kötelezettséged. Majd ha eladod ezeket, akkor.

paksi # 2010.02.16. 06:18

A keresztlányom édesapja meghalt, megkapta utána a magánynyugdíj összeget 2009-ben, akkor azt nyxilatkozták, hogy nem kérik az adó levonását. Most szeretnénk bevallani, de nem küld igazolást a nyugdíjpénztár, arra hívatkozva, hogy nem kérték az adólevonást, menjük az Apeh-ba.

Az lenne a kérdésem, hogy ez milyen jövedelemnek mínősül és mennyi adót kell fizetni utána
Köszönöm a segítséget

akshatas # 2010.02.16. 08:51

Üdv.!

A 2009-es évben egy olyan őstermelő piacozó,akinek az éves bevétele nem haladta meg a 600.000 Ft-ot, köteles-e a helyi iparűzési adó megfizetésére? A választ előre is köszönöm!

nandy # 2010.02.16. 16:46

Meg kellene nézni a helyi önkormányzat rendeletét, mert pl. Budapesten nem kell megfizetni az adót, ha az adóalap nem haladja meg a 700 ezer forintot.

_Zoltán_ # 2010.02.16. 19:09

Tárgy: alkotmányellenes vagy jogszerűtlen önkormányzati rendelet/adóztatási gyakorlat

A helyi adókról szóló törvény 1990. évi C törvény (Htv.) építményadó és kommunális adó mértékére vonatkozó rendelkezései alapján, valamint a Pénzügyminisztérium által 2009. október 5-én a helyi adók mértékének valorizációjáról szóló tájékoztatása szerint az építményadó jelenlegi maximális mértéke évi 1241 Ft/m2, és a kommunális adó jelenlegi maximális mértéke évi 16,550 Ft./adótárgy. Ez a kerettörvény megengedi az önkormányzatoknak, hogy egyes adózókat, adózói csoportokat azonos méretű építményük után eltérő arányban adóztassák azáltal, hogy azonos méretű építményeikre eltérő mértékű építményadót vagy kommunális adót vetnek ki. Például egy azonos hasznos alapterületű üdülőingatlanra kétszer nagyobb adót vethet ki az önkormányzat azzal a feltételezéssel, hogy az üdülőtulajdonosok kétszer gazdagabbak (kétszer nagyobb a teherbíró képességük). Ennek megfelelően azonban azt is megteheti, hogy nem kétszer, hanem például 12-szer vagy 22-szer vagy ennél is nagyobb arányban eltérő adót vet ki, ami nyilvánvaló, hogy egy bizonyos arányon túl nem tükrözi az azonos alapterületű üdülő- illetve lakóingatlannal rendelkező adózók vagy a két adózói csoport közötti tényleges közteherviselő képességet, ha egy ilyen különbség egyáltalán és jellemzően fennáll. Az egyik önkormányzat jelenleg közel 12-szeres adókülönbséget alkalmaz az azonos méretű üdülőingatlanok és lakóingatlanok között. Azt nem tudja bizonyítani, hogy egy üdülőingatlan 12-szer többet érne, mint egy azonos méretű lakóingatlan. Ráadásul az üdülőingatlanok általában rosszabb elhelyezkedéssel és rosszabb infrastruktúrával rendelkeznek (nincs tömegközlekedés, nincs vezetékes gáz, csatorna stb.), ami a nagyobb adóterhen kívül további értékcsökkentő tényező. Az önkormányzat azt sem tudja bizonyítani, hogy az üdülőingatlan tulajdonosok 12-szer vagyonosabbak lennének, mint a lakóingatlan tulajdonosok.

Kérdésem: mit tehet az, akit 12-szer nagyobb adóval sújt az önkormányzat az ingatlana után (mint egy másik, azonos méretű ingatannal rendelkező adózót), ha nem vagyonosabb, és pláne nem 12-szer vagyonosabb mint a többi adózó, sőt akár munkajövedelme sincs, és az arányos közteherviselés elvével ellentétesnek találja a 12-szeres adóterhet? Rendes bírósághoz fordulhat vagy az Alkotmánybírósághoz, vagy mit tegyen? A Htv. kerettörvény 6.§ c) pontja kimondja, hogy az önkormányzat az adó megállapítását az adózók teherviselő képességhez igazodóan állapítja meg, vagyis a Htv. ezen rendelkezés szerint az önkormányzatot arányos teherviselés érvényesítésére kötelezi az adók megállapításakor, de az önkormányzat feltételezések alapján – megalapozott indoklás nélkül – mégis akár aránytalanul eltérő adót állapíthat meg azonos méretű ingatlannal rendelkező adózók, adózói csoportok között. Ez pont olyan, mintha az adóhatóság azonos jövedelem után – eltérő besorolás alapján – egyeseket 12-szer (vagy 22-szer) nagyobb jövedelemadóval sújtana, azt feltételezve és nem bizonyítva, hogy ezeknek az adózóknak 12-szer nagyobb lenne a vagyona és ezáltal a közteherviselő képessége.

Szíves tanácsát, észrevételét, megoldási javaslatát örömmel fogadom!

briell # 2010.02.28. 07:47

Ingóság megosztás során megkaptam az autót, ami 175 lóerős 1997-es Ford Mondeo..
Kérdésem mivel eléggé járatlan vagyok ez ügyekben, most milyen adó és kb milyen összegben lesz kötelező rám nézve az autóval kapcsolatban?
Luxus, Vagyon, Súly??????? Mindhárom?

monalisa1 # 2010.02.28. 18:39

A tulajdonjogi átírás 1870 ccm-ig 18 Ft/ccm, azon felül 24 Ft/ccm.

A többi kérdésre nem tudok válaszolni, illetőleg külön csak azt hogy az évenkénti műszaki vizsga bizonyára nem két forint - javasolt mielőbb megszabadulni az üzemanyagzabáló batártól.

"Lisa"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2010.02.28. 18:42

Az átíratás követően haladéktalanul intézni kell a kötelező felelősségbiztosítást és a súlyadót., ha ezen igazolások nincsenek nálad az aktuálisan intézkedő rendőr akár ideiglenesen ki vonhatja a gk.-it a forgalomból.

Amúgy klassz dolog a 175 LE de minek?...

szasza016 # 2010.03.01. 17:21

SZIASZTOK!

OLYAN KÉRDÉSEM LENNE, HA VALAKI BANKI HITELRE VETTE MEG LAKÁSÁT X ÉVVEL EZELŐTT, AZ UTÁN EZ ÉVBEN MÁR NEM KAP VISSZA PÉNZ, MINT EDDIG??
KÖSZÖNÖM A VÁLASZT.

liliom29 # 2010.03.04. 20:25

Sziasztok!

A kérdésem az lenne, hogy a családtagtól kapott pénzkölcsön után kell-e adót vagy illetéket fizetni az APEH-nak, vagy köteles vagyok-e bejelenteni az APEH-nak a kölcsönt úgy, mint számlaszámra utalt ajándék esetében? A kölcsönt kell-e írásban rögzíteni?

Előre is köszönöm!

hammer264 # 2010.03.05. 10:03

Tisztelt Fórumozók!

14.éve tulajdonosa vagyok egy zártkerti ingatlannak, kis faházzal.(Piaci értéke kb.3Mill.) Ha el szeretném adni akkor mennyi adót kellene fizetnem?-
  • Esetleg ÁFA.-t is köteles vagyok fizetni? Hoogy van ez most? Aki tud kérem segítsen! Előre is köszönöm!
liliom29 # 2010.03.05. 13:14

hammer264-nek:

A fórumon van hasonló téma:
http://www.jogiforum.hu/forum/23/1552

Ott ajánlották az APEH ingatlanértékesítési kalkulátorát:
http://www.apeh.hu/…rok/ing_kalk

Remélem, segít!

monalisa1 # 2010.03.05. 16:34

liliom29

Ha banki átutalással történik, az ügylet mentesül az ajándékozási illeték alól. Ha viszont bankszámláról felvett pénzt (tehát készpént) ajándékoznak, az ügylet ajándékköteles.

Ha a bankszámla forgalma alá tartozó ügyletről okiratot állítanak ki, vagy az összeg meghaladja a 150e Ft-ot, az állami adóhatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni.

A bejelentési kötelezettség nem befolyásolja az illetékmentességet.

Legjobb ha ügyvéd készíti el az okiratot, egyben az adóhatóság felé a megfelelő tartalmú bejelentést is ő teszi meg az ügyféle nevében. (15-20e Ft egy ilyen ügyvédi okirat megszövegezése.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2010.03.05. 16:39

hammer264

6 évnél régebben vásárolt ingatlan értékesítésekor már nem kell szja fizetni. Az adásvételi szerződéshez ügyvéd közreműködése szükséges: ellenjegyez és a földhivatalban is ő jár el.

"Lisa"
laiksu hozzászóló

vadvirág (törölt felhasználó) # 2010.03.09. 09:55

Sziasztok.
KÉrdésem a következő:

Lányomék épitkezésénél az anyagi segitséget úgy oldanám meg,hogy a beruházás egy részét mi szülök fizetnénk ( anyag és munkadij).A számlák a lanyom nevén lennének ,de fizetők mi szülök lennénk.
Ilyen esetben kell e ajándékozási illetéket fízetni?
Választ előre is köszönöm.

zsuzsa 56 # 2010.03.18. 17:07

Sziasztok!
A hónap elején hosszú betegség után a férjem meghalt
Ma kaptam a kerületi okmányirodától egy levelet Felhívás nyilatkozat tételre
Ingóvagyon
esetében kérdik hogy egyebek közt van-e lakossági folyószámlánk?
Van egy az közös néven van az elhunyt férjemmel és van egy a saját nevemen Nyitottam egyet és a pénzünk nagy részét a férjemmel megbeszélve áttettem oda mert hallottam hogy zárolni fogják és itt maradok egy fillér nélkül
Csak a közöst kell bejelentenem vagy az én nevemen lévőt is?
Van egy elég kevés értékű életbiztosítása is Beszéltem a biztosítóval a lányunknak irni kell egy nyilatkozatot hogy egyedüli gyermek lévén ő az örökös és akkor nem kell megvárnunk a hagyatéki végzést ami hosszú idő
Akkor most azt beirjam ingó vagyonnak
Adómentes azt mondta a biztosító

A választ elöre is köszönöm

monalisa1 # 2010.03.18. 21:05

A közös folyószámla létét igenlően válaszold meg azzal, hogy "a mai nap" a számlát megszünteted. Mivel a számla közös, szabadon rendelkezhetsz róla - bármitől is függetlenül. (A bankot nem vagy köteles informálni a másik számlatulajdonossal kapcsolatban.)

Ha valaki tutira akar menni a pénzét tegye egy kis takarékpénztba, szinte kizárt hogy megtalálják.

"Lisa"
laikus hozzászóló

owon # 2010.03.21. 20:47

Sziasztok!
Lenne egy összetett kérdésem.
Van egy weblapom, amin várhatólag hirdetésből lesz bevételem. Külföldi állampolgár vagyok, Magyarországon tanulok, van magyar számlaszám. Nem vagyok vállalkozó.
Sok kérdésem van, többek között az, hogy hogyan lehetne megoldani, hogy működjön minden hivatalosan. Például a hirdetőnek ha nem tudok számlát adni, mivel nem vállalkozok, az problémát jelent? Hogyan van az adózás? Milyen összeg felett kell?
Nem dolgozok Magyarországon, nappali tagozatos hallgató vagyok.
Ha valaki kifejtené nekem bővebben, hogy miként kéne megoldanom ezt, valamint hogy mire figyeljek és mit hogy intézzek, az nagyon sokat segítene. A hozzászólásomból gondolom látszik, hogy most először foglalkozok ilyen kérdésekkel, szóval nincs túl sok tapasztalatom.
Válaszotokat előre is köszönöm!

monalisa1 # 2010.03.21. 20:57

Fogadj könyvelőt -nem olyan nagy pénz- és ő levesz minden gondot a válladról.

owon # 2010.03.21. 21:33

Szia!
Hát, azt hiszem ha fogadnék egy könyvelőt, akkor többe kerülne, mint a bevételem. Mindenképpen szeretném tudni, hogy megy ez.
Üdv!

Rexor # 2010.03.22. 12:13

Ha nem fogadsz könyvelőt a bírságok többe fognak kerülni, szóval igaza van Monalisának. Ehhez hozzáértő ember kell.

Rexor # 2010.03.22. 12:17

Ízelítőként egy két nyalánkság...:

  1. El kell dönetened, hogy egyéni vállalkozó akarsz lenni, vagy céget alapítasz. Minkettőnek megvannak az előnyei hátrányai.
  2. Ha ez megvan jópár helyen be kell adni bejelentkező lapokat, amit ha elmulasztasz megbírságolnak.
  3. Előfordulaht, hogy engedély kell a tevékenységedhez. ha engedély nélkül csinálod megbírságolnak..
  4. Ha ez is megvan el kell kezdened a könyvelést (egyéni vállakozónál és társaságnál is más ez)
  5. A könyvelés alapján havonta adóbevallásokat kell benyújtanod, még akkor is ha semmit nem csináltál.
Jojo2000 # 2010.03.22. 20:25

A közigazgatás jog-ban Panasz - ki az illetékes címmel már leírtam a problémámat, de feltenném a kérdést itt is, mert ezt a részt is érinti.

A történet röviden, 2008-ban pár hónapig ápolási díjban részesültem. 2009-ben derült ki, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem utalták. Ezt jeleztem az önkormányzat felé természetesen. A tagdíj 2009-ben sem került átutalásra, így 2010-ben is levelet írtam az önkormányzatnak. Ők közölték, az ügyben nem illetékesek, nem mulasztottak, illetve közölték a MÁK tájékoztatását az ügyben, amely a következő volt.

"A Magyar Államkincstár tájékoztatta a Pénzügyi Irodát arról, hogy az X magánnyugdíjpén­ztárba az átvezetés a 2009. … havi könyvelésben, a tagdíj utalása az APEH felé a 2009. …+1 havi adatszolgáltatásban megtörtént.

Tárgyi ügyben második alkalommal történt, 2010. … megkeresésére a Pénzügyi Iroda ismételten megkereste a Magyar Államkincstár illetékesét. Tájékoztatójuk szerint a tagdíj az APEH-től nem került átvezetésre az Ön magánnyugdíjpén­ztári számlájára, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája és a Magyar Államkincstár intézkedése ellenére sem."

Közben persze az látszik a manyup kimutatásokon, hogy a 2008-as időszakra (csak 2008-ban kaptam ápolási díjat, később nem, és előtte sem) nincs erre vonatkozó bevalott összeg. 2009-re úgyszintén, és a befizető azonosítók között sem szerepel a MÁK vagy az önkormányzat, vagy akinek ott lennie kéne (???).

Kérdésem, ha én az APEH-nek írok egy levelet, mellékelve az önkormányzat igazolását, hogy mekkora összeget fizetett ki ezügyben, és ebből mennyit vontak le nyugdíjjárulékként, és hogy a tagdíj nem érkezett meg 2009 végéig a manyup számlára, fog vele foglalkozni? Vagy ő is közli, nem az ő hatásköre a dolog.