adózás, illeték és pénzügyek

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Jojo2000 # 2010.03.22. 21:00

Közben belestem a manyup online rendszerébe, ott már szerepel a MÁK, és már 2008 januárjától szerepel.
Ez esetben viszont a másik fórumon írta egy hozzászóló, hogy a manyup jelzi az APEH felé, hogy nem érkezett be a befizetés, és ilyenkor az APEH behajtja.
Olyan lehetséges, hogy a MÁK-től ezt potom másfél két év alatt mégsem sikerült neki? Mert ezalapján a manyup-nak már jelezni kellett, hiszen ott szerepel a foglalkoztatón keresztül-ben ráadásul háromszor, ebből kétszer 2008-as megfelelő kezdő és végadatokkal, egyszer pedig 2009 júliusi kezdettel.

ilyke # 2010.03.23. 09:50

T.Jogi Fórum!

Kaptam egy elutasító határozatot az APEH-tól.Fellebbezési időnek 15 napot írtak. Kérdésem hogy munkanapokra,vagy naptári napokra vonatkozik ?

Rexor # 2010.03.23. 15:27

Naptári nap. Ha munkaszüneti napra esik az utolsó nap, akkor az azt követő napon jár le a határidő.

Rexor # 2010.03.23. 15:28

azt követő munkanapon...

szt70 # 2010.03.24. 05:57

Azt szeretném megkérdezni, hogy egy megnyert munkaügyi per után kifizetett elmaradt munkabér késedelmes megfizetésére járó kamatot is számfejteni kell és beleszámít az szja alapba? Nekem ugyanis még a késedelmi kamatból is levonták a 36 % szja-t és az igazolást is így állították ki róla. Amennyiben a kamat nem adóköteles, tudna erről törvényi hivatkozást is küldeni, ami alapján kérhetném a korrekciót? Válaszát előre is megköszönöm!

nandy # 2010.03.24. 14:39

Itt tárgyaltuk:
http://www.jogiforum.hu/forum/16/17213

snypp # 2010.03.26. 09:26

Kedves Nandy,
a kettos allampolgarsag temakorben targyaltak ugyeben (ott ajanlottak Ont) fordulok Onhoz segitsegert. Majdnem 10 evig dolgoztam kulfoldon (Eu), majd vissza kivantam koltozni Mo-ra. a kulfoldon szerzett penzembol kp-ra vasaroltam Mo-n lakast es autot, amit "lefulelt" az apeh es ramszallt, 3.8M be nem fizetett adot allapitottak meg. Bemutattam nekik az osszes letezo papirt (bankszlakivonat, fizetesi papirok, stb) ami csak szukseges, igazolvan a megszerzett jovedelmemet. Ok ezt nem fogadtak el arra hivatkozva, hogy nem ismerik a kulfoldi dokumentumokat es nem tudjak (sztem nem is akarjak) leforditani, az altalam benyujtott forditast pedig nem fogadtak el. Kerdesem a kovetkezo lenne: ha a birosagra megy az ugy, abban az esetben a jogeros dontesig adotartozasnak tekintheto -e az en szempontombol ez az apeh altal megallapitott 3.8M?
elore is koszonettel: snypp

Rexor # 2010.03.26. 14:31

Kedves Snypp,

Több jogorvoslati lehetősége van:

  1. Első körben lehetőség van az adóhatósági jegyzőkönyvre észrevételt tenni
  2. Ha ez nem jár eredménnyel és meghozzák a határozatot, ezzel szemben fellebbezést lehet benyújtani
  3. Ha ez sem jön össze, akkor jöhet a bírósági út.

Javaslom konzultáljon adószakértővel, ügyvéddel, mielőtt bármilyen lépést tesz.

keresztanya # 2010.03.29. 16:22

Kedves fórumozók!Szerintetek mi történne ha a magyar állampolgárok pert indítanának az állam ellen,mivel megszegték felénk tett ígéretüket,elköltötték, elsikkasztották a befizetett adónkat,nyomorba döntötték a családunkat.Szerintem kérhetnénk erkölcsi és anyagi jóvátételt.Ezt komolyan gondolom.

drrakusz # 2010.03.31. 19:41

Tisztelt fórumozók!!!!!
Nem tudom,hogy jó oldalon kérek e segítséget de megkérdezem…
A problémám a következő:édesapám tavaly május 1-től nyugdíjas lett 57.évesen.Mivel a cég ahol dolgozott kifizette utána a teljes járadékot.És a magán nyugdíj pénztártól egy összegben is felvette a megtakarítást.És most egy elég jelentős összeget kellene fizetnie adóban.
Legalább is ezt mondta az aki a tasakot készítette.Az én kérdésem az volna,hogy az én tudomásom és a vállalati bérszám fejtő szerint sem kell ilyen esetben adózni.Az én kérdésem az volna, hogy most mi az igazság?Kell e adózni vagy sem a nyugdíj pénztári megtakarítás után vagy sem?
Előre is köszönöm mindenkinek a választ…

Zanthia_ # 2010.04.01. 07:52

Sziasztok!

Pár hozzászólással előbb olvastam, hogy kell a könyvelő, mert ha nem, megbírságolnak. Na nekem volt (van), és így is...
A történet dióhéjban: mivel a vállalkozás (kft) nem hozott annyi pénzt, amiből a könyvelőt is ki tudtuk volna fizetni, szerettük volna felfüggeszteni a működést (amit nem lehet), felszámolni nem volt pár százezer forintunk, így megbeszéltük a könyvelővel, hogy áttérünk éves elszámolásra negyedéves helyett. Az APEH elkezdte küldözgetni először a figyelmeztetést, hogy kéne a negyedéves bevallás, majd a bírságolásokat, én közben hívogattam a könyvelőt, ő meg megnyugtatott, hogy minden rendben, stb. Aztán, ha moinden rendben, gondoltuk áttérünk evára. Uram bemegy az APEH-hez, ott közölték, hogy nem lehet, mert van 800000Ft bírság + az elmaradt adó. Kérelem benyújt, méltányosság, stb. Most kaptuk a választ (kapaszkodjatok meg): Mivel már a cég el van lehetetlenülve, a bírság elengedése nem hozná meg a kívánt célt, nevezetesen, hogy ne lehetetlenüljön el. Részletfizetést sem áll módjukban engedélyezni, mert nem működik, tehát nem várható, hogy részletenként be tudjuk fizetni.

(((Most sírjak, vagy nevessek?))))

Ebben kérem a segítségeteket, ti mit lépnétek erre?

Ági

Rexor # 2010.04.01. 08:00

Zanthia,

Át kellene nézni a társaság könyvelését, a benyújtott bevallásokat, és azt, hogy mi miatt szabta ki a az APEH a bírságokat. Látatlanban sokat nem lehet mondani. Nem értem mit értetek azon hogy áttértetek negyedévesről éves elszámolásra? Vannak olyan bevallások amit negyedévenete, van amit havonta és van amit évenete kell elkészíteni. Az biztos, hogy a társaság működéséért, a könyvelésért a bevallások benyújtásáért az ügyvezetők felelnek. Ha megbíztatok könyvelőt és ő nem tett eleget a szerződésben foglaltaknak, akkor perelhetitek kártérítésért.

Zanthia_ # 2010.04.01. 08:42

Az történt, hogy tavaly márciusban a könyvelő elküldte ügyfélkapun az APEH-nek a megfelelő nyomtatványt, hogy éves bevallásra térünk át. Az APEH talált valami hibát benne, s a könyvelő mappájába berakta a választ. Erről nem küldött értesítést senkinek. Mivel 5 napig nem nyitotta meg a könyvelő azt, így törölték onnan. Mi azt gondoltuk, éves bevalláson vagyunk, tehát ez év május 31-ig kellett volna elküldenünk a bevallást, míg az APEH úgy gondolta, negyedévesen vagyunk továbbra is, tehát tavaly április 20-ig kellett volna bevallást benyújtani.

Nem a kifizetés miatt izgulok, mert a könyvelő kifizeti. De megtehetné, hogy nem. Az Apeh be tud hajtani, mi meg hiába perelnénk, nem tudnánk (az egyik barátunk 10 éve vállalkozik, és többször nem tudott tartozást beszedni. Vagy a Megyeri híd esete is ezt igazolja...)

Van valamilyen szabály, ami akadályozhatná az APEH-et az ész nélküli bírságolásban? (Mert a mi adó- és illetéktartozásunk 90000 Ft sem volt)

Ági

nandy # 2010.04.01. 09:07

Nagyon félreértettél valamit, ugyanis nem a könyvelő dönti el, hogy ti havonta, negyedévente vagy évente adtok bevallást, hanem törvény írja elő.

Ha áfá-ról van szó, akkor tavalyi évtől kezdve a két évvel azelőtti bevallott áfa összege szerint van a gyakoriság, ezt nem kell külön bejelenteni, nem is választható. Ha van EU-s adószámotok, akkor kötelezően legalább negyedévente.

Járulékokról havonta kell bevallást adni, akkor is, ha nullás.

Szakképzési hj. előleget félévkor, elszámolást év végén kell bevallani, nullásan is.

Mérleget, TAO és iparűzési adó bevallást évente kell küldeni, nullásan is (bár a mérleg nem is lehet nullás).

Ebből is látod, hogy hiába nincs forgalom a cégnél, a könyvelőnek azért van munkája, tehát jogosan kér fizetséget. Szerintem az történhetett, hogy már évek óta nem fizettetek neki, a könyvelő meg úgy döntött, hogy ingyen nem dolgozik tovább.
Az egyébként érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha az ügyfél évek óta nem fizet, a könyvelő ingyen végzi a munkáját, akkor vajon kié a felelősség??

Laca1968 # 2010.04.01. 10:01

kellemes húsvétot mindenkinek
a következő a kérdésem
van egy 3.kerületi OTP-től lízingelt lakásom.a kerülteben a magánszemélyeknek nincs kommunális adó fizetési kötelezettsége,de a cégeknek van. Az önkormányzat bepróbálkozott az OTP-nél,mint tulajdonosnál,hogy ő a tulajdonos,viszont cég-és ezért fizetnie kell
az OTP pedig rámháritotta a fizetési kötelezettséget a lízingszerződés értelmében:
"Lízingbevevőt terheli különösen a Lízingszerződés illetőleg a
Biztosítéki Szerződések megkötésével, módosításával, végrehajtásával
és megszüntetésével kapcsolatban felmerülő összes közteher és költség,
a Lízingszerződéssel, Lízingtárgyakkal, Biztosítéki Szerződésekkel
kapcsolatos Lízingbeadó és a Lízingbevevő oldalán felmerülő, és őket
terhelő, Magyarországon már meglévő, vagy jövőben felmerülő adó,
illeték, engedélyezési költség és egyéb költségek (különösen
ingatlanadó és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő
közterheket és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését),
vagy hatóság által kivetett fizetési kötelezettséget – ideértve
különösen a tulajdon átruházásokkal kapcsolatban felmerülő
költségeket, a Lízingtárgy és a Fedezeti Ingatlan után fizetendő
közterheket, illetékeket és díjakat, továbbá az
ingatlan-nyilvántartási eljárások díjait, a tulajdon átruházás
alkalmával keletkező költségeket és közterheket (különösen ingatlanadó
és építményadó, valamint beleértve az utólag kifizetendő közterheket
és/vagy a levonható adók, vagy támogatások elvesztését), kivéve ha az
egyértelműen a Lízingbeadó felróható magatartásából e­red.

szerintetek kell-e akkor fizetnem a magánszemélyek kommunális adóját vagy sem?
atruhazhatja e ram az OTP az altla kifizetett kommunalis adot? jogszeru-e ez?

Rexor # 2010.04.01. 10:47

Kedves Laca. A kommunális adó nem egy fertelmes összeg, szerintem nagyobb ennek a füstje, mint a lángja :). A szerződés alapján jogos, hogy rád hárítja az OTP (az más kérdés, hogy nem Te leszel az adó alanya).

Zanthia_ # 2010.04.01. 11:28

Nandy, a helyzet az volt konkrétan, hogy 2008. júliusában hoztuk létre a céget, 2009. februárig ide volt bejelentve alkalmazottnak a férjem, ugyanis felvették máshova állandóra. 2008. decemberig fizettünk járulékot, miegymást az Apeh felé. 2009. februárban voltam a könyvelőnél, rendeztük az anyagiakat, és megbeszéltük az elkövetkezendőket. Nyilván nem a könyvelő dönti el a papírozást az Apeh felé, de más a helyzet, ha van alkalmazott, és más ha nincs, más ha van bevétel más ha nincs. Nincs EU-s adószámunk se.
De érdekes, hogy olyanok a jogszabályok, hogy ha semmi nem történik egy cégben, akkor is egy könyvelő kell ahhoz, hogy dokumentáljuk azt az állam felé,

Biztos feltűnt, hogy nem a könyvelőt támadom. Az alkalmazottai között volt változás, az egyik elment szülni, a másik nem tudta még annyira, a könyvelőnek akkor halt meg egy közeli hozzátartozója, aztán hetekig kórházban volt, szóval volt elég baja…

Az Apehet nem értem, mert semmi rosszhiszeműség nem volt az esetünkben, mégis megbüntettek. Nyilvánvaló a számukra, hogy padlón vagyunk, de fizessünk be most azonnal egyben 800.000 Ft-ot.
Az etikai kódexük szerint akkor alkalmazhatták volna a méltányosságot, ha a cég nincs ellehetetlenülve. Nandy, szerinted ez normális? (Ha van sapka, ha nincs…)

Van valamilyen ötletetek? Fellebbezzek arra hivatkozva, hogy paradox módon értelmezik a törvényt?

nandy # 2010.04.01. 12:46

Nézd, az a 800 ezres büntetés nagyon soknak tűnik, általában 50-100 ezerrel szokták kezdeni. Az összeg nagysága inkább munkaügyi bírságra utal, de persze látni kellene az iratokat.

Bírságot egyébként nem szoktak méltányosságból elengedni. Kft-nél különösen nem.
Részletfizetésre, mérséklésre inkább az egyéni vállakozóknak, Bt-knek van esélyük, bár nekik is egyre kevésbé.

Zanthia_ # 2010.04.01. 13:11

Köszönöm a választ, további szép napot kívánok :-)

nandy # 2010.04.01. 13:31

Ez van :(

Arra még felhívnám a figyelmed, hogy ha a férjed továbbra is személyesen közreműködik a cégben, akkor érdemes lenne valami minimális díjazást megállapítani, mert az APEH 2010-ben azokat a cégeket fogja kiemelten vizsgálni, ahol nincs díjazás, mégis működnek.

végrehajtó1 # 2010.04.01. 15:39

„Nyilvánvaló a számukra, hogy padlón vagyunk, de fizessünk be most azonnal egyben 800.000 Ft-ot.
Az etikai kódexük szerint akkor alkalmazhatták volna a méltányosságot, ha a cég nincs ellehetetlenülve. Nandy, szerinted ez normális? (Ha van sapka, ha nincs…)”

No no!

Itt komoly mulasztások voltak ha 800.000Ft bírság lett a vége.

Nem az etikai kódex dönti el hogy mikor és mekkora a bírság!
Itt a kérdező sok mindent elhallgat.

nandy # 2010.04.01. 20:52

„Itt a kérdező sok mindent elhallgat.”

Vagy nem is tud róla. De a lényeg ugyanaz... Az iratok hiányában nem lehet konkrét választ adni.

(Sajnos még a negyven éve a pályán lévő főnököm is sokszor keveri a dolgokat, hát akkor mit gondoljak egy totál laikusról.)

miaguapa # 2010.04.05. 11:25

Jó Napot Kívánok mindenkinek!
Nekem olyan kérdésem lenne,hogy van nekem egy személyi kölcsönöm ami 500,000ft-ról szól ebből visszafizettem már kb 450,000 ft(sajnos a pénzzel lelépett az akkori barátom én egy forintot sem költöttem belőle)Fizettem is rendesen de sajnos munkanélküli lettem és nem tudtam fizetni,most dolgozom de csak 4 órásban és kapok érte 30,510-forintot,de ehhez is száz kilométerre el kellett költöznöm a szülői háztól,és meg is romlott a kapcsolatom a kisnyugdíjas szüleimmel,és így a leveleimet sem veszik át de most hívott (hónapok óta nem beszéltünk ) hogy jött egy levél a járási bíróságtól de nem vette át . Nincs semmi a nevemen! Mi lehet a következménye ennek a nem fizetésnek? Ha már a bíróságon van az ügy? Remélem anyuékhoz nem mennek a behajtók?Már egy éve nem lakom otthon , igaz nem vagyok kijelentkezve.
Előre is köszönöm a válaszokat !!!

monalisa1 # 2010.04.05. 12:34

Otthonról kijelentkezni- a jelenlegi tartózkodási helyre bejelentkezni, és ezt a bankkal/bírósággal egyaránt közölni, ebben az esetben a végrehajtó/behajtó az idős szülőknél nem fog keresni, őket feleslegesen zaklatni.

Bölcs dolog lenne a bírósági levelet ha utóbb is de átvenni mert csak abból tudhatod milyen eljárás is folyik veled szemben a nemfizetés-, a büntetőkamat- és a különböző járulékos költségek okán.

Sokan vannak akik valamilyen okból rövidebb-hosszabb ideig nem tudnak fizetni, ilyenkor rövid pár hónap alatt az alaptartozás akár megkétszereződik - rossz esetben beindít egy adósságspirált.

A bank a peres eljárás végeztével a tartozást eladja egy behajtócégnek, a továbbiakban ő "zaklat" majd a felgyülemlett- és egyre csak növekvő tartozás mielőbbi rendezése végett.

A fizetés 33%-a tiltható le ha nincs semmi a neveden/tulajdonodban amiből foglalást eszközölhetnének.

Meg kellene próbálni napi 8 órás munkát találni - és mellé még másodállást/mellékfoglalkozást, hogy a havi törlesztőrészlet minél nagyobb összegű legyen, így a tartozás "beláthatóbb" időn belül de csak letelne.

Megértem hogy nehéz helyzetben vagy de csak magad tudod a problémát kezelni, valamilyen megoldást találni rá.

"Lisa"
laikus hozzászóló

drrakusz # 2010.04.06. 20:21

Tisztelt fórumozók!!!!!
Nem tudom,hogy jó oldalon kérek e segítséget de megkérdezem…
A problémám a következő:édesapám tavaly május 1-től nyugdíjas lett 57.évesen.Mivel a cég ahol dolgozott kifizette utána a teljes járadékot.És a magán nyugdíj pénztártól egy összegben is felvette a megtakarítást.És most egy elég jelentős összeget kellene fizetnie adóban.
Legalább is ezt mondta az aki a tasakot készítette.Az én kérdésem az volna,hogy az én tudomásom és a vállalati bérszám fejtő szerint sem kell ilyen esetben adózni.Az én kérdésem az volna, hogy most mi az igazság?Kell e adózni vagy sem a nyugdíj pénztári megtakarítás után vagy sem?
Előre is köszönöm mindenkinek a választ…