adózás, illeték és pénzügyek

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
újabb elöl     új hozzászólás

Jim0109 # 2010.08.22. 11:45

Tisztelt Mindenki!

Szeretném a hozzáértők segítségét kérni!

SZJA adókedvezmény visszaigényléséről van szó.
A párom havi bruttó jövedelme 140000 Ft és ugye járna neki havonta 15100 Ft adójóváírás, melyet szándékosan nem vettünk igénybe.
A kérdésem az lenne, hogy az adó-visszatérítéskor mind a 12 havi adójóváírást (181200 Ft) visszakapjuk vagy van e ennek valamilyen felső összeghatára?
Érdemes e szeptembertől igénybe venni a havi adókedvezményt?

Válaszukat előre is köszönöm!

nandy # 2010.08.22. 12:31

Van felső jövedelemhatára, de ha csak a havi bruttó 140 ezret kapja, és nincs más jövedelme (pl. bérbeadás, nyugdíj, másodállás stb...), akkor teljes egészében jár a 15.100,-Ft.

A munkavállaló döntése alapján vagy igénybe veszi év közben az adójóváírást, vagy év végén kéri egyösszegben.
Én személy szerint (ha nincs és várhatóan nem is lesz más jövedelme) nem tartom jó ötletnek, hogy év közben nem kéri. Ha csak jövő évben kéri vissza, arra az apeh nem fizet kamatot.

Visszamenőleg viszont nem lehet kérni év közben az adójóváírást, szóval 8 havi mindenképpen már csak jövőre, visszaigényléskor lesz meg.

Jim0109 # 2010.08.22. 13:20

Tisztelt nandy!

Köszi az infót, de úgy látom teljes félreértetted a kérdésem.
A kérdés az, hogy a jövő évi adóbevallás leadása után mind a 181200 Ft-ot megkapjuk vagy csak egy részét? Tehát van e felső határa annak, amikor egy-összegben igénylem vissza az adójóváírást?
A kérdés azért merült fel bennem, mert nem bízom az állambácsiban, hogy lehetőséget ad ekkora összegű adójóváírás egyben történő visszaigénylésére. :)
De lehet, hogy csak túl bizalmatlan vagyok, mert már a 32. réteg bőrt is lenyúzza rólunk. :(

Üdv: A.J.

Lyonee # 2010.08.25. 20:10

Ha tudod, hogy mennyi lesz a jövedelmed,
és jár az adójóváírás, miért engeded át kamatmentes használatra?

andris11 # 2010.08.26. 08:07

Sziasztok!

Ha egy 2006-os számlát tévesen, áfásan állítottak ki, miközben "nullásan" kellett volna és most vették észre, akkor az önellenőrzést és a figyelembe veendő időszakot az új vagy a 2006-ban hatályos, régi Áfa tv. szerint kell megállapítani?

Köszi előre is!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.26. 08:14

Magától értetődően az akkor hatályos mértékkel kell számolni. Vagy kevesebb lesz az adott időszakra fizetendő ÁFA az adott számla adótartalmával, vagy annyival nő az adott időszak visszaigényelhető ÁFÁ-ja. Az eredmény ugyanaz: ÁFA adónemen ezt az összeget jóváírják az adózó számláján.

Rexor # 2010.08.26. 08:18

Ki kell állítani egy stornószámlát, majd egy új számlát. A stornószámlát és az új számlát abban sz időszaki bevallásban kell figyelembe venni, amelyben kiállították (illetve a másik fél rendelkezésére bocsátották).

Rexor # 2010.08.26. 08:21

KBS: pont az a lényeg, hogy nem kell önellenőrizni, mivel csökken a fizetendő áfa összege.

andris11 # 2010.08.26. 09:56

Köszi, csak két észrevétel:
Az új számla kiállítási időszaka csak akkor jöhet be, ha

  • az adó alapja utólag csökken (új Áfa tv. 78. § 3.) vagy
  • ha az adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően történik változás (új Áfa tv. 132. § 1.)

Itt egyik sem történt, mivel már eredetileg is "nullásan" kellett volna kiállítani a számlát.

Így szerintem csak az általános szabály marad, vagyis, hogy az adót a teljesítéskor kell megállapítani. És itt az eredeti ügylet teljesítési időpontját kell venni, mert a helyesbítő bizonylat egyszer tartalmazza az eredeti ügylet időpontját, másrészt a bizonylat kiállításának napját, ami persze el fog térni.

Pont arra irányult a kérdés, hogy mivel az ügylet 2006-ban történt, az akkori törvény vagy az új Áfa tv. rendelkezéseit kell figyelemebe venni.

Egyébként szerintem kell az önellenőrzés, mert a kiállító a 2006-ban tévesen bevallott adót csak önellenőrzéssel rendezheti vissza.

Szóval csak az alkalmazandó törvényben vagyok bizonytalan. : (

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.26. 10:05

Rexor a szakember.
Azzal együtt nem értem. Attól se a 2006-os, se az idei adókötelezettség attól nem lesz kevesebb, hogy most kiállítunk egy nullás ÁFA-tartalmú számlát az akkori teljesítésről.
Vagy azt akarod mondani, hogy az új számlát negatív ÁFA-tartalommal kell kiállítani? Elég érdekes lesz.

andris11 # 2010.08.26. 10:22

Hát...

2006-ban kiállítok egy számlát, tévesen áfásan. Elkérem a vevőtől az áfát, bevallom és befizetem.

Most, mikor rájövök, hogy nem lett volna szabad áfát felszámítani, szeretném a 2006-os bevallást módosítani annyi áfával, amennyit akkor tévesen bevallottam. Ha erre rákérdeznek, megmutatom a helyesbítő számlát. A visszajáró áfát vagy beszámítom az engem egyébként tényleg terhelő fizetendő áfába, vagy ha ilyen nincs, visszakérem.

Akinek felszámítottam, az meg 2006-ban levonásba is helyezte azt az áfát, így a módosítás miatt csökken a levonásba helyezhető áfája, ha tetszik, nő az áfa kötelezettsége.

A negatív áfa tartalom nem tudom, hogy micsoda.

Rexor # 2010.08.26. 10:37

Pont a 132. (1) az a gumiszabály, ami miatt nem kell önellenőrzést benyújtani.

Kbs a dolog menete a következő:

1. Kiállít egy mínuszos előjelű stornószámlát (amivel kvázi "érvénytelenítjük" a régi számlát)

Tehát volt 100 áfa alapom, azon 20 áfám, amiről csinálok egy -100 alapú és -20 összegű stornószámlát.

Ezután kiállítok egy új számlát (sőt számlát sem kell kiállítanom, mert valószinűleg mentes az adó alól az új szolgáltatás).

andris11 # 2010.08.26. 10:58

Rexor köszi, de az önellenőrzést ismerem. 132 § (1) nem jöhet szóba, mert semmilyen változás nem történt a levonási jogot követően, eredetileg volt rosszul kiállítva a számla.

Csak azt nem tudtam, hogy a régi vagy az új Áfa tv-t kell-e alkalmazni, de majd még keresgélek.

Köszi még egyszer!

dr.tuske # 2010.08.26. 11:15

sziasztok,
üzletrész átruházás következtében egyszemélyessé váló kft. változásbejegy­zésekor mennyi illetéket kell fizetni (15.000 vagy 50.000?? Láttam korábbi hasonló kérdést 2008-ból és választ is KBS-től, csak most ellentétes tapasztalatokról kaptam hírt. Én továbbra is a 15.000,– mellett tenném le a voksom…Köszi a hozzászólásokat! (Jah, Gy-M-S megye, mert ugye mindenhol más a „joggyakorlat“ :))

Rexor # 2010.08.26. 12:09

Andris, ha mindenképpen önellenőrizni akarsz, akkor az Art-ot kell alkalmaznod. De ebből a szempontból nem változott az sem. Visszamész a 2006-os bevalláshoz, önellenőrzöd, csinálsz egy jegyzőkönyvet róla, és kész.

dr.tuske # 2010.08.27. 08:43

sziasztok,
üzletrész átruházás következtében egyszemélyessé váló kft. változásbejegy­zésekor mennyi illetéket kell fizetni (15.000 vagy 50.000?? Láttam korábbi hasonló kérdést 2008-ból és választ is KBS-től, csak most ellentétes tapasztalatokról kaptam hírt. Én továbbra is a 15.000,– mellett tenném le a voksom…Köszi a hozzászólásokat! (Jah, Gy-M-S megye, mert ugye mindenhol más a „joggyakorlat“ :))

Bajmoka # 2010.08.30. 20:59

Tisztlet Fórumozók!

Mi a helyzet akkor, ha valaki sajátos módon értelmezi a 2008. évi kerekítési törvényt? Mindent felfelé kerekít. Társasház közös képviselője a befizetendő vízdíjból mindent felfelé kerekít, mert szerinte a kerekítési szabály csak nagy üzletekben alkalmazható, és akkor a hiánnyal mi lesz? - kérdéssel leráz mindent magáról.
Indoklás van a törvényben, teljesen egyértelmű, csak neki nem.
Szankció van-e erre vonatkozóan?

nandy # 2010.08.30. 21:07

A kerekítési szabály mindenkire vonatkozik! De ha esetleg a közgyűlés döntött úgy, hogy felfelé kell kerekíteni, akkor semmi probléma.

kzdő # 2010.08.31. 06:11

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem,hogy a hipa-ból levonható-e az olyan alvállakozói teljesítmény,bérmunka ahol a fővállakozó biztosítja az anyagot?

nandy # 2010.08.31. 12:21

Nem az a lényeg, hogy ki adja az anyagot.

Hatv. 52. §
40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Alvállalkozói teljesítés értékének minősül annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként nettó árbevételét nem csökkentette;

Bajmoka # 2010.09.02. 15:14

Nandy

Köszönöm a megerősítést, és ilyen határozat biztosan nincs!
Ha több jogsértés van, megtettük a szükséges lépést a rendkívüli közgyűlés összehívására, eddig semmi sem történt. (megyek majd tovább a Tht alapján), DE a lakók közül többen úgy vannak vele, hogy hiába a sok szabálytalanság, jogsértés, legalább van, aki csinálja, még ha az ő kárukra is, félnek a változtatástól. (fogalmazzunk így)
Szóval, ha jogsértő az SzMSz, akkor fordulhatunk az ügyészséghez?
Az IB azt sem tagadta, hogy a jelenléti ívet utólag íratja alá, szerintük ez így járható út, mert az illető elolvassa az határozatokat. Akkor még nem is volt határozat, mikor aláíratta. Ezért nincs megismételt közgyűlés, sem tulajdoni hányad megállapítása a közgyűlésen, sem a határozatokban, csak a határozatok könyvében.

nandy # 2010.09.02. 20:58

Bajmoka:
A társasházi ügyes-bajos dolgoknak van külön topikja, több is (ingatlanügyek). Célszerű lenne ott kérdezni, mert akkor az igazán hozzáértők is megtalálják.

Az ügyészségi felügyelet már megszűnt, bíróságra mehettek. De előtte jó lenne konzultálni egy társasházi jogban jártas ügyvéddel.
Ha a közgyűlési határozat szabálytalan, mert pl. nem lett megállapítva a jelenlévő tulajdoni hányad, sem az, hogy rk. közgyűlésnek minősül, vagy...
.. a közgyűlési meghívó nem tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a rk. kgy. tul.hányadtól függetlenül határozatképes... akkor a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 60 napon belül bíróságon lehet megtámadni a határozato(ka)t. A határidő elmulasztása jogvesztő!

gyonkusz23 # 2010.09.08. 09:50

sziasztok.lenne egy kérdésem.
2008 ban vásároltuk lakást ki is küldte a APEH az illetéket szerettük volna megkérni részletfizetésre de első fokon elutasították fellebbeztük másodfokon is elutasították.de mire vége lett az ügynek több mint egy év telt el.a befizetés megtörtén 2010januárban és most szeptemberben az APEH 40.000ft késedelmi kamatot kér ami 2009januárátol 2009 decemberi időszakra vonatkozik.ez az az időszak volt amikkor tartott a felebezés.szeretném kérdezni hogy jogos e az APEH-k késedelmi kamatja ?hisz ők húzták az időt

nandy # 2010.09.08. 10:00

Törvény szerint jogos, de talán érdemes lenne méltányossági kérelmet beadni a pótlék csökkentésére, mivel az ő hibájukból húzódott ennyi ideig az ügyintézés. (Bár az ő késedelmük nem mentesíti a te késedelmedet...)

boni mores # 2010.09.08. 18:27

Hát ha a törvényi határidőket betartották, akkor bizony jogos - hiszen használtad a pénzt. Más kérdés, hogy én is úgy tudtam, hogy nem csupán kérelemre, hanem hivatalból is meg szokták adni a pótlékmentességet az elbíráslás időszakára. Mondjuk, biztos nem történt meg? Nem tudom mekkora volt a tartozás, de 40 eFt nem tűnik soknak 1 évre....