adózás, illeték és pénzügyek


Dr.Attika # 2011.07.27. 10:29

Ha szabad vitába szállnom. Adóköteles, de nem mint kamatjövedelem, hanem mint egyéb bevétel. A kamatot azért nem kell kikötni magánszemélyek között, mert a Ptk. azt a vélelmet állítja fel, hogy az kamatmentes. Lényegtelen, hogy hozzátartozókról van szó. Az éves adóbevallásban kell bevallani.

babi2 # 2011.07.27. 13:10

Dr. Attika!

Úgy mint egyéb bevétel, milyen adóvonzata van ennek az évi 86.000,- Ft kamatnak? Nyugdíjas vagyok, nincs semmilyen más jövedelmem.

Egyébként a közjegyző erőltette a szerződésbe a kamat beírását, mert szerinte mindenképpen kellett hogy szerepeljen. Én csak a kamattal megemelt összeget szerettem volna, mint alaptartozás, de szerinte úgy nem lehetett volna szerződni. Ha jól értem, akkor most így elintézte nekem, hogy fizessek, holott lehetett volna másképpen is, mintahogy a Ptk-ból kiolvastam (csak a késedelmi kamatot kellett volna megadni!).
Üdvözlettel.

babi2 # 2011.07.27. 19:42

Kérem válaszoljon Valaki, hogy most akkor mi a helyzet??

Dr.Attika # 2011.07.27. 20:56

babi2!
Hagy ne legyek adókalkulátor. Ezzel a kamat kikötéssel adóbevallási kötelezettséget vállalt magára. Ha ezt egy közjegyző tanácsára tette, akkor menjen vissza hozzá és kérdezze őt. Főleg, ha ő erőltette a kamat kikötését.

babi2 # 2011.07.28. 05:04

Dr. Attika!
Ezt tettem. Mielőtt tegnap ide beírtam 21:42-kor kétségbeesett mondatomat, már elküldtem az e-mail-t a közjegyzőnek, a törvény szerinti lehetőség alapján kérve a szerződés módosítást. Ma reggel fogom hívni telefonon, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá. Véleményem szerint nincs olyan dolog, amin ne lehetne változtatni. Csak nem szeretném a módosításért az eljárási összeget újból kifizetni.
Megköszönöm Önnek, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy ezt lehetett volna számomra kedvezőbben is elintézni. Tegnap végigböngésztem a Ptk. ide vonatkozó részeit és próbáltam kiigazodni a 2011-re vonatkozó adózásból. Annyit talán sikerült kiböngészni, hogy a kamatjövedelem már egyéb jövedelem és az összevont adóalapba tartozik, után 27% eü-i hozzájárulást és 16% szja-t kell fizetnem és még a jó Isten tudja, hogy mit. Egyébként megkérdeztem a szerződéskötéskor a közjegyzőt, hogy milyen adóvonzata lesz, azt mondta, hogy nem tudja.
Még egyszer megköszönöm a figyelem felhívását, igazán nem vártam el sem Öntől, sem mástól, hogy kikalkulálja az adómat. Maradok tisztelettel.

babi2 # 2011.07.28. 07:45

Dr Attika!
Beszéltem a közjegyzővel, nagyon sajnálja, de mivel tudomása volt az elmondásunkból arról, hogy a szerződésbe bekerült összeg kamatot is tartalmazott volna, így ő csak ezt a megoldást tehette. Törvénytelenül nem járhat el. Ha azt mondjuk, hogy nincs kamat az összegen, akkor úgy írta volna be. Most már nincs mit csináljon,fizessem az adómat. Hát ez van!

Shamanic # 2011.07.30. 08:46

Kedves Fórumozók! Problémám a következő: fitnesz oktatóként fogok dolgozni a jövőben. (nem teljes munkaidőben, alkalmi munkavégzésről van szó) Ám ebből annyi bevételem nem lesz, hogy érdemes legyen ezt vállalkozásban végezni. Hallottam egy olyan lehetőségről, hogy tehetem mindezt "adószámos magánszemély"-ként. Erről szeretnék valami információt kérni. Mivel jár ez, hogy kell majd adóznom, jelent-e ez valamiféle plusz terhet a aktuális megbízóm, kifizetőm számára?

Köszönet a válaszokért...

Klemin # 2011.08.03. 17:25

Szép napot kívánok!
Tanácsot kérnék adóbevallás ügyben.
Tavaly kezdtem egy munkaügy által támogatott tanfolyamot és úgy emlékszem aláírtam egy nyilatkozatot, hogy a munkaügy készítse el adóbevallásomat. Ma jövedelemigazolást kértem az adóhivatalból és kiderült, hogy nincs a rendszerben nevemen adóbevallás.
Teljesen ledöbbentem. Eddig magamnak készítettem a bevallást és hirtelen a tavalyi adóbevallás beadására emlékeztem. Itthon jutott eszembe, hogy az idén nem én készítettem.
Mi most a teendő?
Ha tud valaki tanácsot adni, azt nagyon szépen megköszönöm.

brukk # 2011.08.03. 19:04

Édesanyám 2006-ban örökölt ingatlant ezt 2008-ban eladta.Kifizette az APEH-nak utána az adót.Amikor csinálták az adás-vételit az ügyvéd azt mondta hogyha gyermeke vagy ő vásárol ingatlant 5 éven belül ez az adó visszaigényelhető!Valóban?
Válaszát köszönöm

Amidala01 # 2011.08.04. 09:25

Klemin, először is keresd meg azt a nyilatkozatot, ha tényleg létezik


könyvelek

nandy # 2011.08.04. 10:13

Klemin,

Hiába nyilatkoztál úgy, hogy munkáltatói adómegállapítást kérsz, a munkáltató (kifizető) nem köteles azt megcsinálni.
De ha nem csinálja meg, akkor köteles lett volna erről tájékoztatni téged, valamint arról is, hogy milyen úton-módon tudod rendezni a bevallásod.

MIndenesetre csináld meg minél előbb, add be, és ha bírságolnak, akkor írj fellebbezést, az általad említett okra hivatkozva.

Scipió. # 2011.08.04. 21:56

Tisztelt Fórumozok!
Az lenne a kérdésem, hogy az egymás melletti haszonélvezeti jogok összeadódnak-e?(illetéket kell fizetnem a megvásárolt ingatlanra)
Édesanyám és Édesapám 65 év alattiak, és Én ha jól tudom, akkor 6/20-ad Édesanyámé, 6/20-ad Édesapámé ezt összeadva 12/20 a haszonélvezeti jog az ingatlanomon.
Jól tudom?
Várom a válaszotokat!

üdv, Scipió

Klemin # 2011.08.09. 12:14

Nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Még sosem kellett utólag adóbevallást készítenem, úgy látszik eljött az ideje. Mindenféleképpen megfellebbezem a bírságot, ha lesz.
Mindenkinek szép napot!

hálóőre # 2011.08.09. 13:20

Tisztelt Fórumozók.

Ha a szülő készpénzt ad a saját gyermekének / egyenesági leszármazott /, akkor azt hány napon belül kell bejelenteni az APEH felé és milyen pappírokkal kell igazolni?

A kötelesrészből kilehet-e zárni az egyenesági leszármazottat / pl. akkor, ha garázdaságot követett el a szülő sérelmére és ennek következtében a gyermeket kártérítésre kötelezte a bíróság /?

Válaszotokat megköszönve: Hálóőre.

Petradomi # 2011.08.09. 14:59

Tisztelt Tanácsadók!

2009. negyedik negyedévében, amikor az ingatlanárak a legnagyobb mélyponton voltak, kiskorú gyermekünknek vettünk egy 26 nm-es ingatlant. a kölcsönösen kialkudott vételár 3.900.000.- volt szerződésben, mely összeget kp-ben kifizettük. Az eladó 62-évesen holtig tartó haszonélvezetet kötött ki, mi pedig szülők haszonélvezeti jogot jegyeztettünk be, mely csak a az eladó halála után éled fel.

Az ingatlan illetékkiszabását már a tavalyi évben megfellebbeztük, mivel túl magasnak tartottuk az ingatlan általuk megszabott értékét, azaz 5,5 millió ft-ot.Kiderült a fellebbezéskor, hogy a haszonélvezeti jog nem volt bejegyezve a tulajdoni lapra, valamint nem vették figyelembe a kiskorú első lakás kedvezményeként a 40.000.- forint csökkentést.

A napokban kaptuk meg az újboli illetékkiszabást az alábbiak szerint:

Simán beütötték a 2009-es vagyonadó kalkulátorba a 26 nm-t a 20. kerületben, így megkapták az 5.571.000.- ft-ot mint forgalmi értéket. (2 helyszini szemlén sem vették figyelembe, hogy haszonélvező albérletbe adta a lakást, szedi a hasznait, fizeti az adót, tehát a lakás nem beköltözhető)

vagyoni értékü jog az eladó részére 2.228.400.- Ft,

így kihozták az illeték alapjául a 3.342.600.- Ft-ot, melyet megbontotta, 2.400.000.- Ft után 2 %
942.000.- Ft-után 6 %
így a kiskorú illetékfizetési kötelezettsége 64.556 Ft

Nekünk szülőknek a fenntartott haszonélvezeti jogra 810.000.- Ft után 581.800.- Ft 2 %
228.500.- Ft 6 % azaz 2x 25.346.-Ft-ot kell fizetnünk.

Kérem szépen a segítséget, hogy helye van-e az újbóli fellebbezésnek, mivel nagyon csalódottak vagyunk, hisz ha először nem fellebbezünk, akkor nem derült volna ki a földhivatali ill. illetékkiszabási hiba sem. Bár nem sokat nyomott a latba, mert ezek figyelmen kívúl hagyásakor 126.000.- Ft lett volna az illeték, most meg 115.248.- Ft lenne.

Tehát szinte majdnem nem változott az illetékkiszabás a haszonélvezet, a nem beköltözhetőség, és az első lakás kedvezménye miatt.

Nem jól tudjuk, hogy ha még 5.571.000.- Ft-ra is értékelték az ingatlant, abban az esetben is csökkenteni kell a haszonélvezet értékével (ha már más körülményt nem is vesznek figyelembe) és jelen esetben csak a 3.342.600.- Ft 2 %-át kellene fizetni illetékként?

Nagyon szépen megköszönnénk a választ, nem kekeckedni szeretnénk a hatóságokkal, csak 2 kisgyermek mellett nagyon nehéz ezt az összeget kifizetni. (a lakást a férjem előző házasságából kapott pénzen vettük, mivel otthagyta lakást) Sajnos a fellebbezési határidő 10 nap múlva lejár.

Tisztelettel: petradomi
elnézést, hogy ilyen hosszan írtam

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.09. 15:41

Nincs 6%-os illetékmérték. 4 millióig 2, az afölötti részre 4%. De úgy látom, nagyjából jól számolták. Ugyanis a 4 milliós összegnek akkora hányadára lehet 2%-ot számolni, amekkora hányadot a tulajdonjog értéke a forgalmi értékben képvisel. Az általad írt értékekből sem jön ki, hogy 6%-kal számoltak volna.

Matyenkó # 2011.08.11. 04:07

Tisztelt Tanácsadók!

A férjemnek volt egy önkéntes nyugdíj pénztári tagsága, melyet a minap megszüntetett, és fel szeretné enni a számlán lévő, őt megillető pénzt. A következőképpen veheti fel: nyomtatványt kell benyújtani a pénztár felé, melyben nyilatkozik, hogy megszünteti a számlát, majd 15 napon belül megkapja a számlán lévő összeg hozamát, ezt követően ( kb fél év ) a pénztár levonja az adót és kiutalja a maradék összeget, melyből a férjemnek még tb-t kell fizetnie.
Kérdem én, hogy azta pénzt, amit én rakok félre magamnak egy számlán, és ez már egy adózott összeg, miután a saját NETTOkeresetemből raktam félre, miért vonnak mégegyszer le mindent? Hányszor kell adózni még az embernek abból a pénzből amiből már egyszer levontak mindent? Miért jövedelemnek tekintik a megtakarított pénzét az embernek?
Válaszukat előre is köszönöm.

Rexor # 2011.08.11. 09:05

Kedves Matyankó,

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagságnak, mint a nevéből is hallatszik az a célja, hogy a jövdenőbeli nyugdíjadat hivatott kiegészíteni. EZért van az, hogy minimum 20 évnek kell eltelni ahhoz, hogy adómentesen vehesd ki a felhalmozott összeget (a hozamhoz elég 10 é is). Tehát az adózás egyfajta visszatartó erő amiatt, hogy ne szüntesd meg lehetsőég szerint a nyugdíjbavonulásod előtt a számlát.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.11. 11:52

Az azért nem egészen igaz, hogy ez "egyszer már adózott összeg".

Rexor # 2011.08.11. 12:19

KBS, ez speciel igaz, hiszen (elvileg) az adózott jövedelmem egy része megy önkéntes nyugdíjpénztárba. Az más kérdés, hogy lehet árnyalni ezt, ha a munkáltató fizeti (bár akkor is kell adózni).

Kovács_Béla_Sándor # 2011.08.11. 12:21

Van rá adókedvezmény, nem?

bicike33 # 2011.08.11. 13:48

Tisztelt Forumozók!

A segítségüket szeretném abban kérni, hogy az áfa visszaigénylésnél, pontosabban : Általános forgalmi adó elszámolása résznél, hol találom azt meg, hogy mennyi a visszaigényelt összeg.

Mi a különbség?

Visszaigényelhető adó összege(a negatív előjelű 83. és a 85. sor adatainak különbözete előjel nélkül, ha visszaigénylésre egyébként jogosult)

és a

Következő időszakra átvihető követelés összege.

Nekem az utóbbinál van egy összeg írva, az az, ami vissza van igényelve? ( Ha nem hol találom? )

Köszönöm mielőbbi válaszukat!

Rexor # 2011.08.11. 13:51

Nem a következő időszakra átvihető tétel azt jelenti, hogy negatív az elszámolható adó, de nem lehet visszaigényelni, ezért továbbgördül a következő időszakra.

bicike33 # 2011.08.11. 17:18

Igazából nem nagyon értem!

Az én könyvelőm azt állítja folyamatosan, hogy visszaigényelte az áfát, és minden rendben van.

Akkor ez azt jelenti, hogy nincs semmi áfa visszaigénylés erre az időszakra, hanem majd valamikor?

kisst42 # 2011.08.15. 18:25

Tisztelt jogász Urak, a következő problémám lenne

2005. októberében vásároltam egy házat, 2010 szeptemberében kaptam meg a NAV felszólító határozatát az illeték megfizetésről. Az illeték összegét azonban vitattam mert a T. adóhivatal az összeg megállapításakor nem vette figyelembe a 35 év alattiak első lakáshoz jutásához rendelt 40000 ft- os illetékkedvezményt. Sajnos 1 évvel korábban amikor megkaptam az ominózus határozatot úgy néz ki egy nappal elszámoltam magam és már a NAV határozata jogerőre emelkedett amikor benyújtottam a kedvezmény iránti kérelmemet... A napokban (egy hete) kaptam egy elutasító határozatot az egy évvel korábbi beadványomra (határidők, hogy is van ez???) azzal az indoklással hogy a kérelmem az illeték újraszámítása iránt megalapozatlan volt ui. nekem az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kellett volna nyilatkoznom, így a kért kedvezményt elutasították (a NAV nem adja meg)

Kérdéseim: kérhetem-e az eredeti (jogerős) illeték megállapító határozat felülvizsgálatát??
A másik igazából én nem látom sehol az Itv-ben, hogy az említett nyilatkozat jogerő utáni megtétele jogvesztő lenne...??? ...illetve valamilyen konkrét jogkövetkezménye lenne az 1 napos csúszásnak abban az esetben ha a kedvezményre vonatkozó nyilatkozat előterjesztésére a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése után került sor...

A kérdésem tuladonképpen tehát az, hogy van-e értelme jogorvoslati (vagy az eredeti határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élnem) kérelemmel élnem, vagy ezt a kedvezmény már "elenyészett".


Dat veniam corvis, vexat censura columbas.