Rex07,
A 3 év alatti gyerekesek esetén az Mt. (113.§) csak az egyenlőtlen munkaidő beosztás, a heti pihenőnap, és a rendkívüli munkavégzés tekintetében tartalmaz korlátozást a munkáltatónak.
A napi munkaidő beosztására nem. Ha ő 6-14-ig akar beosztani, akkor azt jogszerűen megteheti.
Igen, ha ezt nem tudod vállalni, sajnos neked kell felmondani.
@Rex07: Esetleg kérdezd meg, hogy van-e lehetőséged részmunkaidőben (6 órás: 8-14, vagy 4 órás: 10-14) dolgozni ebben a munkakörben.
Köszönöm szépen a válaszokat utána érdeklődök.
Esetleg arra van lehetőség hogy december 13-ig maradok ennél a cégnél fizetés nélküli szabadságon de máshol vállalok részmunka időt?
Hogy maradsz-e fizetés nélküli szabadságon, te döntöd el. Az, hogy létesíthetsz-e a fizetés nélküli szabadság alatt más munkaviszonyt, véleményes. Szerintem csak a meglévő munkáltató hozzájárulásával.
Tisztelt Hozzáértők!
ma adom be a felmondásomat, holnapi kezdőnappal.
Az új munkahelyemmel abban maradtunk, hogy december 6-a lenne a kezdési időpontom Náluk.
A felmondási időm elvben 30 nap, de mivel 3-5 év közötti a munkaviszonyom, ezért ha jól tudom, a munkáltató rátehet még +5 napot.
Ezzel nincs gondom, elfogadom, ha 35 naptári nap lesz a felmondási időm, viszont:
még ha ezzel számolok is, marad 1 teljes hét, amikor ide már nem fogok tartozni, oda pedig még nem: mi a helyzet ilyenkor a TB-vel?
1 hétig otthon pihenek, de elvben ugye nincs biztosításom. Van türelmi idő, vagy kell befizessek valahová valamennyit arra az 1 hétre?
Előre is köszönöm.
B.
DolgozóBajban,
Miért nem mondasz fel holnap jövő heti kezdéssel? Ki kell számolni, hogy ne maradjon kimaradó nap.
Szerintem az a legegyszerűbb.
A munkáltató nem pakolhat semmit a törvényben meghatározott felmondási időre. Hacsak nem így állapodtatok meg a munkaszerződés megkötésekor. Felmondási idő a munkavállalói felmondásnál 30 nap.
Igénybe veheted az álláskereső támogatást. Akkor is, ha pár nap után már elhelyezkedsz, kifizetik a teljes 90 napot.
A munkaviszony megszűnését (ill. a jogviszony megszűnését követően) 45 napig jogosult vagy tb ellátásra.
(Úgy érted, a természetbeni ellátásra.)
úgy (is) és arra az időre nem kell a tb-t magának fizetnie (gyakorlatilag nem is tuja. Még csekket sem tudnak adni, míg a 45 nap le nem telik.)
Nagyon köszönöm mindenkinek. Egyelőre úgy néz ki, zökkenőmentes lesz mégis a váltás: egyik péntek utolsó munkanap A-helyen, hétfőn első munkanap B-helyen.Ettől függetlenül örülök, hogy ha kimaradna 1 hét a két dolog (befejezés és kezdés) között, akkor sem kellene aggódnom.
Tisztelt Válaszadó!
A következő kérdésben kérném a segítségét..
Állami közmű szolgáltató cégnél dolgozom. A 2020-as és 2021-es évben a szakszervezeti bértárgyalások eredményeképpen a béremelésünket mindkét évben nem visszamenőlegesen január 1-től, hanem csak július 1-i hatállyal foganatosították mindösszesen 4 %-os mértékben (az emelés %-át csak azért írtam bele, hogy látható legyen az, hogy nem olyan mértékben emeltek félévtől, hogy a kimaradt első félé kompenzálódhasson). Azt szeretném tudni, hogy a jogszabály szerint rendben van-e az, hogy az emelés mértékét - függetlenül a bértárgyalások elhúzódó időpontjától és a pandémiás helyzettől függetlenül - nem év elejétől visszamenőlegesen kapjuk meg.
Válaszát előre is köszönöm!
Viccelsz, ugye? Az is teljesen rendben lenne, ha egyáltalán nem emeltek volna.
Tisztelt Válaszadó!
A kérdésem, hogy felmondható-e a munkaviszony a munkáltató részéről, ha a felajánlott munkaszerződés-módosítást nem fogadom el? A szerződés-módosítás a munkafolyamat egy részének díjazásával kapcsolatos.
A törvényben szabályzott feltételekkel mindig fel tud mondani a munkáltató. De ha az a kérdés, akkor a módosítása ajánlat el nem fogadása nem jogszerű felmondási ok.
Igen, ez volt, köszönöm, és további kérdés, hogy jogszerű-e, ha azonos munkakörű - mondjuk 20 - dolgozó közül csak pl. 4 főnek módosulna ily módon a bérezése, nem tényleges, hanem vélelmezhető gyengébb teljesítmény miatt. Előre is köszönöm a választ.
Eszter,
Természetesen. A bér kialkudása a dolgozó és a munkaadó dolga. Nem a kollégáké.
Megkockáztatom, más cégeknél van aki ugyanezen munkakörben többet, netán kevesebbet keres.
Tisztelt Hozzáértők!
A 29/2012. (III. 7.) Kormányrendelet 1. mellékletében a 19. Pénzügyi és számviteli feladatkörhöz az I. besorolási osztályban az alábbi végzettségi előírás szerepel:
"Felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés"
Ha jól értelmezem, akkor ebben az esetben a mérlegképes könyvelő szakképesítés önállóan nem elegendő az I. besorolási osztályhoz.
Köszönöm!
Miért, az nem felsőfokú?
Talán itt az "illetve" szó miatt van kérdés? Mondjuk én se lennék benne biztos...
Igaz. Én azt úgy értem, hogy vagylagos kapcsolatban van az egész megelőző fordulattal. De az számít, ahogyan a munkáltató (esetleg a bíróság) értelmezi.
Csak felsőfokú szakmai végzettséget ad...
Én hadilábon állok a magyar nyelvvel (is), de szerintem nem az egésszel van vagylagos kapcsolatban.
Én úgy értelmezem, hogy a pontosvessző utáni felsorolás része, utolsó eleme.
Vagyis : mérlegképes könyvelői ( nem felsőoktatásban szerzett) szakképesítés csak akkor jó, ha van mellette egy felsőoktatásban szerzett szakképzettség (mindegy milyen?) is.
Lehet úgy is. De akkor a mérlegképes könyvelőt magában hova sorolod be? A II-be ugyanis csak a középfokúakat lehet. Ezért kérdeztem, hogy az nem felsőfokú?
A "mérlegképes könyvelő szakképesítés" az lehet(ett idáig) OKJ-s képzés is, vagyis nem felsőfokú. De most is van ilyen képzés az új rendszerben.
Munkajogi értelmezést kérnék, mint munkavállaló. Megváltozott munkaképességű munkavállalóként egy akkreditált munkahelyen dolgozom. A munkáltató központja debreceni. A fenntartója elvileg a Hajdú-Bihar Megyei Mozgáskorlátozottak Egyesülete (HBME).
Eddig tiszta is a kör. A Magyar Közlöny 2021. évi 197. számban megjelent az A Kormány 598/2021. (X. 28.) korm. rendelete A munkahelyek koronavírus elleni védelméről valamint az A Kormány 599/2021. (X. 28.) korm. rendelete A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló kormányrendelet.
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben egy munkáltató fenntartója a HBME az állami fenntartásúnak számít-e vagy sem? Az 598-as vagy az 599-es kormányrendelet alkalmazandó a cégnél, vagyis van-e módja eltekinteni a munkáltatónak a vakcina kötelezővé tételétől?
Bár magam be vagyok oltva, így nekem alapvetően mindegy, de mégis érdekelne a jogi háttér ezzel kapcsolatban.