Adó, illeték : Ingatlan adásvétel, haszonélvezeti jog

Őszintén, keverem a kettőt!

Akkor másképp a kérdés: vételáron és ügyvéden kívül mit kellene még fizetni mellé?
Mennyi adó, mennyi illeték?

Rosszul emlékszem, de te az Fftv. szerinti földműves vagy?

Már igen.

Értem.
Ez esetben, ha megfelelsz a pa, pb, és pc pontoknak (főleg a pc-nek), akkor illetékmentes a szerzésed.

Feltételezem, ugyanúgy működik, mint a többinél, vagyis nyilatkozni kell a fentiekről, az illetéket határozattal kiszabják, de felfüggesztik a meghatározott időre.

Érdekes kérdés az árverési elidegenítés. Ezt nem tudom minek számít, de azt tippelném, hogy ekkor is ki kell fizetned az illetéket utólag. Ha elárverezik, az nem önhibádon kívül van, akkor sem, ha nem te vagy a végrehajtás adósa, és semmi közöd ahhoz, hiszen az be van jegyezve a tulajdoni lapra, ennek tudatában és kockázatára vásárolod meg az ingatlant.

Én is erre gondolok hogy világosan ottvan a vh jog, nade ilyenkor büntetőszorzóval együtt kell fizetni?
Mert ha a feltételek nem teljesülnek sokszorosát kell fizetnem. Megpróbálok kérni egy állásfoglalást a NAV-tól, fel is hívom őket, aztán közzéteszem itt.

Nincs büntetőszorzó. Forgalmi érték van.
Tedd közzé, érdekel, mit mondanak.

Sejtettem hogy nem olyan egyszerű. Földműves földet illetékmentesen vehet, hiába földtörvényes az a kivett lakóház tanya akármi, azután mégis fizetni kell.
Nav válasza sem tért ki arra hogy az árverés miként érintené a föld illetékmentességét... xdxd

• Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk, figyelemmel az e-515456 iktatószámú e-mailben foglaltakra is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) szerint regisztrált földműves kizárólag termőföld vásárlása esetén mentesülhet a visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Az Itv. 102. § (1) bekezdés m) pontja szerint termőföldnek minősül az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve és a felsorolt valamelyik célra hasznosítják, ide nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pontja szerint pedig a földműves a termőföld ellenérték fejében történő megszerzése esetén kizárólag akkor mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

• a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,
• a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és
• a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.

Az előzőekben leírtak alapján tehát mivel „kivett gazdasági épület” megjelölésű ingatlan nem minősül termőföldnek, Önnek az ingatlan megszerzését követően visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon (ingatlan) terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%.

Forgalmi értéknek minősül az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.

[Jogszabályi hivatkozás: Itv. 19. § (1) bekezdés, 102. § (1) bekezdés e) pont]

Az Itv. 69. § (1) bekezdése alapján a forgalmi értéket az adóhatóság jogosult megállapítani, mely után 4% mértékű illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Azonban felhívjuk a figyelmét arra, hogy az a körülmény, hogy az ingatlant végrehajtási joggal terhelten vásárolja meg. Az árverés azonban - függetlenül attól, hogy az árverésre 5 éven belül vagy túl kerülne sor - az illetékfizetési kötelezettséget nem befolyásolja.

Amennyiben további általános adójogi kérdése merülne fel, úgy hívhatja az adóhatóság Általános Tájékoztató Rendszerét, kollégáink a 1819-es telefonszámon hétfőtől-csütörtökig 8:30-16:00-ig, pénteken: 8:30-13:30-ig készséggel állnak rendelkezésére.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Igen, jogos, az, hogy az Fftv alá tartozik, attól még az nem feltétlen illetékmentes, pláne, ha "kivett".

Kedves Szakértők, segítségeteket kérem. Édesanyám és nevelőapám (házasok) 1981-ben vettek egy nyaralót, ami az én nevemre került kiskorú tulajdonosként. Holtig tartó haszonélvezettel édesanyámnak és nevelőapámnak. 2014-ben ezt a nyaralót elajándékoztam a gyermekeimnek úgy, hogy haszonélvezőként én is rákerültem.

Édesanyám 2015-ben meghalt. 2019-ben pedig nevelőapám ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról.
Tehát jelenleg, immár nagykorú két gyermekem a tulajdonos, én pedig a haszonélvező.

Most kaptunk levelet a NAV-tól, hogy vagyonszerzési illetéket kell fizetniük a gyerekeknek a nevelőapám lemondása miatt.

Ilyen esetben, amikor továbbra is van haszonélvező az ingatlanon (én), hogyan kell kiszámolni az illeték alapját? Egyáltalán miért kell illetéket fizetniük, ha ettől semmivel sem lett értékesebb a tulajdonuk, hiszen továbbra is holtigtartó haszonélvezettel terhelt?
Köszönöm segítő válaszaitokat :)

„hogyan kell kiszámolni az illeték alapját?”
A NAV nem számolta ki?

komo0419

„Egyáltalán miért kell illetéket fizetniük, ha ettől semmivel sem lett értékesebb a tulajdonuk, hiszen továbbra is holtigtartó haszonélvezettel terhelt?”

Mondjuk pl. ezért:

„2019-ben pedig nevelőapám ingyenesen lemondott a haszonélvezeti jogáról.”

Azaz lemondott a vagyoni értékű jogáról, amely esetben szinte mindig van illetékfizetési kötelezettség. És hiába tette ezt ingyenesen, a NAV a törvényben előírt mérték alapján fogja kiszámolni az illetékét. Ebben max. az a mérvadó, hogy az ingatlanban mekkora tulajdonrészen szerepelt az ő haszonélvezete.

komo0419,

Nevelőapád a vagyoni jogáról lemondással jogilag azt a tulajdonosnak "ajándékozta". Ez után kell illetéket fizetni.

A kiszámításának módja az Itv. 72.§ szerint van. Ott részletezve a (4) bekezdás "c" pontban, hogy több haszonélvezet esetén mi a teendő.

Sajnos a nevelt gyermek csak öröklés esetén jön szóba (nevelt "unoka ott sem") illetékmentességre, ajándékozás esetén az egyenesági rokonok esetén csak az örökbefogadás számít abba.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Kovács_Béla_Sándor

Nem még. Kéri, hogy adjuk meg az ingatlan forgalmi értékét. Ez esetben, hogy az én haszonélvezetem még rajta van, hogyan kell ezt kiszámolni?

Szomorú örökös

Kedves válasz. Akkor mégegyszer. Igen, tudom, hogy ha ingyenesen mond le valaki a haszonélvezetről, akkor az illeték köteles.
De itt az a szitu, hogy a két - egymástól független - haszonélvező közül csak az egyik mondott le, a másik nem.

Az benne van az illeték törvényben, hogy ha a ahszonélvező életére szólt, akkor az életkorától függően kell meghatározni az egyévi ingatlanérték szorzataként. Az is benne van, hogy több haszonélvező esetén, HA együttesen haszonélvezők és feltétel, hogy csak közösen élvezhetik, akkor az idősebb életkorától függ.
De nálunk ez nem kikötés. Az pedig nincs benne, hogy mi van, ha egyik lemond, de a másik marad! Hiszen az ingatlan forgalmi értékét a haszonélvezeti jog csökkenti, de ez nem függvénye annak, hogy hány darab van belőle.

Márpedig nevelőapám hiába mondott le, az enyém rajta maradt. Vagyis ugyanúgy csökkent forgalmi értékű az ingatlan. Szóval miért is kell erre illetéket fizetni? Ha mégis kell, akkor mi az ő haszonélvezetének értéke, amit átadott, ami után az illetéket fizetni kéne?

drbjozsef

Köszönöm. Így szól a c) pont:
ha a vagyoni értékű jog tartama több egyidejűleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly módon, hogy a jogosultság a legelőször elhalt személy halálával megszűnik, az értékelésnél a legidősebb személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a legutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni értékű jog értéke ezek együttes értékében képvisel;

Tehát nevelőapám életkora szerint az egy évi érték 4X, az én életkorom szerint pedig 6x. Hogyan tovább a számolásban? Az én életkorom szerinti értéket kell megosztani 4:6 arányban, és az az illeték alapja? Például ha az ingatlan értéke 50millió, akkor az egyévi érték 2,5 millió. Az én életkorom alapján számolt illetékalap 15 millió, ebből pedig a nevelőapámra eső rész 6 millió. Így kell számolni? Ez lesz az illetékalap?

komo0419

„De itt az a szitu, hogy a két - egymástól független - haszonélvező közül csak az egyik mondott le, a másik nem.”

Jó, akkor még egyszer leírom: a haszonélvezeti jog pontosan rögzítve kell legyen a szerződésben, hogy mekkora ingatlan részre vonatkozik. Szerintem olyan nincs, hogy mindketten a teljes ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. Az kb olyan lenne, mint ha egy házban ketten is teljes ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal rendelkeznének. Márpedig az jogi nonszensz volna.

Nyilván a NAV azért kíváncsi, hogy a lemondott haszonélvezővel kapcsolatban ki tudja korrektül számolni a teljes ingatlan értékéből az ő vagyoni értékű jogára az illeték alapot.

„Szerintem olyan nincs, hogy mindketten a teljes ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti joggal rendelkeztek. Az kb olyan lenne, mint ha egy házban ketten is teljes ingatlanra vonatkozó tulajdonjoggal rendelkeznének. Márpedig az jogi nonszensz volna.”

Hogy a fenébe ne lenne. Ennyi erővel maga az osztatlan közös tulajdon intézménye is jogi nonszensz lenne, hiszen ott is minden tulajdonosnak a TELJES ingatlan használatára van joga.

Sőt, még fajtái is vannak, egyenrangúan is lehet több haszonélvező a teljes ingatlanra, és sortartóan is.

Az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét adjátok meg.

Miért kéri a NAV a forgalmi értéket a tulajdonostól? Hát honnan tudhatná ő azt, ha nem akarja eladni?

Az, hogy az önkormányzat impotens, és tőlem kéri a hagyatéki ingatlan értékét, hogy kiállítsa az adó- és értékbizonyítványt, még csak-csak megértem. Bár igazából azt sem. Na de hogy a NAV????

Mert az eljárás főszabályként önbevallásos.

Tényleg? Na ez, nekem is új.
Persze, az eddigi esetek, akár visszterhes, akár ajándékozás vagy öröklés, amit láttam, ott jellemzően szerepelt a szerződésben valamiféle érték, tehát ez fel sem merült eddig. Érdekes.

drbjozsef

„Ennyi erővel maga az osztatlan közös tulajdon intézménye is jogi nonszensz lenne, hiszen ott is minden tulajdonosnak a TELJES ingatlan használatára van joga.”

Vagy nem, mert a százalékos tulajdonrész osztatlan közös tulajdon esetében is rögzítve van a tulajdoni lapon.

Azt viszont elfogadom, amit a haszonélvezeti kapcsolatban írtál, ezt eddig nem tudtam.

Tisztelt Jogszakértők,

Egy elméleti vita eldöntéséhez szeretnék Önöktől segítséget kérni.

Testvérek között ugyebár 2020. július óta az ajándékozás illetékmentes. Tehát ha teszemazt én ajándékba kapok egy ingatlant a testvéremtől, akkor a földhivatalnál ezt a B400-as adatlapon jelezve mentesülök az illetékfizetés alól. De ez nem csak ingatlan esetén érvényes, hanem ha mondjuk én megajándékoznám a testvéremet egy lakás árával, úgy annak sem lenne adózásbeli vonzata.

Namost, mi történne ha a fenti két ajándékozás egyszerre történne? Például Karácsonyra én kapok a testvéremtől egy lakást, ő pedig ajándékba kap tőlem egy zsák pénzt.

Van ennek az elméleti szituációnak valamilyen buktatója adózás szempontjából?

TarajosGoethe,

Adózás szempontjából semmilyen. Hiszen ajándékozások, nincs senkinek jövedelme.

Illeték szempontjából lehetne, hiszen ez a két ügylet illetékelkerülési célból jön létre az eredeti, visszterhes ügylet helyett. ELMÉLETILEG, ahogy kérdezed, ez egy aggályos dolog lenne.

GYAKORLATILAG viszont nem szokott ezzel gond lenni. Már úgy értem, hasonló ügyleteknél, mert ez még elég új, sok ilyennel nem találkoztam még. Hasonló, amikor felmenődnek ajándékozod az ingatlant, és ő a testvérednek, mert ez így egyenesági rokonok közötti illetékmentesség miatt régebben
így ment. De ismerős ügyvéd azt mondta, szoktak ilyet csinálni, akár 1 nap eltéréssel is.

A kiderülési esélye is közel zérus : amióta értékhatár nélkül NEM kell már bejelenteni sem a NAV-nak a rokonok közötti ajándékozást, azóta az esélye sincs meg, hogy valakinek feltűnjön.
(Hacsak nem többmilliárdos ingatlanról, és az ajándékozó részéről vagyonnyilatkozatra kötelezettről van szó.)

drbjozsef

Azt, hogy egy „laikus paraszt, dilettáns hozzászóló” hülyének néz, azt itt még akár bóknak is veszem. :-D