lajcsó
2018.05.16. 08:23
"Kicsit lassúbb, kicsit drágább."
Meg az ügy kimenetele is bizonytalan!
termőföld elővásárlási jog
Nesita
#
2018.05.16. 12:52
Köszönöm a válaszokat! A Földhivatal szerint semmilyen mód nincs a zártkert művelés alóli kivételére, sem lassú, sem drága módszer sem. A termőföld eladási szabálya vonatkozik rá, ki kell függeszteni a szerződéskötés után, utána vagy szívok, vagy nem. Ugyan a kifizetett vételárat visszakaphatom az elővásárlási joggal rendelkező "új" vevőtől, de az ügyvédi költséget elbukom. Van valakinek jó ötlete? Kiskapu?
nonolet
#
2018.05.16. 14:02
"de az ügyvédi költséget elbukom."
Dehogy bukod el!
Miért buknád?!
Bele kell venni a szerződésbe, hogy az is megtérítendő.
De ezt az ügyvéded tudni fogja...
FCsilla22
#
2018.05.22. 17:14
Egy olyan zártkert egyik tulajdonosa vagyok, amelyik építési telekké minősíthető át. A másik felét szeretném megvásárolni, 1/2 -1/2 részben vagyunk tulajdonosok a volt férjemmel. A telek nem lett kivonva művelés alól. Az önkormányzatnál nem tudták megmondani, hogy ilyen esetben is van-e kifüggesztési kötelezettség - nyilvánvalóan elővásárlási jogom van és élni is szeretnék vele. A telek nem nagy, 763 négyzetméter, ennek az egyik feléről van szó. Elképzelhető, hogy ilyen esetben is érvényes a kifüggesztési kötelezettség? Hol tudják ezt 100%-os biztonsággal megmondani?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.05.22. 17:34
Mi az, hogy!
lajcsó
#
2018.05.22. 19:53
"Elképzelhető, hogy ilyen esetben is érvényes a kifüggesztési kötelezettség?"
Tekintettel arra, hogy tulajdonostársak közötti olyan szerződés aminek következtében megszűnik a közös tulajdon, az adásvételi szerződést nem kell közzétenni, meg hatósági jóváhagyás sem szükséges hozzá. A szerződés egyből mehet a földhivatalba.
(Földforgalmi törvény 20. § b) pontja és 36. § e) pontja)
"Hol tudják ezt 100%-os biztonsággal megmondani?"
Én már megmondtam, de ha tutira akarsz menni akkor a Földhivatalban érdeklődjél!
FCsilla22
#
2018.05.23. 05:40
Köszönöm szépen a válaszokat!
felfoldi
#
2018.05.30. 13:17
Egy osztatlan közös tulajdonban levő termőföld adás-vételére elfogadó jognyilatkozatot tettem. A nevezett föld egyik tulajdonosával van 10 évre szóló haszonbérleti szerződésem, amit ideiglenesen átengedtem 1 évre alhaszonbérlet jogcímen.Az elfogadó jognyilatkozatomban a Földforgalmi Tv. 18 §. 1. bekezdés bc) pontját jelöltem be , mint 20 km-en belül lakó földhasználó földműves. Elutasítottak mert nem minősítettek földhasználónak, hisz ideiglenesen alhaszonbérletbe adtam a földet ( a haszonbérfizetési kötelezettségem fennáll az alhaszon ideje alatt is,és annak lejárta után, visszajegyződik a még mindig tartó haszonbérletem. Bírósági felülvizsgálatra vigyem-e az ügyet, vagy jogosan döntöttek az elutasításom mellett.
mona21
#
2018.05.30. 14:35
A következő kérdéssel fordulnék Önökhöz. Egy osztatlan földterületről lenne szó melyhez 3 hrsz tartozik. 2 testvér használta eddig közösen megegyezve. Időközben az egyik testvér meghalt akinek területét örököse eladta, illetve a gyep részt szántóvá minősítette (a valóságban nem történt felszántás ugyan úgy gyep maradt). Időközben kiderült, hogy nem pont úgy művelték a területet ahogyan az hivatalosan a hrsz szerint kellett volna. Így az új vevő az örökös által mutatott területet mérette ki persze a gyepes részt is hozzá véve, ami ugye neki szántó részként mutatkozik, de ez eltér a hrsz-tól, ami a földhivatalban van. Most, hogy az új vevő kimérette a területet; a testvérrel akarja ki fizettetni az elkülönítést, a változási vázlatot + ügyvédi költséget. A kérdésem az lenne, ez ellen lehet e valamit tenni, illetve köteles e kifizetni, illetve ha igen milyen arányban.
Válaszát előre is köszönöm!
Mónika
nonolet
#
2018.05.30. 18:01
felfoldi
"nem minősítettek földhasználónak"
Te használod?
Nem.
nonolet
#
2018.05.30. 18:04
Mona21
"Egy osztatlan földterületről lenne szó melyhez 3 hrsz tartozik"
Mi van?!!!
A 3 hrsz az eleve 3 KÜLÖN földterület...
Aminek SEMMI köze egymáshoz!!! függetlenek.
Aki kavart köztük NYILVÁN az fizeti a kavarása helyrerakási költségét.
nonolet
#
2018.05.30. 18:07
a testvérrel akarja ki fizettetni az elkülönítést, a változási vázlatot + ügyvédi költséget.
A testvér mutatott marhaságot...
Ha ebből kára van a vevőnek, akkor azt a tesó fizeti.
(átminősítés, büntetés, áreltérés, vagy termény kár pl.)
Ugyanakkor
- a saját területének a kitűzési költsége
- KIZÁRÓLAG az új gazda költsége!
Diwi689
#
2018.06.21. 09:52
Tisztelt Fórumozók,
zártkerti területen, a szomszédos, kert besorolású terület kifüggesztésre került. Nem főldművesként, helyben lakó szomszéd címen értelmezhető az elővásárlási jog? (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 18. § (1) bekezdése alapján) /az eredeti vevő sem földműves/
Az, hogy a szerződésben két szomszédos terület szerepel, befolyásolhatja az elbírálást?
Előre is köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.06.21. 10:12
Nem.
JAG1
#
2018.12.13. 18:22
Tisztelt Fórumozók!
Termőföldet szeretnék vásárolni. Elfogadó jognyilatkozatot tett rá valaki, aki 20 km-en belüli fiatal gazda.
Az adás-vételi szerződés pillanatában nem voltam földműves, amit azóta megszereztem, nyílvántartásba kerültem, helyben lakó vagyok.
Az adás-vételi szerződésben szerepel a fizetési ütemezés, mely szerint a foglaló után a
"további vételárrészt az illetékestelepülési önkormányzat jegyzőjének az adás-vételi szerzódés hirdetményi úton történő közlése iránti kifüggesztés határidejének letelte után az elővásárlási jogosultak jognyilatkozatáró| szóló értesítés kézbezvételétől számított 8 napon belül fizeti meg Eladónak"
A Fö|dforgalmi törvény 21§ {8) bekezdése szerint Az e|adót az o|yan e|fogadó jognyilatkozat köti, ame|yet az lővásár|ásra jogosult határidőn be|ül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adágvételi szerződést magára nézre teljeskörűen elfgadja.
Az elfogadó jognyilatkozat tevő meg sem kereste az eladót, nemhogy fizetett volna.
2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 32§ (5) А szerző fél köteles а Földforgalmi törvényben meghatározott, а tulajdonszerzési
jogosultság fennállásához, valamint а jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az
eljárás alatt bekövetkező változásokról а mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és a z
azokat igazoló dokumentumokat а mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani .
Ennek megfelelően írásban tájékoztattam öket a földműves nyílvántatásba vételemről.
Kérdéseim:
A mezőgazdasági igazgatási szerv köteles-e figyelembe venni döntésénél, hogy az elfogadót tevő szerződésben vállalt kötelezettséget nem teljesítette, nem fizetett?
Az ügy lezárta előtt megszereztem a földműves igazolványt?
Van-e még valamilyen ötlet ?
Kérdező111
#
2018.12.18. 11:31
Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi ügyben szeretném a véleményüket kikérni. Egy osztatlan közös tulajdonban lévő földterület (sok tulajdonostárssal) egyik tulajdonosa adásvételi szerződést kötött egy másik tulajdonostárssal, aki nem helyben lakó. A kifüggesztett szerződés szerinti ingatlan közvetlen szomszédja, aki helyben lakó szomszéd földművesnek minősül, benyújtotta elfogadó nyilatkozatát, a Földhivatal az elfogadó nyilatkozatot tevővel hagyta jóvá a szerződést, hisz a földfogalmi törvény sorrendisége alapján ő van előrébb.
A szerződés szerinti vevő tulajdonostárs bírósági keresetet nyújtott be,vagyis beperelte a Földhivatalt, mert szerinte a 18.§ (3) bekezdése alapján őt illeti meg az elsőbbség (a szerződésben egyébként erre nem hivatkozott). A bíróságon a Földhivatal azzal érvelt, hogy a szerződés szerinti vevő hiába tulajdonostárs, a jelenlegi jogszabály alapján nem élvez elsőbbséget a 18.§ (3) bekezdése alapján, hiszen ez alapján csak akkor élvezni elsőbbséget, hogyha a tulajdonostárs eladó egy nem tulajdonostárs, vagyis harmadik személy részére adta volna el a területet, és a tulajdonostárs (vagyis a szerződés szerinti vevő) nem vevőként, hanem elfogadó jognyilatkozatot tevőként szerepelt volna.
A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Földhivatal határozatát (melyben az elővásárlásra jogosulttal hagyta jóvá a szerződést) hatályon kívül helyezte, és a mezőgazdasági igazgatási szervet út eljárásra utasította.
A bíróság álláspontja szerint nincs ok eltérően értékelni a társtulajdonos elővásárlási jogát abban az esetben, amennyiben a szerződésben vevőként, vagy vételi ajánlattevőként jelenik meg. A Földhivatal, mint alperes fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. A Földhivatal számos ilyen ügyben hozott bírósági és törvényszéki ítélettel védte magát, amelyben ugyanígy jártak el, és nekik adtak igazat, vagyis ilyen esetben az elfogadó nyilatkozatot tevővel kellett jóváhagyniuk a szerződést, de a fővárosi törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta, miszerint új eljárás lefolytatására kötelezte a Földhivatalt.
Mindezek után a Földhivatal lefolytatta az új eljárást, vagyis meghozta a döntést, hogy most már inkább mégsem az elővásárlási jogával élő helyben lakó szomszéd földművessel hagyja jóvá a szerződést, hanem az eredeti tulajdonostárs vevővel, akivel szemben első körben megtagadta a jóváhagyást, arra hivatkozva, hogy a tulajdonostársi mivoltára, 18.§ (3) bekezdésre hiába hivatkozott, mert vevőként ezt nem teheti meg, csak elfogadó jognyilatkozat tevőként.
Hol van akkor az igazság?
A földforgalmi törvény sorrendisége emberileg valóban nem épp a legmegfelelőbb, mert valóban, inkább a társtulajdonost kellene egy szerződésben előbbre hoznia. Viszont a szerződés keltének időpontjában hatályos jogszabály - ami egyébként azóta sem változott - a tulajdonostársat csak akkor röpíti az első helyre, hogyha az eladó egy harmadik, külső személlyel kötne adásvételi szerződést, és a tulajdonostárs ezt a kifüggesztést meglátja, és él elővásárlási jogával.
Hogy lehet az, hogy egyszer így dönt a Földhivatal, másszor pedig épp ellenkezőleg. Miközben számos olyan példát hoz a földhivatal, amely ügyekben is ugyanúgy döntöttek, mint ahogy ő először. Mi alapján mondhatja azt a bíróság, hogy a szerződés szerinti tulajdonostárs vevő esetében éppúgy alkalmazandó a 18.§ (3) bekezdése, mint ha elfogadó jognyilatkozatot benyújtó lenne? Milyen jogértelmezés ez? És mi van akkor azokkal az ügyekkel, amelyek nem kerültek bíróságra, mert nem mertek vele foglalkozni a gazdák? Ott megnyerte az elfogadó jognyilatkozatot tevő a földet? Míg pl. ebben az ügyben elvesztette? Miért nem egységesen értelmezik az egész országban a földhivatalok is és a bíróságok is a törvényeket?
És ezek után vajon hogy fognak dönteni a földhivatalok? Egyik ügyben így, a másikban meg úgy?
Van esetleg valamilyen tapasztalatuk, vagy jogi véleményük az ügyben? Én a szomszéd vagyok, aki ott lakik helyben, és ténylegesen ott gazdálkodok, és a jelenlegi jogszabály szerint én lennék az első. De most ebben az ügyben kivételesen a megyei földhivatal máshogy döntött, mint ahogy a korábbi ilyen, vagy hasonló ügyekben.
Tudna esetleg nekem valaki segíteni?
Köszönöm szépen!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.18. 12:18
Res iudicata pro veritate accipitur.
Kérdező111
#
2018.12.18. 13:35
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm válaszát, ez valóban igaz lehet - de nem minden esetben. (nem vagyok jogász, nem tanultam jogot, lefordítottam válaszát a google segítségével...)
Ettől függetlenül tudna nekem adni valamilyen építő jellegű segítséget? Van esetleg tapasztalata ilyen ügyben? Hallott-e már esetleg arról, hogy valaki így járt? Ha igen, mi a teendő? Lehet-e bármit tenni Ön szerint?
Köszönöm szépen!
lajcsó
#
2018.12.18. 13:51
"Van esetleg valamilyen tapasztalatuk, vagy jogi véleményük az ügyben?"
Van. Pontosan úgy jártam (illetve az ügyfelem), mint ahogy te is.
Földhivatal ok, a bíróság elkaszált.
paxia
#
2018.12.18. 16:13
Kérdező111 ::
Nem jogi, hanem a józan paraszti ész oldaláról
megközelítve a dolgot: A tulajdonos társ, mint
"szomszéd" közelebb van egy adott földterülethez,
mint egy bármilyen közeli szomszéd. Ha a
tulajdonostárs veszi meg a földet, akkor a tulajdonosi
szerkezet egyszerűsödik (és ez talán a legfontosabb
jogalkotói szándék volt annak idején), ha bárki más,
akkor a tulajdonosi szerkezet nem változik.
Jogilag nem tudom minősíteni az esetet, de a józan ész
azt súgja, jobb, ha a tulajdonostárshoz kerül a föld.
lajcsó
#
2018.12.18. 20:40
paxia!
Ha a földműves tulajdonostárs mindenkit megelőz (az államot kivéve)akkor minek kell közzétenni a szerződést?
Néhány éve megyénkben - bírósági döntésre hivatkozva - volt olyan gyakorlat, hogy a tulajdonostársak közötti szerződés esetében nem kellett közzétenni a szerződést meg hatósági jóváhagyás sem volt szükséges. Ezt a gyakorlatot egy másik bírsági döntés felülírta.
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.12.18. 21:50
Földműves tulajdonostárs és földműves tulajdonostárs között is lehet különbség, amelyet a jogalkotó preferál, lásd a 18. szakasz (4) bek szerinti alsorrendet. Minden szerződést -ami nem tartozik a kivételek közé - éppen ezért ki kell függeszteni.
Példa kedvéért Eladó (tulajdonostárs) szerződést köt másik földműves tulajdonostárssal, aki ranghelyét a 18. szakasz (3) bekre alapította a szerződésben. Egy harmadik szinten földműves tulajdonostárs elfogado nyilatkozatot tesz, elővásárlási jogának ranghelyét a 18. szakasz (3) bek.-re és a 18. szakasz (4) bek. b) pontjára alapozza.
Hogyan dönt a Főosztály, a Kozig munkaügyi biróság majd pedig a Fővárosi törvényszék? ;)
A fenti ügy lement. A rajelentkezővel voltunk.
Egyébként a 18. szakasz (3) bekre lehet akkor is hivatkozni, ha a szerződés szerinti hivatkozik rá, mert lehetséges hogy a közzététel során mégiscsak lesz 3. személy, akivel szemben megilleti a vevőt az adott ranghely. A nyelvtani megállapító értelmezéshez kepest ezzel az érveléssel változott a korábbi (kezdeti) bírói gyakorlat.
Blackjack21 (törölt felhasználó)
#
2018.12.18. 22:01
@ Kérdező111
Szóval a válasz a kérdésedre az, hogy kúriai szinten váltott a joggyakorlat már egy jó ideje, és így nem kell már egy stróman 3. személy aki leszerződik az eladóval és arra jelentkezik rá a tényleges vételi szándékú földműves tulajdonostárs.
Az új felfogás alapja tehát az, hogy a harmadik személy kitételnek nem a szerződés megkötésékor kell fennállnia, hanem elegendő az, ha van elvi esély, hogy ilyen személy az eljárásban elfogado nyílatkozatot tehet. Ez minden eljárásban adott, így tud már az új gyakorlat szerint bátran hivatkozni mar a szerződés szerinti vevő is a 18. 3-ra.
A jogalkotói sorrendből fakadóan az ilyen személlyel szemben - a rangsorban legalábbis - alulmaradsz. Esélyed akkor van, ha a TAB-NAK őt valamiért nem támogatja.
Remelem tudtam segíteni.
lajcsó
#
2018.12.19. 07:59
Eddig világos. Tehát, ha akár egy tulajdonostárs kimarad a jogügyletből akkor ki kell függeszteni a szerződést a 18. § (4) bek. miatt.
A jogügyletből kimaradt tulajdonostárs akár a szerződésben is nyilatkozhat arról, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. Így viszont (az állam kivételével) nem marad elővásárlási jogosult.
paxia
#
2018.12.19. 08:27
lajcsó ::
Pl, ha egy harmadik tulajdonostárs bérli a teljes területet, akkor az előnyben van. Akkor nem kell kifüggeszteni, ha
a vásárlással 1/1-es tulajdonhányad alakul ki.
Szerintem...
