Haszonélvezeti jog

Mondjuk ez pont az ilyen laikus ésszel is érthető, mint az enyém, hiszen ha nem kellene, elég egyszerű lenne kiszuperálni a haszonélvezőt a lakásból : alapítok még 15 másik ember nevére haszonélvezetet mellé, oszt beköltöztetem a fél falut? Nanemár.

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

10. § (3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

esetleg valami jogszabály?

alfateam

Ebben tévedsz. Létezik az egymást követő haszonélvezet, akkor is, ha drbjozsef ezt sortartónak nevezi is.

„Sortartó haszonélvezetet, ahol egymás után van joga a haszonélvezőknek gyakorolni a jogukat, olyat persze igen.”

Ilyen csak a te és Immaculata fejében létezik, a valóságban nem.

alfateam,

„A haszonélvezeti jog a haszonélvezőket közösen illetné meg.”

Ilyet nem csinálhatnak a mostani haszonélvező beleegyezése nélkül.

Sortartó haszonélvezetet, ahol egymás után van joga a haszonélvezőknek gyakorolni a jogukat, olyat persze igen.

„" Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a korábbi haszonélvező hozzájárulása az új haszonélvezeti jog alapításához”"
Nem.

buszgyuri,

Ha közösen illeti meg őket, akkor természetesen kell a beleegyezése. Hiszen az övé már létezik.

Üdvözletem! Haszonélvezeti jogot szeretnék alapítani szülő részére az ingatlan egészére egy olyan lakásingatlanra, amelyen nagyszülőnek már van haszonélvezeti joga (ugyancsak az egész ingatlanra). A haszonélvezeti jog a haszonélvezőket közösen illetné meg. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a korábbi haszonélvező hozzájárulása az új haszonélvezeti jog alapításához. Köszönöm!

csabesz1985,

A különvagyonra költött közös vagyonnal ugyanúgy el kell számolni, mintha az egy közös tulajdonú házra lett költve. Nyilván a bizonyítás és a mérték meghatározása nem lesz egyszerű. A legjobb lenne megegyezni, mert a per hosszú és drága lesz, mindenkinek.

A csak szot ugy ertettem hogy nem vagyok tulajdonos. Viszont ahogy írtam 2007 ben indult az ujraepitkezes, uj tervrajz, teljes felmeres ami szerepel minden papíron hogy mi volt addig. Főfal és tető. Az 6 év alatt viszont teljesen befejeztük közösen hazassag alatt. Ami nem keves penz volt. A haz erteke kb. 30 millió forint. És azt nem tudom elképzelni hogy ebből engem csak úgy semmi nelkül ki tudnak dobni. Mivel ahogy írtam 14 ev hazassag. És ez mind alatta törtent.

csabesz 1985,

„Adostars vagyok csak.”

Csak? Hát az nem jó. Az konkrétan pont az "adós"-t jelenti. Te is adós vagy, a feleséged is adós, ezért te vagy az ő adóstársa, ő meg a te adóstársad.

Közös vagyont válásnál meg kell osztani (ahogy a tartozásokat is), ennek menete nem egyszerű, és minden más ismerete, az egész vagyon részletei is számítanak. Úgyhogy igen, járhat is belőle akár.

A haszonélvezet meg valóban látható lesz a tulajdoni lapon, de 99%, hogy közösen az egészre van/volt haszonélvezet, ha az egyik haszonélvező meghal, az egészre lesz a másiknak továbbra is. Nem tuti, de igen valószínű. (Ha szerződéssel alapították, akkor az a valószínű).

Rendben. És még egy kérdés lenne. Ugyanez a hàzról van szó. A feleségem az előző ferjevel kezdte építeni 2002 ben. Majd elvaltak. Nagy hozavona utan ketten a felesegemmel tovabb folytattuk az epitkezest engedelyekkel 2007 ben. Amikor elkezdtuk csak főfalak es tető volt. 2013 ban befejeztük. Az lenne a kerdesem hogy én ebből szàmíthatok e valamire a vagyonelosztas soran. Adostars vagyok csak.

Nézd meg a tulajdoni lapon!

Tisztelettel kernem a segítseguket a következő témàban. A feleségemmel vàlófélben vagyunk 14 év utàn.. Van egy csalàdi hàz, az ő tulajdona. A két szülője holtig tartó haszonélvező. Az a kérdésem hogy olyankor mi van hogyha az egyik szülő meghalt akkor az egész hàzon vagy màr csak a fél hàzon van haszonélvezet. Köszönöm vàlaszukat.

Ahogy alább írták: helyzetük a birtoklás, használat, hasznosítás tárgyában ilyenkor a tulajdonostársakéval analóg.

És ha egyszerre szereztek ketten is haszonélvezetet?

Tisztelt Kovács Béla Sándor, megbízhatónak tűnő szakirodalmat olvastam, de ha a többiek egynél többet olvastak, s nem mellettem állnak, akkor szokás szerint megint kisebbségbe kerültem. Egyébként annyit megjegyzek, ha mégis az én szakirodalmam a helytálló, akkor se nagy öröm az a kérdezőnek, mert legfeljebb közös haszonélvezet lesz, az pedig a közös tulajdon mintájára azt jelenti, hogy a birtoklást valamiképp fel kell osztani, ha nyugodt életet szeretne magának a gyermek, s így az egyharmad résznek egy része jut csak a gyermeknek.

Mert aki elsőként szerzett haszonélvezetet, haszonélvezete mindaddig fennáll, amíg fel nem hagy vele.

„Sorba kell állni, nincs közös haszonélvezet.”

Már-mért ne lenne?

Sorba kell állni, nincs közös haszonélvezet.

Nem tudom, milyen szakirodalmat olvasnál, de ez a kérdés dogmatikailag teljesen tisztázott, a gyakorlat pedig következetesen a dogmatikailag helyes megoldást követi.

Annyit bátorkodom hozzászólni, hogy beleolvastam a szakirodalomba, s azt írja ő, hogy nincs kiforrott álláspont azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha ketten birtokosai a haszonélvezetnek egyazon ingatlanrész tekintetében - sorba kell-e állni (időrend) vagy közös a haszonélvezet. Ha nagyon fontos a kérdés, akkor éppen perre mehet a kérdező, miután a fiának adja a tulajdonrész haszonélvezetét.

A Ptk.-ban sem találtam ezzel kapcsolatban semmit.

Úgy van. A haszonélvező jogosult az ingatlant használni, birtokolni, hasznosítani. Következésképpen azt is ő dönti el, a használatot kivel osztja meg, kinek engedi át.

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm az információt, ha jól értem, a haszonélvező engedélye nélkül én tulajdonrészembe a fiam nem költözhet be akkor sem ha a haszonélvezőt ápolja, pedig a házban van hely elég.