Valószínűleg csak az 1.250.000.- Ft-ot tudod arányosítani, és annak megfelelő tulajdoni hányadot bejegyeztetni, ami
kb. az 1/10-d.

Igen?

Tisztelt Szakértő!
Tényállás: ingatlan-nyilvántartás szerint volt férj 1/1 arányú tulajdonát képezi az ingatlan, melyre a volt férj szüleinek közösen illető holtigtartó haszonélvezeti joga van bejegyezve. Megállapítható, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére az adás-vételi szerződéssel egyidejűleg napján került sor.

Az adás-vételi szerződésből megállapítható továbbá, hogy az ingatlan vételára 13.000.000.-Ft volt, melyhez közjegyzői okirattal volt férj, volt feleség adósok, zálogkötelezettek, valamint anyós és após adósok 5.000.000.-Ft-ra ingatlanvásárlási kölcsönszerződést kötöttek ingatlan megvásárlásához.
ingatlan szerződés-kötéskori állapota nem tette lehetővé, hogy abba beköltözhessünk ezért közösen felújítottuk, ott jelentős munkálatokat végeztek, mely kőműves, asztalos és vasas munkálatok, valamint villanyszerelési munkálatok a volt feleség családtagjainak közreműködésével történt.

13.000.000.-Ft-os vételárból 8.000.000.-Ft a volt férj, illetőleg szülei különvagyonát képezte, melyre tekintettel került sor arra, hogy az ingatlanra a szülők együttes holtigtartó haszonélvezeti joga bejegyzésre került. Az ingatlan beruházások nélküli jelenlegi értékét 20.000.000.-Ft-ban határozom meg.Ebből az összegből annak 8,13-ad része 12.300.000.-Ft, melyet a volt férj különvagyont, vagy szülei mint haszonélvezeti jog ellenértéket számolhatnak el.

Az ingatlan beruházásokkal együttes jelenlegi forgalmi értékét 30.000.000.-Ft-ban határozom meg.

„mi az az összeg ami jogilag jár”.
Ez még mindig nem a konkrét probléma, ez nagyon általános kérdés. Ráadásul tényállás sincs. (Az, hogy elváltatok, nem az. Az gyakorlatilag semmi.)

www.kbs-ugyved.hu

Gondolom, nem anyósoddal és apósoddal éltél vagyonközösségben.

A kérdésekből ítélve annyira nem vagy tisztában a helyzettel, a szabályokkal, hogy bármit mondanánk, csak félreértenéd. Legalább egy órai konzultáció, mire valaki ezt elmagyarázza neked. Keress egy ügyvédet.

www.kbs-ugyved.hu

Tavaly októberben elváltunk. Vagyon megosztásra most kerül sor. Azután szeretnék utána járni mi az az összeg ami jogilag jár.
A haszonélvezeti vevő és a haszonélvezeti jog között mi a különbség, mert hogy az egyiken így, másikon meg úgy szerepel. Tudomásom szerint haszonélvezetet nem lehet megvenni csak alapítani.
Köszönettel.

Mi a konkrét problémád?

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Szakértő!
Adásvételi szerződésben anyósom és apósom haszonélvezeti vevőként vannak feltüntetve. A tulajdonlapon haszonélvezőként. Melyik kifejezés számít? Házasság után vásárolt ingatlan közösnek számít? Férj 1/1 tulajdon.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Nagy Mónika

Suzyka85,

„Szuleim neki ajandekoztak a hazukat az ocsemnek, o most a haszonelvezo”

Ilyen nincs.

Van tulajdonjog és van haszonélvezeti jog.

A mindennapi szóhasználatban a "neki ajándékozza", az a tulajdonjogot jelenti (neked adom az almámat).

Lehet haszonélvezetet is "ajándékozni", ez jogilag azt jelenti ingyenesen alapítottak a részére haszonélvezetet.

Ha öcsédnek tulajdonjoga van, minden további nélkül eladhatja (akkor is, ha a szüleidnek haszonélvezeti joguk van).

Ha öcsédnek haszonélvezeti joga van, akkor használhatja az ingatlant, kiadhatja bérbe (és kirakhatja belőle a szüleiteket), de el nem adhatja, hiszen a tulajdonjog nem az övé.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Hogy keletkezett haszonélvezeti joga az öcsédnek?
Attól hogy a szüleid ajándékba adták neki nem keletkezik haszonélvezet.
De mint tulajdonos eladhatja a házat nem kell senkit megkérdeznie.
Ha viszont ez a szándéka lehet, hogy a szülők nehéz helyzetbe kerülnek. ( de ez csak feltételezés)

Udvozletem!
A kerdesem a kovetkezo lenne. Szuleim neki ajandekoztak a hazukat az ocsemnek, o most a haszonelvezo. Eladhatja-e a hazat a testverem a szuleim belegyezese vagy kikekulese nelkul?
Koszonom!

És ez miben tér el attól, amit drbjozsef és én írtunk?

Több személy mint haszonélvező

Haszonélvezői pozícióba több személy is kerülhet úgy, hogy egyidejűleg jogosultak a haszonélvezeti jog gyakorlására. Erre a helyzetre a Ptk. nem nyújt külön szabályokat. Kiindulhatunk abból, hogy a haszonélvezeti jog ilyen módon jellemzően szerződéssel keletkezhet, és a felek akkor járnak el helyesen, ha a szerződésükben rendezik, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlására milyen arányban és milyen módon jogosultak, rendelkezve egyúttal a használati és hasznosítási jog térbeli, időbeli, arányos megosztásáról is. Ha ez mégsem történik meg, álláspontunk szerint fennáll a lehetősége jogalkalmazói analógia alkalmazásának akként, hogy ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezt támasztja alá az is, hogy a több személyt egy időben megillető haszonélvezeti jog fennállása esetén a bírói gyakorlat a birtoklás, használat és hasznosítás bíróság általi rendezése esetére a PK 8. sz. kollégiumi állásfoglalásban a közös tulajdonra lefektetett elveket alkalmazza.[631] Ezek az elvek azt fejezik ki, hogy ha a közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) kérdésében a tulajdonostársak nem értenek egyet, a bíróság a birtoklás és használat (hasznosítás) módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja (PK 8. sz.). Ezeknek az elveknek a közös haszonélvezetre való alkalmazásából az következik, hogy ha a dolgon több személyt egyidőben illet meg ugyanazon a dolgon haszonélvezet, és a haszonélvezők a birtoklás és használat (hasznosítás) kérdésében megállapodni nem tudnak, a bíróság ennek módját a haszonélvezeti arányoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja.

Mondjuk ez pont az ilyen laikus ésszel is érthető, mint az enyém, hiszen ha nem kellene, elég egyszerű lenne kiszuperálni a haszonélvezőt a lakásból : alapítok még 15 másik ember nevére haszonélvezetet mellé, oszt beköltöztetem a fél falut? Nanemár.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

10. § (3) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

esetleg valami jogszabály?

alfateam

Ebben tévedsz. Létezik az egymást követő haszonélvezet, akkor is, ha drbjozsef ezt sortartónak nevezi is.

„Sortartó haszonélvezetet, ahol egymás után van joga a haszonélvezőknek gyakorolni a jogukat, olyat persze igen.”

Ilyen csak a te és Immaculata fejében létezik, a valóságban nem.

alfateam,

„A haszonélvezeti jog a haszonélvezőket közösen illetné meg.”

Ilyet nem csinálhatnak a mostani haszonélvező beleegyezése nélkül.

Sortartó haszonélvezetet, ahol egymás után van joga a haszonélvezőknek gyakorolni a jogukat, olyat persze igen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„" Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a korábbi haszonélvező hozzájárulása az új haszonélvezeti jog alapításához”"
Nem.

buszgyuri,

Ha közösen illeti meg őket, akkor természetesen kell a beleegyezése. Hiszen az övé már létezik.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözletem! Haszonélvezeti jogot szeretnék alapítani szülő részére az ingatlan egészére egy olyan lakásingatlanra, amelyen nagyszülőnek már van haszonélvezeti joga (ugyancsak az egész ingatlanra). A haszonélvezeti jog a haszonélvezőket közösen illetné meg. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e a korábbi haszonélvező hozzájárulása az új haszonélvezeti jog alapításához. Köszönöm!

csabesz1985,

A különvagyonra költött közös vagyonnal ugyanúgy el kell számolni, mintha az egy közös tulajdonú házra lett költve. Nyilván a bizonyítás és a mérték meghatározása nem lesz egyszerű. A legjobb lenne megegyezni, mert a per hosszú és drága lesz, mindenkinek.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

A csak szot ugy ertettem hogy nem vagyok tulajdonos. Viszont ahogy írtam 2007 ben indult az ujraepitkezes, uj tervrajz, teljes felmeres ami szerepel minden papíron hogy mi volt addig. Főfal és tető. Az 6 év alatt viszont teljesen befejeztük közösen hazassag alatt. Ami nem keves penz volt. A haz erteke kb. 30 millió forint. És azt nem tudom elképzelni hogy ebből engem csak úgy semmi nelkül ki tudnak dobni. Mivel ahogy írtam 14 ev hazassag. És ez mind alatta törtent.

csabesz 1985,

„Adostars vagyok csak.”

Csak? Hát az nem jó. Az konkrétan pont az "adós"-t jelenti. Te is adós vagy, a feleséged is adós, ezért te vagy az ő adóstársa, ő meg a te adóstársad.

Közös vagyont válásnál meg kell osztani (ahogy a tartozásokat is), ennek menete nem egyszerű, és minden más ismerete, az egész vagyon részletei is számítanak. Úgyhogy igen, járhat is belőle akár.

A haszonélvezet meg valóban látható lesz a tulajdoni lapon, de 99%, hogy közösen az egészre van/volt haszonélvezet, ha az egyik haszonélvező meghal, az egészre lesz a másiknak továbbra is. Nem tuti, de igen valószínű. (Ha szerződéssel alapították, akkor az a valószínű).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.