csabesz1985,
A különvagyonra költött közös vagyonnal ugyanúgy el kell számolni, mintha az egy közös tulajdonú házra lett költve. Nyilván a bizonyítás és a mérték meghatározása nem lesz egyszerű. A legjobb lenne megegyezni, mert a per hosszú és drága lesz, mindenkinek.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
A csak szot ugy ertettem hogy nem vagyok tulajdonos. Viszont ahogy írtam 2007 ben indult az ujraepitkezes, uj tervrajz, teljes felmeres ami szerepel minden papíron hogy mi volt addig. Főfal és tető. Az 6 év alatt viszont teljesen befejeztük közösen hazassag alatt. Ami nem keves penz volt. A haz erteke kb. 30 millió forint. És azt nem tudom elképzelni hogy ebből engem csak úgy semmi nelkül ki tudnak dobni. Mivel ahogy írtam 14 ev hazassag. És ez mind alatta törtent.
csabesz 1985,
„Adostars vagyok csak.”
Csak? Hát az nem jó. Az konkrétan pont az "adós"-t jelenti. Te is adós vagy, a feleséged is adós, ezért te vagy az ő adóstársa, ő meg a te adóstársad.
Közös vagyont válásnál meg kell osztani (ahogy a tartozásokat is), ennek menete nem egyszerű, és minden más ismerete, az egész vagyon részletei is számítanak. Úgyhogy igen, járhat is belőle akár.
A haszonélvezet meg valóban látható lesz a tulajdoni lapon, de 99%, hogy közösen az egészre van/volt haszonélvezet, ha az egyik haszonélvező meghal, az egészre lesz a másiknak továbbra is. Nem tuti, de igen valószínű. (Ha szerződéssel alapították, akkor az a valószínű).
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Rendben. És még egy kérdés lenne. Ugyanez a hàzról van szó. A feleségem az előző ferjevel kezdte építeni 2002 ben. Majd elvaltak. Nagy hozavona utan ketten a felesegemmel tovabb folytattuk az epitkezest engedelyekkel 2007 ben. Amikor elkezdtuk csak főfalak es tető volt. 2013 ban befejeztük. Az lenne a kerdesem hogy én ebből szàmíthatok e valamire a vagyonelosztas soran. Adostars vagyok csak.
Nézd meg a tulajdoni lapon!
Tisztelettel kernem a segítseguket a következő témàban. A feleségemmel vàlófélben vagyunk 14 év utàn.. Van egy csalàdi hàz, az ő tulajdona. A két szülője holtig tartó haszonélvező. Az a kérdésem hogy olyankor mi van hogyha az egyik szülő meghalt akkor az egész hàzon vagy màr csak a fél hàzon van haszonélvezet. Köszönöm vàlaszukat.
Ahogy alább írták: helyzetük a birtoklás, használat, hasznosítás tárgyában ilyenkor a tulajdonostársakéval analóg.
És ha egyszerre szereztek ketten is haszonélvezetet?
Tisztelt Kovács Béla Sándor, megbízhatónak tűnő szakirodalmat olvastam, de ha a többiek egynél többet olvastak, s nem mellettem állnak, akkor szokás szerint megint kisebbségbe kerültem. Egyébként annyit megjegyzek, ha mégis az én szakirodalmam a helytálló, akkor se nagy öröm az a kérdezőnek, mert legfeljebb közös haszonélvezet lesz, az pedig a közös tulajdon mintájára azt jelenti, hogy a birtoklást valamiképp fel kell osztani, ha nyugodt életet szeretne magának a gyermek, s így az egyharmad résznek egy része jut csak a gyermeknek.
Mert aki elsőként szerzett haszonélvezetet, haszonélvezete mindaddig fennáll, amíg fel nem hagy vele.
„Sorba kell állni, nincs közös haszonélvezet.”
Már-mért ne lenne?
Sorba kell állni, nincs közös haszonélvezet.
Nem tudom, milyen szakirodalmat olvasnál, de ez a kérdés dogmatikailag teljesen tisztázott, a gyakorlat pedig következetesen a dogmatikailag helyes megoldást követi.
Annyit bátorkodom hozzászólni, hogy beleolvastam a szakirodalomba, s azt írja ő, hogy nincs kiforrott álláspont azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha ketten birtokosai a haszonélvezetnek egyazon ingatlanrész tekintetében - sorba kell-e állni (időrend) vagy közös a haszonélvezet. Ha nagyon fontos a kérdés, akkor éppen perre mehet a kérdező, miután a fiának adja a tulajdonrész haszonélvezetét.
A Ptk.-ban sem találtam ezzel kapcsolatban semmit.
Úgy van. A haszonélvező jogosult az ingatlant használni, birtokolni, hasznosítani. Következésképpen azt is ő dönti el, a használatot kivel osztja meg, kinek engedi át.
Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm az információt, ha jól értem, a haszonélvező engedélye nélkül én tulajdonrészembe a fiam nem költözhet be akkor sem ha a haszonélvezőt ápolja, pedig a házban van hely elég.
Stillmotors, az első kérdést a haszonélvezőnek tedd fel. A másik kérdésre pedig az a válasz, hogy persze. (De értelme nincs. Ti. amíg a haszonélvező él, addig a fiad a saját haszonélvezetét nem gyakorolhatja, ha pedig a haszonélvező már nem él, akkor nem lesz szüksége haszonélvezetre aa használathoz, gyakorláshoz.)
Eraster, ha az a kérdés, akkor a haszonélvező nem terhelheti meg az ingatlant jelzáloggal. Ha az a kérdés, akkor a haszonélvezet nem olyan jog, amit a bankok elfogadnának kölcsön fedezeteként.
A haszonélvezet nem ruházható át - de a gyakorlása másnak átengedhető.
Tisztelt fórumozók!
Örököltem egy családi házat 50 % arányban, a többi részt 25-25 % arányban a két unokaöcsém örökölte, ami most közös tulajdonban van. A házban lakik az örökhagyó volt élettársa (80 éves) holtig tartó haszonélvezeti jogon. A haszonélvezőt az egyik fiam gondozza a ház rendben tartását is ő végzi. A két unokaöcsém bár a kapcsolatunk jó, tudják hogy van házrészük amiben az utóbbi harminc évben egy szeget nem tettek arrább és továbbra sem várható el semmi, mivel a mondásuk szerint a fiam ráér.
Kérdés : a fiam, aki az ápolást végzi az én tulajdonrészembe beköltözhet-e, és adhatok-e neki haszonélvezeti jogot a tulajdonrészemre.
Tisztelt Fórumozók!
Szeretném megtudni, hogy haszonélvezeti joggal lehet-e egy lakásra hitelt felvenni, a tulajdonos aláírása és engedélye nélkül? A másik kérdésem az lenne, hogy a haszonélvezeti jog továbbadható-e más családtagnak?
Válaszukat előre is köszönöm!
Ez tévedés. De legalább nagyon határozott.
Tisztelt Ballag, első kérdésére a válasz: az unokahúg örököl. Másik kérdés: a 100 %-ról rendelkező szerződés semmis, helyette érvényes az 50 %.
Ballag,
Nem kicsit zavaros, hanem teljesen az.
Milyen fogalmat értesz az alatt, hogy valakit egy ingatlan 50%-ban "érint" ?
Háttérszerződés? Miért nem mindjárt egy zsebszerződés?
Ha tulajdonos, akkor igen, a törvényes örököse örökli a tulajdonrészét.
Ha haszonélvező, akkor az a halálával megszűnik, és kész. De ha ő a haszonélvező, addig ő döntheti el ki lakik az ingatlanban, ő adhatja bérbe az ingatlant, ő rendelkezik a használata felett. A tulajdonos meg nem. Lehet "háttérszerződést" kötni, csak az hatálytalan lesz, ha tényleg vita van.
Sose okos dolog olyan szerződést kötni, ami nem a szerződők valódi akaratát tükrözi.
József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.
Kedves Mindenki ,
Az alábbiakról érdeklődnék. Ingatlan vásárlás. 2 névre kerülne 50-50%-ban. Tulajdonosi kör nem rokoni szálú. 2 barát venné meg appartman üzemeltetés céljából.
Kérdés: Ha az egyik 50 %-s tulaj ( 76 éves ) véletlenül meghalna, akkor ha nincs gyermeke sem testvére, csak egy unokahúga, akkor az unokahúga örökölné a 50 %-s tulajdonrészt?
Ha igen, akkor mi a helyzet, ha az ingatlan 100 %-ban a másik tulajdonos nevére kerülne, de a 76 éves emberkének haszonélvezeti joga lenne és egy háttérszerződésben leszabályoznánk, hogy az 50 % az ingatlanból Őt érinti?
Kicsit zavaros, de köszönöm ha megpróáltok válaszolni.
Kedves drbjozsef, köszönöm válaszát!
