kecsa,

Kicsit pontosabban kellene fogalmazni.

50-50%-ban használt : gondolom a tulajdoni arányok ezek.

ingatlan Bírosági döntéssel megszünt : nem, ingatlant még bírósági döntéssel sem lehet "megszüntetni"

Hogy neked van-e elővételi jogod? Honnan tudhatnánk, hiszen "egyik tulajdonos"-t írsz egyes szám harmadik személyben.

Ha az a kérdésed, akkor a haszonélvezőnek nincs elővételi joga az ingatlanra (akkor sem, ha tíz évvel ezelőtt még tulajdonos volt). Így érted?

(Viszont, ha eladja a tulajdonos, természetesen a használati joga megmarad a haszonélvezőnek, csak azzal terhelten tudja eladni, vagy a beleegyezéseddel megválthatja tőled.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Érdeklődni szeretnék, ha egy közös 50-50 %- ban használt ingatlan Bírosági döntéssel megszünt az egyik tulajdonos kérésére 10 évvel ezelőtt,de holtig tartó használati jog kerül bejegyzésre, ebben az esetben van e elővásárlási jogom abban az esetben ha el szeretnék adni az ingatlant?

kecsa

Most nincs rá szüksége, de késöbb lehet rá ezért szeretne maradni a tulajdonin, illetve megeshet hogy később mégis lesz végrehajtás, de egyenlőre nincs ilyen képben.

Értem. De ha ez nem végrehajtásos sztori, akkor ennek továbbra is : mi az értelme? A haszonélvező halála után használhatja maga az ingatlant.

Egyszerűen csak nem akarja használni, és azt akarja, hogy te használd? Miért nem ajándékozza neked?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Tulajdonos akinek a résztulajdonrészére lenne, Ő nem lakik ott.

Igen, de még mindig nem látom az értelmét. A tulajdonos a saját részét használhatja, mi az értelme, hogy 3. személynek átengedi?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

A cél az ingatlan használata. Ez nem végrehajtásos sztori. :-)

Tehát akkor résztulajdonos alapíthat szerződéssel harmadik félre haszonélvezeti jogot a résztulajdonára, be is jegyzik, de "használni" csak akkor lehet ha az előbb bejegyzett özvegyi jogosult meghal?

Csuklósbusz,

Ha az egészre szólna, akkor igen.

De például a végrehajtás esetén az az után kötött haszonélvezet nem befolyásolja a végrehajtást, tehát beköltözhetően lesz hirdetve.

Félve kérdezem meg, mi lenne a cél...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Nem lennék tulaj, csak résztulajdon haszonélvező.
Tehát ha meghal az özvegyi jogosult akkor automatik én lennék a haszonélvező minden további teendő nélkül?

Csuklósbusz,

A Ptk. nem ismer olyat, hogy "özvegyi jog". Az sima haszonélvezeti jog (legfeljebb a Ptk. öröklési szabályai alapján járt az özvegynek).

Újabb haszonélvezet ugyanarra az ingatlanra akkor jegyezhető be, ha a meglévő haszonélvező jogait nem csorbítja. Vagyis vagy a beleegyezésével, vagy csak sortartó haszonélvezőként a meglévő mögé sorolva.

Ja, egyébként saját tulajdonrészedre nem lehet saját magadnak haszonélvezeti jogot bejegyeztetni, csak a többiek részére, értelemszerűen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Adott egy ingatlan 3 tulajdonossal, közülük az egyiknek özvegyi joga van.

Ha én az egyik tulajjal a saját részére haszonélvezeti jogot akarok alapítani magamnak, olyan lehet és be is jegyzik?

Tehát lehet egy ingatlanon egyszerre özvegyi és haszonélvezeti jog is?

Másodfoku alperesként be kell vonni a haszonélvezőt is!

Idén februárban indítottunk egy pert a szomszéd ellen, mivel feltöltötte a telkét földdel és a feltöltés következtében a házunk lábazatát eltüntette, így egy nagyobb esőzés és a folymatos öntözőrendszer használat miatt a fal felázott és leesett a vakolat, illetve a víz bemosta a pincébe a földet. A perfelvételi eljárásban vitatták a telekhatárt, amit később kimérettek földmérővel. A földhivatali határozat a vírus miatt sokáig tartott, így kicsúsztunk a szüntetelés miatti 4 hónapos határidőből. A perfelvételi tárgyalás során az alperesi ügyvéd nem hivatkozott arra, hogy a károkozó már nem tulajdonosa az ingatlannak, hanem csak haszonélvezője. Mivel az ejárás megszűnt és nem volt ítélet, így a további károkozástól eltiltás és a kár megtérítése miatt ismét keresetet nyújtottunk be, azonban apám a bírósági panasznapon jelezte, hogy a korábbi állapothoz képest annyi történt hogy a volt tulaj már csak haszonélvező. Ennek hatására a bíróság a keresetlevélben a jelenlegi tulajt írta be alperesnek. A jelenlegi tulaj és a haszonélvező élettársak és mindketten a szomszédban laknak.

És érthetően.

zotya1977,

Pert az ellen érdemes indítani, aki a kárt okozta. Úgy általában. Főszabályként.

Nem lenne egyszerűbb, ha a konkrét problémádat írnád le?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Pereskedésben lenne kérdésem. Kit pereljek, ha a haszonélvező okozott kárt a szomszéd tulajdonban, de a korábbi perben - ami már volt - úgy tudtam, hogy ő a tulajdonos. A jelenlegi tulajdonos a haszonélvező élettársa.

„Anyukám velünk maradt, az egész házra haszonélvezete van”

Nem jó a megfogalmazás. Ti maradtatok anyukátokkal. Addig maradhattok ameddig ő ezt megengedi. Ameddig haszonélvezete van.

2 éve kivásároltam a testvéremet a házból amiben lakunk. Az Ő ötlete volt. Anyukám velünk maradt, az egész házra haszonélvezete van. Most ki akar tenni a házból, mert a testvérem állandóan felpiszkálja a régi sérelmeivel. A ház összes számláját én fizetem, a felújításokat én végzem. Mit tehetek?

Alap,hogy gyermek részére sohasem alapitunk haszonélvezetet. Mármint ha nem akarunk az utcára kerülni.

„zeretném megszűntetni a közös tulajdont, szeretnék elköltözni és természetesen szeretném megkapni a tulajdonrészem ellenértékét.”
Ebből a második menni fog. Akár úgy is, hogy nem akarod.

www.kbs-ugyved.hu

Üdvözletem!
2004-ben vásároltam egy építési telket, amin a gyermekemmel 50-50 % tulajdoni részt szereztünk. A gyerekem haszonélvezeti jogot kapott a tulajdonrészem felett. Majd családi ház építésébe kezdtünk, ahol szintén én biztosítottam az anyagi lehetőséget az elinduláshoz. Aztán a gyerekem hitelt vett fel az építkezés folytatásához. Az építkezésbe befektetett anyagi érték akkor kb. 50-50 % volt. Használatbavételi engedélyt 2009-ben kaptunk a házra. Egészen 2018-ig minden jól működött a közös tulajdonlást illetően. A gyermekem megházasodott és ezzel sajnos az életviszonyok is megváltoztak. Ezen viszonyok azt eredményezték, hogy én szeretném megszűntetni a közös tulajdont, szeretnék elköltözni és természetesen szeretném megkapni a tulajdonrészem ellenértékét. A gyerekem arra hivatkozik, hogy nem tudok semmit lépni, mert neki haszonélvezeti joga van. Tényleg úgy lenne? Én ezt egészen nem így tudom. Egyébként a vásárláskor a telekre lett alapítva a haszonélvezeti jog és tudomásom szerint a családi házra ez már nem vonatkozik. Jól tudom? Mi lehetne mindkettőnk részére a járható út és a legjobb megoldás?
Köszönöm szépen a választ.

Sajnos ez igy van,rajtam is leverték az illetéket a haszonélvezetre.

galamb71,

Az én értelmezésemben sajnos ki fogják szabni az illetéket a szüleidnek.

Az Itv. 21.§ (2) csak lakástulajdonokat említ, haszonélvezetet vagy más vagyoni értékű jogot nem. A (3) bekezdés meg kifejezetten meglévő haszonélvezet "átvitelét" az új ingatlanra.

De olyan, hogy tulajdon változik haszonélvezetre, olyan passzus szerintem nincsen (bár szerintem is logikus lenne, a haszonélvezet is vagyoni értékű jog, benne lehetne a kedvezményben).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Üdvözletem Minden Fórumozónak.
Segítséget szeretnék kérni egy haszonélvezeti jog alapításával kapcsolatosan.
71 MFt-ért értékesítjük a jelenelegi ingatlanunkat, ahol nekem 2/8, feleségemnek 4/8, szüleimnek (akik 70 éven felüliek) együttesen 2/8 tulajdoni hányaduk volt. Az ingatlan több mint 10 évig volt a négyünk közös tulajdonában.
Az értékesítéssel egyidejűleg 53.500 MFt-ért (tehát kevesebbért vásárolunk, mint eladunk) egy másik városban egy másik ingatlant vásárolunk, ahol nekem és a feleségemnek 1/2 - 1/2 tulajdoni hányadunk, a szüleinknek pedig holtig tartó haszonélvezeti joguk lesz. Azt tudjuk, hogy nekünk nem lesz sem adó-, sem illetékszerzési fizetési kötelezettségünk, de ez a szüleinkre is áll, amennyiben nekik is az előzőnél (amely magasabb értékű volt, s együtt adtunk el velük) a mostani, kevesebb értékű ingatlanon lesz haszonélvezeti joguk?

Köszönjük szépen a választ.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm válaszát. Az a helyzet, hogy 45 éves vagyok, és nincs még saját lakásom. Ezt az örökséget nem nagyon tudom pénzzé tenni (1/12-ed rész, haszonélvezet), így én örülök ennek a megoldásnak. Sőt, annak idején én is felhoztam ezt az ötletet, de nem ugrott rá senki. Most nem én kezdeményeztem, nekem mindegy igazából.
Én csak a lehető legkorrektebb szeretnék lenni, mert azt fontosnak tartom.
Ami, ha jól értem, akkor vagyok, ha a becsüs által mondott piaci értéket veszem alapul, kiszámolom a részemet (1/12-ed része) és abból levonom a "haszonjog" értékét, és ezt az összeget kérem el.
Ez pedig az itv. 72.§-a szerint ha az özvegy 60 éves (és mivel az ingatlan fele az övé, ha jól gondolom, haszonélvezeti csak a másik felén lehet):
A becsült érték felét veszem, azt osztom hússzal és megszorzom 6-al.
Mivel csak az egész ingatlan 1/12-e van a tulajdonomban, ezt a "haszonjog -értéket" teljesen kellene levonnom a becsült ár feléből, vagy csak egy részét???
És egyáltalán jól gondolom a fenti számításokat???