Haszonélvezeti jog

Meg kell szüntetni a közüzemi szerződéseket. A közös költség fizetésére pedig rá tudod kényszeríteni.

Sehogy.

Meg lehet kérdezni a lakót. Nyilván a válasz "ingyé, szíjességi lakáshassználat" lesz.

Hogy ez igaz, vagy sem, harmadik félnek - és itt a tulajdonos is az - legfeljebb akkor derülhet ki, ha vitája támad a haszonélvezőnek a lakójával.

Mondjuk elég életszerűtlen, hogy egy nem rokon, nem ismerős embernek csak úgy ingyen használatba adja, de ez önmagában kevés.

(Másik kérdés, egyáltalán hogyan lehet azt ellenőrizni, bizonyítani, hogy a beengedett lakó mit is fizet?? Fizet-e vagy nem?)

Köszi.
Érdekes, mire is gondolhatott a "szerző", mert egyrészt az ott élés nincs ingyen, víz gáz villany amortizáció stb, másrészt pedig mi a különbség a tulaj részéről, hogy a beengedett idegen milyen feltételekkel tartózkodik a tulajdonában, hamár a beengedés nem tiltott?

De törvénnyel (sem) vitatkozunk.

wers

„Szerintem igen, és élvezheti a hasznait. Az lakik ott, akit a haszonélvező beenged, a tulajdonosnak nincs beleszólása. Szerintem akkor sem, ha ellenértéket fizet az ott lakó. Én nem látok rá semmilyen korlátozást. Persze lehet, hogy nem jó helyen keresem.”

Valóban rossz helyen keresed, mert ott van:

„2013. évi V. törvény, 5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]

(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

Az viszont úgy olvasom, valóban szívás, ha a haszonélvező ellenérték nélkül adja át a használati jogot.
De lehet, hogy én értelmezem rosszul :-O

Én is pont úgy kerültem újra birtokon belül anno, hogy a haszonélvezőtől én béreltem az ingatlant és adtam tovább bérbe (a szerződésünk nem tiltotta).

„A haszonélvező kiadhatja-e harmadik félnek az ingatlant a tulajdonos engedélye nélkül?”

Szerintem igen, és élvezheti a hasznait. Az lakik ott, akit a haszonélvező beenged, a tulajdonosnak nincs beleszólása. Szerintem akkor sem, ha ellenértéket fizet az ott lakó.

Én nem látok rá semmilyen korlátozást. Persze lehet, hogy nem jó helyen keresem.

Biztosítás a lakásban keletkezett károkat biztosítja első sorban vele együtt a bent lévő ingóságokkal. Az fizeti akinek érdekében áll a biztosítás, első sorban a tulajdonos.

Ha nem akarod, hogy biztosítva legyen a lakásod, akkor mondjad fel a felmondás feltételeivel, a nemfizetés nem felmondás!!

semilia,

A közüzemi számlákat annak kell kifizetnie, aki szerződésben áll a szolgáltatóval.
Remélem, nem vetted a nevedre a mérőórákat. Ha igen, azokat rád fogják terhelni ha nincs fizetve, nem csak erre a lakásra, hanem bármilyen vagyonodon végrehajtják.

Szólítsd fel a haszonélvezőt, hogy vegye a nevére a mérőórákat, kössön szerződést ő a szolgáltatókkal. Ha nem teszi, szüntesd meg a szerződést. Ha akar vizet, villanyt, vagy gázt, majd szerződik. Ha nem fizeti, azt rajta hajtják be, ha tudják, de neked nem lesz közöd hozzá. Van olyan szolgáltató (pl. telefon, internet), ahol a tulajdonosnak kezességet kell vállalni egy bizonyos összegig. Hát ilyen szolgáltatása majd nem lesz, keressen másikat.
Ha máshogy nem megy, kapjon előre feltöltős villanyórát például. Ha fizet előre lesz árama, ha nem, nem.

A közös költség a tulajdonhoz kapcsolódó költség, akkor is fizetned kellene, ha senki nem lakik ott. Szokásos megállapodás szerint a lakó - akár haszonélvező, akár bérlő, akár szívességi használó - fizeti, de ha ilyen nincs, azt a tulajdonosnak kell. Azt rá is fogja a társasház terhelni a lakásra ha nincs fizetve.

semilla

„Tulajdonos kötelezhető erre vagy a haszonélvezőnek kell ha ott lakik? A közösköltség lakás biztosítás ide tartozik-e?”

Szerintem ez a kis idézet erre máris választ adhat:

„Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.....A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a lakással kapcsolatos terheket.”

„A haszonélvező kiadhatja-e harmadik félnek az ingatlant a tulajdonos engedélye nélkül?”

Erre is itt egy kis idézet:

„Bár magát a haszonélvezeti jogot nem adhatja át másnak, de arra jogosult, hogy a birtoklás, használat és hasznok szedése jogát átengedje, ehhez nem kell hozzájárulást kérnie a tulajdonostól. Egyetlen korlátja van a haszonélvezeti jog gyakorlás átengedésének: ha a haszonélvező ellenérték fejében kívánja másnak biztosítani a lakást, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a használatra, hasznosításra vagy a hasznok szedésére nem tart igényt.”

Tehát amennyiben a tulajdonos is élni kíván a bérlés jogával teljesen azonos feltételek mellett. Ez esetben a haszonélvező nem adhatja ki vadidegennek az ingatlant.

Tisztelt Szakértő!

A következő információkat szeretném megtudni a haszonélvezetről:

Közüzemi számlát kifizeti haszonélvező vagy a tulajdonos aki jelen esetben nem is lakik ott (örökölt tulajdon)? Tulajdonos kötelezhető erre vagy a haszonélvezőnek kell ha ott lakik? A közösköltség lakás biztosítás ide tartozik-e?

A haszonélvező kiadhatja-e harmadik félnek az ingatlant a tulajdonos engedélye nélkül?

Védi-e valami a tulajdonos a haszonélvezővel szemben?

Sajnos örököltem egy lakást az Édesanyám után és a élettársának halálig tartó haszonélvezetet adott. Mivel ha tulajdon jogot adott volna a hitel ügyei miatt a bank rá tenné a kezét az élettárs részére.
Attól tartok hogy az illető minden jogi úton módon rám akarja terhelni a lakás összes költségét. Remélem nem teheti meg. Ha már örököltem a nagy semmit ne keljen még a közüzemi számláit is nekem fizetni.

Válaszát előre is köszönöm.

Lehetőleg a tulajjal együtt

Ne menjetek a földhivatalba. Egy ügyvédnél jelentkezzetek be.

Tisztelt Tagok!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz!

Adott egy önkormányzati lakás, ami részletre lett megvéve az önkormányzattól. Volt rajta haszonélvezeti jog, de sajnos a haszonélvező meghalt, és én lennék az új haszonélvezője az ingatlannak. Az a kérdés, hogy azon kívül , hogy a Földhivatalban elmegyünk és az elhunyt haszonélvezetét levetetjük, merre kell tovább menünk? Köszönöm!

Valószínűleg csak az 1.250.000.- Ft-ot tudod arányosítani, és annak megfelelő tulajdoni hányadot bejegyeztetni, ami
kb. az 1/10-d.

Igen?

Tisztelt Szakértő!
Tényállás: ingatlan-nyilvántartás szerint volt férj 1/1 arányú tulajdonát képezi az ingatlan, melyre a volt férj szüleinek közösen illető holtigtartó haszonélvezeti joga van bejegyezve. Megállapítható, hogy a haszonélvezeti jog bejegyzésére az adás-vételi szerződéssel egyidejűleg napján került sor.

Az adás-vételi szerződésből megállapítható továbbá, hogy az ingatlan vételára 13.000.000.-Ft volt, melyhez közjegyzői okirattal volt férj, volt feleség adósok, zálogkötelezettek, valamint anyós és após adósok 5.000.000.-Ft-ra ingatlanvásárlási kölcsönszerződést kötöttek ingatlan megvásárlásához.
ingatlan szerződés-kötéskori állapota nem tette lehetővé, hogy abba beköltözhessünk ezért közösen felújítottuk, ott jelentős munkálatokat végeztek, mely kőműves, asztalos és vasas munkálatok, valamint villanyszerelési munkálatok a volt feleség családtagjainak közreműködésével történt.

13.000.000.-Ft-os vételárból 8.000.000.-Ft a volt férj, illetőleg szülei különvagyonát képezte, melyre tekintettel került sor arra, hogy az ingatlanra a szülők együttes holtigtartó haszonélvezeti joga bejegyzésre került. Az ingatlan beruházások nélküli jelenlegi értékét 20.000.000.-Ft-ban határozom meg.Ebből az összegből annak 8,13-ad része 12.300.000.-Ft, melyet a volt férj különvagyont, vagy szülei mint haszonélvezeti jog ellenértéket számolhatnak el.

Az ingatlan beruházásokkal együttes jelenlegi forgalmi értékét 30.000.000.-Ft-ban határozom meg.

„mi az az összeg ami jogilag jár”.
Ez még mindig nem a konkrét probléma, ez nagyon általános kérdés. Ráadásul tényállás sincs. (Az, hogy elváltatok, nem az. Az gyakorlatilag semmi.)

Gondolom, nem anyósoddal és apósoddal éltél vagyonközösségben.

A kérdésekből ítélve annyira nem vagy tisztában a helyzettel, a szabályokkal, hogy bármit mondanánk, csak félreértenéd. Legalább egy órai konzultáció, mire valaki ezt elmagyarázza neked. Keress egy ügyvédet.

Tavaly októberben elváltunk. Vagyon megosztásra most kerül sor. Azután szeretnék utána járni mi az az összeg ami jogilag jár.
A haszonélvezeti vevő és a haszonélvezeti jog között mi a különbség, mert hogy az egyiken így, másikon meg úgy szerepel. Tudomásom szerint haszonélvezetet nem lehet megvenni csak alapítani.
Köszönettel.

Mi a konkrét problémád?

Tisztelt Szakértő!
Adásvételi szerződésben anyósom és apósom haszonélvezeti vevőként vannak feltüntetve. A tulajdonlapon haszonélvezőként. Melyik kifejezés számít? Házasság után vásárolt ingatlan közösnek számít? Férj 1/1 tulajdon.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Nagy Mónika

Suzyka85,

„Szuleim neki ajandekoztak a hazukat az ocsemnek, o most a haszonelvezo”

Ilyen nincs.

Van tulajdonjog és van haszonélvezeti jog.

A mindennapi szóhasználatban a "neki ajándékozza", az a tulajdonjogot jelenti (neked adom az almámat).

Lehet haszonélvezetet is "ajándékozni", ez jogilag azt jelenti ingyenesen alapítottak a részére haszonélvezetet.

Ha öcsédnek tulajdonjoga van, minden további nélkül eladhatja (akkor is, ha a szüleidnek haszonélvezeti joguk van).

Ha öcsédnek haszonélvezeti joga van, akkor használhatja az ingatlant, kiadhatja bérbe (és kirakhatja belőle a szüleiteket), de el nem adhatja, hiszen a tulajdonjog nem az övé.

Hogy keletkezett haszonélvezeti joga az öcsédnek?
Attól hogy a szüleid ajándékba adták neki nem keletkezik haszonélvezet.
De mint tulajdonos eladhatja a házat nem kell senkit megkérdeznie.
Ha viszont ez a szándéka lehet, hogy a szülők nehéz helyzetbe kerülnek. ( de ez csak feltételezés)

Udvozletem!
A kerdesem a kovetkezo lenne. Szuleim neki ajandekoztak a hazukat az ocsemnek, o most a haszonelvezo. Eladhatja-e a hazat a testverem a szuleim belegyezese vagy kikekulese nelkul?
Koszonom!

És ez miben tér el attól, amit drbjozsef és én írtunk?

Több személy mint haszonélvező

Haszonélvezői pozícióba több személy is kerülhet úgy, hogy egyidejűleg jogosultak a haszonélvezeti jog gyakorlására. Erre a helyzetre a Ptk. nem nyújt külön szabályokat. Kiindulhatunk abból, hogy a haszonélvezeti jog ilyen módon jellemzően szerződéssel keletkezhet, és a felek akkor járnak el helyesen, ha a szerződésükben rendezik, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlására milyen arányban és milyen módon jogosultak, rendelkezve egyúttal a használati és hasznosítási jog térbeli, időbeli, arányos megosztásáról is. Ha ez mégsem történik meg, álláspontunk szerint fennáll a lehetősége jogalkalmazói analógia alkalmazásának akként, hogy ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezt támasztja alá az is, hogy a több személyt egy időben megillető haszonélvezeti jog fennállása esetén a bírói gyakorlat a birtoklás, használat és hasznosítás bíróság általi rendezése esetére a PK 8. sz. kollégiumi állásfoglalásban a közös tulajdonra lefektetett elveket alkalmazza.[631] Ezek az elvek azt fejezik ki, hogy ha a közös tulajdonban álló dolog birtoklása és használata (hasznosítása) kérdésében a tulajdonostársak nem értenek egyet, a bíróság a birtoklás és használat (hasznosítás) módját a tulajdoni hányadoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja (PK 8. sz.). Ezeknek az elveknek a közös haszonélvezetre való alkalmazásából az következik, hogy ha a dolgon több személyt egyidőben illet meg ugyanazon a dolgon haszonélvezet, és a haszonélvezők a birtoklás és használat (hasznosítás) kérdésében megállapodni nem tudnak, a bíróság ennek módját a haszonélvezeti arányoknak, a tulajdonostársak jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja.