"Ki nem fizetett nagyobb összegű bírság"
Mégis mire gondolsz?
Haszonélvező az isztrián parkol és nem fizeti ki, akkor azt a lakástulajdonosnak kell, vagy micsoda? Mondj már egy példát bírságra, amit valaki másnak kell kifizetnie.
(ad absurdum, a bírság személyhez kapcsolódik, olyannyira, hogy az nem is öröklődik főszabály szerint)
"Mire számíthatok ha tartozást halmoz föl, nem csak közműtartozást, hanem esetleg ki nem fizetett nagyobb összegű bírságokat, stb.?
Ez volt a kérdés,erre válaszoltam.
"Minden közmű az ő nevén van." Mármint a haszonélvező, lakáshasználó nevén. Csak a közművekről volt szó, másról nem.
A haszonélvezőt és a bérlőt nem kéne egy kalap alá vonni.
Na azért ez nem ilyen egyszerű.
Amennyiben a haszonélvező benne lakik a lakásban,akkor köteles viselni az ingatlan azon terheit amelyek a lakáshasználattal kapcsolatosak(vizdij,áramdij stb)nem köteles viszont például felújitási alapot vagy hiteltörlesztést fizetni.
A tulajdonosnak helytállási kötelezettsége áll fenn a lakáshasználó tartozásaiért a közüzemekkel szemben.
A szolgáltató több megyében haszonélvezővel nem is köt szerződést,vagy csak a tulajdonos helytállási nyilatkozata alapján. Például a Mihő.
Miért is adná el?
Nincs az anyukájának tulajdonrésze, ezért tartozással nem terhelheti (esetleg vízdíj) az ingatlant. Potom pénzért adják el egy olyan személynek, aki esetleg kiüldözi a lakásból és még tető sem lesz a feje felett. Na akkor aztán gondoskodhatnak róla a gyermekei.
A másik tulajdonos segíthetne a lakás ügyeinek a rendezésében.
Miért merült fel a tartozások felhalmozása? Nem képes fizetni a számlákat, mert akkor be kéne segíteni. Van olyan, hogy szülőtartás.
szomszedsrac,
szomszedsrac,
Főszabály szerint az adós vagyontárgyait terhelhetik meg vele, ha az ingatlan másik 1/2 része az övé, akkor csak arra a tulajdonrészre jegyzik be az esetleges végrehajtási jogot.
Ha ő a szerződő fél, akkor ő lesz az adós is.
Ha Te vagy az egyetlen gyereke (az 1/2 gondolom így van), akkor te leszel a jogutódja is, megöröklöd a vagyonát, és a tartozásait is, de utóbb esetén legfeljebb annyit, amennyi a hagyaték vagyonrésze - magyarul a saját vagyonoddal nem felelsz érte.
Elajándékozni nem kell, add el. Lakottan, haszonélvezettel nyilván csak jóval a piaci ár alatt tudod, de azért az is pénz. Én nem engedném csak úgy el. Van, aki így is megveszi.
De ha nem adod el, a legrosszabb eset az, hogy elárverezik a részét és legfeljebb idegen tulajdonostársad lesz, ha pedig előbb hal meg, és több a tartozás mint az a 1/2 rész értéke, akkor lényegében ezt az 1/2 részt veszíted csak el. A most saját 1/2 részedet ez nem érinti (legfeljebb a tulajdonhoz kapcsolódó fizetnivalók esetén, például ingatlanadó, vagy közös költség hátralék.)
Nincs olyan kapcsolatotok, hogy segíts neki, ha kell, figyelemmel kísérd a költéseit, elkérd a csekkeit és te fizetsd be (nem feltétlenül helyette, kérd el a pénzt is) ?
Jaaaa, hogy ugrott egy nagyot a gondolatmenetben? Én meg szervesen szerkesztett szövegnek néztem az egészet. (Vö.: a kifejezett alany nélküli második mondat állítmánya visszautal az előző mondat alanyára vagy tárgyára. Az alanyra utalásnak itt nem lenne értelme.)
kbs,
Az ingóságokra írja.
Medvegy,
Ha megtaláljátok, és bizonyítani tudjátok hogy az a tárgy PONTOSAN az a tárgy, azt is, hogy az örökhagyóé volt, azt is, hogy ki vitte el, akkor esetleg.
Nem fog menni. Hidd el, ami eltűnik, az eltűnik. Pereskedhetsz kis értékű ingóságokért, ha neked az elv a fontos, de ráfizetni, azt rá fogsz, és szinte bizonyosan vissza sem kapod.
Hogy tűnt volna el?!
A haszonélvezeti jog, elajándékozáskor lett alapítva részemre.
Eltűnt-e már? Nagy valószínűséggel igen, viszont tanúkkal, számlával, és valószínűleg a fellelhetés helyével bizonyíthatóan.
Viszont ő van birtokban.
Medvegy,
„Meg teheti-e ezt? Egész, vagy csak az apám után maradt 1/2 részen van haszonélvezete?”
Honnan tudhatnánk mi azt? Rajta van a tulajdoni lapon. Ügyfélkapuval ingyen is lekérheted.
Jól értem, hogy a fiad az 1/1 tulajdonos most, de édesanyád soha nem is volt tulajdonos az ingatlanban, és csak az elhunyt férje utáni özvegyi jog alapján van haszonélvezete? Akkor feltehetőleg csak erre az 1/2 részre van neki, a nagymamád (volt) részén nincs.
„Egyáltalán ki zárhat-e az ingatlanból?”
Ha csak a fele részre van haszonélvezete, akkor nem, de ha ő az egész birtokosa, és határozott beköltözési/használati igényedet visszautasítja, akkor többlethasználati díjat követelhetsz tőle.
„Tehát jelenléte nélkül elhozhatom-e a hagyatéki tárgyait, vagy pedig neki, mint állandó lakcímmel egyedüli bejelentett személynek jelen kell lennie?”
Nem hozhatod el mindet. A haszonélvezet kiterjed a lakásra, valamint a lakás berendezési és felszerelési tárgyaira. A személyes tárgyakat elhozhatod, de megintcsak, ha ő a lakás birtokosa, akkor nélküle be sem mehetsz.
Célszerű tanúkkal menni, és jegyzőkönyvezni, hogy mit hozol el, ha egyáltalán beenged.
„Nem milliós vagyontárgyakról van szó, tehát hagyatéki jegyzőkönyvben sem szerepelnek, viszont nem szeretnénk, ha "éltűnénék".”
Az baj. Ha mégis "eltűnne" semmilyen lehetőségetek nem lesz annak visszaszerzésére. Még nem tűnt el?
„ és szintén haszonélvező?”
Hogy hogy? Te miért? Nagymamád részét úgy kapta ajándékba, hogy TE haszonélvezeted van rajta?
Természetesen az özvegy csak a hagyaték tárgyain kap özvegyi haszonélvezetet.
Üdvözlöm!
Röviden felvázolnám a tényeket.
Van egy ingatlan melynek a tulajdonosa a fiam (9). Édesapám halála után, aki a 1/2 tulajdonjoggal rendelkezett, én és a másik 1/2 tulajdonnal rendelkező nagymamám ajándékoztuk neki, természetesen haszonélvezeti joggal terhelve.
Édesanyám, apám halálakor haszonélvezeti joghoz jutott.
Most, hogy a nagymama is meghalt szeretnénk abba a házba költözni, amit anyu nem enged. Meg teheti-e ezt? Egész, vagy csak az apám után maradt 1/2 részen van haszonélvezete?
Egyáltalán ki zárhat-e az ingatlanból?
nagyanyám után egyedüli örökösként.
Tehát jelenléte nélkül elhozhatom-e a hagyatéki tárgyait, vagy pedig neki, mint állandó lakcímmel egyedüli bejelentett személynek jelen kell lennie?
Nem milliós vagyontárgyakról van szó, tehát hagyatéki jegyzőkönyvben sem szerepelnek, viszont nem szeretnénk, ha "éltűnénék".
Tehát, ezek után milyen jogom van az ingatlannal kapcsolatosan, mint a tulajdonos kiskorú gyámja, és szintén haszonélvező?
Kedves Drbjozsef!
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Sarolta
EdesSarolta,
Ha édesapádnak és édesanyádnak ez volt az utolsó közös lakóhelye, akkor ebből az ingatlanból és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakon haszonélvezeti jogot kap édesanyád, de tulajdon jogot nem, míg utóbbit a leszármazók kapják.
Ha 1/2-1/2 arányban volt a szüleid tulajdona az ingatlan, akkor igen, ahogy írtad, édesanyádnak megmarad az 50%-a, és a ti 25%-25% részeteken haszonélvezeti jogot kap. (és a tárgyain is!)
Ez azt jelenti, hogy a testvéred nem költözhet oda, amíg édesanyátok él. A használat szempontjából a haszonélvezeti jog úgymond "erősebb" jog a tulajdonnál is. Édesanyád lakhat ott, de akár hasznosíthatja is, akár bérbe is adhatja idegennek, ebbe a testvéred nem szólhat bele (legfeljebb előbérleti joga van, ugyanazon az áron ő is kibérelhetné).
Ez nem lehet probléma. Nem költözhet oda.
Ugyanakkor a tulajdonrészével rendelkezhet, eladhatja, elajándékozhatja. Ehhez meg a ti engedélyetek nem kell, nektek, mint tulajdonostársaknak szintén csak elővételi jogotok van, ugyanazon az áron megvehetitek a vevő elől, amennyit az ajánlott.
Ugyanígy, a tulajdonrészét lefoglalhatja a végrehajtó, és akár el is árverezheti azt, esetetekben csak úgy, hogy lakott áron hirdetve, de nem beköltözhető állapotban. Amíg édesanyád él, addig egy idegen, árverési vevő sem költözhet be, ugyanúgy, ahogy a testvéred sem.
Ezt mondjuk lehet bölcs lenne megelőzni. Ha máshogy nem megy, lehet érdemes lenne megegyezni a testvéreddel valahogy, és akár hitel felvételével is megvenni a részét. De ha már folyik ellene végrehajtás, az sem lesz egyszerű, mert természetesen az örökölt vagyonra is vonatkozni fog az, és ha csak utólag tudja meg a végrehajtó, akkor akár fedezetelvonó ügyletnek is minősíttetheti bíróságon.
Zoltan1984,
Még valamire azért felhívnám a figyelmedet.
Ha esetleg nem valamilyen családon belüli tulajdonrendezésről van szó, hanem ténylegesen idegennek értékesítenétek a tulajdonjogot, akkor fontos megjegyezni, hogy az illetéktörvényben található számítási mód a haszonélvezet értékére kizárólag az illeték megállapításának körében releváns.
Semmiféle kötelezettséget nem jelent sem az eladónak, sem a vevőnek. Nem lehet rá hivatkozni, egy becslésnek, megegyezési alapnak esetleg megfelelhet, de semmiképpen sem kötelező.
Magyarán, ha a vevő szerint ti tényleg még túl jó karban vagytok, és szerinte sokáig fogtok még élni, akkor nem köteles eszerint számolni a forgalmi értéket csökkentő tényezőként a haszonélvezet miatt. Ajánlhat jóval kevesebbet is (vagy többet).
Egyszóval : teljes egészében közös megegyezés tárgya a vételár. Ahogy meg tudtok alkudni.
gerbera,
A 73 és a 62 túl fiatal?
Nem mondom, optimista típus vagy... :)
(azon kívül, hogy akár családon belüli is lehet az ügylet)
Zoltan1984,
Vagyis Te eladod a részedet, a 62 éves párod haszonélvezetével terhelten - tehát a 62 éves életkorral kell számolni ezen az 1/2 tulajdoni hányad értékkel.
A párod pedig eladja a részét, a te (73) haszonélvezeteddel terhelten - tehát ennél a tulajdonrésznél a 73 évvel kell számolni.
Mivel az ügylet ügyvédköteles, konzultáljátok meg az ügyvéddel, hogy mit is szeretnétek pontosan.
Mert én a helyetekben alapítanák a saját eladott részre is haszonélvezetet mindkét tulajdoni hányadra - hiszen neked most a sajátodon nincs, a párodnak meg a sajátján nincs.
Ha a cél az, hogy eladjátok a tulajdonjogot, de ott élhessetek tovább úgy, hogy bármelyikőtök halála esetén a túlélő társ is tovább ott élhessen amíg él, akkor mindkettőtöknek a teljes ingatlanra, egyidejű, együttes (nem sortartó) haszonélvezeti jogot kell bejegyeztetni.
Az ügyvéd tudni fogja, ha ti tudjátok pontosan, hogy mit szeretnétek.
@Zoltan1984
„És most szeretnénk eladni az ingatlant úgy hogy továbbra is haszonélvezök maradunk.”
Túl fiatalok vagytok. Ha találtok olyan hülyét, aki így megveszi, jogi akadálya éppen nincs az ügyletnek. De ki olyan tőkeerős, hogy 15 — 20 - 30 évig várni tudjon, míg a haszonélvezők méltóztatnak kihalni onnan?
Üdvözlöm!
Édesapàm halàla után édesanyámmal és testvéremmel hagyatéki tárgyalás előtt állunk. Ha jól tudom édesanyámnak marad 50% tulajdoni joga, mi pedig a testvéremmel 25-25%-ot örökölnénk az ingatlanból. Én lemondanék édesanyám javára, viszont a testvérem nem, ő anyagiakban kérné a részét, de legfőképpen beköltözne családjával együtt édesanyámhoz, amit egyikünk se támogatna. Ha édesanyám holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezik, megtehetné a bàtyám az ő 25%-ával, hogy odaköltözzön? Mindemelett testvéremnek jelentős tartozása is érvényben van, ami azt jelentené, hogy az ő részét akár a bank akár el is vehetné?
Még egy kérdés: A közjegyzői díjat 3 felé osztva egyenlő részben kell kifezetni?
Üdvözlettel:
Sarolta
Kedves drbjozsef
Mindketten tulajdonosok vagyunk fele fele arányban az ingatlannak. Haszonélvezeti jog is mindkettőnknek van rajta. És most szeretnénk eladni az ingatlant úgy hogy továbbra is haszonélvezök maradunk.
Zoltan1984,
Valamit rosszul fogalmazol.
Senkinek sem lehet a saját tulajdonán haszonélvezete. Más tulajdonát meg nem adhatod el.
A tulajdoni lap szerint ki tulajdonos, ki haszonélvező?
Úgy érted esetleg, hogy ketten vagytok 1/2-1/2 tulajdonosok úgy, hogy egymás részét haszonélvezeti jogotok van?
Ha párommal ketten vagyunk haszonélvezők és el szeretnénk eladni az ingatlant haszonélvezeti joggal terhelten én 73 a párom 62 éve kinek az életkora számít?
A haszonélvezeti jog értéke kiszámitásához használható megbizhatóak az ilyen kalkulátorok https://ingatlan5.hu/…e-kalkulator
Válaszukat előre is köszönöm