Haszonélvezeti jog

Teljesen igazad van, de én meg hagy gondoljam "visszább"... :)

A te példádban evidens hogy vita esetén nem jár jól a tulajdonos.

De ha a példa az, hogy egy üres telekkel a haszonélvező konkrétan nem csinál semmit (nem kertészkedik, nem gondozza, még a parlagfüvet is a tulajdonos kénytelen vágatni, pedig az a haszonélvező dolga lenne), és oda épít bármit is, akkor arra nyilván nem kellene vonatkoznia a haszonélvezeti jognak, és nem is akadályozza semmiben a haszonélvező EDDIGI tevékenységében. És ilyenkor vita esetén már nem biztos, hogy a haszonélvező jön ki jobban, ha 20 év panelban fekvős semmittevés után most találja ki, hogy mégis uborkakirály őstermelő akar lenni.

A kérdező esetében 30+ éve áll egy ház a telken a tulajdonos használatában, a telek haszonélvezője eleddig semmit sem tett, hogy éljen a jogával. Se az építkezéskor, se azóta. Ez tipikusan a hallgatólagos beleegyezés. Nem?

Persze, tudom semmi sem fekete vagy fehér.

Nem ilyen egyszerű ez.
Csak hogy a te példádat gondoljam tovább:

Az üres telken a haszonélvező, mondjuk, kertészkedik, paradicsomot, paprikát termel, akár eladásra. (Vagy bérbeadja ugyanerre a célra.) A tulajdonos meg csak úgy fogja magát, és - pl. - 70%-ban beépíti egy kétszintes lakóházzal. Akkor a haszonélvező haszonélvezete már csak az addigi célra használhatatlan, az épület által nagyrészt el is foglalt földre vonatkozzon?

Nem maradhatnánk inkább abban, hogy a tulajdonos a haszonélvezettel terhelt ingatlanon a haszonélvezővel kötött megállapodás hiányában ne építkezzen?

Nem tudom.

Szerintem ha egy üres telek a haszonélvezet tárgya, akkor az arra építkezésből semmire nem kerül rá.

Ha egy házas ingatlan a haszonélvezet tárgya, akkor egy garázs építése hozzá tartozhat a ház rendeltetésszerű használatához, és rákerülhet.

Ha a tetőtérbeépítés/emeletráépítés az eredeti lakáshoz kapcsolódik, akkor hozzátartozik, ha önálló lakás jön létre a felső részen, akkor arra érzésem szerint nem.

De én laikus vagyok, nem jogász.

drbjozsef,

De ez arra is vonatkozik, amit korábban kérdeztem? Tetőtér-beépítésre, új garázsra, házbővítésre? Vagy azokra nem?

brron,

Ez olyan esetekben áll fent, ami le van írva benne, tehát a ti esetetekben is lenne - de nincs, mert ez a szabály az új, 2013-tól hatályos Ptk.-ban van, ahogy KBS észrevételezte, a régiben nincs. Márpedig a te esetedre az időszak miatt az vonatkozik.

drbjozsef

Nem tudom hogy került rá az ingatlanra a haszonélvezeti jog, a hétvégén megkérdezem.

Megnéztem a 5:146. (3)-at:
"A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog tárgya a haszonélvezet keletkezését követően gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik."

Ez mit jelent, milyen esetekben áll fenn?

(A régi Ptk. miatt ez most nem számít, bár szerintem nem)

A Ptk. 5:146 § (3) alkalmazását ingatlan esetén csak a tullapra feljegyzett korlátozással tudom elképzelni.(a haszonélvezet az épületre nem terjed ki....)

Ez szinte bizonyos.

De érzésem szerint ez ettől független (ld. a Ptl. hozzáépítés-ráépítés-beépítés szabályait). Nem feltétlen kell önálló dolognak lennie.

A régi Ptk.-ban valóban nem volt explicite benne a haszonélvezet keletkezése utáni gyarapodásra kizáró passzus. De valamiért csak bele került - feltételezem pont az ezzel a problémakörrel járó vitás és többféle értelmezések miatt.

Tehát már akkor is kellett legyen jogalap arra, hogy ne legyen vég nélkül kiterjeszthető a haszonélvezet...

Csak az lesz itt a bibi, hogy -az épület nincs önálló ingatlanként feltüntetve, vagyis nem minősül önálló dolognak.

Nem kerülhetett rá!
ha rákerült, le kell vetetni!

Tehát annó jogszerűen került a felépítményre is?

A régi Ptk.-ban nem volt az 5:146. § (3) bekezdésének megfelelő szabály.

Hogyan került rá? Adminisztrációs hiba? Öröklés?

A Ptk. szerint az utóbb épített felépítményre valóban nem terjed ki az előtte csak a telekre alapított haszonélvezeti jog.

Még egy kérdésem lenne (ha már beszélgettem ismerősökkel is erről a témáról).

Adott volt egy építési telek még 1980-ban, szülő-gyerek közös tulajdonban. A szülők végül kihátráltak a közös építkezés terve mögül és a telek a gyerek tulajdonába került, de a szülők haszonélvezeti joga rajt maradt. Erre építettek egy kétszintes házat, amit azóta is használnak. Viszont a házon is rajta van a szülő haszonélvezeti joga. Valaki szerint ez eltávolítható, mivel eredetileg csak a telken volt rajt... Igaza van ennek a személynek? Ezek után gondolom nincs, de megígértem, hogy megkérdezem.

drbjozsef

"Apuka nem "adott" pénzt a gyereknek, hanem szerződést kötöttek, és haszonélvezeti jogot vásárolt pénzért tőle az ingatlanán."

Igen, így van, most már értem, ellenben azért ez így leírva nem szerepel a szerződésekben...

MajorDomus

Ha "beleül a készbe", azt érteném is. De a példában arról van szó, hogy egy 4 milliós ingatlanra 20 milliót költhet a tulajdonos, a haszonélvező mégis beköltözhet illetve bérbe adhatja. Ez józan paraszti ésszel kicsit furcsa, és lefogadom, hogy az emberek jó része nincs a haszonélvezeti joggal tisztában. Úgy a tulajdonosok, mint (szerencsére) a haszonélvezők sem.

wers

"Én pl. úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. Mert ez járt "szájról-szájra"."

Nincs ebben semmiféle kérdés. "Úgy tudtam", majd két állítás következik.

:) ja, igen .... a mondat előbbi része is elég "fura"

úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás

Úgy kérdez, hogy állít....

Nem tévedsz, ezért kezdte "én úgy tudtam"-mal a mondatot, utalva a tévedésére.

„ illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. ”

Naaaaa, szerintem abba nem szólhat bele, változik-e a tulajdonos. Vagy tévedek?

brron,

Apuka nem "adott" pénzt a gyereknek, hanem szerződést kötöttek, és haszonélvezeti jogot vásárolt pénzért tőle az ingatlanán. Jogilag. Ezt talán a szerződés aláírása előtt kellett volna körüljárni, és azt mondani, hogy köszönöm szépen, így nem kérem a pénzedet.
De igen, értem én, hogy ez így igazságtalan - de jogszerű sajnos.

Hja kérem nem kellett volna apuka pénzén beülni a készbe!

drbjozsef,

de sejtettük. De ugye egy jogban járatlan ember, Internet-korszak előtt... Én pl. úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. Mert ez járt "szájról-szájra".
De ennyire fekete-fehér minden helyzet (mint általában).

Pl. apuka adott 2-2 milliót mind a 3 gyereknek, akik vettek vidéken 1-1 házat 3-4 millióért. 20 év alatt a hitelt kifizették, felújították, bővítették plusz szobával, majd tetőtérrel, melléképülettel, szigetelték, a tetőre napelemet tettek. Beletették fél élet munkáját, majd jön apuka a mostohával és beleülnek a készbe, esetleg bérleti díjat szednek a gyerekektől...

Fiktív helyzet, nem az enyém, de erre azért nem gondoltam volna...és nem is normális, hogy így van!

brron,

úgy érted, a jogszabály hibája, hogy nem sejtettétek, hogy a HASZONélvező HASZNÁLhatja az ingatlant? Érdekes.