Szia Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszodat. Ezek szerint ő hiába mondja, hogy nem adhatom el nélküle?
Szia Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszodat. Ezek szerint ő hiába mondja, hogy nem adhatom el nélküle?
Ha nincs közös tulajdon (márpedig külön helyrajzi szám esetén nemigen van), akkor nincs elővásárlási joga.
Sziasztok!
Nekem van egy házam ami egybe van építve a szomszéd házzal. Most szeretném eladni(az egybe épített házak külön helyrajzi számon szerepelnek).
Kell-e nekem a szomszédott értesíteni a ház eladásáról és elővásárlási joga van-e?
Ok.
Köszönöm.
Természetesen külön-külön fel lesznek tüntetve helyrajzi számmal az ingatlanok a felszólításban.
Szabályos, de a biztonság kedvéért derüljön ki a levélből, hogy külön-külön is gyakorolhatja a jogosult az elővásárlási jogát az egyes ingatlanokra.
Nagyon köszönöm a tájékoztatást és elnézésedet kérem, hogy ilyen körülményes vagyok, de lenne még egy kérdésem.
Két ingatlanról van szó. Mindkét ingatlannak ugyanazok a tulajdonosai, ugyanolyan tulajdoni hányadban.
Szabályos-e úgy, hogy egyetlen levélben mindkét tulajdonos mindkét ingatlan tekintetében megkérdezi a harmadik tulajt, hogy akar-e élni az elővásárlási jogával?
Ahhoz elég, de ha ez a rosszhiszemű magatartás bizonyítható, és ez kárt okoz (mondjuk a külföldön élőnek) , akkor lehet kártérítést fizetni.
Köszi a választ.
Nekem a 2-es megoldás jönne be, de nem tudom, hogyan állna hozzá a vevő. Mivel én és a másik tulaj eladjuk neki részünket, az új tulajnak "nem kell" tudnia, hogy hol a harmadik. Õ pereskedhet jóhiszeműen, hiszen nem tudja, hogy merre keresse a külföldit. Engem meg nem vehetnek elő, hogy megkérdezzék nem tudom-e véletlenül, hogy merre van, mert akkor már semmi közöm sem lesz az ingatlanhoz.
Így lenne a legjobb, mert a külföldi lehet, hogy nem akarná eladni az ingatlant, tehát jobb "nem tudni" hollétéről. Ha meg előkerülne, akkor sem okolhatá a régi tulajdonostársakat, mert nekik joguk van eladni a tulajdonrészüket. Bár itt az elővásárlási jog is előkerül. Ilyenkor elég egy át nem vett tértivevényes levél a külföldi tulajjal való kapcsolatfelvétel igazolásául?
Az ő részét megvenni semmiképp nem tudja, hanem perben tudja magához váltani, ha nem kerül elő. Ha a börtön címe megvan, az egy támpont. Oda is lehet iratot kézbesíteni. A bíróságnak az illető hollétére utaló minden adatot be kell jelenteni, aztán az majd eldönti, hogy tudja-e idézni, vagy hirdetményben kézbesít.
Köszönöm a gyors válaszodat ObudaFan. Lehet, hogy rosszul írtam le a 3. tulajdonos állapotát. Õ egy külföldi állampolgár, külföldi (ausztrál) címmel, mely címen nem elérhető és tudtommal azóta már többször változtatott lakcímet. Ez a hirdetményes dolog így is korrekt? Azon a címen értesítik ki, amely a tulajdoni lapon szerepel?
A pontos lakcímét nem tudom jelenleg, de 1 hónapon belül (vagy máris) bevonul hosszú időre a börtönbe ausztráliában.
Azt mondhatom a vevőnek, hogyha megveszi a két másik tulajdonos tulajdonrészét, akkor a harmadik tulajdonos "elérhetetlenségének" tudatában meg tudja venni az ő részét is?
Ja és még annyit, hogy az ingatlan eladásához adott meghatalmazást is ügyvédi, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
Kenderice!
Először a 2. megoldásról. Ennek a harmadik félnek elővásárlási joga van valamennyi hányadra, így elvileg őt értesíteni kell a vevő ajánlatáról. Nem terheli e kötelezettség a Ptk. 373. §-ának (1) bekezdésénél fogva azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye (például ismeretlen vagy külföldi), illetôleg más körülmények miatt a közlés teljesítése rendkívüli nehézségekkel, vagy számottevô késedelemmel járna. A földhivatal azonban ilyen hivatkozás esetén kérheti pl. hogy a lakcímnyilvántartót keressétek meg, hogy ott is ismeretlen-e a lakcíme.
Ugyanez a bírósági eljárásban: elsősorban a lakcímnyilvántartó olyan válaszát kell produkálni, hogy ők sem ismerik a lakcímet. Ezek után hirdetményi kézbesítést kell kérni, és ügygondnoki díjat megfizetni.
Ha a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetôleg ha a kézbesítés megkísérlése már elôre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. Hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére is.
Hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínûsítése esetében rendelhet el. Ha az elôadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél errôl tudott, vagy kellô gondosság mellett tudhatott volna, a hirdetményi kézbesítés és az azt követô eljárás érvénytelen, a felet pedig a felmerült költségben és ezenfelül pénzbírságban is el kell marasztalni. Ezeket a következményeket a bíróság az eljárást befejezô határozat jogerôre emelkedését megelôzôen - a felek meghallgatása után - hivatalból, egyébként pedig perorvoslat alapján mondja ki.
Ha a hirdetményi kézbesítést követô eljárást - habár csak hallgatólagosan is - az ellenfél jóváhagyja, az eljárás nem válik érvénytelenné, a pénzbírságot azonban ilyen esetben is ki kell szabni, s a felet kötelezni kell a felmerült költségtöbblet megfizetésére.
A hirdetmény útján kézbesítendô iratot tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetôtáblájára és a fél - illetôleg ismeretlen örökösök részére való kézbesítés esetében az örökhagyó - utolsó ismert lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetôtáblájára.
Ha a fél olyan államban lakik, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, de amellyel a postai forgalom fennáll, a hirdetményt - lehetôleg ajánlott levélként - a fél ottani címére is meg kell küldeni.
Ha keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény útján kézbesíteni, részére a bíróság ügygondnokot rendel és a keresetlevelet annak is kézbesítteti.
A hirdetményi kézbesítéssel felmerülô költséget az köteles elôlegezni, aki a hirdetményi kézbesítést kérte.
Hirdetményi kézbesítés esetében az iratot - amennyiben a bíróság másként nem rendelkezik - a bíróság hirdetôtábláján való kifüggesztéstôl számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
A hirdetményi kézbesítésrôl az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítés megtörténtére vonatkozó vélelem beálltának idôpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérô személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.
Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyzô vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérô személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínûsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás idôpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérô viseli.
Tilda!
Az "ingatlanadó mértéke " topicban leírtam a pontos szabályokat.
Sziasztok.
A segítségeteket kérném.
Van egy 3 tulajdonosú ingatlan osztatlan közös tulajdoni állapotban. Lenne vevő az ingatlanra, de az egyik tulajdonos nem elérhető mert külföldön, ismeretlen helyen tartózkodik. Lehet, hogy börtönben.
Ahogy a neten böngésztem talán kétféle módon lehetne nélküle értékesíteni az ingatlant. De majd kijavít valaki, ha rosszul tudom.
1. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése céljából a másik két tulajdonos pert indít a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése végett és így az árverésen a vevő meg tudná szerezni az ingatlant.
2. Mindkét tulajdonos eladja a tulajdonrészét a vevőnek, aki ezután pert indít a közös tulajdon megszüntetése miatt, amely perben kéri, hogy hadd váltsa magához a másik fél tulajdonjogát is.
A második esetben hogyan határozza meg a bíróság az árat? Vagy mond a tulajdonos egy árat és annyiért kell megvennie?
Mivel egyik esetben sem tudja megidézni a bíróság a harmadik tulajdonost az ismeretlen helyen való tartózkodás miatt, így a tárgyalások nélküle fognak megtörténni.
Helyes az okfejtésem?
Még valami. Ha jelentkezne az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos és beleegyezik az ingatlan értékesítésébe, hogyan tudja ezt elintézni anélkül, hogy személyesen megjelenne? Gondolok itt arra, hogy meghatalmazna valakit, hogy a nevében eladhassa az ingatlant, de szerintem ez jogilag nem lehetséges. De javítsatok ki, ha tévednék.
Előre is köszönöm a válaszokat. Sürgős lenne.
Vagy csak akkor.
Sziasztok!
Lehet, hogy nagyon naív lesz a kérdésem, de ez a gyakorlatlanságomból fakad, még soha nem vettem és adtam el ingatlant. Ha veszek egy lakást, és utána 1-2 éven belül eladom, akkor az árak közti különbségből kell-e adóznom, vagy csak akkor, ha nem újabb ingatlan vásárlására fordítom a befolyt összeget? Előre is köszönöm a segítséget.
én is azt javasolnám, hogy vegyétek külön a két szerződést: rendes banki hitelszerződés (akár előszerződés is), és külön bérleti szerződés. mindegyikből külön-külön sok vita lehet, és szerintem egyszerűbb utólag rendet rakni.
és sajnos már 25% a lineáris adó a bérbeadásból származó jövedelem után :(
A szándéknyilatkozatra alapozva esetleg ún. biztatási kár megtérítését követelheted tőle, ha a szerződés mégsem jönne létre (és vica versa.) Számodra biztosabb és gyorsabb kárpótlást jelenthet, ha foglalóval biztosított előszerződést köttök. Nincs akadálya, hogy ugyanakkor határozott időre vagy bontó feltételhez (a hitelkérelem elbírálásához) kötve bérleti (és nem albérleti) szerződést is kössetek. (Figyelem: utóbbihoz egy külön erre a célra szolgáló adószámot kell kérned az APEH-től, és a jövedelem után adót is kell fizetni. Jelenleg 20%, ha jól emlékszem.)
Sziasztok!
Segítsetek nekem abban a kérdésben, hogy én eladnám az ingatlanomat a vevő szándéknyilatkozatot akar kötni a megvételre, mert a banktól szeretne kölcsönt felvenni és addig várnia kell, erre az időre szeretné kivenni albérletbe.
Mit kell tartalmaznia a szándéknyilatkozatnak és mennyire biztos, hogy megveszi, elállhat-e a vételtől és nekem milyen kötelezetségeim vannak.
Kedves fórumozók!
Az után érdeklődnék nem jogi végzettségűként, hogy hol tudnék utánanézni, annak, hogy milyen jogi specifikumai vannak egy házrész megvásárlásának. Tegyük fel van két ház egy telken, a kettő kerítéssel is el van választva egymástól, de az ingatlannyilvántartásban egy hrsz.-on van a telek mivel túl kicsi a telek a helyi szabályok szerint ahhoz hogy telekkönyvileg is meg legyen osztva. Innentől feltételezem mindkét ház tulajdonosa valamilyen arányban tulajdonosa a teleknek. Szükségszerű ez a házakra nézve is, vagy a társasházak mintájára itt is elválasztható mi a felépítmény ill. a telekre vonatkozó tulajdonviszony? Mire kell ilyen helyzetben figyelni? Milyen jogai vannak a telek másik házában (a kerítés túloldalán) élő tulajdonostársnak az én telekrészem illetve házam tekintetében? Az elővásárlásról tudok de az a házra is vonatkozik vagy csak a telekrészre? Miről kell még tudni ilyen helyzetben? Nem várok részletes jogászi tanácsadást (persze megköszönöm :), csak egy két hivatkozást hol tudok utánanézni.
Köszönöm
„ vagy külön-külön mindenki kifizeti az illetéket és az adót is?”
Az illetéket az értékkülönbözet után kell megfizetni, de sajátos módon a negatív különbözet után is. Jövedelemadó viszont csak azt terheli, aki a csere révén jövedelemhez jut.
A harmadik tulajdonostárs elővásárlási joga nem érvényesül, ha az adásvétel (csere) tulajdonostársak között megy végbe - így értesíteni sem kell. (De azért lehet, sőt célszerű.)
Sziasztok!
Van egy problémám - kinek nem:)
Szóval:
Egy ismerősömnek résztulajdona van 2 ingatlanban (lakásban).
Az egyikben fele-fele arányban a hugával, a másikban 1 negyed rész az övé, 1 negyed rész a hugáé (ua. mint a fenti), fele rész pedig a nagynénié (apja testvére, aki elhunyt).
Azt szertnék megoldani a hugival, hogy a tulajdonrészeket elcsrélik! A hugi adja a fele tulajdonrészét, a srác pedig a negyedet, persze értékegyeztetéssel. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan alakulnak az illeték- és az adófizetési viszonyok. Lehet-e alkalmazni itt is csupán az értékkülönbözet utáni illetékszámítást, vagy külön-külön mindenki kifizeti az illetéket és az adót is?
Másik kérdésem, hogy ahol 3 résztulajdonos van, ott mi az elintézése a 3. (nagynéni) tulaj értesítésének (gondolok itt elővásárlási jogra, stb.)?
Válaszotok előre is köszönöm!
OK. Természetesen úgy gondoltam, ha már, mint házastársak vásárolnak... Bocs, tényleg nem figyeltem...
Mint utaltam rá, ha már most is élettársként éltek együtt, az új helyzetet teremt.
A bank általában ragaszkodik hozzá, hogy a vásárlók mindannyian egyúttal adóstársak is legyenek. Sőt, ha a jelzálog alá bocsátott ingatlan tulajdonosa esetleg haszonélvezője más, akkor őt is be szokták vonni.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02