Az előszerződés lényegében egy olyan szerződés, amelyben a felek arra kötelezik magukat, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással. Ezt a kötelezettséget a másik fél szükség esetén bíróság útján is érvényesítheti - akkor is, ha az előszerződésben nem állapodtak meg a szerződés minden lényeges kérdésében. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy amenyiben nem tudnátok megállapodni a vételerárban, úgy azt (bármelyik fél keresetére) a bíróság állapítja meg.
Mentesülni a szokásos érvénytelenségi okokra illetve a körülmények lényeges megváltozására hivatkozva lehet.
ingatlan adásvétel
Tisztelt Hozzárétők! előszerződéssel kapcsolatban lenne kérdésem. uj építésű lakást vennénk, és ehhez kötnénk előszerződést (az eladónak sürgős a dolog leginkább). nagy nehezen kaptam tervezetet, de abban csak az ingatlan adatai vannak benne (cím, hrzsz, ...) , az eladó és a vevő adatai. a vételárról csak annyi, hogy a végleges árat a műszaki felszereltség függvényében fogjuk megállípítani - nagyjából már megegyeztünk, de még vannak kérdéses dolgok. Még egy dolog: gondolom ha 50-50% -ban szeretnénk az én és feleségem nevén szerepeltetni az ingatlant, akkor az előszerződésben is ennek benne kell lenni és neki is alá kellene írnia. (?) Szabályos ez a dolog igy egyáltalán és szabad-e ilyesmit aláirni - milyen következményei lehetnek (ha pl. a vételárban mégsem sikerül megegyezni)...
Köszönöm előre is
fofoka,
a helyzet az, hogy az illetékhivatal nem nagyon veszi figyelembe a szerződésbe beelírt vételárat, nem az az illeték kiszabásának alapja, hanema piaci ár.... Persze ha magasabb lenne a szerződésben szerepeltetett ár, mint az általuk kalkulált ár, akkor valószínűleg ez a magasabb szerződés szerinti ár után szabnák ki az illetéket...
Ha csak akkor írjátok alá a szerződést, ha a teljes kialkudott árat megkapjátok a kezetekhez , akkor igazán rizikó nincs a dologban...
Kérdésem lenne:
Eladjuk a telkünket és a vevő úgy szeretne szerződést kötni velünk, hogy a vételárnak csupán a felét szerepelteti a szerződésben. Nekünk mindegy mert régi telek, nem kell adóznunk utána, neki viszont jóval kevesebb illetéket kellene fizetnie. Mik lehetnek ennek a buktatói? (előbb kapjuk kézhez a pénzt csak utána írjuk alá a szerződést)
A vevő ügyvédje javasolta ezt a megoldást.
Kiváncsi lennék a tapasztalatokra, véleményekre, mert szerintük ez teljesen természetes, szokásos megoldás.
Előre is köszönöm!
Az eladás után nincs miről lemondani, odaadja nektek a vételár rá eső felét és passzé. Az esetleges jövedelemadót meg ti kifizetitek helyette is. (Ha a félház 15 évnél régebben van a tulajdonában, akkor nem iskell adóznia.)
Hello,
a problémám:
Van egy ház, aminek a szüleim válása után a fele édesapámé, fele édesanyámé lett, majd az édesanyám halála után azon a részen ketten osztozunk a testvéremmel. A kérdésem az lenne, hogy a ház eladása után édesapám le tud-e mondani a gyermekei (vagyis a mi) javára az ő részéről, mi a menete, és ez után milyen illetéket kell fizetni, ha a testvérem és én is házat v lakást vásárolnánk a ránk eső részből?
Hát igen...
Akkor legjobb ha a testvér aláírni hazajön arra az időre. És innentől semmi bukta, semmi macera, hiszen az ügylet személyes jelenlétével igazolja hogy az adásvétel az abban rögzitettek szerint egyezik saját akaratával is.
Persze ha a teso mondjuk Új-Zélandba megy külszolgálatra - vagy valami hasonló jó távoli helyre - akkor tényleg nem lehet hazaráncigálni, ebben az esetben ahogy -Lala- javasolta: a külföldi magyar képviselet felkeresése. (Tán még pénzbe/költségbe igazán nem is fog kerülni, mintsem egy külföldi közjegyzői munkadíj.)
Buktató1: eladod a lakást, a pénzt meg zsebreteszed.
Buktató2: olyan áron (vagy olyan feltételekkel) adod el a lakást, amilyen áron ő ezt nem tette volna.
A külföldi közjegyzői okirat magyarországi érvényességéhez vagy az ottani külföldi magyar képviselet ellenjegyzése, vagy az 1961-es bécsi egyezmény szerinti Apostille minimum szükséges (ezt a külföldi közjegyző tudni fogja, hogyan kerül rá a dokumentumra). Egyébként mindkettő macerás dolog.
„Lehet hogy a tesó kinti aláírására közjegyzőt bevonni nem is kell, hanem egy ottani két tanú jelenlétében írja azt alá. (Ezt is kell tudnia egy közjegyzőnek.)”
Lehet, de hogy ez alapján a magyarországi földhivatal semmit nem jegyez be, az meg biztos.
Köszönöm a gyors válaszokat!
KBS-t kérdezném milyen buktatói lehetnek?
Természetesen azzal tisztában vagyunk hogy ügyvéd/közjegyző kell a dologhoz.
Na meg az adásvételi szerződésben azt is rögzíteni szükséges, hogy a testvéred része melyik bank milyen bankszámlájára kerül befizetésre a kp. felvétele után - aminek dolgában már te vagy köteles jogilag helytállni.
Abban igaza van K.B.S-nak, hogy bukta is van a dologban, de ha a két testvér egymás iránti bizalma töretlen...
Egyébként az eladásra kerülő lakás adásvételi szerződését postai úton ajánlott-tértivevényként el lehet küldeni, vagy e-mailhoz csatolva eljuttatni a testvéredhez, aki igy-vagy úgy de egy ottani közjegyző előtt írja alá hivatalosan, és az iratcsomót meg vissza.
Lehet hogy a tesó kinti aláírására közjegyzőt bevonni nem is kell, hanem egy ottani két tanú jelenlétében írja azt alá. (Ezt is kell tudnia egy közjegyzőnek.)
Annyi kiegészítéssel, hogy a meghatalmazásra ugyanazok a formai követelmények az irányadóak, mint az adásvételi szerződésre, azaz ügyvédi ellenjegyzés (vagy közjegyző) szükséges hozzá. Mivel ezt is be kell adni a földhivatalhoz, a megfelelő példányszámra ügyelni kell.
M.Jugit: ha az eladandó lakás esetlegesen már 5 évnél régebben a tulajdonotokban van, akkor 5 - 15 év viszonylatában évi 10%-kal csökken a szja fizetésének kötelezettsége. Egyébiránt sajnos a vételárat teljes egészében tovább kell vinni az új építkezésbe.
Mancika: biztos nem vagyok benne, de ha a testvéred még az elutazáse előtt közjegyzőnél teljes értékű magánokiratot tesz, melyben az örökölt lakás eladásánál - figyelemmel a már időközbeni távollétére - téged meghatalmaz az ő nevében is az aláírásra, gondolom az adásvételnek nem lesz akadálya.
Egyébként egy ingatlan eladásánál és/vagy vételénél ügyvéd ill. közjegyző jogszabályilag mindenképpen kötelező, így a közjegyzőnek is kell tudnia miként törvényes egy adásvétel.
Lehet, bár nem szokásos. Meglehetősen nagy bizalom kell hozzá; és nagyon nagyot lehet bukni rajta.
Az öcsémmel fele-fele arányban örökölt lakást eladnánk, de az öcsém hamarosan külszolgálatra megy. Kérdésem az adás-vételhez lehet-e meghatalmazást írni, vagy csak úgy lehet eladni hogy jelen vagyunk mind a ketten?
TAnácsot kérnék!
Panelt adnék el, házat vásárolnék, új építésűt. Az árkülönbözet kb 12 M forint, amihez hitelt vennénk fel.
Az eladott lakás teljes vételárát be kell fektetnem az új ház vételárába? Szeretnénk megtartani egy bizonyos összeget az új ház berendezésére.
Üdvözletem!
Lenne egy kérdésem, remélem tudtok segíteni. Határozatlan időre kiadtam egy magyarországi ingatlant két természetes személynek. Az egyik belföldön van, ismerem is a címét, a másik Németországban "eltűnt". Fel akarok mondani nekik, de sajnos a szerződésben nem úgy állapodtunk meg, hogy kiterjedne az egyiknek címzett felmondás az "eltűntre" is....
Mit tegyek?
Kedves Obudafan és kiábrándult!
Köszi a hozzászólásotokat. A kérdésem az lenne, hogy az APEH mit kérhet ill. megbírságolhat-e emiatt egy ellenőrzés során? Hiszen a pénzt befektettem. Vagy szépen menjek be egy APEH kirendeltségre és nyújtsak be önrevíziót? Egyáltalán hogy kell ezt csinálni?
üdv!
Köszönöm a tömör választ.
De, SZJA-t akkor sem kell majd fizetnem ha a meglévő házamat 2008-09-ben szeretném eladni? (A közben vásárolt házam már nem adóévben lesz.) Hol tudnék részletesebben utánna nézni a dolgoknak? Üdv.: Zsolti
Ebben az esetben SZJA-t fizetni nem kell majd. Illetéket viszont a 3.5M után kell majd, mégpedig ennek 2%-át.
Sziasztok segítséget szeretnék kérni.
Jelenleg van egy házunk a feleségemmel 50-50%-os részarányban. Alkalmunk adódott, arra hogy családon belül megtudjunk venni egy másik házat, melyet majd le szeretnénk bontani és építenénk a helyére. A jelenlegi házunkat 6 MFt-ért vettük 2 éve és kb.:7,5 MFt-ért szeretnénk eladni 2008-09 évben .A másik házat 3,5 MFt-ért vennénk 2007 júniusában.(Az építkezést még 2007-ben elkezdenénk.) Az időpontok különböző okok miatt fixek. Az lenne a kérdésem, hogy jelenlegi törvények szerint mennyi illetéket, és mennyi adót kellene fizetnem, és nem utolsósorban mikor? A befizetet adót ill.illetéket vissza lehet e majd igényelni az építés kapcsán? Érdekelne még hogy az építéshez milyen (hitel, szoc.pol. stb.) kedvezményeket kaphatunk két 6 éven belül vállalt gyermek esetén. A válaszokat sajnos csak hétfőn tudom megnézni. Minden segítséget köszönök: Zsolti
A ház eladásából származó jövedelmet kellett volna bevallani. Ha például 15 évnél régebben volt a tulajdonod, az eladásból nem keletkezett jövedelmed. HA kevesebbért adtad el, mint amennyiért vetted és amennyit a felújítására-átépítésére igazolhatóan fordítottál, az eladáskor nem keletkezett jövedelmed. Ha örökölted, és kevesebbért adtad el, mint amekkora összeg után örökösödési illetéket fizettél, nem keletkezett jövedelmed.
Ez igaz, ezért a munkáltató felé nem árt jelezni a helyzetet.
Egy kérdésem van, ha tudtok lécci segítsetek.
Eladtam egy vidéki házat 4,5 M Ft-ért tavaly tavasszal és még tavaly nyáron kipótolva ezt az összeget párommal vettünk egy óbudai lakást. Tehát teljes egészében befektettem új ingatlan vásárlásába, adókötelezettségem így nincs.
Nem is jeleztem ezt az ügyletet a munkáltatóm felé, mert ők adták be tavasszal a 2005. évi adóbevallásomat.
Viszont - mivel eddig mindig önadózó voltam, idén is megkaptam a vaskos SZJA csomagot, beleolvastam a SZJA kitöltési útmutatóba és az állt benne (45. pont ha jól emlékszem), hogy akkor is szerepeltetni kellett volna a 4,5 M Ft-ot a bevallásban, mint bevételt, ha felhasználtam, csak nem kell adóznom.
A kérdésem az, hogy igaz-e ez, illetve egy esetleges revízió alkalmával megbüntethet-e az APEH hiányos adóbevallás benyújtásáért függetlenül attól, hogy nem kellett fizetnem semmit. (Illetve azért, hogy nem igazoltam a két adásvételivel, hogy a teljes összeg befektetésre került.) Nem szeretnék adóbírságot fizetni a "semmire".
Köszi a segítségeteket!
Nincs mit.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02