Zoltán György, eddig próbáltunk továbbra is megegyezni, azért vártam a válasszal, de minden remény szertefoszlott a közös megegyezésről.
59.§. "Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot."
A mondat első fele oké. De az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot csak bíróság határozhatja meg, tehát pert kell indítani, vagy a földhivatal "mond" valamit pl. a telek és a ház nagysága alapján?
59.§. "Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot."
ugyan ez a kérdésem itt is...
ingatlan adásvétel
Zoltán György. Köszi a segítséget, nemsokára írok mi újság az ügyben.
Inytv. 5. § (3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.
(4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben.
Magyarul és egyszerűen: ha a most éppen már bejegyzett vevő jóhiszeműnek minősül, akkor vele szemben a már törölt tulajdonos csak akkor érvényesíthetné a tulajdonjog iránti igényét, ha a mostani tulajdonos szerzését megelőzően szerepelne egy perfeljegyzés. (Persze ez esetben nem is lehetne jóhiszemű.)
Az egyedüli mód az ingatlan visszaszerzésére, ha az összes későbbi vevő rosszhiszeműségét lehet bizonyítani a bíróságon (mert ők nyilván ezt tagadni fogják).
A perfeljegyzés kérése természetesen jó ötlet - jobb későn, mint soha, de sokat nem kéne várni.
Jut még az eszembe: egy 84 éves bácsinak valószínűleg öreg már a háza is.
Sokan vannak akik azért vesznek öreg házat, hogy azt elbontsák és helyén újat építsenek - vagy a régít továbbépítsék, korszerűsítsék stb.
Tehát a nagypapa kontra első vevő perben, az eljáró ügyvéd SÜRGÕSEN kérje a bíróságtól, hogy az ingatlanra még így utólag is tegyék rá a földhivatalban a "perfeljegyzést".
Ismétlem: sürgősen! (Értsd: már tegnap...)
Mert amíg a perek lezajlanak, a ki tudja hányadik - és azóta már jóhiszemű - vevő időközben már bont és épít, akkor aztán már tényleg nem az "eredeti állapot" áll vissza.
Samuel: a nagybácsi és az ő vevője közt van MINDMÁIG egy első fokú itélet, tehát azt kell vinni tovább. (Attól most tekintsünk el, hogy tulajdonilag hol van már az az ingatlan...)
Tehát a feltünő aránytalanság miatt a nagybácsi a pénzt visszaad, a vevő is visszad az ingatlant.
De mivel a vevő úgy adta el nagy sietve az ingatlant, hogy az még per és vita alatt állt..., az ő vevője meg majd egy további perben őtőle kéri vissza a saját pénzét, és egyidejüleg adja vissza a hamisan eljáró eladónak az ingatlant.
Aztán a további- további vevő is egy újabb pert lesz kénytelen indítani, mert bár ő és a neki eladó már valószínűleg jóhiszemüen jártak el az adásvételük során, az ingatlant illetően még mindig az EREDETI ÁLLAPOTNAK kell visszaállnia.
Külön jegyzem meg: a nagybácsi ingatlanát megvásárló illető ügyvédje is perbehívható a nagybácsi által (!), mivelhogy az ügyvéd felel azért, hogy az általa ellenjegyzett adásvétel jogtiszta-e.
Tehát mindenki pereskedik majd most: eladók, vevők, valamint az első vevő ügyvédje ludas a dologban.
Nyugi, ha időigényes is, de az ingatlan előbb-utóbb a nagybácsi - vagy annak majdani örökösei - tulajdonába fog visszajutni.
A dolgot meg kell beszélni egy ingatlanjogban kellően járatos ügyvéddel, aki a nagybácsi érdekében eljárhat a másod fokú per során.
Az a lényeg, hogy egy kellően határozott fellépésű ügyvéd álljon szemben a hamis eladóval és az ő simlis ügyvédjével. Onnantól már sinen lesz a dolog.
„Mi hibáztunk ?”
Igen. Kérni kellett volna a bíróságtól.
Jelen helyzetben azzal szemben, aki jóhiszeműen (tehát nem tudott a perről) ellenérték fejében szerzett tulajdonjogot, és azt bejegyezték a földhivatalban, nem fogjátok tudni a tulajdoni igényeteket érvényesíteni.
Tehát csak az lehet a per vége, hogy a vevő fizet a nagybácsinak. Mivel már nincs az ingatlan a nevén, az is lehet előfordulhat, hogy az életben többet nem tudjátok már rajta behajtani ezt a tartozást.
Van egy idevágó kérdésem.
A nagybátyám (most 84 éves), jópár éve eladta a házát, akkor mi erről nem tudtunk, de hát elég fura szituációt teremtett a vevője. A lényeg az, hogy bepereltük (vagyis hát a nagybátyám, csak mi segítettünk neki) a vevőt, és a bíróság tavaly novemberben hozott első fokon ítéletet.
Ennek lényege az, hogy feltűnő értékaránytalanság volt, a nagybátyám vissza kell, hogy adja a vételárat, a vevő meg vissza kell, hogy adja az ingatlant. A vevő fellebbezett.
Aztán nemrég mondta a nagybátyám, hogy valami rossz érzése van. Én mentem be a földhivatalba, és hát látom, hogy a vevő, kevéssel az első fokú ítélet után eladta valakinek a házat, és pár hete meg, ez a valaki is eladta egy újabb embernek !
Szóval, itt tartunk !
Kit kell most perelnünk ? a vevőt, vagy az ő vevőit ?
És mire számíthatunk ? Visszakapjuk még valaha is a házat, vagy, ha kártérítést kérünk, akkor milyen tételeket követelhetünk ?
Ja és még valami. Az egészre úgy kerülhetett sor, hogy mint kiderült, nem volt a tulajdoni lapra feljegyezve az, hogy per van. A földhivatalban azt mondták, hogy ha mi kértük anno a perfeljegyzést, de azt bíróság elmulasztotta, akkor perelhetjük a bíróságot is. A baj csak az, hogy mi annak idején nem kértünk ilyet a bíróságtól. Így most mi a helyzet ? Mi hibáztunk ?
Köszönöm előre is a segítséget !
Mit sikerült???
Az ingatlan-nyilvántartásról szoló 1997. évi CXLI.tv. végrehajtására kiadott 109/199. (XII.29.) FVM rendelet kimondja;
"9.§.(4) Az épület mindenkori tulajdonosát megillető földhasználati jogot a körzeti földhivatal az épület önálló ingatlanként való bejegyzése iránt megindított eljárásban akkor is bejegyezheti, ha az épületre vonatkozó tulajdonszerzés igazolásaként benyújtott ikiratban a felek, vagy határozatában a bíróság a földhasználati jogról nem rendelkezett."
59.§. "Ha a földrészlet és a rajta lévő épület tulajdonjoga elválik egymástól, a földrészletet és az épületet külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. A földrészlet tulajdoni lapjára be kell jegyezni az épület tulajdonosát megillető földhasználati jogot."
Az Építési Engedélyt nyújtsd be számukra és hivatkozz a fenti jogszabályra.
Ha megvan a Használatbavételi Engedélyetek is, akkor a Földhivatalnál kéritek a Ház bejegyzését.
Ehhez a földtulajdonossal kell szerződni, a felépítményhez tartozó FÖLDHASZNÁLATI JOG tekintetében. Ez lehet, hogy az Építésügyi eljárás irataiban megvan, nézz utána.
Vázrajzot kell csináltatni az épület önnálló helyrajzi számon való bejegyzéséhez. Annak jóváhagyás után kaptok saját helyrajzi számot, ami a földterület helyrajzi számának "alátörése" lesz! Azaz, 186 a telek Hrsz., akkor a tietek 186/A.
Javaslom, hogy a jogerős Építési Engedéllyel menj be a Körzeti Földhivatalhoz, és egyeztess velük is, mert lehet, hogy a jogerős Építési Engedélyt is elfogadják bejegyzés alapjául, hiszen Jogerős Határozat.
Ha nem, akkor várd meg a Használatbavételi Engedélyt.
Indíthatsz pert, melyben kéred a bíróságot, az Osztatlan Közös Tulajdon létrehozására és annak megváltással történő megszüntetésére.
Viszont, ha van vevő, aki kifizeti a 18.000.000.-Ft együttes vételárat, akkor egyszerű a dolog, csak az Adásvételi Szerződésben rögziteni kell konkrétan, hogy melyik mennyi és kit illet!
Z.Gy: nem akartalak lebolondozni ám :-))
"Ha a ház külön tulajdoni lapon ki van szabályozva, akkor pedig alapból hibátlan a dolog!" ez érdekelne azt hiszem, egyébként Fejér megyében van.
ptk-t olvasni hol tudok a neten? megdobnátok egy címmel?
Még annyit, hogy nem bántés képpen, de anyós nagyon egyszerű eset, amolyan világít a negró a szájában, olyan sötét típus, nehéz neki bármit is megmagyarázni. Mondjuk én is teljesen hülye vagyok a jogszabályokhoz :-))
Akkor részletesen minden. Az ápitkezés anyósom ingatlanán zajlott, igy természetesen az épitési engedélyeket és a szükséges dolgokhoz a beleegyezését adta. semmiféle szerződés nem készült viszont, így utólag jó nagy barmok voltunk. 2004 nyarán beköltöztünk a házba. Az átadás huzódott, mert volt egy faház melléképület, amit az építés megkezdése elött le kellett volna bontani, de ez nem történt meg, mert anyós ott tartotta a szarjait. Végül hosszú könyörgések árán ez 2005 nyarán megtörtént, így intézhettük volna az átadást, de mivel igaziból tök mindegy volt mikor lesz hivatalos papír, mivel már ott laktunk, ezért szintén teltek a hónapok. Időközben okokat nem részletezve úgy döntöttünk, hogy eladnánk a házat. És itt kezdödtek a gondok, hisz anyós sokat kért a telekért. Ingatlanszakértő jött megnézni, 4 ill. 14-et mondott telek-házra.
- 4 milla anyósnak is megfelelne, de abból nem akar engedni, hogy a földhivatalnál változtassanak az 1/1-es tulajdonán
- ha megtörténik a ház átadása (most már intézi a tervező), akkor tudunk kérni változtatást?
- jelenleg ebben a formában anyósnak mire van joga?
- hogyan kéne okoskodni az eladási papírokkal, ha 1000%, hogy ártákesíteni akarjuk és minél kevésbé akarjuk megbonyolítani a dolgokat?
- Tanácsként kaptam még olyat, hogy külön HRSZ-ot kell kérni a házra és akkor a vevő külön veszi a házat külön a teleket. Viszont ha csak a házad adnám el, akkor anyónak biztosítania kéne (nem jut eszembe hogy hívják) utat a házhoz, amit ő biztosíthatna ingyen ill. ellenérték fejében. Itt meg azért bukna a dolog, mert szerintem kérne egy olyan irreális árat, ami teljesíthetetlen lenne.
A fő gond, hogy neki az eladás nem fontos, nekünk viszont az lenne.
Gelar!
Minden annyit ér, amennyit a piacon adnak érte. Gondolom nem állt sorba a fél környék, hogy 6,5 millió Ft. Készpénzért megvegye tőletek.
Az Illetékhivatal határozatát pedig meg lehet fellebbezni.
Itt valószinűleg az anyós mondta a gyerekeknek, hogy „"Építkezzetek ide nyugodtan, a halotti ruhán úgy sincs zseb.”"
Aztán közös lónak túrós a háta...
Ha a telek az anyós kizárolagos tulajdona volt, akkor az is marad.
A ráépítéssel kapcsolatosan a bíróság a földtulajdonos kérésére megállapíthatja, hogy a ráépítők csak az épület tulajdonjogát szerezték meg (természetszerűleg).
Viszont lehet kérni az osztatlan közös tulajdon megszüntetését, amennyiben a tulajdoni lapon osztatlan közös tulajdonként szerepel.
Amennyiben nem osztatlan közös tulajdonként van feltüntetve, hanem külön vannak bejegyezve, akkor jó.
Ha csak az anyós nevén van a tulajdonjog, azaz a Földhivatalnál nincs a felépítményre vonatkozóan bejegyzésre alkalmas okirat benyújtva, akkor az Osztatlan Közös Tulajdon létrehozását, és annak árveréssel történő megszüntetését kell kérni.
Ha osztatlan közös tulajdon, akkor mindegyik rész (telek, ház) mindenkié, az adott tulajdoni hányad arányában.
A tulajdoni hányad a használat arányát (is) meghatározza.
Eladásnál az egész ingatlan vételárát kell felosztani a tulajdonosok között, a tulajdoni hányadoknak megfelelően. Természetesen az egész ingatlant, egyszerre, csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet értékesíteni.
Viszont a tulajdonosok a sajád hányadukat egymástól függetlenül is eladhatják, olyan áron, ahogy az nekik tetszik. A többi tulajdonosnak elővételi joga van, amely annyit jelent, hogy a vevő által bevállalt áron és feltételekkel egyező módon megvehetik (a vevő elől) az eladásra felkínált részt.
PTK 137.§.
Nekem régebben is ilyen házam volt, most is ilyen van!!!
NEM vagyok bolond!
Ha osztatlan közös tulajdonként van a tulajdoni lapra felvezetve, akkor csak a ti résztulajdonotokat adhatjátok el.
Ha a ház külön tulajdoni lapon ki van szabályozva, akkor pedig alapból hibátlan a dolog!
Merre is van?:-)))
Mi szerepel a tulajdoni lapon?
ugy gondolom ez a mi esetünkben osztatlan közös tulajdon, így neki joga van a ház egy bizonyos %-ára és nekünk is a telekre. Számít-e, hogy a földhivatalnál kinek milyen részesedése van bejegyezve?
de ki vesz házat telek nélkül? nincs az a bolond szerintem..... anyós nem veszi meg, egészen biztos. Ráépítéssel szerzett tulajdonjog mit takar pontosan a mi esetünkben?
Csak a házat adjátok el, ugyanis az a tiétek! A vételár is a tiétek lesz kizárolagosan. Az anyósnak, mint a földterület tulajdonosának, elővásárlási joga van.
zártkerti ingatlan eladásáról lenne kérdésem, csak nem tudom melyik témába írjam :-)) röviden annyi, hogy adott egy telek anyós nevén és adott egy ház rajta férjem és az én nevemen. szeretnénk eladni, de közös megegyezés úgy néz ki nem fog menni, mert a mama sokat kér a telekért. mi ilyenkor a teendő?
Véleményem szerint ez még kevés a megtámadáshoz, mert az értékaránytalanság nem tekinthető feltűnőnek.
Sziasztok!
Kérdezni szeretnék. Kicsit naivak voltunk párommal és a következő ingatlancserébe belementünk (az értékeket csak utána tudtuk meg, az illetékhivatal értékelte fel) volt 6,5 MFt értékű ingatlan és el lett cserélve egy 5 MFt értékű ingatlanra. Sért-e ez valamilyen jogot vagy "így jártunk".
Előre is köszönöm a segítséget.
Gelar
Amit viszont nem követelhet, ha sande a különbözet megfizetésére képes, mert orvosolható a szerződés.
Szerintem, még az is fontos szempont, hogyan történt az a házvásárlás. Az eladó többször hirdette, más nem, csak te kérted meg, alkudtál, stb. Ugye az is előfordulhat, hogy valakinek a kényszerhelyzetét kihasználják, stb. Egy jó szerződés már eleve kizárhatja, hogy az eladó eséllyel pereshessen utóbb.
Szerintem a 2,1 millió (ami lehet, hogy kevesebb) nem alapozza meg a követelését. Árulkodik a spekulációjáról, hogy nem plusz pénzt, hanem érvénytelenítést akar.