Segítségkérés derilltől

Kedves B. Endre! Minek különóra? Az egyik gyereknek mondjuk azért, mert beteg, de nem annyira, hogy a gyógytorna ingyenesen járjon neki, ezért az állapota javulásáért havi 12 E. a minimálisan szükséges tornáért. És még örülhetünk, hogy kaptunk helyet. Vagy mondjuk azért, hogy sportolhasson, mozoghasson a gyerek az egész napos iskolai üldögélés után esős-ködös ősszel-télen is. Vagy mondjuk azért, mert szeretne olyan sportot, csapatjátékot megtanulni, amit én nem tudok megtanítani neki. Van olyan ovis gyerek, aki szeretne agyagozni, népi kismesterségeket gyakorolni, a másik ovis kislány táncolni szeretne. Nem a mama, nem a nevelő sugallatára, a gyerek magától . Te megtagadnád tőle? Vagy hogyan éreznéd magad, hogy ha az anyja előtted elmondaná neki: kicsim, ezt most nem lehet, mert apa szerint erre nincs szükséged? Igen, van olyan, hogy nincs rá pénz. De ha jutna rá?

Kedves Kiábrándult,
amint lesz időm, kikeresem a kiváló gyerekpszichológus, Vekerdy Tamás írását a különórákkal kapcsolatban, mellyel teljes mértékben egyetértek.

kedves Kiábrándult!
A különóra alatt valszeg mást értünk. Agyagozás, tánc, sport... az iskolák, óvodák biztosítják a lehetőséget. Vagy keresik a megoldást, ha nincs, és ha szülők kezdeményezik.
A gyógytornával kapcsolatban is azt gondolom, hogy a szülővel történő EGYÜTT tornázásnak párja nem lenne!
Aztán azt a mondatod, hogy kicsim, ezt most nem lehet, mert apa szerint nincs rá szükséged, akár másképp is lehet fogalmazni, nem feltétlenül az ellenséges, hibáztasd apádat stílusban...
Tudjátok egyre jobban érzem, hogy bár az igazságszolgáltatással bíró szervek is partnerei az efféle eltorzulásoknak, de mi felnöttek, kik felelősségünk tudatában????? vállalunk gyermeket nagyon nem vagyunk a helyzet magaslatán önös érdekeink miatt!

Úgyhogy kedves kisember: menjünk tüntetni!!!

Kedves derill,
Írtam Neked magánban, a freemailos címedre.
Mac

kisember: A közvéleny alakító ereje valóban hiányzik. A bajoknak, a valós bajoknak nincs médiuma, és még a törvény is hiába van, a végrehajtása nem működik. A környezetemben történt az esemény, amit elmesélek: válás, gyermekelhelyezés....
Két gyermekről van szó, akik valaha testvérek voltak, de ma már elmennek egymás mellett az utcán, és nem a saját hibájukból.
A bíróság elsőfokon szétválasztotta a gyermekeket. Egy apunak, egy anyunak. Apu nem engedte soha a nála lévő gyermeket anyuhoz, és soha nem akarta a másikat magához vinni. A nála lévő gyermeket kőkemény lelki terror alatt tartotta. Pszichológia szakvélemény az anya minden kijelentését alátámasztotta, tájékoztatta a bíróságot, hogy amennyiben a helyzet így marad, az apánál lévő gyermek pszichéje összeomlik. Nem baj! Mondta az elsőfok. Majd ítéletet hozott a szétválasztásról. Anya ment a másodfokra. Aki kért más psz szakvéleményt (bp-i-t). Abban már az szerepelt, hogy amennyiben MOST nem kap segítséget az apánál lévő gyermek, vége a dalnak, az életben soha nem hozzák helyre.
Nem baj! Mondta a másodfok! Helybenhagyta az elsőfok ítéletét. Anya megy tovább a legfelsőbb bíróságra: akik valszeg el sem olvasták az anyagot, és visszaküldték, hogy JÓEZIGY!!!
És a poén: az apuka a helyi, méltán híres színházának egyik igazán régi színésze. Ugye tudjuk milyen a színészélet?.....

Közben az idő ment, kapcsolattartás semmi, bünti semmi, és minden semmi.....

Módosítom az iménti tüntetésre való felhívásom! A tüntetés után megyünk az alkotmánybírósághoz!!!!

DE MINEK??????

Minek minek... Hát csak úgy! Mi mást lehetne tenni? :)

Mi mást? Szerintem fogjunk össze, keressünk egy médiumot, lehetőség szerint tvt, élőbe nyomjuk a valóságot, a mintát, hogy hogy is állunk ezügyben. Aztán azt, hogy mit próbálunk tenni ellene, érte. Ez lehetne egy nyomási pont. Talán.
Már régóta forog ez a fejemben...

Kedves derill,

Köszönöm magán válaszod, még néhány felmerült, kérlek nézz rá a freemailodra megint.

Egyébként igen, ide is felvetem a kérdés:

Ha vki sokat keres, akkor miért állpítanak meg %-ot, és veszik el minden pénzét, miért nem azt nézik, hogy mire van szüksége a gyereknek? Mennyire? El lehet ezt érni vhogy, hogy azt mondják ki, a nettó ennyi és annyi %-a, de nem csapolják az egyebeket? Mert nálunk ez az összeg pont az az összeg aminek ha minkét elvált hozzájárul elegendőnek kell lennie.
Kinek mi erről a véleménye?

kérdezőné bocs de az média amire gondolsz - TV- , nem médium. Bár lehet az utóbbival jobban járnánk:)
Különben az az érdekvédelmi egyesület akit említettél, pont erről szól, csak célzottan az egyik fél szemszögéből. Érdekes lenne együtt látni azokat, akik ellentétes dolgokért tüntetnek, az egyik a gyerektartás emeléséért, a másik a csökkentéséért. A gyerekek meg mégse mehetnek a saját jogaikért, vagy igen?
De lehet hogy félreértettem valamit és nem is erre gondoltál.

Nos, kisember, el kell, hogy keserítselek: a médium egyes szám, a média a többes szám. Olyan, hogy médiák pedig nem létezik.

Bocs mindenkitől a nem idevágó témáért!

Az álláspont-ütköztetés (ha ugyan az) pedig nem rossz dolog! Azt gondolom, hogy az állaspontok közelítésének lehet ez egy kezdő, kiinduló pontja.

A gyermekek számára pedig úgy tudom, hogy a bíróság ügygondnokot rendelhet ki, mint érdekelt fél részére.
(Nem pontosak az infónim, de asszem lehet kérni)

Persze értem én, hogy a gyermek nem kopoghat a bíróság ajtaján, hogy csókolom én ezt szeretném.... hát! ördögi kör!
Szabályozatlanság, vagy a meglévők hiányosságai, aztán, hogy az is, hogy vannak bírók, bírónők, akik minden követezmény nélkül döntenek mások sorsa felett...stb
Én alapvetően olyan szelektációval engednék valakit bírónak, hogy tényleg a legjobbak, a legemberibbek a leg, leg, legek, akikre valóban rá lehet bízni emberi sorsokat, kerüljenek oda. Ez az, amit nem tanítanak egyetlen jogi karon sem.

kösz a kiigazítást:)
Emberiességre nem lehet jogot alapítani szerintem, mert akkor mindig a személyes szimpátia határozná meg a bírói döntést. Akkor a nem szimpatikussal szembeni döntés eleve nem lenne emberies. Tehát valamelyik javára, ebből adódóan a másik kárára kell dönteni, mert dönteni így is úgy is kell. Arról nem is beszélve, hogy minden bíró következmény nélkül dönt. Merthogy a kis magyar jogot úgy lehet értelmezni ahogyan és amilyen szempontból szeretnéd. Hallottál már olyanról, hogy a bírót elmarasztalták volna azért a feljebbviteli bíróságon, mert szerintük nem volt jó a döntés? Hallottál pénzbüntetésről vagy szabadságvesztésről amit a bíró kapott egy döntés miatt? Mert én nem.....

Kedves Kérdezőné! És ha az ovi, isi nem tudja megoldani? Nálunk pont az a helyzet, hogy az ovis foglalkozáson kapott hozzá kedvet, de kevés neki az a minden második héten egy alkalom, amit az ovi adni tud.
gyógytorna: nem tudom megvenni a spéci eszközöket, amik kellenének hozzá, mint ahogyan nem tud az asztmás gyerek szülője sem saját uszodát építeni. Nem tudom korizni, focizni megtanítani, mert én sem tudok. Õ viszont szeretné. Ha a jövedelmedből erre már nem futná, és a másik szülője tudná fizetni, de nem teszi, mert szerinte fölösleges, te hogyan mondanád meg a gyerekednek? Kérlek, írd le pontosan!
Tudod, minket nagyon érzékenyen érintett ez a kérdés, mert apuka nem tudott tartásdíjat fizetni, így másfél éves késéssel jutottunk csak el a gyógytornára, ami sok szenvedést okozott - a gyereknek. Kipréselhettem volna apukából a szükséges pénzt, mert ha pl. visszaköltözik vidéki szüleihez ahelyett, hogy a meglévő kevés pénzét pesti albérletre költi, tudott volna nekünk is pénzt adni, csak akkor az ő élete, munkája vált volna lehetetlenné.
Kedves Endre! ismerem Vekerdy elveit, és sokban egyezik a véleményünk is. Így én nem is járattam egyik gyerekemet sem magam akaratából különórára. Csak orvosi javaslatra vagy a saját kérésükre. És ha Vekerdynél tartunk: ha egy elvált gondozó szülő a jólszituált különélő szülőtől a gyerek 4 éves koráig saját részére is kér valamekkora tartást, hogy a gyerek csak a Vekerdy szerinti valóban alkalmas korban kerüljön oviba, addig otthon lehessen vele, akkor is osztod V. véleményét ?
Összességében nekem az a véleményem, hogy nagyon káros bármit is kategórikusan kijelenteni (esetünkben: különórát semmi esetben sem!), minden körülményt alaposan és őszintén megvizsgálva kéne dönteni, ha valóban a gyerek érdeke a fontos, mint ahogyan azt emlegetni szoktátok.

speedy: nyilván azért dönt ilyenkor harmadik személy, mert a kettő szülő elfogult, és a saját érdekei figyelembevételével határozza meg a gyermek érdekeit. Ilyenkor tehát a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a gyerek elég érett-e ahhoz, hogy iskolába menjen. Ha a gyerek pl. tud már irni olvasni, felesleges még tovább halogatni az iskolába menetelt, mert csak unni fogja magát. Ha viszont enyhén szólva is suta, ügyetlen, akkor érdemes halasztani.

Sajnos kérdezőnének is igaza van. Minap mondták a hiradóban, hogy 900 ezer pszichiátriai beteg van az országban (ezek csak a nyilvántartottak, tehát a jéghegy csucsa), ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának 10 százaléka (minden 10. ember). A valós szám tehát ennek kb. háromszorosa, négyszerese. Mindez azért, mert képtelenek a gyerekek érdekeit nézni, gyerekkorban olyan dolgokon mennek keresztül, ami megviseli őket egy életre.

Miért fáj a gondozó szülőnek, ha a gyerek jól érzi magát a különélővel?

B.Endre: természetesen elküldheted. Viszont különóra ügyben nem értünk egyet. A fiam már óvodában járt un. különórákra (uszni, németet tanult, népi táncot tanult, és nagyon élvezte). A német tanulás megalapozta a nyelvérzékét, ma már angolból tanulja a japánt. Ezeket a készségeket pici korban kell kialakitani, mert később nem lehet. Viszont tudni kell, hogy milyen külön órára járatja az ember a gyerekét, és mikor.

Macaroon: felhivja a gyámhivatalt az élettársad, és megkérdezi, ha telefonon nem mondanak semmit, bemegy. Úgy határozzák meg. Csak az egyik gyereknél többet tudnak megállapítani, másiknál kevesebbet. Attól, hogy az apa 60 ezret keres, a gyereknek még nem lesz kevesebb a szükséglete, csak a lehetőségei szükülnek. Ha az apa egymilliót keres, a gyerekre 200 ezer jutna, és nyilván az ilyen apák gyerekei egészen más körülmények között élnek, tehát ezt is simán rájuk lehet költeni ugy, hogy mégcsak nem is élnek nagyon luxuskörülmények közt, csak minden évben nyaralni mennek valahova, jobb cuccokban járnak, külön nyelvtanárt tudnak megfizetni stb. Ez is a gyerek érdeke.

speedy: az Alkotmánybírósághoz ne menjetek, felesleges. Õk nem olyan bíróság, mint a rendes bíróság. Beadványok alapján döntenek kérdésekben, nem az ügyfelek jelenlétében folytatott tárgyalás során.

kérdezőné: de van joga, kérdés, hogy kora miatt képes-e: Gyvt. 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

kissember: a bírókat minden évben értékelik, ezen értékelés során el is marasztalhatja a vezetője, ha rendszeresen olyan döntést hoz, ami a jogszabályokat sérti. Azonban erre a bírók általában figyelnek, tehát ritkán történik ilyen. Sajnos viszont néha a szubjektiv véleményüket is beleviszik az ügybe, márpedig a bizonyítékok értékelésénél számit.

Még valamit az Alkotmánybírósággal kapcsolatban. Mint említettem, ő egyet tehet, megsemmisíti az Alkotmányba ütköző jogszabályokat. Ezek már megszületett jogszabályok. Ezen felül felhívhatja az Országgyülés figyelmét arra, hogy Alkotmánysértő helyzet állt elő valamely jogszabály hiánya miatt. Tehát az Alkotmánybíróság elé teljesen feleslegesen mentek tüntetni.

Azonban a jogszabályokat nem ők hozzák, és nem is változtathatják meg. Az országgyülés hozza, azok a képviselők, akiket megválasztotok. A választások közelednek, tehát nem árt odafigyelni arra, hogy kire voksoltok, ugyanis ezek az emberek fogják eldönteni, hogy milyen jogszabályok születnek. Eléjük menjetek tüntetni, ha nagyon tüntetni akartok, saját országgyülési képviselőtök elé, és ha tüntetni kell menni elé, akkor az a Ti hibátok is, mert ez esetben rosszul választottatok.

Még mindig nem értek azzal egyet, hogy egy apa FELE keresetét a gyerekre kellene költeni. Ez nem nevelés. Szerintem biztosítani kell egy normál életszínvonalat. Legyen kajája, sulija, ruhája, néha márkás, néha márkátlan is, amit szétrúghat, legyen biztosítva egy vmi amit a suli mellett csinálni akar...akár sport, akár kúltúrális dolog, igaziból mindegy. Senki ne mondja nekem, hogy egy vére vetítve ez többmillió forintot jelent, főként, ha egy apa SEMMILYEN szinten nem szólhat bele abba, hogy mire költi anyu a pénzt. Persze, a jog érzéketlensége: beadhat keresetet, hogy anya veszélyezteti a gyerekeket. De hát az ember az egyensúlyra és a gyerekek nyugalmára törekszik, ne arra, hogy azt lássák apuanyu állandóan ölik egymást. Így leszenk apák kisemmizve, mert úgy érzik nem éri meg két oldalról nyomi a gyereket.

Egy évre vetítve.

Végképp kisarkítom. Ha apuka mondjuk milliomos akkor a gyereknek Ferrari jár? Mert az milyen jó lesz neki?

Hja és ha azokat a "szerencsétlen" gyerekeket már berángathatja egy pszichomókus esetleg, akkor a szülőket is berángatják? Ez még nagyon érdekelne.

Derill eszem ágában sincs tüntetni menni, az nem az én formám.
A másik dologgal kapcsolatban meg az a véleményem, hogy a bíró ne tévedjen. Pláne meg ne sorozatban. Pláne ne szubjektíven. Az igazságszolgáltatás ne hibázzon, mert ha hibázik, akkor az azt jelenti, hogy törvényt sértett. Hogyan lehet egy olyan országban betartatni a törvényeket, ahol a törvényhozás hibázik és ennek retorziója nincs. Engem totál nem vigasztal, ha egy bíró a hibázásai miatt elveszíti a munkáját, mert attól még az én életem nem lesz jobb. Vagy hallottál olyanról, hogy egy ügyet újra elővesznek, mert kiderül, hogy egy bíró évek óta elköveti ugyanazokat a hibákat? Ezen az alapon akkor bárki lehetne bíró, még a marcsi néni is a szomszéd házban, ha fejből tudja a paragrafusokat. Totálisan nem értek egyet az igazságszolgáltatással ilyen téren.

kisember: Akkor én itt most szeretném a voksomat rakni marcsi nénire a szomszédból! Aki dönt. Mellette dolgozik egy paragrafus agy, aki a döntését törvinyelg, jogilag átnézi, de nem szól bele, csak átnézi! Valahogy így el tudom képzelni, a kicsit emberibbet!

Derill: amit írtál a gyermek jogaival kapcsolatban, az eljárás kezdeményezést illetően, azt hogy tudod elképzelni? A mi esetünkben a kislány most lesz 6 éves. Amikor sérül az alapvető joga (különélő szülővel való kapcsolattartás), valszeg hibás a neveletetése is. Látod a hülye apád, csak ezt hozta neked karácsonyra, mondtam én, hogy nem hiányzik ő neked!... Nem tudja érzékelni, hogy az ilyen mondatokkal a vele élő szülő miféle bosszúból vezérelt károkat okoz. Egy idő után elhiszi, amit anya mond, és az úgy van, mert anya mondta....
PL. Én, mint kivülálló harmadik személy nem mehetek be a bíróságra a kislány nevében, sem a gyámhatósághoz. A kislány sem fog besétálni stb... Mi a valóságos megoldás? A tv jó, hogy rendelkezik, és a kivitelezése?

Kedves Kiábárndult: azt azért nehéz elképzelnem, hogy ha különélő szülő megteheti, hogy korizni vagy focizni vigye a gyereket, mert ő szeretné kipróbálni, ne tegye meg... Ha ez valós és így van, akkor nincs miről beszélni! Nekem nagyon fura lenne, hogy ne tegyem meg a gyerekemért azt amit megtudok tenni! Ja, és én nem mondanám meg neki, mert nem az én döntésem lenne. Megkérném a gyerekemet is, hogy modja el, mit szeretne, illetve az apát is, hogy miként döntött ezügyben!

Hellósztok!
Próbállom röviden és érthetően leírni a kérdésem remélem sikerűl: Van egy idős hölgy aki meghal. Van neki kettő unokája és az első házasságából született fia. Tehát a két unoka nagybátyja. A hölgynek van vagyona bőven de erről végrendeletbe rendelkezik. De van egy közel 2millió ft értékű bankszámla ami nincs a végrendeletbe és amiről csak az egyik unoka tud aki a bankszámla teljes jogú meghatalmazotja de nem tulajdonosa és a hölgy fia. A fiú a halál után pár nappal rábeszéli a meghatalmazott unokát, hogy szedje le a bankszámláról a pénzt és osszák el egymás között, kihagyva a másik unokát ebből aki az egész számláról nem is tud. Büntető jogi értelembe történt e itt valami törvény sértés és ha igen mi?
Elörre is köszönöm a segítséget.

A pszichológiai vizsgálatot általában mindenki esetében elrendelik (gyerekek, szülők, esetleg szülők élettársai, házastársai, szülei).

kissember: A bíró nem téved, hanem szubjektiv. Van élettapasztalata, ő is ember, és a saját tapasztalatai, neveltetése, környezete befolyásolja a döntését. Van olyan bíró, aki mindennapos kapcsolattartást állapított meg egy anyának, de soha nem állapított még meg ilyet férfi részére. Aztán van olyan megyei biróság, amely ebből minden másnapi kapcsolattartást csinált, és ilyen döntést férfi esetében még az életben nem hozott. Nyilvánvalóan nem azért született ilyen döntés, mert maga az ügy ilyen döntést kívánt. Ha nemek ismerete nélkül döntöttek volna, egészen más döntés születik. Ezt sokszor tapasztalom, és sokszor hangoztatom. Az a véleményem, hogy fel kellene állítani egy olyan bírói tanácsot, amelyik az elvadult ügyekben nemek ismerete nélkül dönti el a kérdést.

kérdezőné: ez csak nagyobb gyerekeknél müködik. Most folyik egy ilyen per, a gyerek inditotta. Elutasitották, merthogy a Pp. nem teszi lehetővé, hogy kiskorú pert inditson. Meghivatkoztam a Gyermekvédelmi Törvényt. Most tárgyalják. Meglátjuk. Az, hogy a Pp-t elfelejtették a Gyermekvédelmi Törvényhez igazítani, nem eshet a gyerek terhére. Ráadásul a Gyermekvédelmi Törvény is törvény, és ráadásul későbbi is, tehát felülírja a Pp rendelkezéseit.

Vagy másik példa: apa feljelentette anyát kiskorú veszélyeztetése miatt (amikor még nem volt hatályban a Btk. 195. (4) bek.). Ügyészség elutasította a feljelentést, azzal, hogy nem mutatható ki, hogy a veszélyeztetés károkat okozott volna a gyerekben. Apa megpanaszolta, hivatkozott arra, hogy a veszélyeztetésnek nem eleme a jogtárgysértés. (Ha a sinek közé teszem a gyereket, akkor is veszélyeztetem, ha nem üti el a vonat.) Elutasitották a panaszt, és elküldték az apának a határozatot, azzal, hogy a gyerek törvényes képviselője bírósághoz fordulhat ellene. Az apa visszakérdezett, ugye nem gondolják komolyan, hogy majd az anya elrohan a bíróságra és magánvádat nyújt be maga ellen? Azt mondták jó, apa is benyujthatja. Benyujtotta. Eltelt két év, a bíróság elutasitotta azzal, hogy a gyámhatóságnak kellett volna eseti gondnokot rendelni, az apa nem volt jogosult magánvádat benyujtani. Most megküldte az apa a gyámhivatalnak. Meglátjuk mit lépnek.

Tehát a Ti esetetekben kérdezőné, a gyámhivatal eseti gondnokot rendelhet a gyerek részére, és ő indíthat pert. Egyébiránt sok mindent lehet tenni, szabályoztatni kell a kapcsolattartást, amint elmarad egy, azonnal jelezni kell a gyámhivatalnak, kérni a végrehajtást, amint megbírságolták az anyát, már a rendőrségen is jelenteni kell, közvádas, hivatalból indul az eljárás.

Arpuska: tudni kellene, hogy az unoka kedvezményezett volt-e. Mert ha igen, akkor felvehette az összeget, és még a fiuval sem kellett osztoznia. Abból amit írtál, az derült ki, hogy ez a helyzet, különben a bank nem fizetett volna.

Kedves Derill! Köszi a választ! Azt írod: "rendelhet...", "indíthat...", abban az esetben, ha...? Mikor, kinek a kérésére, milyen indokból? És azt is, amint megbírságolták az anyát, már a rendőrségen is jelenteni kell, közvádas... nem értem. A megbírságolás alatt az enyje-benyje, vagy a pénzbírság értendő? Aztán a rendőrségen, a gyeremekvédelmi osztályon, vagy csak úgy simán, mintha azt jelenténem be, hogy ellopták a személyimet? Azt pedig végképp nem értem, hogy mi az, hogy közvádas, és, hogy ez mivel jár.
A láthatás szabályozását pedig kértük a bíróságtól, első ízben azonnali hatályú intézkedést kértünk, mire válasz nem érkezett, csak egy időpont az első tárgyalás napjára. Jövőhét csüt. Nő a bíró, és bár "csak" közvetve érint az ügy, de rettenetesen tartok tőle! Ügyvéd nélkül még gázosabb. De abban bízunk, hogy semmi olyant nem kértünk, ami ne járna, és ne lenne tvileg szabályozva. Nagyon izgulok.

Üdv mindenkinek!Lenne egy fura kérdésem!
Íme:A másodunokatestvérek házasságát ill. kapcsolatát tiltja-e törvény?Mennyire számít közeli rokonnak?Mik az erre vonatkozó jogszabályok???!!!
A segítséget előre is köszönöm!!!

Nem.

Érvénytelen:

• az egyenesági rokonok és
• testvérek házassága, továbbá
• a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával,
• a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint
• az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.

  A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyzô felmentést ad, akár a házasságkötés elôtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.