Válás, külföld, gyerekek


derill # 2005.11.08. 12:02

El lehet válni ügyvéd nélkül is. A közös megegyezéses válás esetén mindenről (az ingatlant kivéve) meg kell egyeznetek, ezt irásban be kell nyujtani a biróságra. A megegyezésnek tartalmaznia kell azt, hogy közös megegyezéssel akartok válni, melyik gyerek kinél marad, milyen összegü tartásban egyeztek meg, hogyan kivánjátok a kapcsolattartást bonyolitani. Az ingó vagyont szintén meg kell osztanotok, és ezt is tartalmaznia kell az egyezségnek (legalább azt , hogy az ingó vagyont már elosztottátok, nincs egymással szemben követelésetek).

Az, hogy ő 8 éve otthon van, nem jelent semmit, ugyanis ő 8 éven keresztül ezek szerint gondozta a gyerekeket. Nem igaz, hogy 5 év után közös lenne minden, ezt nem tudom honnan vetted.

A szabály az, hogy a házasság alatt szerzett vagyon közös vagyon, kivéve, ha a különvagyonodból szerezted. A különvagyoni jelleget bizonyitani kell (tehát azt, hogy már korábban is meg volt a vagyon).

Nem kell a fele vagyonból adnia a gyereknek, és neked sem kell adnod a gyereknek.

Amit leirtál, az alapján eléggé kétlem, hogy közös megegyezéses válás lesz az ügyből.

Közös megegyezés alapján két tárgyalás, tehát kb. 8-10 hónap, tényállásos bontásnál (ha nincs közös megegyezés), akkor pár év.
Közös megegyezésnél ugy oszlik minden, ahogy megegyeztek, de a biróság köteles figyelembe venni a felek méltányos érdekeit is, tehát arra pl. nincs mód, hogy minden a Tied, a feleséged meg menjen ahova akar.

Tényállásosnál a valószinü döntés az lesz, hogy a feleség marad a házban a gyerekekkel (valószinü, hogy mindhármat neki itélik, hiszen folyamatosan vele voltak a gyerekek), téged pedig kifizet - ha tud, vagy ha nem tud, kérheted a lakás közös értékesitését. Ha ez sem müködik, akkor elárvereztetheted a házat, de ez senkinek sem jó, mert jóval áron alul fog elmenni, ráadásul nem tudom, hogy lesz-e hol lakniuk a gyerekeidnek.

A kicsi esetében csak akkor van lehetőség arra, hogy a vér szerinti apa nevére kerüljön, ha Te kijelented, hogy nem tőled származik (a gyámhatóság vagy a biróság előtt). Ez esetben viszont egyenlőre kapcsolattartási jogod sem lenne a jelenlegi jogszabályok szerint - ez majd változni fog, az uj Cstj. szerint már lesz, de az legalább két év, mig hatályba lép.

Tehát ez esetben megdöntik az apaságodat, és utána már tehet teljes hatályu apai elismerőt a vér szerinti apa. Azonban a gyámhivatal nem indittat pert, ha Te azt nyilatkozod, hogy a gyermek tudomásod szerint tőled származik, még akkor sem, ha az anya az ellenkezőjét állitja, ugyanis a gyermek családi jogállása most rendezett, és rendezetlenné válna, ha megdöntenék az apaságodat. Miután a gyámhivatal nem biztos benne, hogy az anya igazat mond, ezért a gyerek érdekében meg sem próbálkozik azzal, hogy esetleg megdöntik az apaságodat, aztán később kiderül, hogy mégsem attól a pasitól van.

Ráadásul elgondolkodtató, hogy anyuka miért most találta ki - 8 év után - hogy nem tőled van a gyerek?

Ráadásul ha Te még azt is mondanád, hogy nem tőled van, a vér szerinti apának még el is kell ismernie, hogy tőle van, enélkül tuti nem fog per indulni, amig Te be vagy jegyezve apaként.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Dawide65 # 2005.11.07. 20:11

Elnézést kérek de gyorsan irtam és sok a hiba benne.Bocsánat

derill # 2005.09.19. 13:41

Az meggyorsitaná, ha meg tudtok egyezni. Szerintem észérvekkel magyarázd el, hogy megoldhatatlan ugy, más megoldást keressen.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Lisall # 2005.09.19. 11:58

köszönöm.
gondolkodom azon amiket írtál.
az még egy fő kérdés, hogy mennyi tartásdíjat jogos kérnekm?
most külföldön dolgozik, kinti hivatalos (önkormányzati ) munkáltatója van, olyan 800 000 Ft körül fog keresni nettó.

egyelőre 140 ezret küldött, de most éppen nem kaptam semmit szeptemberben, (nem akarok paranoid lenni de nem hiszem el a magyarázatait a pénzt nem fogadó bankról...)
ha nem megyek bele az egy év itt- egy év ott megoldásba, akkor vagyoni megosztás akar kérni...

egyébként válóper lesz, így csak békítés várható ha jól értem aztán majd egyszer a jövőben kimondják a válást?
És ha kész megállapodást sikerül addig odavinnünk?

( mellékszál, de nálunk 5 tanítási nap a síszünet plusz előtte utána a hétvégék, meg azért hozzá lehet egy-egy napot csapni, így akár 10 napot is el lehet sielgetni ... na erre gondoltam amikor írtam.)

derill # 2005.09.17. 21:22

Ezért irtam, hogy próbáld vele ezt megbeszélni. Nem is lenne rossz egyébként pl. kint ösztöndijjal egy-egy évet tanulnia majd akár gimnazistaként, akár egyetemistaként. Sokat számitana az elhelyezkedésnél, a nyelvtudásnál. De az általánost 7-ben megszakitani tényleg nem jó dolog. Próbálj hatni rá, ezeket szerintem ő is megérti. A pasik racionálisak, észérvekkel lehet rájuk hatni (a nőkre érzelmekkel).

Egyébiránt ne aggódj, a biróság nem hoz ilyen döntést - még nem, és ez teljesen biztos.

Nyilván ragaszkodhatsz, hiszen az is nyilvánvaló, hogy ezt az időt Te is szeretnéd felhasználni, hasznosan tölteni.

Elvileg kötelező ugyan, de sosem láttam még példát rá, hogy ki is akarták volna kényszeriteni, mert ha valaki kényszerből van a gyerekével, akkor inkább jobb, ha nincs vele (mármint a gyereknek).

A siszünet általában 3-4 nap. Egyébként meg repcsiztetni neki kell őket, ez neki költség, és ez be is fogja határolni, hogy milyen gyakran él ezzel a lehetőséggel.

Az első tárgyaláson szinte semmi. Ha válóperi, akkor békitési kisérlet. Ha válóper nincs, csak gyermekelhelyezés, akkor is tulajdonképpen csak felméri a helyzetet a birónő, esetleg ideiglenes intézkedést hoz, de azt is ritkán az első tárgyaláson.

Ha nincs közös megegyezés, akkor bonyolultabb, hiszen bizonyitási eljárás indul. Nem tudom mit kérdeznek, mert ez birófüggő is, meg jogtárgyfüggő is. Válóperi tárgyaláson nyilván mást, mint tartásdijpernél, vagy gyermekelhelyezésnél.

Még mindig azt mondom, próbáljatok megegyezni, esetleg ne ketten, hanem ügyvéd előtt (hagyd meg neki a lehetőséget, hogy ő mondja meg kihez mentek, ugyanis bárkihez mentek, ugyanezt fogja mondani kb., mármint azt, hogy valószinü nálad helyezik el a gyerekeket, és valószinütlen, hogy a biróság 1 év nálad, 1 év nála módon dönti el a kapcsolattartást vagy a gyermekelhelyezést.)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Lisall # 2005.09.17. 16:30

még egy gyakorlati kérdésem lenne:
valójában mi történik az első tárgyaláson?
ha van megegyezés, azonnal kimondják a válást, vagy akkor is van az a 3 hónapos intervallum?

Mi történik ha nincs közös megegyezés? Akkor mit kérdeznek, mi kerül szóba....?
bocs az amatőr kérdésekért :(

Lisall # 2005.09.17. 16:13

Kedves derill, köszönöm a Te véleményedet is.
Értem én hogy a gyerek érdeke is, sőt nem is ellenzem hogy akár egy- egy évet kinn is töltsenek MAJD de a mostani életkorukban (12,9 ) ez az iskolai előremenetel sebességét megfelezné.
tahát ha hetedik helyett kinn lenne a gyerek, visszajőve újra hetedikes lenne, majd ugye újra kimegy, egy év eltelik, után nem mehet gimibe mert ki kell járnia a nyolcadikat is..... tehát minden kinn töltött iskolai év elveszett idő az itteni oktatásban.
(hacsak nem fogad melléjük magántanárt, mert ha ő teljes munkaidőben dolgozik, ki látja el őket? lehet még mellette lesz a mostani párja, ő fogja őket -a két nagyot- korrepetálni és felkészíteni az itthoni vizsgákra? ááááá.....
a nyelv megtanulása nem vesz igénybe sok időt ebben a korban... egy év kinntartózkodás után már ilyen szempontból nem fejlődnek....

nem szeretném azonban hogy ez bírói döntés legyen, mert sztem ügyesen kell elhelyezni a gyermek életében azokat az éveket amiket idegen környezetben tölthet.... (pl. gimi előtt, egyetem előtt...)

még egy szempont: ragaszkodhatok én ahhoz hogy akkor mindhármat egyszerre vigye el?
(Ha már így alakult, nekem sem ártana egy-két -három hónap gyerek nélkül, hiszen nekem is van karrierem és lehet hivatásom, amibe szép beleépíteni ösztöndíjas kutatást, stb....)

És a kapcsolattartási jog azt jelenti hogy ő választhat szabadon hogy kiván-e élni vele vagy épp nincs kedve két hónapra (mondjuk) a gyerekeket ellátni.....
vagy KÖTELEZÕ magához venni az előírt időre a kölköket, akkor is ha ez neki kényelmetlen?

Az írtam, nyaranta másfél hónap ( a két és félből) és egy sízünet... ez olyan kevés?
Nyáron több mint amit Te javasolsz, az iskolaév alatt kapott szünidő kb 3 hét, tehát ennek a fele is megvan... plusz természetesen ha hazautazik, akkor találkozzon a kölykökkel, ez evidens, ezért nem írtam.
de évente 4x ki és visszarepcsiztetni őket túlzott költség, azért hogy kinn legyenek 4-5 napot. (kísérő is kell, kicsik még)

derill # 2005.09.17. 15:43

Nekem más a véleményem. Mivel a gyerek még kicsi, az lesz számára a szokásos, amit megszokik. Az utazás egyáltalán nem viselné meg, és az sem, hogy külföldön él, hiszen egyrészt sok gyerek utazik (pl. nyaralni, rokonokhoz) rendszeresen külföldre, másrészt sok gyerek él külföldön - pl. diplomaták gyerekei) viszont megtanulná a nyelvet, megtanulna idegen környezetben is érvényesülni. Szerintem nagyon is a gyerek érdekében áll.

Az igaz, hogy nem szokványos, amit az apa kér, de csak azért, mert most kezd azzá válni.

Korábban nem kérték az apák a gyereket, most egyre inkább ragaszkodnak ők is hozzá. Ennek inkább örülni kellene ugy gondolom. Amit adni akarsz neki, az nagyon kevés. Elvileg a biróság ilyen esetben az összes szünidő felét meg fogja állapitani, de jobb lenne, ha nem kellene harcolnotok, mert egyrészt rámegy a jó viszonyotok, másrészt esetleg a gyerekek is.

Próbáld megérteni, hogy a férjed csak Tőled válik, a gyerekektől nem. A gyerekek elhelyezése azért történik meg valamelyik szülőnél (közös szülői felügyelet esetén akár mindkét szülőnél), mert a jogszabály szerint valahol el kell helyezni, és kettévágni mégsem lehet őket, főleg ilyen esetben, amikor a szülők ilyen nagy távolságra kerülnek egymástól.

Valószinü, hogy a biróság Nálad helyezi el a gyerekeket (ennek 99 százalék az esélye szerintem), ha jelenleg is Te gondozod, továbbá egy normál mértékü kapcsolattartást fog megállapitani, ami azt jelenti, hogy a távolság miatt mondjuk havi egy hétvége, és a szünidők fele, de szerintem jobban járnál Te is és a gyerekek is, ha meg tudnátok egyezni a kapcsolattartásban, ellenkező esetben 1-2 évig is elhuzódhat a per, utána pedig a gyerek felnőttkoráig a viták, amire mindenki rámegy, a gyerekek is.

Egyébiránt a 17. irányelv nézőpont kérdése. Ha a nők szemével nézzük a gyermek megfelelő fejlődését, akkor stimm, de ha a pasikéval, akkor egészen más a helyzet. Csak egy példa: a zsidók pl. sokszor a világ másik végére küldik a gyerekeiket tanulni - sokszor szülői felügyelet nélküli magániskolákba - ennek következtében a zsidó származásuak felnőttkorban bárhol, bármilyen körülmények között igen jól tudnak érvényesülni. (Mondanom sem kell, hogy ezt sosem a nő kezdeményezi, hanem a pasi.) Mindennek van előnye és hátránya.

Van egy rossz birói szokásjog, ami az utóbbi időben jelentősen változott, bizonyos helyeken illetve biróknál azonban még mindig tartja magát, aminek a lényege, hogy a gyerek a nőé, a pasi kap pár óra kapcsolattartást. Ez viszont eddig ahány ilyen esetet láttam, minden család életét megrontotta, ha a pasi szerette a gyerekeit és ragaszkodott hozzájuk, mert nyilvánvalóan egy ilyen döntésbe nem nyugszik bele (mint ahogy egy nő sem nyugodna bele, ha ő kapna pár óra kapcsolattartást - bár erre példát még nem láttam).

Ne aggódj, nem az anyagiak döntenek. Ha a gyerekeket megfelelően neveled és gondozod, nagy valószinüséggel nálad helyezik el őket, ha a tárgyalásig is nálad vannak. Azonban méltányolandó az apa kivánsága, mert nyilván azért ragaszkodik a gyerekeihez, mert szereti őket.

Igen, az hallgatólagos beleegyezés - ráutaló magatartás.

Szerintem jobban jársz, ha leülsz vele minderről beszélgetni, mintha mindketten ügyvédre költitek a vagyonotokat. Tárd elé a realitásokat - nem lehet évente iskolát váltani, vagy legalább is nehézkes. Ha látja, hogy nem akarod őket elzárni tőle, szerintem engedni fog jócskán. Jobb, mintha évekig biróságra és gyámhivatalhoz rohangáltok. Ha beleegyezel abba, hogy néha nála is legyenek kint pár hónapot amikor lehet, akkor szerintem meg fogtok tudni egyezni. Kicsit Te is engedj (mondjuk minden szünidő felében kint lehessenek a gyerekek - mellesleg abból amit irtál, szerintem nem fog élni ezzel) , akkor ő is fog.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Lisall # 2005.09.17. 12:59

Írod:
"
Tehát ha a különélô vagy elvált szülôk gyermeke megegyezés (akár hallgatólagos, akár kifejezett) vagy bíróság döntése alapján valamelyiküknél elhelyezést nyert,"

az hallgatólagos megegyezés hogy ő elköltözött, és a gyerekek nálam maradtak?
(míg itthon volt, addig sem törekedett kezét-lábát törve a velük töltött idő fele-fele arányban történő megosztására, nagyjából hetente néha kéthetente egy napot voltak ott a kölkök... egy városban voltunk...

Lisall # 2005.09.17. 12:56

Köszönöm szépen!
kétélű fegyver, írod.
szerinted, ha egyedüli szempontként az apuka jóval magasabb jövedelme jön szóba az enyémmel szemben (ha elhelyezkedek, márpedig el tudok helyezkedni, közalkalmazotti diplomás bért fogok kapni olyan 180 bruttó körül....)
elméletileg én is el tudnék helyezkedni külföldön (ott is ahol most ő van) és akkor egálban lennénk pénzügyileg...
ugye ennyire nem a "piszkos anyagiak "határozzák meg a döntést? Márminthogy az számítson hogy ő MOST nagyobb jövedelemml rendelkezik?

A munkahelyem vár vissza, érdemes a tárgyalásig felvennem a munkát?

ObudaFan # 2005.09.17. 12:07

A gyermek elhelyezésérôl a szülôk döntenek. A szülôk megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülônél helyezi el, akinél a kedvezôbb testi, értelmi és erkölcsi fejlôdése biztosított.

Általában a férjed által javasolt megoldás nem szokásos, főleg a kisebb gyermeket viselheti meg ugyanis ez az egy év itt - egy év ott módszer.

A 17. sz. irányelv szerint: "A gyermek egészséges személyiségfejlôdését az segíti elô, ha megszokott környezetében, ôt szeretettel körülvevô személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelô környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitôl a szülôk kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülô közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsôdleges jelentôsége. Az egészséges fejlôdést elôsegítô környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövô körülmények között jelentôségének megfelelôen kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni."

Ugyanakkor arra vigyázz, hogy ez kétélű fegyver, mert ha ebben nem tudtok megállapodni, viszont apuka azt mondja, hogy akkor inkább nála legyenek elhelyezve, akkor a bíróság mindkettőtök erre való alkalmasságának minden szempontját mérlegelni fogja.

A szülôi felügyeletet a szülôk együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülôk megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülônél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülô gyakorolja, kivéve, ha a szülôk kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejûleg közös szülôi felügyeletet rendelt el, illetve a szülôknek a közös szülôi felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. Ha a közös szülôi felügyelet gyakorlása során a szülôk már nem tudnak együttmûködni, a közös szülôi felügyeletet a bíróság bármelyik szülô kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlôdése szempontjából is indokolt.

Tehát ha a különélô vagy elvált szülôk gyermeke megegyezés (akár hallgatólagos, akár kifejezett) vagy bíróság döntése alapján valamelyiküknél elhelyezést nyert, a felügyeletet az a szülô gyakorolja. A másik szülô szülôi felügyeleti joga a gyermek sorsát érintô lényeges kérdések (pl. gyermek nevének megváltoztatása, tartós külföldi elhelyezés) kivételével szünetel.

Mivel itt az édesapa tartósan külföldön fog tartózkodni, legfeljebb jelképesen lehetne úgy tekinteni, hogy közös a szülői felügyeleti jog, hiszen az pl. a gondozást, a gyermek vagyonának kezelését foglalja magába, ezt ő nem fogja tudni folyamatosan végezni.

Lisall # 2005.09.17. 10:43

Sziasztok!
tanácsot és segítséget szeretnék kérni.
hamarosan válunk, a férjem külföldre ment dolgozni.
eddig úgy tűnt, meg tudunk egyezni a közös ügyeinkben, de most, hogy közeledik a kitűzött tárgyalási nap, kiderült hogy máshogy gondoljuk a gyerekek , a közös vagyon ügyét.

1.A férjem ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerekek egy évet itt egy évet ott járjanak suliba, én ebbe nem akarok belemenni.
Ez nem szolgálja a gyerekek érdekét... szerintem
én nyáron gondoltam egy hosszabb időszakot nála (mondjuk egy hónapot -másfél hónapot) meg mondjuk az egyik suliszünetet (pl, síszünet)
meg természetesen e-mail, levél, vonalas és internetes telefonos kapcsolat különösebb korlátozás nélkül (most is dumcsiznak napi majd egy órát, internettelefon rulez :):) )

2 Közös felügyeletet akar, ami ellen elvi kifogásom nincs, de nem igazán tudom hogy az mivel jár.
ha fifty-fifty időmegosztást, akkor nem egyezek bele, ha ez valami "erkölcsi" kategória, akkor jó...
mi is ez pontosan?

3. milyen tartásdíjat ítél meg a bíróság, ha az apa külföldön él és dolgozik? én most még Gyesen vagyok, 3 gyerek van.

4. külföldön élő szülő esetén kapcsolattartáshoz fűzőző utazást ki fizeti?

ügyvédem még nincs, de már látom hogy kell (eddig reménykedtem a közös intelligens megoldásban :( )
egyelőre ennyi, nagyon köszönöm ha valaki tanácsot ad :)

L.