Táppénz

Tisztelt Cim!!

Információt szeretnék kérni ,hogy táppénz alatt letilthatjaák e a fizetésemet?Másik kérdésem az lenne munkahelyi baleset miatt alkalmatlannak nyilvánitottak katonának és le kell szerelnem elismerték a sérülésemet szolgálatinak,de semmiféle járadékot nem fogok kapni ez ügyben hol tudok eljárni?

A táppénzből csak jogalap nélkül felvett eb. ellátás és tartásdíj jogcímen vonhatnak le.

Tiszteletem!
Érdeklődésem az lenne,hogy gyermekem 2év3hónapos,és mint apa voltam vele táppénzen,amit a cégnél elutasítottak,hogy én nem vehettem volna a gyermekápolási táppénzt igénybe,amit a rendelőbe nem is mondtak nekünk,hogy ez most tényleg törvény írja elő,hogy csak az anyuka veheti igénybe???Mivel a feleségem ugye 2éves kor után visszament dolgozni és ugye 2hete dolgozik is ezért nem akartuk,hogy egyből táppénzen legyen ezért mentem el a gyerekkel én táppénzre,ebbe kérném segítségét,hogy tényleg én nem mehettem volna el vele?? válaszukat előre is köszönöm

Gyermekápolási táppénzre az jogosult, aki a gyes-t kapja, és a gyes mellett dolgozik is.

köszönöm

Tiszteletem!
A kérdésem az lenne,hogy 2008.június 26-ától van munkahelyem határozatlan időre és sajnos 2009.december 1-től betegállományba kerültem /műtéten estem át/ 2010.május 31-ig. 2010.június 1-től munkaképes vagyok a munkáltatóm szabadságra küldött egészen június 28-ig van egy olyan érzésem ,hogy utána felmond ha időközben állományba kerülök meddig vagyok jogosult táppénzre.
Köszönöm

„siraly63 2010.06.02. 13:12

Tiszteletem!
A kérdésem az lenne,hogy 2008.június 26-ától van munkahelyem határozatlan időre és sajnos 2009.december 1-től betegállományba kerültem /műtéten estem át/ 2010.május 31-ig. 2010.június 1-től munkaképes vagyok a munkáltatóm szabadságra küldött egészen június 28-ig van egy olyan érzésem ,hogy utána felmond ha időközben állományba kerülök meddig vagyok jogosult táppénzre.Köszönöm”

Válasz:

A munkaviszony tartama alatt főszabály szerint legfeljebb 1 évig, a munkaviszony megszűnése esetén pedig legfeljebb 30 napig folyósítható táppénz ellátás.
1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;

(3) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

1. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,
2. beteg gyermek ápolása,
3. közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

Jó tudni!

KMREP TÁJÉKOZTATÓ

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGAZGATÓ

1139 Budapest, Teve u. 1/a-c.
Információs szolgálat: 3. sz. Tájékoztató
Helye: 1139 Budapest, Teve u. 1/a-c. 210-1/3/2010.
Ideje: hétfő-csütörtök: 8-1430 óráig
péntek: 8-12 óráig
Telefonszám: 288-5342

Tisztelt Kifizetőhely!

I. A biztosítási jogviszony megszűnését követő pénzbeli ellátásra való jogosultság

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási
jogviszony megszűnését követő pénzbeli ellátásra való jogosultsággal kapcsolatban az
alábbiakról tájékoztatjuk a Tisztelt Kifizetőhelyeket.

A szakmai állásfoglalás iránti kérelem a passzív táppénz folyósításának időtartamára -
kezdő és végpontjára - vonatkozott a biztosítási jogviszony megszűnését követően.
A konkrét esetben az érintett biztosítási jogviszonya megszűnt, majd ezt követően két napon
belül megállapították a baleseti táppénzre való jogosultságot megalapozó keresőképtelenséget.
A baleseti táppénz egy éven keresztül került folyósításra.

Kérdésként pedig az merült fel, hogy a baleseti táppénz folyósítását követően, tekintettel a
baleseti táppénz folyósítását megalapozó keresőképtelenség folyamatosságára, folyósítható-
e táppénz, és ha igen, milyen időtartamra.
A Tbj. 7. §-a értelmében a biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az
ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. A pénzbeli ellátásra
való jogosultság ehhez a biztosítási jogviszonyhoz kötődik az alábbiak szerint.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban:
Ebtv.) 43. § (1) bekezdése alapján táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása
alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné
válik és a Tbj-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezett.

Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése értelmében a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb
azonban (…) a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át.

A fentiek alapján a biztosítási jogviszony megszűnését követően bármilyen pénzbeli ellátásra
való jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a biztosítási jogviszony
megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik valaki keresőképtelenné, a
folyósítása pedig a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon át lehetséges.

A biztosítási jogviszony megszűnését követő első, második vagy harmadik napon bekövetkezett
keresőképtelenség esetén a biztosítási jogviszonyt követően az érintett személy által benyújtott igénynek megfelelően folyósítandó a táppénz vagy a baleseti táppénz; táppénz esetén maximum 30 napon át, baleseti táppénz esetén pedig egy
évig. Amennyiben a baleseti táppénzre való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését
követően kevesebb, mint harminc napon át áll fenn, akkor a folyósítás megszűnését
követően nincsen lehetőség újabb táppénz-jogosultság megállapítására és folyósításra.

A fenti esetben tehát nem tolódik ki a passzív táppénz folyósításának időszaka a baleseti
táppénz folyósítását követő 30 napra.

II. Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének társadalombiztosítást érintő kérdései

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével kapcsolatban a következő tájékoztatást
adjuk.

A szakmai állásfoglalás iránti kérelemben kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy a vállalkozói
tevékenység szüneteltetésének mi a következménye akkor, amikor a vállalkozó
foglalkoztatói minőségében szerez jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítási
rendszerben, tehát amikor biztosítottat foglalkoztat. Közelebbről a kérdés arra irányult,
hogy a vállalkozói tevékenysége szünetelése alatti időtartamban a munkavállalók biztosítási
kötelezettsége fennáll-e, ha igen akkor ki a foglalkoztató.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdése
alapján 2010. január 1-től az egyéni vállalkozók kérhetik a vállalkozói tevékenységük
szüneteltetését. A szünet ideje alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet
nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet
és új kötelezettséget sem vállalhat.

A Tbj. 8. § d) pontja alapján a szüneteltetés időtartama alatt az egyéni vállalkozó nem
biztosított.

Ugyanakkor a 2009. évi CXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó
közreműködőként alkalmazottat külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő
családtagot és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.

A munkaviszony megszűnésére és megszűntethetőségére vonatkozóan a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-a és a 87. §. (1) bekezdése taxatív felsorolást
ad, eszerint:

86. § A munkaviszony megszűnik:

1. a munkavállaló halálával,
2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
3. a határozott idő lejártával,
4. a 86/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

87. § (1) A munkaviszony megszűntethető:

1. a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,
2. rendes felmondással,
3. rendkívüli felmondással,

3

4. azonnali hatállyal a próbaidő alatt,
5. a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

A kérdésben irányadónak tekintjük továbbá a Legfelsőbb Bíróság álláspontját (BH2004.
335).

Ebben a Legfelsőbb Bíróság azt mondta ki, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység
fennállása alatt kötött munkaviszony az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése után is
fennmarad, tekintettel arra, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az egyéni
vállalkozó vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az egyéni vállalkozó
természetes személyként kötötte meg a foglalkoztatottal, a munkajog szabályai
szerint az egyéni vállalkozó természetes személy minőségében munkáltató lehet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnése így nem jelenti egyben
a munkáltatói minőség ezzel egyidejű megszűnését.
A Legfelsőbb Bíróság fenti álláspontja egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
esetén is alkalmazandó. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése az előzőekben
ismertetett jogszabályhelyek és a Legfelsőbb Bíróság álláspontja alapján nem jelenti a
munkáltatói minőség megszűnését.
Erre tekintettel az egyéni vállalkozó a szüneteltetés tartalma alatt is köteles eleget
tenni a Tbj-ben előírt foglalkoztatóra vonatkozó kötelezettségeinek.

A munkaviszonyban álló személy a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján ilyenkor is
biztosítottnak minősül és az Ebtv-ben meghatározott ellátásokra – az ott részletezett
feltételek szerint - jogosult.

III. Az eseti kereset-kiegészítés figyelembevétele a pénzbeli ellátások összegének számítása során

Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, az eseti kereset-kiegészítés címen kifizetett
pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, egészségbiztosítási
pénzbeli ellátás és baleseti táppénz összegének megállapítása során történő figyelembevételéről
az alábbiakban adunk tájékoztatást.
A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló
316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) hatálya a költségvetési szervekre és
a velük a rendelet 1. §-ában felsorolt foglalkoztatott személyekre terjed ki.

A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének
kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló
biztosítási jogviszonya alapján az alábbi feltételekkel jogosult:

1.) A két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000 - 49 000 forint kereset-kiegészítésre
jogosult az, akinek:

1. havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg

a 340 000 forintot, továbbá

2. 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős

jogviszonyban áll, továbbá
4

3. a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve

2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az
esetet is, ha az előzőekben említett több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010.
január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően,
megszakítás nélkül, továbbá

4. a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és

2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes
szabadság, valamint a szülési szabadság időtartamát.
2.) Arányos összegben számított eseti kereset-kiegészítésre jogosult az:

• akinek havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja

meg a 340 000 forintot, továbbá

• aki 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős

jogviszonyban áll, továbbá

• akinek a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je

és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes
szabadság, valamint a szülési szabadság időtartamát, és akinek a költségvetési szervnél
folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009.
október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól
kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül.
Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony
napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a c) pont szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint
a szülési szabadság miatti „szünetelések” nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig
szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával
arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március
1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve
91 nap hányadosaként kell meghatározni.
Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően
keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január
1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt,
akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos
részét kell figyelembe venni.

Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a
93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.
A kereset-kiegészítést az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások naptári napi összegének
megállapítása során nem rendszeres jövedelemként kell figyelembe venni. A teljes
összegben járó kereset-kiegészítés osztószáma a kereset kiegészítésre jogosító időtartam
biztosításban töltött napjainak száma (93, illetve 91 naptári nap).

Az arányos összegben járó kereset-kiegészítés osztószáma a kereset-kiegészítés összegének
megállapítása során a jogszabályban előírt, az arányszám meghatározásához
figyelembe vett biztosítási jogviszony napokban meghatározott időtartama.

5
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások naptári napi összegének kiszámítása során a kereset-
kiegészítés osztószámának megállapításánál is alkalmazni kell az Ebtv. végrehajtására
kiadott 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 31. § (5) bekezdésében foglaltakat, vagyis:

Például:
1.) A biztosított 2005. január 10-től folyamatosan biztosított. A 2010. február 5-én, a
bérfizetési napon kifizetett teljes összegű, 49 000 forint kereset kiegészítés osztószáma,
a 2009. október 1-je és a 2010. január 1-je közötti időszakban folyamatosan
fennálló biztosítási jogviszony naptári napjainak száma 93 naptári nap.
2.) A biztosított 2009. november 1-jétől áll alkalmazásban a foglalkoztatónál. A 2010.
február 5-én, a bérfizetési napon kifizetett arányosan járó kereset-kiegészítés - mint
nem rendszeres jövedelem - osztószáma 62 naptári nap.
A táppénz naptári napi összegének megállapítása során a nem rendszeres jövedelem
osztószáma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem osztószámánál.
3.) A 2005. január 10-től folyamatosan biztosított 2010. február 18-án történt munka
balesetéből eredő keresőképtelensége idejére, 2010. február 18-tól kezdődő időponttól
baleseti táppénzre jogosult. 2010. január havi illetménye 100.000 forint. 2010.
február 5-én 49 000 forint kereset-kiegészítést fizettek ki részére.
A baleseti táppénz összegének számításánál a 49 000 forint kereset-kiegészítést osztani
kell a vonatkozási időszak naptári napjainak számával (49 000: 93= 526,88 forint),
majd a kereset-kiegészítés 2010. január 1-jére járó összegét osztani kell a
rendszeres jövedelem osztószámával (526,88: 31 = 16,99 forint).
A baleseti táppénz naptári napi összege tehát 100.000: 31 =
3225,80+16,99=3242,79 forint.
Kérjük a körlevélben foglaltak maradéktalan betartását.

Budapest, 2010. május hó

Lénárdt László mb. igazgató

Én is pont ezt akartam mondani.

Örülök neki. :)

T. Fórumozók!

Remélem jó fórumban írom a gondom.

Munkahelyi utazási költségtérítéssel van gondom. Ugyanis ápr. 19-én munkába menet kifordult a lábam (az intézmény előtt 10 m-el) és nem tudtam ráállni és gépkocsiival hamarosan haza is szállítottak, ill. a kórházba. Elismerték, hogy munkahelyi baleset. Közben máj 5-én berendeltek és máj 10-én is, mert ki kellett tölteni a dokumentumokat. Megvettem a bérletet, aminek az ára 42 ezer Ft. Amikor leadtam, közölte velem a gazdaságis, nem fizetik ki, mert nem dolgozom. Május 14 dátummal kiírtak dolgozni, kérdeztem a főnököm, a felét kifizetik-e , amire az volt a válasz, hogy 100%-os táppénzt kapok.
Kérdésem, milyen jogszabályok állnak a segítségemre? Érdemes-e erősködnöm (úgy érzem jogtalan volt a nem kifizetés mert nem lehetett tudni 5-én, mikor leszek munkaképes).

Köszönettel: KR

Tiszteletem!
A kérdésem az lenne hogy 2010.június 30-án átszervezés miatt megszűnik a munkahelyem és azt szeretném kérdezni jogosult vagyok e munkanélküli segélyre.Külföldi állampolgár vagyok magyarországi állandó lakcímmel,adókártyával és Taj kártyával rendelkezem.A munkaviszonyom 2008.04.01 kezdődött határozatlan időre.
Várom válaszukat.Köszönöm.

Tiszteletem Nekem az lenne a kérdésem hogy két év munkaviszony után olan beteg lettem hogy egy évig táppénzen voltam. Másodfokon megkaptam a 65%_ot julius elején jár le a táppénz .Szeretném megtudni hogy ilyenkor is va e felmondási idő amit le kell dolgoznom vagy a munkáltatonak ki kell e fizetni.Nem tudom hogy ilyenkor táppénz esetén jár szabadság? A betegállománnyal több mint három éve ott vagyok ilyenkor jár e végkielégités? Válaszát előre is köszönöm Tisztelettel egy nagyon beteg ember

Tiszteletem

Egyszer már írtam de nem kaptam rá választ megszeretném kérdezni hogy 3 éve dolgozom ennél a munkáltatónál mondjuk ebből egy év táppénzen voltam.most leszázalékoltak és júlisban telik le a táppénzem. Szeretném tudni hogy ilyenkor van e felmondási idő vagy lekell hogy dolgozzam vagy a munkáltatónak ki kell e fizetnie.Jár e végkielégités hogy a 3 évből 1 év táppénzem van .És még egy kérdés jár e a táppénzre szabadság? Válaszát előre is Köszönöm

Lassan 9 hónapja táppénzen vagyok. A kérdésem az lenne, hogy maradhatok e még táppénzen, és ha visszamegyek dolgozni azonnal kirúghatnak e, illatve ha nem mennyi idő múlva?

Meddig maradhatsz táppénzen?

1. Ameddig az orvosilag indokolt (keresőképtelenség),
2. Ha az igénylés megelőző két éven belül nem volt 30 napnál hosszabb időre megszakadva a biztosításod, akkor egy évig.

Jó tudni, hogy a táppénzellátás és a keresőképtelenség ténye két külön fogalom. Ez azért fontos, mert lehet valaki úgy is keresőképtelen (és így munkajogilag nincs munkavégzési kötelezettsége, tehát otthon maradhat),...

.... hogy közben nem kap táppénzt, mert már nem jogosult rá! Pl. egy évnél hosszabb ideig beteg, vagy csak fél év táppénzre jogosult stb...

"Kirúgás", azaz munkáltató általi rendes felmondás csak a keresőképtelenség megszűnését követő 30 nap múlva lehetséges.

cocobacsi:

35 nap a felmondási idő, melynek a felére fel kell hogy mentsen a munkaadó (ha ő mond fel rendes felmondással). Felmenthet akár a teljes felmondási időre is, de ki kell fizetnie.

Mt.
87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

8. rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.
(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

95. § (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].

Köszönöm a választ ahogy értelmeztem nem jár végkielégités a 3 évre pedig még táppénzen vagyok.A nyugdij tolyosíto még nem vette fel velem a kapcsolatot ők még nem kapták meg a határozatot amiben leszázalékoltak.De még arra nem kaptam választ hogy táppénzen voltam 1 évig arra jár e szabadság?
V álaszát előre is köszönöm.
Még azt elfelejtettem megkérdezmi hogy nekem kell benyujtanom a felmondást a munkáltató felé?akkor sem jár végkielégités?Anyugdijfolyosító majd felveszi velem a kapcsolatot mikortól igénylem mível állományban vagyok.

„táppénzen voltam 1 évig arra jár e szabadság?”

igen.

„nekem kell benyujtanom a felmondást a munkáltató felé?”

Úgy is lehet. Arra azért felhívom a figyelmed, hogy rokkantnyugdíj mellett is lehet dolgozni, csak a kereset van korlátozva.

Köszönöm szépen a tájékoztatást
benyujtottam a felmondásomat olvastam a válaszában hogy 35nap.Mível 65%_os rokkant lettem sajnos parkinson korral sokszor magatehetetlen vagyok.Mások segítségére szorulok.Megszeretném kérdezni hogy ilyen esetben is ledolgoztathatja e a35 nap felét.Ha mégis eltekint tőle akkor is jár nekem a 35 nap kifizetése????
Mert míg aktív dolgozó voltam bejelentett 6 órával és dolgoztatott napi 15 órát szabadságot soha nem fizetett.Azért teszem fel ezeket a kérdéseket hogy tudjam hogy mihez van jogom
Tisztelettel előre is köszönöm a válaszát

„ilyen esetben is ledolgoztathatja e a35 nap felét”

Ha alkalmatlan vagy a munkavégzésre, akkor nehezen.

„Ha mégis eltekint tőle akkor is jár nekem a 35 nap kifizetése????”

Nem, mivel te mondtál fel.

Tiszteletem!

Az én problémám a következő: 1,5 éve dolgozom egy cégnél, jelenleg tartós betegállományban vagyok már 5 hete. Felhívtak a munkahelyemről azzal, hogy inaktív státuszba tesznek, mert ennyi ideig nem lehetek betegállományban.
Ilyet megtehet a munkáltató? És mik a következményei rám nézve?

Várom válaszukat, köszönöm!

„hogy inaktív státuszba tesznek, mert ennyi ideig nem lehetek betegállományban.”

Itt valamit félreértettél.
Inaktív státusznak leginkább statisztikai értelme van (átlagos stat. létszámból ki kell venni), más nem.
Rád nézve semmilyen hátrányos következménnyel nem jár.

Sziasztok,
sajnos táppénzre kellett mennem, mert meglehetősen beteg vagyok/voltam. A cégemnél a héten van a bérszámfejtés. A kérdésem a következő lenne: megteheti a cégem azt, hogy addig nem számolja el a táppénzen töltött időmet, amíg nem adom le a táppénzes papírt (jelentettem nekik, hogy beteg vagyok és a doki kiírt). Előre is köszönöm a választ! Tike