Táppénz

Tiszteletem!
Egy kisebb, de számunkra igen nagy problémával fordulok önökhöz.
Kismamaként táppénzen vagyok, a mhem nem kifizető hely, ezért az államtól kapom a pénzem. Minden alkalommal leadom a mh-en a papíromat, hogy a könyvelőjük intézkedjen az ügyemben, ami eddig meg is történt, egészen pontosan egy esetben. Aztán valami kommunikációs hiba miatt nem lettek feladva a papírjaim az OEP-nek, így ebben a hónapban nem kaptam táppénzt. Kértem, hogy a mhem előlegezze meg számomra a gyerek születéséig, mert nem tudom, hogy így az elmaradt dátumú összeget, és az aktuálisat utalják-e együtt, ez utóbbi esetben vissza tudom adni nekik a kölcsönt. Az ötlet h ők előlegezzenek azért jött, mert az ő könyvelőjük, de egyben ők is hibáztak, és nem tudjuk nélkülözni ezt a pénzt sem. Két kérdésem lenne: 1. Ha nem adnak kölcsön , tudok-e feléjük valami úton lépni? 2.Az OEP ilyen esetben két havit egyszerre utal ki? Köszönettel várom válaszát!

„Boci007 2016.01.15. 19:17
Tiszteletem!
Egy kisebb, de számunkra igen nagy problémával fordulok önökhöz.
Kismamaként táppénzen vagyok, a mhem nem kifizető hely, ezért az államtól kapom a pénzem.
Minden alkalommal leadom a mh-en a papíromat, hogy a könyvelőjük intézkedjen az ügyemben, ami eddig meg is történt, egészen pontosan egy esetben.
Aztán valami kommunikációs hiba miatt nem lettek feladva a papírjaim az OEP-nek, így ebben a hónapban nem kaptam táppénzt.
Kértem, hogy a mhem előlegezze meg számomra a gyerek születéséig, mert nem tudom, hogy így az elmaradt dátumú összeget, és az aktuálisat utalják-e együtt, ez utóbbi esetben vissza tudom adni nekik a kölcsönt. A
z ötlet h ők előlegezzenek azért jött, mert az ő könyvelőjük, de egyben ők is hibáztak, és nem tudjuk nélkülözni ezt a pénzt sem.
Két kérdésem lenne: 1. Ha nem adnak kölcsön , tudok-e feléjük valami úton lépni?
2.Az OEP ilyen esetben két havit egyszerre utal ki? Köszönettel várom válaszát!
”

Tisztelt Kérdező!

• Ha kérte várja meg a választ és annak fényében döntsön a továbbiakról.
• Tud, de mire az realizálódik a gyerek is megszületik és a táppénz is megérkezik.

• Az egészségbiztosító –amennyiben az igény teljes mértékben teljesíthető- az orvosi igazolások beérkezését követő 18 napon belül köteles az ellátást kiutani.

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértők!

2015.Október 23-a óta kismamaként táppénzen vagyok.2014. február óta bejelentett munkaviszonnyal. Eközben volt 108000 bruttó és 105000 bruttó bejelentés egy cégen belül.
Kicsit rosszul esett, de megértettem, hogy az első táppénzem elbírálás miatt december 15.én kaptam és sajnos csak 16500 forintot. Azt mondták a munkahelyemen, hogy ne aggódjak, mert visszamenőleg meg fogom kapni januárban az elmaradást is, és azok már minden hó 10-én rajta lesznek a számlámon.
2016.január 22-én kaptam csak meg a következő utalást, de csak 44400 forintot. Felhívtam az OEP-et, ahol azt mondták, hogy ez az összeg, Nov.1 től Nov. 22-ig van elszámolva, mert feléjük nem érkezett több táppénzes papír, amit persze én folyamatosan küldök a cégem felé. A nov.23 tól dec. 31-ig való táppénzes papírom 2016.január 4-én, az év első napján adtam le.
Ma felhívtam az OEP-et, mert kíváncsi voltam rá, hogy kapok-e 10-ig táppénzt, és hogy mennyit.
A hölgy azt mondta, hogy január 20-án érkezett be hozzájuk a táppénz igény és a héten elvileg utalnak, de még nem írta alá az utalást érvényesítő személy.
Összeg: 61300 FT, ami a nov. 23-tól dec. 31-ig van elkönyvelve, pedig a január 1-től január 31-ig lévő táppénzes papírom megint leadtam, 2016. február 1-én. Ismét nincs elkönyvelve az elmaradás,de a másik bosszantó
az egészben, hogy előző két utalás 16500 Ft 8 napra (2062 FT/nap) 44000 Ft 22 napra (2000 FT/nap) a mostani pedig elvileg 61300 Ft lesz 39 napra (1571 Ft/nap) pedig ha átlag 2030 Ft-tal számoljuk, akkor a 39 napra 79000 Ft-nak kellene lennie, nem 61000 Ft-nak.
A kérdéseim azok lennének, hogy miért nem egységes nagyjából a napi összeg? Mikor számíthatok arra, hogy megkapom az elmaradást is?
Későbbiekben lesz-e probléma a GYED-nél, mint összeg, mint idő, mint kifizetés...
Ki hibáztatható és kinek lehet szólni ez ügyben, ha én mindig időben adom le a táppénzes papírjaim.

Válaszukat előre is köszönöm.

Köszönetel: Renáta

Jó napot kívánok!
A kérdésem következő:
Foglalkozási megbetegedés miatt táppénzen vagyok!!! A munkáltató elküldhet üzemorvosi alkalmassági vizsgálatra? Elbocsájthat ez alatt? Hivatkozhat az üzemorvos által kiadott "nem alkalmas"vizsgálat eredményére?Kártérítés jár nekem?
Válaszát várom.
Köszönöm.Szép napot.
Tisztelettel:
Róbert

Nem mondhat fel a munkáltató a keresőképtelenség ideje alatt. Ha lejár a határozott időre kötött munkaszerződés, az nem felmondás.

„pcselli02
”

+Határozattal elismert (egészségbiztosító/kifizetőhely az OMMF értesítése alapján a foglalkozási megbetegedés ténye miatt ÜB elismerő határozatot hoz) foglalkozási megbetegedés esetén akkor is jogosult táppénzre, ha esetleg a jogviszonya megszűnik 1 évig, amely indokolt esetben legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

Ha az egészségkárosodása eléri az Ebtv-ben meghatározott mértéket a baleseti táppénz lejárta után baleseti járadékot igényelhet.

Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.

3)878 Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

1. a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
2. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

Ebtv. 57. § (1)Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a és 32. § (4) bekezdése alapján öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.

(2) Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

(4) A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A (2) bekezdésben meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől az 58. § (1) bekezdés a) pontja szerinti baleseti járadékot megállapították.

Ebtv. 58. § (1) A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

1. az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,
2. a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,
3. a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,
4. a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

(2) A baleseti járadék összege az (1) bekezdésben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka.

Ebtv. 59. § (1) A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, e rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.

(3) A szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.

(4) A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A havi átlagkereset megállapításánál

1. a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,
2. a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).

(6) Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.
Ebtv. 60. § (1) A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.

(2) A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

(3) Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.

(4) A baleseti járadék módosításánál, illetőleg újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.

„K_Renáta 2016.02.08. 14:33
Tisztelt Szakértők!
2015.Október 23-a óta kismamaként táppénzen vagyok.
2014. február óta bejelentett munkaviszonnyal.
Eközben volt 108000 bruttó és 105000 bruttó bejelentés egy cégen belül.

Kicsit rosszul esett, de megértettem, hogy az első táppénzem elbírálás miatt december 15.én kaptam és sajnos csak 16500 forintot.
Azt mondták a munkahelyemen, hogy ne aggódjak, mert visszamenőleg meg fogom kapni januárban az elmaradást is, és azok már minden hó 10-én rajta lesznek a számlámon.

2016.január 22-én kaptam csak meg a következő utalást, de csak 44400 forintot.
Felhívtam az OEP-et, ahol azt mondták, hogy ez az összeg, Nov.1 től Nov. 22-ig van elszámolva, mert feléjük nem érkezett több táppénzes papír, amit persze én folyamatosan küldök a cégem felé.
A nov.23 tól dec. 31-ig való táppénzes papírom 2016.január 4-én, az év első napján adtam le.

Ma felhívtam az OEP-et, mert kíváncsi voltam rá, hogy kapok-e 10-ig táppénzt, és hogy mennyit.

A hölgy azt mondta, hogy január 20-án érkezett be hozzájuk a táppénz igény és a héten elvileg utalnak, de még nem írta alá az utalást érvényesítő személy.

Összeg: 61300 FT, ami a nov. 23-tól dec. 31-ig van elkönyvelve, pedig a január 1-től január 31-ig lévő táppénzes papírom megint leadtam, 2016. február 1-én.
Ismét nincs elkönyvelve az elmaradás,de a másik bosszantó
az egészben, hogy előző két utalás 16500 Ft 8 napra (2062 FT/nap) 44000 Ft 22 napra (2000 FT/nap) a mostani pedig elvileg 61300 Ft lesz 39 napra (1571 Ft/nap) pedig ha átlag 2030 Ft-tal számoljuk, akkor a 39 napra 79000 Ft-nak kellene lennie, nem 61000 Ft-nak.
A kérdéseim azok lennének, hogy miért nem egységes nagyjából a napi összeg? Mikor számíthatok arra, hogy megkapom az elmaradást is?
Későbbiekben lesz-e probléma a GYED-nél, mint összeg, mint idő, mint kifizetés...
Ki hibáztatható és kinek lehet szólni ez ügyben, ha én mindig időben adom le a táppénzes papírjaim.
Válaszukat előre is köszönöm.
Köszönetel: Renáta
”

Tisztelt Kérdező!

Az 1 napi összegnek főszabály szerint nem szabad változni.

Kivétel, ha van folyamatos 2 éves jogviszonya, a háziorvosi igazolás alapján 60%-os mértékű táppénzben részesült, majd kórházba került, ekkor erre az időre 10%-kal kevesebb táppénz illeti meg.

Másik eset. Nem rendelkezik folyamatos 2 éves biztosítási jogviszonnyal, a háziorvosi igazolás alapján 50%-os mértékű táppénzben részesült, majd a táppénz ideje alatt megszerzi a kétéves folyamatos biztosításban töltött időt, ekkortól 10%-kal több táppénz illeti meg.

Az Ebtv. törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról ami azt jelenti, hogy ezen jogi normára hivatkozva kérje az egészségbiztosítótól, hogy az 1 napi bruttó táppénz összegét, valamint a figyelembe vett adatokat és a kiszámítás módját írásban közölje Önnel, illetve a fenti ellentmondásokra írásban adjon magyarázatot.

A második kérdésére az egészségbiztosító tud válaszolni.

Ha a munkáltató adja le késedelmesen az orvosi igazolásokat, úgy a munkáltató hibáztatható és ott kell szólni, ha az egészségbiztosítónál nem intézik az ügyet, úgy ott kell megsürgetni.

Utóbbi esetben kamat is megilleti. (Részletesen lásd lent.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Igen, ez kb. ennyi.

A táppénznek nincs alsó hatra (korlát).

Táppénz naptári napra és nem munkanapra illeti meg a biztosított beteget.

A táppénznek nincs alsó határa (korlátja).

Táppénz naptári napra és nem munkanapra illeti meg a biztosított beteget.

Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne: 2011.01.04-én kezdődött a jogviszonyom. 2014.07.03-án született a lányom. Jelenleg Gyed-en vagyok,fizetés nélküli szabadság mellett. Szeretnék visszamenni dolgozni gyed extra mellett. Kislányomnak izületi autoimmun betegségevan, ami bármikor előjöhet. Ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat, és ezt követően kiveszem a felgyűlt szabadságomat, és utána netalán táppénzre kell mennem hosszabb ideig a lányommal, jár nekem táppénz? Vagy csak annyi nap, amennyi napot ledolgozok a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően? Gyáp és saját jogú táppénzre azonos szabály vonatkozik? Fontos lenne a válasz.

„turuczsz 2016.02.16. 13:53
Tiszteletem!
Kérdésem a következő lenne: 2011.01.04-én kezdődött a jogviszonyom. 2014.07.03-án született a lányom. Jelenleg Gyed-en vagyok,fizetés nélküli szabadság mellett. Szeretnék visszamenni dolgozni gyed extra mellett. Kislányomnak izületi autoimmun betegségevan, ami bármikor előjöhet. Ha megszüntetem a fizetés nélküli szabadságomat, és ezt követően kiveszem a felgyűlt szabadságomat, és utána netalán táppénzre kell mennem hosszabb ideig a lányommal, jár nekem táppénz? Vagy csak annyi nap, amennyi napot ledolgozok a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően? Gyáp és saját jogú táppénzre azonos szabály vonatkozik? Fontos lenne a válasz.
”

Jár.

Saját jogán 1 évig.

Nem, eltérő a szabályozás, gyermekével-attól függően, hogy az hány éves és Ön egyedülálló-e eltérő napokra jogosult táppénzre ekként:

Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

1. a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;
2. egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
3. egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;
4. háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;
5. hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Újabb változás az egészségbiztosítás területén.

A 18 oldalas összefoglaló itt található:

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf

Tisztelt Szakértő!

2014. június 15-el jelenlegi munkahelyemről, mely szintén közig szerv,határozott idejű áthelyezéssel egy másik közigazgatási szervhez kerültem mert tartós külszolgálatot kezdtem 2014.július 8-al. A fizetésem így magasabb volt kb.másfél évig. A tartós külszolgálatnak 2016.január 31-el vége lett, így a háromoldalú megállapodás értelmében visszakerültem 2016.február 02-al az anya közigszervemhez,a fizetésem így már kevesebb. 2016.február 15-óta táppénzen vagyok.
Abban kérném a segítségét,hogy a táppénz alapját melyik fizetésem alapján számolják, mivel munkahelyváltás nem történt, és ha visszaszámolom a jogszabály szerinti 180napot, akkor a tavalyi fizetésemet kellene alapul venni.Ha ez így van, akkor aki bérszámfejt ez tudnia kell-e a rendszer alapján, vagy nekem kell jelezni. Nem vagyok abban biztos, hogy a rendszer ezt jelzi, vagy mit tartalmaz egyáltalán, minek tekinti, mert munkahelyet nem váltottam a papírjaim szerint.

Segítségét köszönöm!

„emzsé85 2016.03.03. 08:35
Tisztelt Szakértő!
2014. június 15-el jelenlegi munkahelyemről, mely szintén közig szerv,határozott idejű áthelyezéssel egy másik közigazgatási szervhez kerültem mert tartós külszolgálatot kezdtem 2014.július 8-al. A fizetésem így magasabb volt kb.másfél évig. A tartós külszolgálatnak 2016.január 31-el vége lett, így a háromoldalú megállapodás értelmében visszakerültem 2016.február 02-al az anya közigszervemhez,a fizetésem így már kevesebb. 2016.február 15-óta táppénzen vagyok.
Abban kérném a segítségét,hogy a táppénz alapját melyik fizetésem alapján számolják, mivel munkahelyváltás nem történt, és ha visszaszámolom a jogszabály szerinti 180napot, akkor a tavalyi fizetésemet kellene alapul venni.Ha ez így van, akkor aki bérszámfejt ez tudnia kell-e a rendszer alapján, vagy nekem kell jelezni. Nem vagyok abban biztos, hogy a rendszer ezt jelzi, vagy mit tartalmaz egyáltalán, minek tekinti, mert munkahelyet nem váltottam a papírjaim szerint.
Segítségét köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben köz/kormánytisztviselő úgy az ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája végzi, ahol –tekintettel az un. KIRA rendszerre- rendelkezésre állnak a munkaügyi adatai. (A Külügyminisztériumnak viszont a külszolgálatot teljesítő személyek vonatkozásában külön tb. ügyintézője van.)

Álláspontom szerint ha egy ideig pl. a Kormányhivatal Külügyi Osztályán dolgozott, majd áthelyezéssel átkerült a (leegyszerűsítve) Külügyminisztériumba, aztán pár év múlva visszakerült a Kormányhivatalhoz úgy az TB szempontból munkáltatóváltásnak minősül és az előző jogviszonyban elért keresetet a jelen jogviszony táppénzénél figyelembe venni nem lehet.

Kérdésére -az okmányai áttanulmányozását követően- a jelen táppénz igényt elbíráló szerv tud érdemi választ adni ezért javaslom, hogy kérdéseit ott tegye fel. Erre a jogi lehetőség biztosított, a vonatkozó jogi norma így szól:

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Ugyan a lenti példa konkrétan nem vonatkozik Önre, de talán érzékelteti, hogy a különböző szavaknak milyen nagy jelentősége van az elbírálás során.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Fontos, tehát, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.

Összegezve: Mindenképpen beszéljen az illetékes igényelbírálóval, vagy annak vezetőjével.

Tisztelt Szakértő!

egy olyan ügyben kérnék tanácsot ,hogy 2016febr 22én műtöttek és komplikáciok miatt táppénzen vagyok még.a munkáltatóm tudván hogy egy darabig még nem tudok munkába állni, emailban valotlan okra hivatkozva közölte velem, hogy tudomására jutott, hogy amig ő nem tartozkodott az irodában én bementem és turkáltam a céges papirjai között!ez állitólag egy hete történt holott már 3 hete tp-n vagyok itthon!közölte hogy azonnali hatállyal mondjak fel!mondtam hogy ezt nem teszem mert valótlan amit állit!erre már közös megegyezést javasolt, mert ha nem akkor tovább megy!fegyelmivel akar kirugni!kérdésem ,hogy adhat e fegyelmit olyan indokkal hogy"a lányok látták hogy bementél az irodába és megnézted a céges papirokat"?szerintem ezt bizonyitania kellene!addig csak rágalom...!egyébként az irodája mindig nyitva van és mindenki bejár,de én 3 hete bent sem voltam.a fenyegetőző emailokat kimásoltam és mondtam neki ,hogy ezt viszem ha "tovább megy" mert nem fogom hagyni ,hogy rágalmazzon ok nélkül!ha elküldi a fegyelmit akkor fel kell mondanom a táppénzt?mit kell tartalmaznia egy szabályos fegyelminek?Köszönöm a válaszát Andrea

Nyugi, pihenj, gyógyulj. És majd akkor kérdezz újra, ha tényleg lesz valami.

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni, miszerint Február 24.-én lebetegedtem a munkaadóm megengedte mondván,hogy sok a szabadságom maradjak otthon pihenjek. Így is tettem. Orvoshoz elmentem de szóltam a Doktornőnek,hogy ne vegyen fel betegállományba,mert a munkaadóm szabadságot írt ki. 12hetes terhes vagyok megbeszéltük a munkaadómmal,hogy (emelés, és veszélyes anyagokra való) tekintettel otthon maradhatok és irassam ki magam táppénzre. Viszont Március 9.-én jött a telefon,hogy várják a táppénzes papírom Február 24-től. Mire emlékesztettem,hogy miben "állapodtunk" meg, hogy szabadságot kapok. Azt mondták Ők nem tudnak ilyenről és lejelentettek betegállomőányba. 10.-én utalták a fizetésem 20ezer Ft-tal kevesebb pénzt kaptam. Nos az lenne a kérdésem,hogy hogyan jelenthettek le betegállományba ha papírt nem vittem be mivel szabadságban egyeztünk meg? Erről papíros megállpodás nem készült, telefonon beszéltünk. Aztán az utolsó mondata a kedves hölgynek az volt a telefonban,hogy vigyem be a papírt,mert a következő hónapban még kevesebb fizetést fogok kapni, mivel Február 24.-től folyamatosan le vagyok jelentve.
El is mentem másnap a háziorvosomhoz aki fel vett betegállományba miután a Nőgyógyászom javaslatot tett alhasi görcsökre panaszkodtam,hogy írjanak ki veszélyesztetett terhesnek. Tehát hivatalosan Március 11.-től vagyok táppénzen. Aztán újabb telefon hívás a munkaadómtól,hogy visszamenőleg kérik a táppénzes papírt. Hiába mondtam, hogy nem tudok vinni,mert visszamenőleg senki nem tud igazolást adni... A háziorvosomnak ezt is szintén elmondtam aki tátott szájjal hallgatta az egészet, majd megkért,hogy ezen a héten szerdán menjek vissza hozzá és ír egy papírt amit adjak oda a Főnökömnek,hogy nincs ilyen,hogy visszamenőleg táppénz!!...Szeretném megkérdezni,hogy ezt jogilag megtehették? Illetve nem jár évi 15nap betegszabadság amit a munkaadónak kellene kifizetnie?Tanácstalan vagyok és kissé becsapva érzem magam!
Elnézést ha kissé hosszasra sikeredet!
További szép estét kívánok!
Kirácska

„Nos az lenne a kérdésem,hogy hogyan jelenthettek le betegállományba ha papírt nem vittem be ”
Az igazolatlan hiányzás jobb lett volna?

„Kirácska 2016.03.14. 19:54

Tisztelt Szakértők!

Egy olyan kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni, miszerint Február 24.-én lebetegedtem a munkaadóm megengedte mondván,hogy sok a szabadságom maradjak otthon pihenjek. Így is tettem. Orvoshoz elmentem de szóltam a Doktornőnek,hogy ne vegyen fel betegállományba,mert a munkaadóm szabadságot írt ki. 12hetes terhes vagyok megbeszéltük a munkaadómmal,hogy (emelés, és veszélyes anyagokra való) tekintettel otthon maradhatok és irassam ki magam táppénzre. Viszont Március 9.-én jött a telefon,hogy várják a táppénzes papírom Február 24-től. Mire emlékesztettem,hogy miben "állapodtunk" meg, hogy szabadságot kapok. Azt mondták Ők nem tudnak ilyenről és lejelentettek betegállomőányba. 10.-én utalták a fizetésem 20ezer Ft-tal kevesebb pénzt kaptam. Nos az lenne a kérdésem,hogy hogyan jelenthettek le betegállományba ha papírt nem vittem be mivel szabadságban egyeztünk meg? Erről papíros megállpodás nem készült, telefonon beszéltünk. Aztán az utolsó mondata a kedves hölgynek az volt a telefonban,hogy vigyem be a papírt,mert a következő hónapban még kevesebb fizetést fogok kapni, mivel Február 24.-től folyamatosan le vagyok jelentve.
El is mentem másnap a háziorvosomhoz aki fel vett betegállományba miután a Nőgyógyászom javaslatot tett alhasi görcsökre panaszkodtam,hogy írjanak ki veszélyesztetett terhesnek. Tehát hivatalosan Március 11.-től vagyok táppénzen. Aztán újabb telefon hívás a munkaadómtól,hogy visszamenőleg kérik a táppénzes papírt. Hiába mondtam, hogy nem tudok vinni,mert visszamenőleg senki nem tud igazolást adni... A háziorvosomnak ezt is szintén elmondtam aki tátott szájjal hallgatta az egészet, majd megkért,hogy ezen a héten szerdán menjek vissza hozzá és ír egy papírt amit adjak oda a Főnökömnek,hogy nincs ilyen,hogy visszamenőleg táppénz!!...Szeretném megkérdezni,hogy ezt jogilag megtehették? Illetve nem jár évi 15nap betegszabadság amit a munkaadónak kellene kifizetnie?Tanácstalan vagyok és kissé becsapva érzem magam!
Elnézést ha kissé hosszasra sikeredet!
További szép estét kívánok!
Kirácska
”

• Orvosának igaza van, Ő csak legfeljebb a megjelenést megelőzően öt napra visszamenőleg igazolhat keresőképtelenséget.
• Ha a munkaadója "megengedte", hogy szabadságon legyen akkor miért nem tartja magát ehhez és ír ki szabadságot a kérdéses napokra?
• A Munka Törvénykönyve szerint évente egyszer, a keresőképtelenség első 15 munkanapját valóban a munkáltatónak kell kifizetni, azonban azt is csak szabályosan kiállított orvosi igazolásra (bizonylatolási elv) teheti.
• A jövőben ne hagyja magát becsapni, átverni, megkárosítani, a szabadságát szabadságos tömbben írja ki, ill. engedélyeztesse.

Tisztelt szakértők! Pedagógus vagyok, 2016 január 13. óta vagyok táppénzen, februárban kaptam táppénzt 120 e.ft ot, illetve március hónapban két alkalommal utaltak táppénzt, összesen 59 e. forintot. beszéltem a tankerület bérszámfejtőjével, aki elmondta tévesen került levonásra 55.e. ft összeg, de már intézkedtek, hogy ki kell utalni. A mai napig nem kaptam sem táppénzt se fizetési jegyzéket. Hova fordulhatok jogorvoslatért. A táppénzes papirjaimat 2 hetente időben leadtam. Köszönöm válaszukat.

„Ilona1955 2016.03.23. 15:41
Tisztelt szakértők! Pedagógus vagyok, 2016 január 13. óta vagyok táppénzen, februárban kaptam táppénzt 120 e.ft ot, illetve március hónapban két alkalommal utaltak táppénzt, összesen 59 e. forintot. beszéltem a tankerület bérszámfejtőjével, aki elmondta tévesen került levonásra 55.e. ft összeg, de már intézkedtek, hogy ki kell utalni. A mai napig nem kaptam sem táppénzt se fizetési jegyzéket. Hova fordulhatok jogorvoslatért. A táppénzes papírjaimat 2 hetente időben leadtam. Köszönöm válaszukat.
”
Kedves Ilona!

A közszféra bérszámfejtését és tb. ellátásainak megállapítását a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodája, mint központi TB kifizetőhely végzi.

Amennyiben az ellátását nem, vagy nem teljes egészében kapta meg panasszal az alábbi szervekhez/személyekhez fordulhat, illetve jogosult kamatra, valamint a közigszerv köteles (lenne) saját költségvetése terhére a központi költségvetésbe büntetést fizetni.

(Fizetési jegyzéket a munkáltató feladata küldeni.)

1. Magyar Államkincstár Elnöke

2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója

3. Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)

(Én az Ön helyére mindhárom lehetőséggel élnék.)

Elérhetőségeik:

Magyar Államkincstár Elnöke
Dr. Dancsó József Budapest Hold u. 4. 1054
E-mail: elnok@allamkincstar.gov.hu

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatója
Budapest Váci út 73/A 1139
E-mail: oep@oep.hu

Alapvető Jogok Biztosa (ombudsman)
WEB:http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75

E-mail: panasz@ajbh.hu

Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Panaszában hivatkozzon az alábbiakra, illetve kérje a mulasztó kormánytisztviselő és felettese felelősségre vonását:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya (tb. kifizetőhely) köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

MINTÁKAT ITT TALÁL:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Üdvözlöm Önöket,

Egy kis segítségre volna szükségem, mert tanácstalan vagyok, hogy merre tovább?
Tavaly szeptember 7.-től betegállományban vagyok. A táppénz jelenleg is tart. Munkáltatóm nem küldte be a táppénzes papírjaimat az OEP-hez, ezért ezek másodlatait elküldtem én egy kérelemmel együtt. Kaptam egy ideiglenes hatályú felfüggesztett végzést, arra tekintettel,hogy a munkáltató nem küldte el a Foglalkoztatói Igazolást. Erre adott az OEP nekik 15 nap határidőt. Ez az idő lejárt és tegnap kaptam egy elutasító határozatot az OEP-től. Indoklás lényege a leírtakban,hogy XY nevezett cég nem küldte el az igazolást nekik és a NAV-hoz sem küldtek be a cég jövedelméről bevallást, ezért nem tudják számomra számfejteni a táppénzt. Most itt ülök és fogalmam sincs,hogy mit tegyek..A munkáltatómat nem érdekli a problémám. Az is nehezíti a dolgot, hogy hogy igazából két cégről írok... Az egyik akinek dolgozom és a másik,akinél a szerződésem kötve van. Akiknek dolgozom leráznak és akinél a szerződést kötöttem ,nem elérhető. Veszett fejsze a pénzem és nyeljem le a békát? Köszönöm ha valakinek van ötlete,tanácsa,mit tudok esetleg még tenni...

„And66 # e-mail Jelentem! 2016.03.24. 14:01

Üdvözlöm Önöket,

Egy kis segítségre volna szükségem, mert tanácstalan vagyok, hogy merre tovább?
Tavaly szeptember 7.-től betegállományban vagyok. A táppénz jelenleg is tart. Munkáltatóm nem küldte be a táppénzes papírjaimat az OEP-hez, ezért ezek másodlatait elküldtem én egy kérelemmel együtt. Kaptam egy ideiglenes hatályú felfüggesztett végzést, arra tekintettel,hogy a munkáltató nem küldte el a Foglalkoztatói Igazolást. Erre adott az OEP nekik 15 nap határidőt. Ez az idő lejárt és tegnap kaptam egy elutasító határozatot az OEP-től. Indoklás lényege a leírtakban,hogy XY nevezett cég nem küldte el az igazolást nekik és a NAV-hoz sem küldtek be a cég jövedelméről bevallást, ezért nem tudják számomra számfejteni a táppénzt. Most itt ülök és fogalmam sincs,hogy mit tegyek..A munkáltatómat nem érdekli a problémám. Az is nehezíti a dolgot, hogy hogy igazából két cégről írok... Az egyik akinek dolgozom és a másik,akinél a szerződésem kötve van. Akiknek dolgozom leráznak és akinél a szerződést kötöttem ,nem elérhető. Veszett fejsze a pénzem és nyeljem le a békát? Köszönöm ha valakinek van ötlete,tanácsa,mit tudok esetleg még tenni...

”

Javaslom az alábbi fellebbezés benyújtását:

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Főigazgatója
Budapest
Váci u. 73/A
1139
E-mail: oep@oep.hu

Tárgy: jogorvoslati kérelem

Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!

Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztálya által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, a kormánymegbízott nevében ….. Asszony/Úr által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot

m e g f e l l e b b e z e m.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az Alaptörvénnyel, az egészségbiztosítási és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel ellentétes indokolását elfogadni nem áll módomban ezért kérem, hogy a lenti indokaim alapján az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv döntését megváltoztatni, munkáltatómnál a biztosítási jogviszony fennállását közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni, annak létrejöttét határozattal megállapítani, a bejelentésemre és az előírt közterhek megfizetésére kötelezni, a jogszabálysértés miatt annak társadalomra való veszélyességével arányos módon szankcionálni szíveskedjen!

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

A Ket. 20. § (1) értelmében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.

A 22. § (2) értelmében hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.

52. § (1) A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján más szervet is megkereshet.

53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha ( ) a tényállás tisztázásához ( ) szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell

5. az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

88. § A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását.

89. § A hatósági ellenőrzés eszközei:

1. adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,
2. helyszíni ellenőrzés.

94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

1. és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

Ebtv. 81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.

Tbj. 54. § (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára

1. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
2. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.
A fent hivatkozott jogszabályok alapján álláspontom szerint az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tett eleget ezért a határozat felülvizsgálata mellett kérem a mulasztó kormánytisztviselők felelősségre vonását is.

Szeretném leszögezni hogy jelen esetben egy, az évek óta tartó járulékfizetésért cserébe, a biztosítási esemény bekövetkezésekor törvény által garantált ellátásról van szó, amelynek elmaradása a létfenntartásomat veszélyezteti, a munkáltató mulasztása, vagy jogsértése nem eredményezheti azt, hogy a kiszolgáltatott munkavállaló ellátás nélkül maradjon csak azért, mert a jólfizetett kormánytisztviselők nem hajlandóak helyszíni hatósági eljárást indítani, bizonyítási eljárást lefolytatni, tanúkat meghallgatni, a bemutatott iratokat (munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ív) értékelni, majd ezt követően a biztosítási jogviszony fennállását határozattal megállapítani.

Elfogadhatatlan, hogy az egészségbiztosító ügyintézői, ellenőrei az Alaptörvényben és a Ket-ben is rögzített tisztességes eljárás lefolytatása helyett megelégednek azzal, hogy a jogsértő munkáltatót egyszer felszólítják, majd válasz hiányában a kérelmemet elutasítják ezzel pedig azon túl, hogy a létfenntartásomat veszélyeztetik a jogsértő foglalkoztatót (foglalkoztatókat) tevőlegesen támogatják.

Az eljáró ügyintéző és felettesei mulasztottak akkor, amikor:

 Nem indítottak helyszíni vizsgálatot is magában foglaló hatósági ellenőrzést, miközben azt mind a Ket., mind pedig az Ebtv. a számukra nemcsak lehető teszi, de kötelezően elő is írja.

 Nem hallgatták meg a főnökeimet és munkatársaimat. Nem vizsgálták meg a jelenléti íveket.

 Nem hallgatták meg a tényleges munkavégzésemet igazoló, általam megjelölt tanúkat.

 Nem vették figyelembe a munkaszerződésemben és a munkaköri leírásomban foglaltakat, azaz figyelmen kívül hagyták az általam bemutatott okiratokat.

 A határozat indokolásában nem tértek ki az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyításra és a mellőzés indokaira.
 annak .

 A jogsértésről nem értesítették az állami adóhatóságot, a hatáskörükbe tartózó részben elmulasztották az áttételt és a szignalizációt.
 Nem tartottak tárgyalást.

 Elmulasztották a tényállás tisztázását.

Az eljáró ügyintéző és felettesei ezzel azon túl semmibe vették az esküjüket súlyosan megsértették az Alaptörvényben deklarált tisztességes eljáráshoz való jogot is, amely álláspontom szerint megalapozza mind az etikai eljárást, mind pedig a fegyelmi felelősségre vonást.

Elfogadhatatlan, hogy a hatóság következmények nélkül, tartósan ilyen színvonal alatti munkát végezzen, amellyel a kiszolgáltatott munkavállalók védelme helyett –állami pénzből- a bűncselekményt elkövető, (feketén) foglalkoztatókat támogassa.

Mindezek alapján kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, számomra kedvező döntést hozni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.

Egyben jelzem, hogy kérelmem elutasítása esetén kérni fogom a határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve a jogsértő gyakorlatot jelzem mind az ombudsmannak, mind pedig az ügyészségnek.

Köszönettel

Dátum

aláírás
Adataim:
Elérhetőségeim:

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

„And66 2016.03.24. 14:01

Üdvözlöm Önöket,

Egy kis segítségre volna szükségem, mert tanácstalan vagyok, hogy merre tovább?
Tavaly szeptember 7.-től betegállományban vagyok. A táppénz jelenleg is tart. Munkáltatóm nem küldte be a táppénzes papírjaimat az OEP-hez, ezért ezek másodlatait elküldtem én egy kérelemmel együtt. Kaptam egy ideiglenes hatályú felfüggesztett végzést, arra tekintettel,hogy a munkáltató nem küldte el a Foglalkoztatói Igazolást. Erre adott az OEP nekik 15 nap határidőt. Ez az idő lejárt és tegnap kaptam egy elutasító határozatot az OEP-től. Indoklás lényege a leírtakban,hogy XY nevezett cég nem küldte el az igazolást nekik és a NAV-hoz sem küldtek be a cég jövedelméről bevallást, ezért nem tudják számomra számfejteni a táppénzt. Most itt ülök és fogalmam sincs,hogy mit tegyek..A munkáltatómat nem érdekli a problémám. Az is nehezíti a dolgot, hogy hogy igazából két cégről írok... Az egyik akinek dolgozom és a másik,akinél a szerződésem kötve van. Akiknek dolgozom leráznak és akinél a szerződést kötöttem ,nem elérhető. Veszett fejsze a pénzem és nyeljem le a békát? Köszönöm ha valakinek van ötlete,tanácsa,mit tudok esetleg még tenni...
”

A döntés megfellebbezéséhez jogorvoslati kérelem mintát itt talál:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…