Táppénz


efi99 # 2010.09.25. 18:37

"Esetemben ez történt, és csak a háziorvosomtól tudom, hogy jártak nála ellenőrzésen miattam és a jegyzőkönyvben is megerősítették, hogy jogosan vagyok táppénzen."
Ha a beteg nincs jelen mi a francot ellenőriznek ??

Boróka1 # 2010.09.26. 06:39

Végrehajtó1, köszönöm a biztatást. Igazából nem az ellenőrzéstől féltem, mert sajnos az esetemben nem lehet mást megállapítani, minthogy indokoltan vagyok itthon, csak a jogszerű eljárásra lenne igényem, hogy ne legyen meg a munkáltatómnak az a hiú ábrándja,hogy a hátam mögött indíthat eljárásokat.

efi99, ezt én sem nagyon értem, hogy nélkülem mit ellenőriznek...Gyakorlatilag a háziorvosommal együtt 4 szakorvos lát el, bármelyik jelenlétében megvizsgálhatott volna az ellenőr, de nem tette.

nandy # 2010.09.26. 08:44

Kedves Boróka1, korábbi bejegyzéseid alapján nekem nem tűnik fikciónak az elméletem. De te tudod.

Azt pedig meg kellene már érteni, hogy éppen a rengeteg jogosulatlanul táppénzen lévő miatt csökkentik a táppénz összegét, a passzív táppénz esetében pedig a teljes eltörlést fontolgatják, annyian élnek vele vissza!
Mindennek azok isszák meg a levét, akik valóban betegek, de lassan táppénz helyett sokan inkább szabira mennek, hogy ne 50-60%-os pénzt kapjanak...

végrehajtó1 # 2010.09.26. 13:50

Azt pedig meg kellene már érteni, hogy éppen a rengeteg jogosulatlanul táppénzen lévő miatt csökkentik a táppénz összegét

Inkább csak ez a legegyszerübb indok...

Az elmult 20év alatt a táppénzesnapok száma a tizedére sett vissza .Az emberek inkább dolgoznak mert félnek a munkáltató retorziójától.

Lyonee # 2010.09.26. 14:19
efi99 # 2010.09.26. 14:41

Jó lesz az felének is.
Egyébként a megoldás a fokozatosan emelkedő táppénz: ahogy a telnek a napok: 0-10-20...%, kb 60-ig. Aki 1-2 napos szüretben, hosszú hétvégében spekulál az legalább bukik rajta rendesen, aki tényleg beteg, azt nem éri kár.

nandy # 2010.09.26. 17:04
  1. 1995-ben még 10 nap volt betegszabadság időtartama, azóta 15 napra nőtt.
  2. Nem esik szó arról, hogy az elmúlt években egy biztosítottra átlagosan mennyi táppénzes nap jutott. 1995. óta jelentősen nőtt a feketén foglalkoztatottak száma, ők ugye táppénzre sem jogosultak...
  3. A cikkben is megemlítik a passzív táppénzt, melynek időtartama 1995-ben még 1 év volt, tavaly félévig már csak 45 nap, idén még kevesebb... 30 nap
Boróka1 # 2010.09.28. 14:43

Még mindig nem világos előttem, hogy hogy lehet kihagyni ebből az egészből a beteget?
Miért nem értesít engem az OEP?
Mert, hogy előre nem tájékoztatnak, talán még van benne logika, de hogy a vizsgálat végeztével nem kapok semmilyen értesítést, az nem fér bele a fejembe.
Hisz engem érintett, a személyes ügyemet.

Kittymaci # 2010.09.28. 16:22

Üdv Mindenkinek!

Segítséget szeretnék kérni. Egy ismerősöm passzív táppénzen volt, ami augusztus 31-én lejárt. Volt a munkaügyi hivatalban, de állítólag nem jogosult semmilyen ellátásra. Azt szeretném megtudni,hogy ebben az esetben kell e neki a 4950 Ft-os egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot fizetni ahhoz,hogy "ingyen" ellátásban részesüljön vagy van-e valamilyen más megoldás. Előre is köszönöm a választ!

nandy # 2010.09.28. 17:30

A passzív táppénz lejárta utáni 46. naptól kell fizetnie.
Ám a fizetés nem elég, be kell menni egy APEH-kirendeltségre, ahol segítenek k9tölteni a bejelentkezési lapot.

Kittymaci # 2010.09.28. 17:53

Köszönöm a segítséget!

Dödölle1 # 2010.09.29. 06:22

Azért bizonyos esetekben lehet más megoldás is!

Lásd a Tbj.16. § rendelkezéseit,amelyből kiemelném az o) pontot.

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult,

1993. évi III. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

54. § (1) A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

  1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
  2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza: a rászoruló személy nevét, lakcímét, TAJ számát, a rászorultság tényét, az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a jegyző nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

sarigabor # 2010.09.29. 09:54

Tisztelet Fórumozók.

Jelenleg határozott idejű munkaszerződésem van mint közmunkás, de sajnálatos módom baleset miatt táppénzen leszek még előreláthatólag a munkaszerződésem lejárata után is. (Nem munkahelyi baleset).
A kérdésem, hogy ilyen esetben megszűnik e a munkaviszonyom, és vele együtt a táppénzem?
Avagy megy minden tovább addig amíg meg nem gyógyulok?
Válaszokat előre is köszönöm.
SG

Dödölle1 # 2010.09.29. 10:26

Jelenleg határozott idejű munkaszerződésem van mint közmunkás, de sajnálatos módom baleset miatt táppénzen leszek még előreláthatólag a munkaszerződésem lejárata után is. (Nem munkahelyi baleset).
A kérdésem, hogy ilyen esetben megszűnik e a munkaviszonyom, és vele együtt a táppénzem?
Avagy megy minden tovább addig amíg meg nem gyógyulok?
Válaszokat előre is köszönöm.
SG

Igen, a jogviszony a szerződésben megjelölt időpontban megszűnik függetlenül attól, hogy keresőképtelen állományban van, vagy nincs.

Amennyiben a keresőképtelensége fennáll táppénzt maximum a mv. megszűnését követő 30 napig lehet folyósítani.

nandy # 2010.09.29. 19:41

Kedves Dödölle, hadd egészítselek ki, ha már beidézted a törvényt :) sokáig én sem tudtam, itt a fórumon hívták fel rá a figyelmemet.

és családjának vagyona nincs.

4. § (1) E törvény alkalmazásában

  1. vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek71

ba)külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb)együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;75

  1. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

Mint látod, nem jelenthetjük ki csak úgy egyszerűen, hogy ha a jövedelem nem haladja meg a...
Nem tudom, hogyan lehetne röviden megfogalmazni.:)

Dödölle1 # 2010.09.30. 06:08

Kedves Nandy!

Köszönöm szépen a kiegészítést. :)

Én viszont azt emelném ki, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,

Így viszont ma, Magyarországon, a több százezres munkanélküliek, illetve minimálbéren foglalkoztatottak országában nagyon sokan ezen szakasz alapján mentesülhetnek az eü-i szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

Üdv. :)

Sefi04 # 2010.10.01. 06:54

Tisztelt Fórumozók!

Lenne egy problémám, ami elég összetett.
2009.okt.30-án munkahelyi baleset(rabló támadás) áldozata lettem, leütöttek és agyrázkódás meg szalagszakadásokat szenvedtem!
Májusig 2-ig kaptam rá 100%-os táppénzt ezután 60%, mert indítottak egy felülvizsgálatot nem a munkahely, ők elismerték a tényt!
A vizsgálat szeptember elején zárult le, de én sem a vizsgálódásról nem kaptam papírt sem a lezártáról!
Ez jogszerű?

Itt azt állapították meg, hogy a sérüléseim amik ezektől alakultak ki nem a baleset következménye, de mivel csak május 27-én készült el egy MR vizsgálat ami kimutatta azt hogy 3 porckorong sérvem is kialakult, a szalag szakadások miatt amivel nem lehet már mit kezdeni, ez mind a balesettől és ezt két szakorvos is alátámasztja.
Ezek után 3 hónapig nem folyósítottak táppénzt nem indokolták, de gondolom a felülvizsgálat miatt.

Ezt megtehetik az OEP-nél?
Ezek miatt szeretnék fellebbezni, érdemes-e megtennem és ha igen milyen jogszabályra hivatkozhatok?

A sérüléseimmel mindenféle orvosi beavatkozásokra járok és enyhe javulást hoz, de még nagyon sokáig eltarthat, mivel 26 évesen nem szeretnék kés alá feküdni ha nem muszáj, ha időbe sikerült volna nekik ezt kideríteni nem 7 hónap után, akkor közel sem lenne ekkora a baj.
Ezért be lehet őket perelni?

A válaszokat előre is köszönöm!

Sefi04 # 2010.10.01. 07:00

Még annyit szeretnék, hogy a cégemnél véletlenül elutaltak 2 havi járandóságomat is.
A bérszámfejtés hibájából!!!
Mivel akkor érkeztek ezek az összegek mikor épp az OEP nem utalt, én nekem ezeket muszáj volt elhasználnom, mert különben éhen halok, emiatt megbüntethetnek vagy csak a céget?
Mit tegyek ez ügyben?

Dödölle1 # 2010.10.01. 07:41

Sefi04

Az Ön által előadottak az érdemi válaszhoz rendkívül hiányosak.

1. Természetesen fellebbezhet, azonban főszabály szerint fellebbezni csak valamilyen döntés ellen, a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül lehet.

Kérdéséből nem derül ki, hogy REP elutasító, vagy ORSZI szakvélemény, esetleg valamilyen más határozatot kapott-e, abban mi szerepel?

Minden más esetben panasszal élhet a felettes szervnél, a baleseti táppénz, vagy táppénz folyósítás jogtalan szüneteltetése esetén az OEP Főigazgatójánál.

2. Jogorvoslatot benyújthat úgy is, hogy nem jelöl meg jogszabályt, csak leírja, hogy a döntéssel miért nem ért egyet.

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Magyarázat (kommentár) ezen szakaszhoz:

A fellebbezési jog gyakorlása nincs meghatározott jogcímhez kötve, csupán az ügyfélnek annyit kell állítania, hogy az adott határozatban, illetve végzésben foglaltak a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét sértik.

Következésképpen az ügyfél bármely okra hivatkozva nyújthat be fellebbezést, amelyre tekintettel a közigazgatási hatósági döntést sérelmesnek tartja.

Így például hivatkozhat a hatósági határozat vagy
végzés célszerűtlenségére, méltánytalan voltára éppúgy, mint jogszabálysértésre, vagy akár eljárási szabálytalanságokra.

A fellebbezésben állított egy vagy több ok önmagában is elégséges a másodfokú eljárás megindításához, azaz a megjelölt okot (okokat) az ügyfél a fellebbezési kérelmében egyáltalán nem köteles megindokolni. (Más kérdés viszont, hogy az ügyfél nagy mértékben megkönnyítheti az első,- illetve a másodfokon eljáró hatóság dolgát, ha fellebbezésében konkrétan megjelöli, hogy miért tartja az elsőfokú hatóság döntését jogszabálysértőnek, célszerűtlennek stb.)

3. „Ezek után 3 hónapig nem folyósítottak táppénzt nem indokolták, de gondolom a felülvizsgálat mi­att.Ezt megtehetik az OEP-nél?

Ha rendelkezett erre az időre szabályosan kiállított orvosi igazolással akkor a folyósítás szüneteltetése abban az esetben jogszerű, ha a folyósítást végzéssel felfüggesztik arra az időre, amíg a szakhatóságtól (jelen esetben az ORSZI-tól) a szakvélemény meg nem érkezik. Erről az ügyfelet értesíteni kell!

Amennyiben ez nem történt meg, úgy a REP valószínűleg jogszerűtlenül járt el, ami miatt az OEP Főigazgatójához és -létfenntartása veszélyeztetése miatt- az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához fordulhat panasszal.

4. Tekintettel az ügy bonyolultságára, illetve a nem tisztázott körülményekre javasolom, hogy keressel fel a a REP Igazgatóját, vagy a PEEO Osztályvezetőjét és kérje a segítségüket a helyzet tisztázásához.

5. A jogalap nélkül felvett munkabért, ha arra 60 napon belül írásban kötelezik köteles visszafizetni, de büntetés nem jár érte.

1992. évi XXII. törvény
a Munka Törvénykönyvéről

162. § (1) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.

(2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet visszakövetelni, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

(3) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.

6. Ha a REP késedelmesen utal és a kamat összege eléri az 1.000 Ft-ot köteles kamatot is fizetni az Ön részére.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

69. § Ha az egészségbiztosító a pénzbeli ellátási igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot, ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.

7. Amennyiben a REP jogszerűtlen eljárása miatt kára keletkezett kátrérítésre lehet jogosult.

8. Figyelmébe ajánlom még:

Ebtv. 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

9. Remélem a többi kérdésére is kap a fórumozóktól választ, én ennyit tudtam segíteni.

Üdv. :)

Sefi04 # 2010.10.01. 09:23

Köszönöm szépen a segítséget!
Nem tudok többet mondani a dolgokról, mert nem kaptam semmiről értesítést, épp ez a baj.
A házi orvostól kaptam annyi információt, hogy ez történt és lezárták, amiről nem is tudtam!
Az OEP-nél meg csak annyit mondtak a pénzbeli ellátási osztályon, hogy nemsokára utalnak, de semmi egyéb magyarázatot 3 hónapon keresztül!

Dödölle1 # 2010.10.01. 10:48

Nagyon szívesen.

kiszme # 2010.10.13. 23:37

Sziasztok.

Remélem,hogy valaki tud nekem segíteni.
Be vagyok jelentve a munkahelyemre 2010.05.05.óta és táppénzre mentem 2010.08.30.val veszélyeztetett terhesség miatt. De sajnos volt 1 műtétem február végén és februártól májusig én fizettem magam után a tb-t (havi 4500 ft),aztán a munkahelyem fizette tovább. "hetente viszem a rózsaszín táppénzes papírt a munkahelyemre,de semmi sem történik. Se levél nem jön,se pénz! Kérjem el a főnökömtől a könyvelő számát és vele egyeztessek? Jogosult vagyok a táppénzre vagy nem és azért nem küldenek semmit,akkor is kéne 1 elutasító levél vagy nem?! Mellesleg semmi papírt nem kellett kitöltenem és elvileg mindent intéz a könyvelő. Nekem azt mondták. A rózsaszín papírról meg tudtommal semmilyen feljegyzés sem készül,h én mikor adom oda. Elégé hangosan váltam el a főnökömtől és nem lehet,hogy nem adta le még (adatta)le a könyvelővel a papíromat és azért nem jött még nekem semmi?! Nem tudnak így átverni? Hogyan járhatnék utána?és ha kiderül,hogy szándékosan csinálja,csinálta akkor feljelenthetem,mégiscsak 1 keresőképtelen kismama vagyok,akinek merülnek fel kiadásai!
Köszönöm a válaszokat.

Dödölle1 # 2010.10.14. 07:20

Az alábbiakat írásban, haladéktalanul jelezni kell a REP Igazgatójának, egyben kérve, hogy panaszodat -figyelemmel a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§ és az 1949. XX. törvény 64. szakaszának rendelkezéseire - vizsgálja ki.

  1. Az igényt a foglalkoztató -az időarányos betegszabadság leteltét követően, ha a munkahelyen TB kifizetőhely nem működik- köteles 3 munkanapon belül megküldeni a REP részére. (217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet 37.§) REP=Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, az OEP területi szerve
  2. Az elvett igényről a foglalkoztató átvételi elismervényt köteles adni, illetve az átvételt hitelt érdemlően köteles igazolni. (217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet 37.§)

3. A REP az igényt -főszabály szerint- köteles 22 munkanapon belül elbírálni és az ellátást kiutalni.

A 22 munkanap -indokolt esetben- egyszer legfeljebb 22 munkanappal meghosszabbítható, erről az ügyfelet értesíteni kell! Meghosszabbításra csak a REP igazgatója jogosult.
(217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet 39.§ + Ket. 33.§ + kifizetőhelyi tájékoztató + PEEO ügyviteli utasítás)

4. Ha a munkáltatónál működik TB kifizetőhely működik (főszabály szerint azon cégeknél, ahol 100 főnél többet foglalkoztatnak) a táppénzt utólag, bérfizetési napon kell folyósítani! (1997. évi LXXXIII.62.§ (5)bekezdés)

5. Késedelmes fizetés esetén jogosult vagy kamatra, feltéve, hogy annak összege eléri az 1.000 Ft-ot. 1997. évi LXXXIII. 69. §

6. Amennyiben a munkáltató bizonyítottan mulasztott és károd keletkezett, valamint az egyéb jogszabályi feltételek (PTK) fennállnak (pl. mivel TB ellátás hiányában kölcsönt vettél fel valamelyik banktól, hogy a megélhetésedet biztosítsd -aminek van kezelési költsége, kamata stb....) a károkozótól kártérítést is kérhetsz....

7. A panaszt a REP köteles kivizsgálni. A gyakorlatban a REP ellenőrök vagy helyszíni ellenőrzést tartanak a foglalkoztatónál, (hatósági cél ellenőrzés) vagy beidézik az Ellenőrzési Osztályra.
8. Az ellenőrzés eredményéről, illetve a panaszban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjáról a REP köteles az ügyfelet írásban tájékoztatni.
9. A REP az 1997. évi LXXX. törvény 54. § és az 1997. évi LXXXIII. törvény 81.§ értelmében, a Ket. előírásainak a figyelembevételével jogosult a foglalkoztató egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ellenőrzésére. Jogszabálysértés esetén a 80.§ (6), az eljárás akadályoztatása esetén a Ket. 61. § alapján a hatóság a foglalkoztató bírságolhatja. (mértéke a Ket. alapján max. 500.000 Ft.- az Ebtv. alapján 1.000.000 Ft.-. A Tbj. megsértése esetén –eltérő rendelkezés hiányában- az adózás rendjéről szóló tv-ben meghatározott összeg szabható ki.
10. Amennyiben az indokolatlan késedelmes kifizetés az állampolgár létfenntartását veszélyezteti, úgy –ahogyan arra az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosa már többször rámutatott- megállapítható az alkotmányos visszásság is.

Néhány a fentieket megalapozó jogszabályi hely:
1949. évi XX. törvény 64.§: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

  1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
  2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
  3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
  4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

Ket. 1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.
4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg.

50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

bolondmelós # 2010.10.28. 09:40

kiszme: kicsit késői a válaszom, Dödölle1 részletes jogszabályi választ adott.

A munkáltatód 3 napon belül köteles, a tőled átvett táppénzes papírokat a REP felé továbbítani.
Az átadás-átvételt erősen javasolt átvételi elismervénnyel dokumentálni, mert a bizonyítási kényszer REP ellenőrzéskor a munkáltatót TERHELI.

Pl. ha közvetlenül a REP nek adja le a táppénzes papírjait, ott MINDIG adnak átvételi elismervényt.

Utánajárás meg úgy kezdődik, hogy felhívod az REPet,
munkahelyed székhelye szerinti illetékeset, bemondod a neved TAJ számod, elmondod, hogy a munkáltatód nem adja le a táppénzes papírjaidat- kérsz kapcsolni egy ellenőrt, az még tud tanácsokat adni.

A körülmények kicsit érdekelnek, elment a baba???? "műtétem volt"
Mert utána "kismamát" írsz.
Ha vetélés van akkor annyi ideig vagy jogosult még táppénzre mint amennyi ideig terhes voltál a babával.
Nem értem miért pont te fizetted 3-4 hónapig a TB hozzájárulást?

Sefi04:Elég brutális dolog, munkahelyi súlyos testi sértés, rablótámadás, bent történt a munkahelyeden vagy a hazaúton?
Első esetben a munkáltatónak a rendőrség bevonásával kellett vizsgálatot tartania, jogi szempontból ez jut eszembe, ha tényleg van szakvéleményed, hogy ezek az elég komoly sérülések a támadás következményei, akkor a tettesek a komoly büntetőjogi szankciókon felül
kártérítési felelősséggel is tartoznak neked, (bárhol ütöttek le!!!) így elnézve nem 10 fillérrel.

Anetti # 2011.01.05. 22:13

Kedves Szakértők!

Gyermekápolási táppénzzel kapcsolatosan lenne kérdésem.

2008. június 27-én született a kislányom. A Gyed leteltével igényeltem a gyest 2010. június 28-tól, majd 2010. szeptember 3-től gyes mellett visszamentem dolgozni 6 órában arra a munkahelyemre, ahol a szülés előtt dolgoztam. Kérdésem az lenne, hogy ha beteg a gyermekem, akkor igényelhetem-e a gyermekápolási táppénzt? A munkáltatóm szerint nem, mert azért jár a gyes. Ha tényleg nem jár, akkor hogyan maradhatok otthon vele, amíg nem mehet közösségbe Mégha nem is kapok rá pénzt, hogyan kell a távollétemet igazolni és az milyen időnek számít pl. egy következő babánál járó juttatások számításakor?

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Anetti